Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Ki figyeljen oda ? V árospolitikrt — Váiosíejlesztés 197ü Akik csatlakoztak és aiák nemmel válaszoltak Tizenkétezer munkaóra felajánlás — Elkészül-e határidő előtt a sportkombinát? Aki azt állítja, hogy kedvét leli benne ha meg­bírálják, hibáit a szemébe mondják, arról méltán fel­tételezhető, hogy valótlant állít. Végtére is, hasonlí­tana ez az állítás annak a mazochista betegnek a kedvteléséhez, aki kijelen­tené, örömét leli a műtét­ben. Más kérdés természete­sen, hogy a műtét gyógyít, következésképp: adott eset­ben elkerülhetetlen. A bí­rálat is gyógyít, sőt, pre­ventív hatású lehet — el­kerülhetetlenségéről azon­ban, finoman szólva, meg­oszlanak a vélemények. Elvben természetesen senki nem vitatja ezt a gyógy­hatású sőt, értekezleti fel­szólalók nem ritkán hoza­kodnak elő az imént kér­dőjelezett állítással, amely szerint köszönik szépen a bírálatot, s örülnek, hogy ilyen nyíltan... egyszóval: az elvi formulázásnak ezt a módját túlontúl ismer­jük, semminthogy idézve ismételni kellene. A köznapi valóságban, úgy tűnik, nem mindig fo­gadja a bíráló szót ilyen felhőtlen öröm. A sokéves gyakorlat kialakította a bírálat visszaverésének ár­nyaltan sokrétű módszer­tanát, amely a kritika lát­szatát elfogadásától a kri­tizáló minden látszatot mellőző elbocsátásáig ter­jed. Ne vesztegessük aszót ezúttal a visszautasításnak azokra az egyértelmű mód­szereire, amikor a bírálatot támadás, megtorlás követi. Ez világos helyzet — leg­alábbis aligha szorul ok­fejtő elemzésre —, még ak­kor is. ha társadalmi ve­szélyessége vitán felül áll. Szerencsére azonban, ará­nyait tekintve, nem ez az általános, tömeges vissza- utasitási módszer. Sokkal veszélyesebb —' mert tömegesebb — az a változat, amikor a kritikát sűrű, tömör csend követi, a bíráló észrevételekre — legalábbis látszólag nem figyel oda senki. A pusz­tába kiáltott szó esete ez, ami elsősorban azért ve­szélyes, mert utána aligha támad kedve másnak is szót kiáltani a pusztába. Pontosabban: az elhallga­tás, a visszhangtalan bí­rálat társadalmi következ­ményei nemcsak abban összegezhetők, hogy az ép­rálat tárgyában illetékes felelősségű és hatáskörű vezetőre tartozik az észre­vételek összegezése, a hi­bák kijavítása. Az élet. bonyolultabban rendez; a szociológiai valóság koránt­sem követi a hivatali rang­létra bírálat elfogadási fo­kozatait. Így van ez első­sorban azért, mert aki a bíráló szót kimondja, at­tól nem várható, hogy előbb gondos kutatással felderítse kit illet ez a szó. Olykor nyilvánvaló ki a címzett, máskor azonban annak a kritikának is van funkciója, amely csak jel­zi a hibát, s az illetékesre tartozik, hogy magára vo­natkoztassa és okuljon be­lőle. Illetékese válogatja persze, dehát mi tagadás, ilyenkor jobbára nincs tö­meges jelentkezés, a kriti­ka tehát „címzett ismeret­len” jelzéssel átlényegül pusztába kiáltott szóvá. Ha mármost a megol­dást, a kritika elfogadásá­nak intézményesített lehe­tőségeit keressük, a rábe­szélés itt aligha vezethet célhoz. Más szóval: nehéz hinni abban, hogy a bírá­lat általános — tehát más­ra tartozó — hasznának elismerése mellett, töme­gessé tehető, hogy minden illetékes önmagára is ilyen világos egyértelműséggel vonatkoztassa ezt a hasz­nosságot. Ebben, tehát a kritika elfogadásának gon­dolatkörében is jól szem­léltet a már említett orvo­si