Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-14 / 86. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 14. * Vfit* A Delta legújabb számából HOLDON INNEN, TÚL A földkörüli űrállomásról és rakétahajtóművek fej- és a bolygóközi utazásokról lesztésát évekkel ezelőtt egyre több szó esik. A tér- megkezdték — gyakorlati vek megvalósításához szűk- alkalmazásukra rövidesen séges új rakétajárművek sor kerül. Bolygóközi űrutazások Alighogy elhagyta bölcsőjét. a Földet, alighogy az első idegen égitestre, a Holdra tette lábát, még nagyobb vállalkozásokra készül az ember. A hetvenes években földkörüli űrállomások létesítésére, az évtized végére, a nyolcvanas évekre pedig bolygóközi utazásokra, a Mars, a Vénusz elérésére. A merész lépések és a még merészebb tervek reális alapja a rakétatechnika fejlődése, az új feladatoknak megfelelő hajtóművek és üzemanyagok kidolgozása. A tervezett űrállomások személyzete rendszeresen váltja majd egymást, utánpótlást kap, stb. Ehhez ismételten startra kész, sokszor felhasználható rakétákra — űrrepülőgépekre — lesz szükség, amelyeknek földkörüli repülését a légiközlekedéshez hasonlóan menetrendszerűvé kell tenni. A bolygóközi utak csak a mainál nagyobb sebességű rakétákkal képzelhetők el. Olyan energiában gazdagabb üzemanyaggal, amely a mainál nagyobb sebességgel áramlik ki a rakétából és ezzel nagyobb végsebességet hoz létre. Földkörüli pályára két fokozattal juttatható rakétp. A másodikat kell olyanra kialakítani, hogy visszatérhessen a földre. A léghíjas térben csak rakéta hajthatja, de nem lehet az ismert, hagyományos szerkezet, hiszen nemcsak az utasfülkének hanem az egész hajtóműrendszernek épségben kell visszatérnie az űrrepülőtérre. A különleges alakú, szárnynélküli, rakátahajtóművekkel felszerelt repülő szerkezethez, az űrállomások utánpótlást szállító „űrdongóhoz” hosz- szas áramlástani vizsgálatok vezettek el. A szárny és ejtőernyő nélküli leszállás megoldása után a pályára álláshoz szükséges sebesség elérése a következő lépés. Kísérleteket végeznek nukleáris és villamos rakétahajtóművek kifejlesztésére.. A nukleáris hajtómű együk nagy feladatát már kijelölték: asztronautákat kell majd szállítania a Marsra és visz- sza. A villamos hajtómű, amellyel feltehetően eljuthatunk majd a naprendszer határára, még gyermekcipőben jár. Nukleáris rakétahaj tómű A nukleáris rakétahajtómű sok tervezett változata közül a fűtőreaktoros változat került megépítésre. Folyékony hidrogén felhasználásával nukleáris energiát alakít át hővé. Az elérhető hőmérséklet, vagyis a felfűtött hidrogén energiatartalma jóval nagyobb, mint a ma használatos vegyi hajtóanyagoké. A folyékony hidrogént szivattyú nyomja az üzemanyagtankból a hajtóműbe. A hideg hidrogén a fuvóka és a hajtómű falában áramlik visszafelé, a reaktortérbe vezető nyílásokhoz. Eközben hűti a fúvóka és reaktor falát, védi a túlmelegedéstől, míg saját maga előmelegszik. (Ezt az elvet a mai vegyi rakéták is felhasználják). A meleg hidrogén egy része „félúton” kilép a hűtő-előme- legítő körből és a szivattyút hajtó turbinának szolgáltat üzemanyagot. A turbinákból kilépve, a repülési irányt szabályozó fúvókákon át távozik. A reaktormagot reflektor veszi körül, amely szabályozza a