Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
1970. májüs 14. i. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A hosszú tél és a hideg tavasz után a melegebb májusi napok mint a mágnes úgy vonzzák a szabadba az embereket. A túrkevei általános iskolások kedvelt kirándulóhelye a Hortobágy—Berettyó vadregényes partja. Képünkön: a vízpart bokrai között krumplipaprikást főznek a fiúk, a családi tűzhelyek leendő („egyenjogúsított”) „szakácsművészei”. A lakásügy — társadalmi ügy Méltányosan, igazságosan Lényeges ellentmondás Me^fe’e^e ellensúlyozás nélkül Miért van szükség erre az intézkedésre? A lakosság mely részét, s milyen mértékig érinti? Milyen lesz a kihatása az életszínvonal további alakulására? — Érthetően ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják most az érdekelteket, a közvéleményt. fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújításokhoz, fenntartásokhoz. A személyi tulajdonú bérlakásokat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi alacsony lakbérek mellett. Hol a kiút? Ott, hogy a lakbér legyein annyi, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit Tehát átlagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az összegüket. Ebből kiindulva 1971. július elsejétől az összkomfortos lakások bére négyzetméterenként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a félkomfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz. A komfort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel az egyenlő ní_ vójú lakásoknál is lehetnek előnyös vagy hátrányos eltérések, ezért amikor a lakásokat az új lakbérkategória szerint majd besorolják, a négyzetméterenként fizetendő összeget 10 százalékkal magasabbra. vagy alacsontrüKki*« nti «-* -fa n ó r*«i kasságnak ma mintegy egy- harmada — 3,3 millió családból 1,1 millió — lakik bérlakásban, elsősorban munkások és alkalmazottak. Arányuk Budapesten 80, a városokban 63, 3 községekben 4 százalék. Országosan a bérlakásokban élő munkások aránya kb. 40. az alkalmazottaké kb. 60, a paraszti lakosságé mintegy 5 százalékkal. A bérlakásállomány jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 360 ezer nem komfortos. Így végeredményben a lakbéremelés mintegy 700 ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi dolgozók mintegy 40 százalékát, az összes munkáscsaládoknak mintegy negvedét (400 ezer család) és „ paraszti családoknak csak kb. 2 százalékát. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésének határozatából már ismert; 1971. július l-ől új lakbérrendszer is életbe lép. Nem nehéz rájönni; ez nem valami külön.- ügy a lakásépítés és a lakáselosztás új rendjében, ellenkezőleg, szerves része, kiegészítője, együtthatója annak. Jelenlegi lakbérrendsze- rünknék néhány igen lényeges ellentmondása van. Először i»: négyzetméterenként kb. 1,50 forint a régi lakások bére, míg az 1948 óla épült új lakásoké Budapesten 2,70, vidéken 2,10 forint négyzetméterenként. Eltérő a tanácsi és más állami, vállalati tulajdonú lakások bére is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások értéke, minősége közötti különbség sem. Hogyan lehet egységes alapelveket alkalmazni a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiinduló tétele: a lakásépítés és fenntartás ne legyen nyereséges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó lakások pótlására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a lakásépítés társadalmi szolgáltatást célzó állami befektetés. Jelenleg az állam a bérlakások fenntartására a lakbérbevételen túl évente minteyv 2 milliárd dotációt Megfelelő ellensúlyozás nélkül a lakbéremelés az említett rétegek életszínvonalát átmenetileg csökkentené. A végrehajtásra azonban úgv kerül sor. hogy ez ne következzék be. Ezért a lakbér- emelés életbelépésétől minden egyes érintett család — kivéve a