példa. Ha a gyógykeze­lés kellemetlenségeinek vállaláséra csupán az egész­ségvédelmi x-ábeszélés kész­tetne, nem pedig elsősor­ban az elemi érdek, a gyógyulás kényszere, ak­kor alighanem csakhamar munkanélkülivé válnának az orvosok. Éppen így: ha a nyilvánvaló morális té­nyezőkön túl. a bírált hi­ba kijavításával összefüg­gő érdek válik dominán­sé, akkor esetleg a sze­münkbe mondott hiba szubjektív kényelmetlen­sége is inkább a háttérbe szorul. Innen pedig egyenes logikai út vezet ahhoz a feltevéshez, hogy a gazda­ságirányítási reform, — amely átrajzolta a korábbi érdek-térképet — az egyé­ni és a társadalmi érdek közé iktatva a csopoi’tér- dekeltséget —, a bírálat fogadtatásának társadalmi Szolnoknál apadás, a Körösön áradás A Tiszán Szolnoknál már megkezdődött a lassú apa­dás, Tiszaugnál azonban to­vább emelkedett a folyó víz­állása. Az igazgatóság terü­letén a Tiszán érvényben maradt a harmadfokú árvíz- védelmi készültség. A Hármas-Körösön, vala­mint a Hortobágy-Berettyón a lassú áradás tovább tart. Tegnap a legmagasabb víz- szintemelkedést a Hortobágy* Berettyón, — Ecsegfalvánál mérték. (11 centiméter). Itt másodfokú a készültség. Az árvízvédelmi töltések mellett mintegy 150 kilomé­ter hosszan fakadóvíz, 6 kilométeres szakaszon pedig szivárgóvíz jelentkezett. Az igazgatóság emberei tovább dolgoznak a védvonalak men­tén: tegnap 58.8 kilométerre emelkedett a hullámverések ellen - megerősített gáthossz. Súlyos veszélybe került az Apollo—13 amerika űrhajó küldetése. Az űrhajó elektro­mos berendezéseinek műkö­désében zavarok támadtak és különösen a holdkomp áram­ellátása látszik veszélyezte- tettneK. James Lovell, a hold­expedíció parancsnoka rádión jelentette, hogy az ái'amfej- lesztő berendezések egyikéből szökik az oxigén és a másik működésében is zavarok van­nak. Az űrhajósok a kabin­ablakon át is észlelték az oxigén elszökését, sőt az űr­hajó egy ideig olyan rángás- ba a normálistól eltérő moz­gásba kezdett hogy Swigert az űrhajó pilótája csak nehe­zen tudta ismét normális helyzetbe hozni. A űrhajót egyelőre az áramfejlesztő telepek helyett a fedélzeti akkumulátorokból részesítik elektromos áram­Valaki egyszer azt mond­ta: Szolnokon három féle ember él. Egyik, aki min­den társadalmi munkát vál­lal a város fejlesztéséért, a másik, aki eltűri, hogy az előbbi dolgozzék, de ő maga egy keresztbe szalmát sem tesz, és a harmadik, aki nem is tűri, hogy szép le­gyen a város: rombolja, tönkreteszi a parkokat, a vi­rágokat, szemetel a7 utcán. Ha azt vizsgáljuk, hogy tavaly Szolnokon milyen összegű társadalmi munkát végeztek a város lakói, ak­kor úgy tűnik, hogy az úgy­nevezett harmadik típusú emberből él legtöbb a me­gyeszékhelyen. Csupán né­szolgál tatásban és ezért csak a legszükségesebb berendezé­seket működtetik. A houstoni központban nem titkolják, hogy eddig so­hasem volt ilyen válság és az expedíció sorsa komoly ve­szélyben van. Bár a három űrhajós élete nincs közvetlen veszélyben, azt már hivatalo­san bejelentették, hogy a holdraszállást nem kísérlik meg és a holdutasokat vissza­térítik a Földi’e. Jelenleg, amikor az Apollo—13 már a Holdhoz vezető út mintegy kétharmadát tette meg csak a Hold megkerülése után van mód visszatérítésre. Az első jelentések az áram­szolgáltatási zavarról közép­európai idő szex-int röviddel négy óra után (hajnalban) érkeztek a rádió és tv állomá­sokhoz. Későbbi