maghasadási reakció sebességét és ezzel a reaktor hőmérsékletét. Az üzemanyagtartályt és a vezérlőfül- Két sugárzást 1 árnyékoló pajzs védi. A hidrogén a reaktormag hosszanti csatornáin áramlik végig a reaktortérben és eközben nagy hőmérsékletre melegszik fel. A fúvókán kilépve az üzemanyag hőenergiája mozgási energiává alakul át és így gyorsítja az űrhajót. A NASA és az Amerikai Atomenergia Bizottság közös programjában készülő NERVA nukleáris rakétahaj- tómű az ismertetett elvet felhasználva, túljutott az előkí- sérle teken, megkezdték az első kísérleti repülő példány végső tervezését és építését. A vegyi rakáték esetében megszoktuK, hogy az összehasonlításuk alapja a tolóerő. Az azonos energiafajtát hasznosító rakéták között ez helytálló, de a lényeg a nagy végsebesség elérése. Nagy távolságú űrrepülés esetében nem baj,, ha kis gyorsulással, hosszabb idő alatt érik el a végsebességet, hiszen a megteendő útnak még így is csak kis részén működik a hajtóerő. Ezért a nagyobb hatású energiafajtákkal dolgozó hajtóművek tolóereje egyre kisebb. De míg a kémiai rakétahajtóművek elérhető ki- áramlási sebessége kb. 3 km/s — a nukleáris hajtóműből 8— 9 km/s sebességgel lép ki az üzemanyag. A NERVA. nuk-. leéri® hajtómű tolóerejét kb. 34 tonnára tervezték. Földkörüli pályáról indul majd célja felé, ide hagyományos módon juttatják majd fel. A naprendszer távolabbi tájainak elérésére tervezett villamos hajtóművekkel elvileg minden eddiginél nagyobb kiáramlási sebességet (10— 100 000 km/s) lehet elérni. A kísérletek még „csupán” 30— 100 km/s-nál tartanak és az eddigi villamos hajtóművek tolóereje is rendkívül kicsi, mindössze néhány milligram. Üzemanyaguk könnyen ionizálható anyag, pl. cézium, vagy higany. A tartályból vékony csövön jut a gőzölögte- tőbé, majd az ionizáló kamrába, s ott a gőzrészecskék villamos kisüléssel pozitív atommagokra (ionokra) és negatív elekti’onokra hasadnak szét. Az elektronok felfutnaK az anódra, a pozitív Ionok pedig a gyorsítórács villamos terében egyre növekvő sebesHa nálunk í avíttat még kedvezményt is kap] AUTÓMOTOR faipari és vasipari javítással a lakosság szolgálatában, 1000.—i Ft-on felüli javítások után a lakosság részére 10% kedvezményt adunk. Várjuk kedves megrendelőinket. Vas- és Faipari Ktsz Kisújszállás. PRIMŐR műsorát. A szerdai adásban mintha túlsúlyba került volna a „komolyabb” zene, de azért az ötórai tea a fiatalokat is kárpótolta. Csütörtök ismét az ifjúság napja volt. Horváth János magabiztos közvetlenséggel vezette a műsort, melyben i ötletes, játékos vetélkedőtől Komjáthy György Csak fiataloknak című tánczene műsoráig sok érdekesség akadt. Péntek, Török Mária délséggel haladva, a gyorsítórács nyílásain át kirohannak a szabadba. A pozitív részecskék laszti ják egymást. Ezért, hogy a hajtóműben együtt gyorsuljanak és ne ütközzenek a falakba. mágneses térrel tartják együtt őket. Ha csak pozitív részecskék hagynák el a hajtóművet, az űrhajó negatív villamossággal töltődne fel, ami önmagában sem kívánatos, de vonzásával lé is fékezné a pozitív töltésű kilépő üzemanyagot és az űrhajó nem gyorsulna. Ezért a kilépésnél elektronokat kibocsátó semlegesítő egységet helyeztek el, amely állandóan elektronokat bocsát ki. Minthogy tömegük