Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Ilülon nyereség Befejezte munkáját a KGST tanácskozásának ülésszaka H március—áprilisban ki- " * fizetett nyereségrészesedés felett már alighanem napirendre tértek az emberek. A következő kifizetés pedig még igazán messze van. Miért melegítjük hát most fel a témát? Mert ez a legalkalmasabb idő. hogy ki- ki tárgyilagosan fogadja az ide vágó érveket, vagy ellenérveket, de arra is, hogy okulva a még friss tapasztalatokon, már most mindenütt megfontolják, miként tervezzék az idei teljesítmények jutalmazását és a következő részesedés-osztás rendjét, — hogy mindez, nyilvánosságra kerülvén, már holnaptól jobb eredmények elérésére sarkalljon. Az a körülmény, hogy bár m tavalyi vállalati nyereségek összességükben felülmúlták az előző évit, a kifizetett részesedés egészében mégsem érte el a korábbit, mint tudjuk onnan származott, — hogy a bérszínvonal a múlt esztendőben megyénk üzemeiben jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a megelőzz» esztendőben. Ezt az ösz- «zefüggést azonban a béremelések és a kifizethető részesedés mértéke között, most már előre tekintve is világossá kell tenni az érdekelitek előtt, nemcsak vissza- ímenőleg. Nem kevésbé fontos, hogy •« év közben kifizethető ágynevezett nyereségprémiumok és nyereségjutalmak — mennyiben hatnak ki majd a részesedésre: úgy is, hogy — azonos forrásúak lévén — csökkentik azt, de úgy is, ísogy kímagaslóbb teljesítményekre serkentvén, javíthatják a vállalat idei pénzügyi eredményeit, ami a több nyereség alapja! Ami pedig a kapott pénzek összehasonlítgatását illeti az előző évivel, a többi vállalatnál kiosztott összegekkel és főleg a különböző beosztású munkatársakéval, az is haszonnal járhat, feltéve, hogy megfelelő felvilágosítás kiséri. Ez a kölcsönös tájékozódás aztán mindenre fényt deríthet. — Példának okáért arra. vajon miként vélekednek az érdekeltek az elosztás helyes elveiről. Az új módszer lehetővé teszi, hogy minden korábbinál jobban differenciáljanak a vállalatok, de sajátos módon azt is, hogy messzemenően az egyenlősdi alapjára helyezkedjenek a kifizetésekben. A jelek szerint az egyenlő elosztásnak még mindig sok híve van. A vezetők között tg — mert kényelmesebb — és azok között a munkások, alkalmazottak között is, — akiknek egyébként gyenge teljesítményük, gyakori munkahely-változásuk, fegyelmezetlenségeik folytán — csak a legcsekélyebb összegre van kilátásuk. Igaz, miután az új kifizetési módszer csak részben követi a keresetek alakulását és lehetővé teszi, egyrészt a vállalatnál eltöltött időtől, másrészt a kiemelkedő munkateljesítményektől függően, bizonyos többletek kifizetését, elvileg mégsem kedvez az egyenlősdi híveinek. Elvileg, mondottuk, mert valójában még meglehetősen kevés vállalat követte bátran ezt az irányvonalat. Nagy jelentőségű lett volna például a jelenlegi helyzetben. ha jóval több vállalat jutalmazza számottevően régi, hűséges dolgozóit, olyannyira, hogy kezdjen hatni a felismerés: aki kitart, évről évre szebb összegre számíthat, aki pedig munkahelyet cserél, az többé-kevésbé érzékeny veszteséggel számolhat. Mindenesetre kezd elterjedni a meggyőződés: öt-tíz-tizenöt, vagy még több évvel dicsekedő törzsgárdát a jövőben csak kézzelfogható anyagi és erkölcsi előnyök juttatásával kavácsolhat az előrelátó vállalat; Végül szólni kell az évközi jutalmazás, premizálás módszeréről, de nemcsak azért, mert minden nyereségjutalom és minden nyereségrészesedés egyazon kasz- szából származik. — Inkább azért, mert a nyereségrészesedés önmagában nem ad lehetőséget különösebben nagy differenciálásra a kiváló, illetőleg a kevesebb eredményeket felmutató dolgozók között. Erre éppen a nemrég bevezetett nyereségprémium és az egyéb jutalom szolgál, feltéve, hogy a vállalati vezetők végleg megszüntetik a prémiumok egyszerű fizetéskiegészítés jellegét és nem valamiféle szokásjog alapján osztogatják. — Nem mindegy azonban, hogy adott esetben a gyáregységek vezetői, vagy pedig az illetékes művezetők és brigádvezetők ítélik meg a teljesítményeket és rendelkeznek a pénzzel, amelyet jutalmazásra lehet fordítani. lWr indezeknek a kérdéseknek és módszereknek a nyilvános megvitatása az érdekeltekkel és mindenki számára világos rendezése nemcsak elvont módon erősíti az üzemi demokráciát, hanem elősegíti, hogy a vállalat mindinkább támaszkodhasson a céljaival együtt érző munkásokra és alkalmazottakra. VARSÓ Varsóban csütörtökön este befejezte munkáját a KGST tanácsának 24. ülésszaka. A lengyel minisztertanács Ujazdowskie sugárúti épületének dísztermében a nyolc tagország miniszter- elnökei pontban 19 ' -■kor aláírták a tanácskozás eredMegy a Lux — a BNV-re A Lux-konyhagarnitúra. háromféle variációban készült Szolnokon, a Tisza Bútorgyár 4-es számú gyáregységében. Egyelőre a prototípust mutatják szívesen a gyár mintatermében — abból is a tiszta fehéret. A pirossal díszített két másik variációt éppen most csomagolják — a Budapesti Nemzetközi Vásáron ezzel az új termékkel szeretne hódítani kül- és belföldi vevőket a gyár. A háziasszonyok bizonyosan szívesen fogadják majd — hiszen darabonként is megvásárolható lesz a garnitúra, s darabjai ízlés, hely szerint helyezhetők el a konyhában. Fiókos, ajtós szép konyhaszekrények, két- tálas mosogató — derűs, moményeit összegező dokumentumokat. Az aláírás ünnepélyes aktusát követően Józef Cyran- kiewicz rövid beszédben méltatta az ülésszak jelentőségét, s megköszönte résztvevőinek érdemi tevékenységét. Szavaira Lubomir Strou- ftal csehszlovák miniszterelderm konyha alakítható belőle. És fiatalos is, miként a tervezője: Cséplő Katalin faipari mérnök a Luxot vallja első, nagyobb bútortervezési munkájának. A Lux a könnyűipari pavilonban mutatkozik be a BNV látogatóinak. Azazhogy egyik variációja. A gázmüvekkel kooperálva a bútorgyár a másik variációt a gázművek kiállítóhelyiségébe szállítja. A sorozatgyártásnak még kell egy kis idő —az ármegállapítás is ezután következik. A Lux, mint valóban legújabb termék, a gyártmányfejlesztés idei bútorgyári bizonyítéka megy a BNV- re, V ezető változások Cj igazgatót neveztek ki a Jászsági és a Mezőtúri Állami Gazdaság élére. A Jászsági Állami Gazdaság igazgatója Tuza Imre agrármérnök, igazgatóhelyettese Polacsek Lajos, termelési igazgatóhelyettese Berczeli István mérnök, s a gazdaság főmérnöke Gellert Pál lett. Ugyancsak új igazgatót kapott a Mezőtúri Állami Gazdaság is Balogh János személyében, ki korábban a gyulai járási tanács vb elnökhelyettese volt. nők válaszolt, a külföldi küldöttségek nevében meileg köszönetét mondott a lengyel kormány szívélyes vendéglátó gondoskodásáért. Józef Cyrankiewicz miniszterelnök a KÓST 24. ülésszakának munkáját pontban 19 óra 15 perckor befejezettnek nyilvánította. Gabonafélék vegyszeres gyomirtása Az időjárás nem kedvezett az idén a vegyszeres gyomirtásnak. A késői felmelegedésen kívül a gyakori csapadék, az erős széljárás is gátolta e munkát. Pedig most különösen nagy szükség van a gyomirtásra, mert a gyommagvak igen jól teleltek. A szükséges vegyszereket a mezőgazdasági üzemek időben megrendelték, 400 növényvédőgép és több repülőgép állt csatasorba. Ezeknek a gépeknek a névleges teljesítménye naponta mintegy 20 ezer hold. Sajnos a tényleges teljesítmény jóval kevesebb, mert hol az eső, hol a szél gátolja a munkákat. A tervek szerint a termelőszövetkezetek mintegy 180 ezer hold vegyszeres gyomirtását irányozták elő. Ebből becslések szerint 100 ezer holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. A repülőgépek teljesítménye 26 ezer hold. A múlt év hasonló időszakában mintegy 70 ezer holddal több volt a gabonaféléken végzett »egyszeres gyomirtás. Csáki István la* mm ■ F köszöntess Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Szolnok megyei párt- bizottság első titkárát 50, születésnapján az MSZMP Központi Bizottsága nevében csütörtökön köszöntötte Bisz« ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és átadta a Központi Bízott»: ság ajándékát. Megyei parlament Álcsiszigeten Tizenegy állami gazdaság 127 ezer holdon gazdálkodik a megyében. Nyolc és félezer dolgozójuk 27 százaléka 30 éven aluli. Munkájukról, életkörülményeikről, társadalmi szerepükről, KlSZ-szerve- zeteikről tegnap sok szó esett Álcsiszigeten. Itt tartották a 27 állami gazdasági KISZ- szervezet hetven küldöttjének megyei parlamentjét. Kalmár» István, a vendéglátó gazdaság igazgatójának megnyitója után Száraz László, a megyei KISZ-bizottság titkára elemezte megye e jelentős if-* júsági rétegéinek helyzetét. Elmondta, hogy a fiatal fi* zikai munkásnők 1410, a fiúhf 1840 forintot keresnek átlagosan, a műszaki beosztásba» dolgozó lányok, fiatalasszonyok 1730, a fiatalemberek 2020 forintot kapnak munka-» juk után. A legszembetűnőbb a keresetkülönbség az adminisztrációban, mert a nők, 1530, a férfiak 2030 forint jövedelemhez jutnak átlagban.» Szólt arról a nagy gondról is* hogy az időszaki alkalmazottak népes tábora kiesik a KISZ, s a társadalmi gondoskodás hatóköréből is. Javasolta, hogy az időszaki munkát legalább 10 hónapra tol-’ ják ki az állami gazdaságok, s így aránylag állandó keresetet tudnak biztosítani a fiataloknak isHangot adott az üzemi KISZ-szervezetek tanácskozásán elhangzott gondoknak. A Nagykunsági Állami Gazdaságban fiatalkorú lányokat osztanak be három műszakra. A Jászsági és Tiszasülyi Állami Gazdaságban a fiataj szakmunkások nem kapnak magasabb munkabért a szakmanélkülieknél. Tiszasülyön nem megfelelőek a munkás* szállók, a szobákban nincs rádió- Követendő példaként említette, hogy a Héki és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban kikérik a fiatalok véleményét, az őket is érintő döntések hozatala előtt. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság csorbái kerületében a legjobb szakmunkások mellé osztják be a tanulókat. Az állami gazdasági fiatalok 50—60 százaléka egyébként szakképzett munkás a megyében. Tizenhat százaléknak viszont nincs meg az általános iskolai végzettsége. Szólt arról is az előadó, hogy a fiatalokról történő gondoskodás nem azonos a tv-készülék, zenekari felszerelés vásárlásával, hanem emberséget, szeretetet, gondjaik iránti megértést jelent. Dr. Bozsik Tibor, megyei főosztályvezető kiegészítő referátuma után tartalmas vita következett, majd megválasztották az országos parlament küldötteit. Megyénket öt fiatal képviseli majd az országgá tanácskozáson. A madridi emlékmise - Az űj párizsi párt - Az athéni „repriz“ KÜixFOMimA! XUOOSÍTASAINKr A ?. OJLBALOM ♦ Cseterki Lajos elvtárs látogatása Túrkevén — Szeretettel köszöntjük Túrkevén — mondta a városi pártbizottságon Tóth Imre, a pártbizottság titkára tegnap délelőtt, amikor Sz. Kovács Józseffel, a városi tanács vb elnökhelyettesével és Szui-csdk Istvánnal a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökével együtt köszöntötték az odaérkező Cseterki Lajos elvtársat. az MSZMP KB tagját, az Elnöki Tanács titkárát. Elkísérte Túrkevére megyénk vendégét Váczi Sándor a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb. elnöke. Ezen a napon Túrkevén gazdag program várta a vendégeket. Délelőtt a megér, kezest követő percekben Tóth Imre adott rövid szóbeli tájékoztatót Túrkeve városról, termelőszövetkezeteinek. ipari üzemeinek, a város lakóinak eredményes munkájáról. A tájékoztatón a vendégeken kívül részt vettek a párt vb és a párt- apoarátus tagjai is. Néhány jellemző adat az ismertetésből : megoldódott a vízellátás, a város teljes villamosítása, többszintes házak építésével hozzákezdtek az új városközpont kialakításá* hoz. Iparosodik Túrkeve: az autójavító mellett telephelyet létesített ott a Tömítő Elemeket Gyártó Ktsz és a Május 1. Ruhagyár. Ezzel megoldódott a nők foglalkoz. tatása. A termelőszövetkezetek évről évre gyarapodtak, szorgos munkájuknak látszik a haszna: egyre jobban élnek a szövetkezeti gazdák. Ezt bizonyítja, hogy az 1969- es gazdasági évben több mint 27 ezer forint volt az átlagjövedelem, a város három nagy közös gazdaságában. Cseterki elvtárs a beszélgetés alkalmával elmondta, hogy örömmel és jószívvel jött Túrkevére. hogv a beszámolóban tükröződni látta mindazt, amely napjainkban az esrész országban tanasz- talható. az eredményes, hasznos munkát. Ezután a XVII. sz. Autójavítóba vitt a vendégek útja, ahol miközben megnézték a mind nagyobbá váló üzemet, azt is megtudhatták Papp János igazgatótól, hogyan letf az egykori gépállomásból több mint 141 millió forintos árbevételt produkáló nagyüzem. A Finta Múzeumban úttörők köszöntötték Cseterki elvtársat és kíséretét, majd Győrffy Lajos igazgató, a világhírű művész testvérpár kalandos életútját ismertette. Rövid tárlatvezetésen bemutatta Finta Sándor és Gergely alkotásait is. A délutáni órákat az Elnöki Tanács titkára a város három nagy szövetkezeti gazdaságában töltötte. Járt a Bűzakalász Tsz ridegtartású libatelenén, megnézte a Vörös Csillag Tsz most épülő szakosított sertés-, és a Táncsics Tsz sza rvama rha telepét. ' Este a Vörös Csillag filmszínházban nagygyűlésre került sor. A megjelenteket — a több száz résztvevőt, a vendégeket — Tóth Imre köszöntötte. Cseterki Lajos beszéde Nagy taps közepette emelkedett szólásra a nagygyűlés szónoka, Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Bevezetőül beszélt arról, hogy a kezdeti bizonytalan első lépések évében járt először Túrkevén. Pontosabban mintegy két évtizeddel ezelőtt. Azóta a körülmények hasonlíthatatlanul jobbak, a termelőszövetkezetek termékeny politikai légkörben, a bensőséges munkás-paraszt szövet(Folytatás a 3. oldalon) hírek - tudósítások - hírek — tudósítások ]