jelentések hány összehasonlító szám ennek bizonyítására. Karca­gon 51,63, Kisújszálláson 153,81. Mezőtúron 57,74, Túr. kévén, 108,46, Törökszent* miklóson 55,04 forint volt tavaly az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Szolnokon 41,51 forint. Ha azt vizsgáljuk, hogy a lakos. Ság önkéntesen milyen anya­gi hozzájárulást adott a vá­ros fejlesztésére, ismét csak azt láthatjuk, hogy Szolnok az utolsók között kullog. — Karcagon például 480 ezer, Kisújszálláson 363 ezer, Me­zőtúron 483 ezer, Török- szentmiklóson 154 ezer forint önkéntes hozzájárulást adtak az emberek saját városuk már „veszélyesnek” minősí­tették a helyzetet. A jelenté­sek ú|y tudják, hogy az űr­hajó fedélzetén valamilyen robbanás következett be és az oxigén elszökése ennek kö­vetkezménye. Lovell és Haise átmászott a holdkompba, hogy esetleg annak elektromos energiáját kapcsolják át az űrkabinhoz, mivel a műszerek jelentései szerint az űrkabin elektromos energiája magyarországi idő szerint reggel hat órakor csak órákra volt elegendő. Szükség esetén az űrhajósok a holdöltözék felöltésével megmenekülhetnek a közvet­len veszélytől. Magyar idő szerint reggel fél hétkor a helyzet a követ­kező volt: (Folytatás a 2. oldalon.) fejlesztésére. Ugyanakkor Szolnokon mindössze 66 000 forintot. Azt már kellemet­len még csak megemlíteni is, hogy olyan kis községek, mint Tószeg, Zagyvarékas vagy TisZasüly jócskán megelőzték a megyeszék­helyt. Ezeken a helyeken 455 ezer, 433 ezer, 100 ezer forint volt az önkéntes hoz. zájámlás. Hogy mégsem mondjuk azt. csupán a „harmadik” emberből van legtöbb, azt azért tesszük, mert a január­ban meghirdetett várospoli­tika — városfejlesztés éve (Folytatás a 3. oldalon.) A kommunista vasárnap mériega Több mint tizenháromez­ren — ötezer ifjúmunkás, kétezerötszáz diák, kétezer fiatal tsz-tag, hétszáz értel­miségi, két és félezer KISZ- en kívül, valamint nyolcszáz felnőtt — dolgoztak me­gyénkben a kommunista va­sárnapon. A városok és a községek rendezésében, fa­ültetésben, sportpályák épí­tésében, valamint a terme­lésben vettek részt, 85 ezer munkaórát teljesítve. A Szolnok megyei építőipari vállalat mindhárom szolnoki főépítésvezetőségén és Karca­gon tartottak kommunista műszakot. A kiszeseken kí­vül szovjet komszomolisták és magyar katonák is segí­tettek a megyeszékhely vá­rosrendezési munkáiban. A legközelebbi kommunis­ta vasárnapot április 19-én a megye több mezőgazdasá­gi nagyüzemében tartják, az­után pedig április 25-én a martfűi Tisza Cipőgyárban dolgoznak a gyár ifjúsági kollektívái. Veszélyben az Apollo-13 Zavar az elektromos berendezésben — Holdra- szállás helyett vissza a Földre — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK pen kritizált hiba marad a régiben, hanem abban is, hogy mindez mementóként, kézzelfogható bizonyíték­ként igazolja azokat, akik a „ne szólj szám” társada­lomellenes elvét követik. A kérdések-kérdése azon­ban ebből következik, s így hangzik: ki illetékes a válaszra, kinek kellene nemcsak hallania, de a szó cselekvésvonzatú értelmé­ben meghallgatnia a bí­rálatot? Könnyű lenne válaszként egyszerűen a társadalmi ranglétra fokozatait felso­rolni, s azt mondani: a bí­szférájában is változásokat hozhat. Arra gondolunk, hogy idővel kétségkívül teret kell hódítania a fel­ismerésnek: a vállalatnál elhangzott, hibát bíráló szó, bármily szinten