néhány ezerszer kisebb a pozitív ionokénál, a kiáramló felgyorsított ionnyaláb magával ragadja az elektronokat. Az űrhajó tehát nem töltődik fel és a hajtóműből kilépő üzemanyagnyaláb is semleges lesz. Villamos hajtómű Ez év elején a NASA fejlesztésében készült egyik villamos hajtóműtípus két példányát műholdra szerelve földkörüli pályára juttatták. A SERT—II. műhold két kísérleti hajtóművének higany az üzemanyaga. Kiáramlási sebessége kb. 35 km/s, a hajtómű tolóereje pedig mindössze 3 milligramm. A hajtóművek működéséhez szükséges 1,5 kW villamos energiát napelemek szolgáltatják. A műhold „testét” alkotó Agena fokozatra úgy szerelték fel a hajtóműveket, hogy a tolóerő iránya a tömegközépponton át mutasson. Így a hajtóművek működése kissé módosítja a műhold pályáját. Az első lépéseket már próbálgatjuk, de hosszú még az út, amíg eljutunk a Marson túli repülésekhez szükséges villamos hajtóműrendszerekhez. A repülő- és rakétaiparban a fejlődés ütemére jellemző a közmondás szerű szólás: „Mire felszáll, már elavult”. A Szojuz és Apollo kísérletek rakétahajtóművei ezek szerint „elavultak”. A korszerű hajtóművek próbapadon vannak. Egyik-másik hamarosan lekerül róla, hogy — akkor már „elavult” rakétahaj tóműként — új, ismeretlen világok felé indítsa el az emberiség úttörőit. Az egyre sokasodó közmű- és távvezetéképítési feladatok teljesítése elképzelhetetlen modern nagy teljesítményű gépek nélkül. Ezek sorába tartozik az „ER—7—AM” típusú új szovjet árokvájó gép, mely óránként 500 köbmétert!) föld kitermelésére alkalmas. Ez azt jelenti, hogy egy óra leforgása alatt mintegy 200 méter hosszban készít 2 méter mély és 1,2 méter széles árkot. Üzem közben a láncputtonyos járókereket lesüllyesztik a kívánt mélységbe, s az oldalra kinyúló szállítószalagok egyenletesen felhalmozzák a kiemelt földet az árok mindkét oldalára. Az árokásógép a 80 cm mélyen megfagyott föld ellenállását is legyőzi, de a laza, ingoványos talajon is biztonsággal halad a 108 lóerős hajtóművű, széles lánctalpú vontató] utánja is a zene jegyében telt. Rivaldafény című ösz- szeállítása műfajilag sok színű, válogatása ügyes, teljes képet ad egy-egy művészről, együttesről Ginzburg zongo- r —"’•észtől a Seekers ig— trömbőczkjr — ’„V ~ _ Visszaút — Istenem ... idei párád icsom . ARC ______új magyar film ) i N incs tragikusabb életérzés: az ember akar valamit, jót akar, hasznosat, és megbénítja a környezet kényszerűsége, cselekvőképtelenné válik. Zolnay Pál és Költő Miklós egy ilyen emberi tragédiát ábrázol, az Arc című filmben. Leheletfinoman, mélységes lírával, megdöbbentő gondolattársítások előidézésével. Felszabadulási film, kettős értelemben is annak érzem. A történet 1944-ben, közvetlenül Budapest ostroma előtt játszódik. Egy fiatal kommunista bolyongásán keresztül kibontakozik a kor iszonyata, felszabadulásvárása. Felszabadulási film Zolnay alkotása ebben az értelemben, és áttett mondanivalójával is, A közösségnek jót akaró ember felszabadulni akarása, a fömotiváciö hasznos cselekvésigény a gonoszsággal, a pusztítással szemben. A céltudatosan tennivágyó ember szándékának filmje az Arc. Zolnay látásmódja,, alkotó módszere eddig is sok vitát váltott már lei. Nem harsány, egekig csapó vélenvény- zuhatagokat, — érdekes, hogy filmjei körül zajló polémiák mennyire alkalmazkodnak alkotásaihoz, ezek is csendesek, de mélyen járóak. Az Arc hőse magányosan bolyong a téli Budapesten. Kapcsolatot keres az ellenállási mozgalommal. Tenni akar, az emberért, népéért. Provokátort sejtenek benne, elutasítják. Bolyong, új harcostársakat keres, majd mégis csak ,,feladja”; elfogadja a kényszerűséget, bújni akar. megbújni. Es ekkor lövik le. Vitatható lenne a hős útjának ilyentén való ábrázolása, ha nem éreznénk, hogy az író és a rendező mennyire együtt bolyong és keres főhősével, és milyen szeretettel- jes együttérzéssel, — ha ezt nem éreznénk, talán valami igazát el is kellene ismernünk annak a feltételezésnek, hogy Zolnay kívülről láttat, — ha nem is hideg kívülálló. De Zolnaynál — eddigi filmjei is ezt igazolják — a visszafogottság alkotói módszer, sajátságos dramaturgiával ötvözve. Világért sem az író és a rendező érdemét akarom magam előtt kisebbíteni, amikor leírom: ezt a filmet már csak azért is meg kellett csinálni, hogy fölfedezzük: Zala Márk főiskolai hallgató hihetetlenül nehéz feladatát úgy oldotta meg, hogy csak távlataira tudunk gondolni: nagy színészegyéniség indul, Drahota Andrea méltó partnere. Az operatőr, Ragályi Elemér izgalmasan bontotta képekké a legnehezebb gondolatokat is. — ti — Kéttőtől—hatig — avagy szombat délutánok a Petőfi adón Mióta a rádió áttért az új műsorszerkezetre, nagy népszerűségnek örvend a Petőfi adón délutánonként jelentkező változatos új műsorforma. Hétfőn — most már rendszeresen — jelentkezik a rádió kívánságműsora. Kedden Barra Mária, szerdán Kertész Zsuzsa zenés délutánján hallhattunk Wagnert és tánczenei koktélt, operettet és balettzenét, majd a nem kevésbé népszerű Petress István Csúcsforgalom című zenés közlekedési Nehéz ügy. Kényes, épp ezért a határt kell eltalálni. Azt a határt, ahol a hatás a legegyértelműbb, legmegrázóbb. Mert Fábián Gyula hangjátékát sokan hallgatták, előzőleg beszélgettek róla, amolyan pikáns csemegére számítottak. Nem ezt kapták- S jó, hogy nem ezt kapták. Dokumentumjátékot írni szexuális erőszakosságért lefogott galeriről, nehéz ügy, mindenképpen mértéktartó ízlést igényel. Fábián Gyula I megtalálta azt a hangot, ahogy egy ilyen történetet fel lehet és fel kell dolgozni. A hiteles történetanyagot megrázó erővel tolmácsolják az epizódok szereplői. Mércékkel kerülve minden naturalizmust, az író elsősorban tjZ utóhatást, a megrázó él- •anény okozta egyéni tragédiáikat sorakoztatja egymás mellé. j Ezek az esetek, az emberi méltóságot legmélyebben njiegsértő, emberállattá vált, lealjasult, cinikus galeri tagtok „szövege” a hallgatóban az iszonyat mellett remélhetően felébreszti az aktív szembenállást is. SAz ifjúsági rádiószínpad új darabja nem a maradandó, naky hangájtékok közül való. Dó jól sikerült, s főleg hasznos munkaA megvalósítás sikerében nagy része van Vadász Gyula Jrendezőnek, és a népes szereplőgárdának. Kitűnő epizódfigurákat formáltak me& Goór Nagy Mária, Kál- di Nóra, Bús Kati és Piros Ildikó. Hiteles játékuk szülte rtportszerűvé tette a darabot, mintha a valóságos; alakokkal beszélgettünk volna a sajátos valóban megtörtént; tényekről. Dokumentumjátékról lévén szó — gondolom ez a legfontosabb.