szabadfoglalkozá- súakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személyeket — amely 1971. július 1-én főbérleti lakással rendelkezik, állami lakbérhozzájárulást kap. Ennek összege ugyanannyi, mint a régi és az új lakbér különbözete. Az álla. mi_ hozzájárulást a család első és második keresőjének (pl. férj és feleség) egyenlő arányban a munkahelyen fizetik. Ahogy az átlagkeresetük a továbbiakban emelkedik — évenként vagy félévenként — a mindenkori keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszüntetik a hozzájárulást. Egyszerű példával: ha a lakbér összege 10o forinttal nő. kezdetben annyi lesz 50 —50 forintos megosztásban a férjnek és a feleségnek (vagy a család második keresőjének) kifizetett állami lakbér hozzájárulása. Ha egy fél év múlva a két dolgozó összekeresete mondjuk 200 forinttal emelkedik. akkor ennek az összegnek a 25 százalékával. vagyis 50 forinttal csökken az állami lakbérhozzájárulás. Méltányos lakásigényjogosultságuk mértékéig életük végéig teljes összegű lakbér, hozzájárulást kapnak a bérlakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíjazottak is, továbbá a kereső- képtelen és a csökkent munkaképességűek. Viszont, akik a rendezés után költöznek új lakásba, azoknak hozzájárulás nélkül kell megfizetniük az új lakbéreket. Ez természetes is. hiszen az új bérlakás javítja az életkörülményeiket. A lényeg összegezve a párt- és kor. mányhatározat tömör lényegét: egyfelől a lakásépítés nagyarányú fellendítését fog. lalja magába: másfelől pedig a társadalmi igazságosság és szociális szempontok messzemenő érvényesítését célozza. Az ingyenes lakás- kiutalások megszüntetése, a lakbérek emelése ezzel egyidejűleg fokozatosan újabb forrásokat nvit meg a lakásalap növeléséhez, és -> lakás- állomány megfelelő karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni a reálisabb, de jobban szabályozható. ellenőrizhető lakás- forgalmat: nagyobb lehetőség nyílik arra. hoev a szűk ségletek és a lehetőségek szerint válasszanak maguknak lakást a családok iv/iesz- szemenő a prn-tiookodás arról. hogy p lakbéréinél és ne rontsa .az érintetteknél az életszínvona1at. Szenes Sándor (Vége) A logop é das A felnőttek általában szeretik a selypítő, pöszén beszélő kisgyerekeket. Sokszor maguk is így beszélnek, ha mondanak nekik valamit. A selypítő kisfiú, kislány olyan „aranyos”. Kevesen gondolnak arra, hogy az ilyen gyerek beszédhibás. De ha gondolnak is rá, legtöbbször elintézik egy legyintéssel: majd kinövi. m Tizenegy kisgyerek üli körbe az egymás mellé állított asztalokat. Az egyik oldalon a pöszék, másikon a dadogók. A „beszédjavító tanár néni” először a pöszékkel foglalkozik. Tükröt tart egy szőkehajú kislány elé. A tükör egyelőre az egyetlen „műszer”, amivel rendelkezik. A gyerekek jobban tudják gyakorolni a különböző szájmozgást, ha látják a tükörben is. — Ennek a kislánynak csak egy „r”-je hiányzik. Megkezdődik a gyakorlás. — Pörgesd a nyelved: rrr... Mond utánam rrra — rrrá — rrró — arrr — árrr — órrr... Na most egy szót: rrruha. Később már nem kell ilyen erősen mondani az „r”-t Körülbelül négy perc jut egy gyerekre. Gyakorlásra alig Van idő, pedig ez lenne a legfontosabb. Egy kisfiú ül a tükör elé, — Húzd hátra a nyelved. Hirtelen préseld ki a levegőt, így: cccs. Még egyszer: cccs! Erősebben. Kovács Józsefné logopédus szeptember óta dolgozik Szolnokon. Négy általános iskolában és hat óvodában tanítja helyes kiejtésre, tiszta artikulációra a gyerekeket. Egy ősszel végzett felmérés szerint a városban 154 beszédhibás gyerek van. A valóságban ennél is több, mivel általában csak a súlyosabb eseteket jelentették be az iskolák. A beszédhibás gyermek sokat szenved a közösségben. Amikor óvodába vagy iskolába kerül, gyakran kinevetik társai, esetleg éppen azért a selypítésért, amivel otthon családi körben oly sok „sikert” aratott. A védekezés egyszerű. Ha nem beszél, nem nevetik ki. A pöszék és dadogók között nagyobb az emberkerülők, a félrehúzódók aránya, s a társaságból való önkéntes kirekesztettség, különösen a serdülőkorban már gyakran okoz lelki sérülést. De a beszédhiba a tanulásban is nehézségeket okoz. A helyesírást a pöszén beszélő gyerek sokkal nehezebben ta" nulja meg, mivel gyakran olyan betűt ír le, amilyen hangót az illető szóban ejt, „,r”. helyett „j”-t, „l”-t és így tovább. A dadogó gyereknek pedig, például feleléskor, sokkal nehezebb a valóságos tudását mérni, mint azét, aki folyamatosan beszél. A dadogók csoportja kerül sorra. Az első feladat légzési gyakorlat. — A szánkon vesszük a levegőt, ott is engedjük ki. Egy, kettő. Most becsukjuk a szánkat és az orrunkon engedjük ki a levegőt. Orrunkon vesszük, szánkon engedjük ki. Figyelem! Kilégzés ó-al. Verseny. Az győz, aki a legtovább bírja, aki a legtöbb levegőt vette. A csapatverseny után páronként versenyeznek. A helyezések alapján alakul ki az ülésrend. — Szavakat mondunk h-val. Az előbbi verseny győztese az előmondó. Tessék! A többiek ismétlik. — Hó, hajó, háló, horgony... 0 Gyorsan eltelik a negyvenöt perc. A gyerekek elmennek, a logopédus még maradhat néhány percig. Ez volt az utolsó órája. A napot ma a Költői úti iskolában fejezte be. — Sok tévhittel, félreértéssel kellett megküzdeni az első hetekben — kezdi a be' szélgetést. — A szülők bizalmatlanok voltak, nem tudtál«' pontosan, hogy mi az a beszédjavítás. Előfordult, hogy valamiféle gyógypedagógiai munkának képzelték, s felháborodottan tiltakoztak, hogy a gyermeküket fogyatékosnak tekintsék. Persze ez már jórészt a múlté. — Hogyan tud foglalkozni egyedül ennyi gyerekkel? — Nehezen. Heti huszonkét órám van. Minden órát más helyen tartok. Az idő nagy része járkálással telik el. Szolnokon jóval több beszédhibás gyerek van, mint amennyivel foglalkozni tudok. Felső tagozatosokat például egyáltalán nem tanítok, pedig közöttük is van, akit kellene. — Mit kellene tenni, hogy hatékonyabb legyen a munka? — Elsősorban körzetesíteni kellene. Nemcsak a járkálás jórészét takarítanám meg, de olyan gyerekekkel is foglalkozhatnék, akik jelenleg nem jutnak el hozzám. Mi kellene még? Saját terem, ahol műszereket, játékokat tarthatnék. Nem is tudnám megmondani, hányszor tartottam télen fűtetlen termekben foglalkozást, hányszor vártam negyedórákat egy-egy ajtó- kulcsra. De nem akarok csak panaszkodni. Az oktatás megindulása önmagában is eredmény. Ha mégis panaszkodom, azért teszem, mert szeretnék erdményesebb munkát végezni. Bistey András Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajzi' Gugi Sándor RÉSZVÉTTELJES P/UANTÉST VET AZ ESZMÉLETLEN ASSZONYRA, AZTAn, A RONYHAAJTÓN Ar SIETVE ELHAGYJA A HAZAT ' A SZYEPTA RÉMÜLET SZINTE MEGBÉNÍTJA.PED/G INNEN NYOMBAN EL hell TŰNNIE-A jARÓHELŐR LŐTTÉK, HOGY az Áldozat honnan futott m. Kapcsolatothell repesnem ^ >4 HELY! ANT/PAS/SZTÁHHAL. /GÉN. EZ AZ EGYETLEN JÁRHATÓ ÚJ. Néhány utcá val odébb beHÚZÓD/H EGY LEBOMBÁZOTT HÁZ ROMJA/ KÖZE. RT MELL QQNDOLN/A A HELYZETET. TANGE TRAG/HL/S HALÁLA CSAKNEM ELHÁRÍTHATATLAN HATASZTRÓEÁT JELENT AZ Ő SZÁMÁRA /S, nr ÁLL TELJESEN MAGÁM HAGYATVA AZ /DEGen, ellenséges városban.m Milyen mértékű ez a lakbéremelés? 1946-ban a bérlakásokban lakók lakbérkiadása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969-ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakbérek változatlanok maradtak. A bérlakásban élő nyugdíjasoknál n lakbér ma éléri a nyugdíjaknak átlagosan 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aránya a szövetkezeti lakásoknál 7—8, a társasházaknál 12—14 szá/alék. Előrevetítve 1975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem 6—8 komfortos lakásban 5— 6; félkomfortosban pedig 2,5 —3 százalékát teszik majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 Százalékos átlagos arány. Kiket érint mindez? A la.