mond­ták ki, a közös érdeket, a nyereséget érinti. Nem túlzás bízni benne, hogy hovatovább anyagiakban is érzékelhető fényűzéssé vá­lik személyes érzékenység­ből, sértődésből nem oda­figyelni a hibát megelőző vagy a hiba súlyosabb kö­vetkezményeit elhárító ész­revételekre! Előadások és gyakorlati bemutatók a TITÁSZ-nál A megyei műszaki hetek keretében kedden délután a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportja a TITÁSZ üzletigazgatóságá­nak közreműködésével a vál­lalat kultúrtermében filmve­títést tartott. A rendezvé­nyen vállalati szakemberek vették részt. A legújabb és legfontosabb szakmai ismere­tekről készült filmet több mint félszázan nézték meg. A tegnapi eseményt a héten még egy rendezvény követi. Egy ausztriai cég képviselői tartanak előadást és bemuta­tót az üzemigazgatóságon a kábelvizsgáló, bemérő és ki­égető berendezésekről. Erre a programra jugoszláv szak­embereket is várnak. A hó­nap végén pedig Törökszent- miklóson tartanak kirendelt­ségi napot, ahol szintén elő­adások és szakmai, gyakor­lati bemutatók zajlanak le. Két fűtőház megszűnik A szolnoki vasútállomás t rekonstrukciójával párhuza­mosan korszerű vontatási ko­csijavító műhelyt is létesíte­nek Szolnokon, amelyben az egykét napnál nem hosz- szabb ideig tartó javításokat végzik majd el. így a me­gyében több kicsi vontatási telepet megszüntetnek a ne­gyedik ötéves terv idősza­kában. Jászapátiban és Me­zőtúron szüntetik be műkö­désüket a kiskapacitású íű- tőházak. Rendelet a kenyérgabona és a liszt cseréjéről A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent a mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi miniszter rendelete a kenyérgabona és a liszt cse­réjéről. A rendeletre azért volt szükség, mert a hazai szabványok már az árak sze­rint is különféle gabonát kü­lönböztetnek meg, például étkezési vagy takarmányga­bonát. A rendelet szerint a malmok és a liszt csere-tele­pek ezentúl kizárólag étkezé­si fajtájúnak minősülő bú­záért és rozsért adhatnak cserelisztet. A rendelkezés to­vábbra is fenntartja a ré­gebbi előírásokat, így pél­dául azt, hogy a cserére át­adott búza 20 százalékánál nem tartalmazhat több ro- 'zsot, ilyenkor ugyanis az át­váltásnál a teljes mennyisé­get rozsként számolják el. — Egészségre ártalmas anyag­gal kezelt kenyérgabonát a malmokban és a csere-tele­peken a liszt ellenértékéül nem fogadnak el. Pénzügyi kedvezmények a műszaki kutatóintézetek részére A pénzügyminiszter rende­letben módosította a vállala­ti gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató-fej­lesztő intézetek pénzgazdál­kodási, jövedelemelvonási és anyagi érdekeltségi rendsze­rét. A rendelet a Központi Bi­zottság tudománypolitikai irányelveinek megfelelően kedvezőbb pénzügyi helyzet­be juttatja az intézeteket, ez­zel segítve munkájuk tevé­kenységét. Kedvezményt kap­nak például az amortizáció elszámolásánál. Egyes gyor­san avuló állóeszközök érték- csökkenési kulcsát az intéze­tek igazgatói saját hatáskö­rükben felemelhetik, illetve ha a megrendelővel szerző­désben megállapodnak, az eszköz teljes értékét amorti­zációs leírás címén egyszer­re számolhatják el, Tábori András Brezsnyev a békéről * Űj Salt-forduló Krag a biztonsági konferenciáról Gyengül az athéni rezsim KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3. OLDALON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents