Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Megvalósul Szolnokon a III. Diesel-járműjavító bázis Az idén kezdik az építést — Hatszáz millió forintos beruházás A szolnoki MÁV jármű- jayító üzem távlati fejlesz­tési tervének legjelentősebb része a Diesel-javító bázis felépítése. A fejlesztésre vo­natkozó beruházási progra­mot a MÁV vezérigazgatója ez év márciusában jóváhagy­ta. A bázisról és annak je­lentőségéről az alábbi tájé­koztatást kaptuk Szekeres Ér­nőtől, az üzem főmérnökétől. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a MÁV vonta­tóparkjának korszerűsítése során — a gőzmozdonyvonta- tás egyidejű elsorvasztása mellett — megszervezte a Diesel-motoros járművek or­szágos javítóhálózatát. Ennek során profilírozta a javítást. X beruházási program alap­ján új, 24 ezer négyzetméter alanterűletű. átélsz rkezetű, daruzott, felülvilágítókkal el­látott Diesel-csarnok és új, 4150 négyzetméter alapterü­letű melléküzem (festőmű­hellyel és motor próbahe- helyekkel) épül. A meglévő üzemrészek kö­zül átalakítják a jelenlegi személygépkocsi-javító osz­tályt. és ott a motormellék- kocsik korszerű javítására rendezkednek be. A jelenle­gi mozdony.javító osztály fele részében jedig a vegyes üze­és az ország területén több bázis létesítését határozta el. A Diesel-járművek javító- hálózatán belül épül ki a szolnoki bázis, amelynek fel­adata a középteljesítményű Diesel-mozdonyok, motorko­csik és motor-mellékkocsik javítása. A szolnoki üzem ajánlatté­telre a MÁV tervezőintézetet és a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium tervezőirodáit kér­te fel. Az ajánlatok értékelé­se alapján a Diesel-bázis tel­jes tervezésével és a megva­lósítás bonyolításával a kulcs- átadásos üzembehelyezésig a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium tervezőirodáit bízta meg. met helyezik el. Az átalakí­tott és az ú j csarnokok kö­zött a javítandó járművek mozgását három pályára el­helyezett. négy tolópaddal oldják meg A jó kiszolgálás­ra iparvágány is épül. A szo­ciális igények kielégítésére a Diesel-csarnokkal együtt 960 embernek épül öltöző. Ugvan- r^ak a csarnokhoz kapcsoló­dóan 200 embernek iroda­épület is létesül, melyben a csarnok irányítógárdáján kí­vül a központi igazgatás is helyet kap. rétből. Ebből fedezte a beru­házó a kisajátításra szánt összegeket, az új Diesel­csarnok vasszerkezetei jelen­tős részének gyártási költsé­gét, a beruházási program készítésének, valamint a ki­viteli tervezés egyes szaka­szainak díját. Ugyanebből je­lentős összeget fordítottak a négytengelyes kocsik javítá­sához már legyártott és hasz­nálatba vett gépek, berende­zések beszerzésére. A jóváhagyott, beruházási program szerint a jövő év végére elkészül a keleti mel­léküzem. Átalakítják a mel­lékkocsi-javító üzemet és üzembe helyezik a mindkét részt kiszolgáló tolópad- pályát. A Diesel-bázis üzembe­helyezésének végső határide­je pedig 1976. június 30-a. A létesítmény kivitelezését a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. A vállalattól ie'pnieg zailanak a szerződéskötés előtárgya- lásai. A tervek szerint már az idén megkezdődik a mellék- kocsi-javító üzem rekonstruk­ciója és elkészül a központi tolép-idjárás. A Diesel-javítóbázis megva­lósításának sikere érdekébén az tizem, valamint a KGM tervező irodájának a párt és gazdasági vezetői elhatároz­ták, hogy' szocialista szerző­dést kötnek. így a beruházás megvalósításával járó fela­datokat szervezetten hajtják végre, B. E. Péter János svédországi körúton Péter János szerdai prog­ramja módosult, — Tonsten Nilsson váratlan megbetege­dése miatt. Nilsson, mint ké­sőbb kitudódott — már a keddi esti díszvacsorán is magas lázzal vett részt. In­fluenzában megbetegedett, s ezért a szerda délelőttre ter­vezett hivatalos tárgyaláso­kat péntek délelőttre kellett halasztani. Külügyminiszterünk dél­előtt a királynál tett látoga­tást. A beszélgetés során a kétoldalú kapcsolatokat és á nemzetközi helyzet általános kérdéseit érintették. Péter János és kísérete ez­után rövid látogatásra Upp- salába, a Stockholmtól 70 ki­lométerre fekvő, 95 000 la­kosú megyei központba és érseki székhelyre érkezett. Péter János és kísérete ko­ra délután indult vissza Stockholmba, ahol még rövid városnézés szerepelt a prog­ramban. A magyar vendégek elő­ször a Wasa Museumot te­kintették meg. A gazdag szerdai program este operaelőadással ért vé­get. Péter János és kísérete Verdi Don Carlos című ope­ráját tekintette meg a stock­holmi operaházban. Elutazott Bere&ovoj G. T. Beregovoj űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse, repülő vezérőrnagy és V. A. Kumszkov, repülőezredes, a Szovjetunió Hőse — aki az SZMBT delegációja tagjaként tartózkodott hazánkban és részt vett felszabadulásunk jubiláris ünnepségein — szer­dán elutazott Budapestről. Óriás csarnok Külön említést érdemel a Diesel-járművek javítására kialakított technológia, vala­mint a mellékkocsi-javitó üzem hidegtechnológiája. Ezt a jelenleg ismert, korszerű és gazdaságos megoldásoknak megfelelően alakították ki. A javítandó járművek nagyszá­mának és korszerűségi igé­nyének figyelembevételével a javított járművek festésére az Európában található leg­korszerűbb szóró- és fényező berendezést építik be. Eddig mintegy 50 millió Latin-Amerika a Spreti-ügy utáu Letartóztatások Guatemalában, terrorintézkedések Dominikában KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Az ország legnagyobb cukorgyára a szolnoki lesz A városi páit-végrehajtóbizottság ülése a cukorgyárban A Magyar Cukoripar 1969. évi munkája alapján elnyer­te a minisztérium ..Kiváló Vállalat” megtisztelő elisme- résé{. A szolnoki cukorgyár­ban szerdán reggel ezzel az örömhírrel köszöntötte a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagjait Takács János MSZMP csúcstitkár és Leelóssy Kál­mán igazgató. Az iparági el­ismerés a szolnoki gyárban, az élüzem címet jelenti. Az örömhír hallatán a jó munkának szóló elismerés hangján Kezdődött el a városi párt-végrehajtóbizottság ülése. A testület tagjai legutóbb Bt évvel ezelőtt tanácskoztak a gyár gazda­sági, politikai munkájáról a helyszínen. Akkor — 1965-ben — még csak alapos felkészülést java­soltak a gyáriaknak a re­konstrukcióra, — most pedig már a szolnoki cukorgyár megújhodásának eddigi ered­ményeiről kaptak beszámo­lót. A vb ülésén résztvett dr. Vígh Albert is. a Magyar Cu­koripar főmérnöke, s ott vol­tak i gyár gazdasági mozgal­mi vezetői, a városi pártbi­zottság cukorgyárban dolgozó tagjai. A végrehajtó bizottság a rekonstrukció helyzetéről, a pártszervezet gazdaságpoliti­kai és kádertevékenységéről kapott írásos tájékoztatót. Már a beszámolóhoz kapcso­lódó kérdések során örömmel nyugtázta a testület, hogy 1973 végére a szolnoki lesz az ország legnagyobb cukorgyá­ra. S miközben javában foly­nak, évi százmilliós beruhá­zások valósulnak meg a gyár területén, — az elmúlt kam­pányban jelentősen nőtt a munka termelékenysége, csökkent „ cukor önköltségi ára. A cukorgyári vezetők gond­jaikról is őszintén számot adtak a városi párt-végrehaj­tó bizottságnak. Míg egy sor termelési mutató javult, az elmúlt évekhez viszo­nyítva kedvezőtlenül ala­kult a szerződött terület. A közeljövőben a cukoripar­nak feltétlenül meg kell ke­resni a termelőszövetkezetek, állami gazdaságod termelési kedve fokozásának lehetősé­geit. A nagyarányú rekonstruk­ció bizonyos szervezési intéz­kedéseket is szükségesként felvetett az elmúlt évben. A cukorgyárban 1970 február­jában alapos megfontolás után létrehozták az önálló beruházási osztályt. A párt végrehajtó bizottság tagjai felhívták a gazdasági, moz­galmi vezetők figyelmét az új osztály munkájának se­gítésére, valamint arra is, hogy már most ne késleked­jenek: kezdjék el az új gépeken, berendezéseken majdan dolgozók oktatását, szak­mai felkészítését. A cukorgyári négy párt- alapszervezet munkájáról, — s velük együtt a szakszerve­zeti műhelybizottságok, KISZ alapszervezetek tevé­kenységéről az eredmények ismeretében elismeréssel szóltak a vb ülésen. A tartalmas beszámoló, s a félnapos vita után Sipos Ká­roly. a városi pártbizottság első titkára foglalta ősszé a » a végrehajtó bizottság Véle­ményét. javaslatait. Hangsú­lyozta a gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetés haté­kony, közös munkálkodásá­nak szükségességét. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK n Agrárklubok és szakkörök Az agrárklubok és a me­Zőgzadasági üzemi szakkörök szerepéről, ■ feladatairól ren­dezett országos tanácskozást szerdán Keszthelyen a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának mezőgazdasági bi­zottsága. Bencsik István, a debreceni és dr. Beiák Sán­dor, a keszthelyi agrártudo­mányi főiskola rektora, a ta­nácskozás előadói rámutat-, tak, hogy a jelenleg működő mintegy 300 agrárklubnak és üzemi szakkörnek nem­csak gazdasági jelentősége van. Szerepet kell kapniuk a továbbképzésben, a szelle­mi erők felfrissítésében és a falvak társadalmi felada­tainak megvalósításában is. Az ország mezőgazdasági üzemeiben ez idő szerint 100 000 szakmunkás dolgozik, s a számuk gyors ütemben növekszik. A technika és a modem üzemszervezés gyors fejlődése megköveteli rend­szeres továbbképzésüket. A klubokra, s a szakkörökre e tekintetben is fontos felada­tok várnak. Belőlük kell. ki­alakítani a mezőgazdasági szaktanácsadás bázisait is. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak amellett, hogy a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közreműködé­sével létre kell hozni az ag­rárklubok támogatására hi­vatott országos módszertani tanácsot Kiállítás Szerdán Miskolcon kiállí­tás nyílt Borsod-Abaúj-Zeinp- lén megye két és félévtize­des fejlődéséről. A felszaba­dulás óta a megyében épült jelentősebb létesítményeket csaknem hatszáz fényképen és több maketten mutatják be. Az ipar és a mezőgazda­ság fejlődéséről, valamint a lakosság szociális és kulturá­lis helyzetéről különböző grafikonok adnak képet. A kiállítás szemlélteti többek között Borsod két új szocia­lista városa. Kazincbarc'ka és Tisza szederkény új lakó­házait mnv lödé-i otthonait, szobrokkal díszített cirkjait, a Tiszai és a Borsodi Vegyi­kombinát üzemeit, termékeit, az aggteleki barlang csepp­kőképzödményeit, — Tapolca leendő új szállodáját, az új bölcsődéket, óvodákat és az egyes községek most elké­szült rendezési terveit. A 25 esztendő eredményeit tükrö­ző kiállítást Bárczi Béla. a megyei tanács vb elnökhe­lyettese nyitotta meg. Erdősítés Harmincezer hektárt erdő­sítettek az elmúlt negyed­század alatt Bács-Kiskun megyében — állapították meg szerdán, a Kiskunhalason meg­tartott megyei fásítási ankéton. A tervszerű fásítási program eredményeként, jelenleg az országban ezen a vidéken van a legtöbb új erdő. a ho­mokbuckák fiatal erdői zöm­mel fenyvesek. A nagysza­bású természetátalakíló mun- Ita tovább tart: a jövőben évente 3000 hektáron alakí­tanak ki új erdőt. A termé­ketlen homokterületek hasz­nosítására úiabban a cellu- lóznvárfát ültetik. Máris itt díszlik a legnagyobb kiterje­désű Daoírfa erdő: összesen 4000 hektárnyi. Most is min­denütt megkezdték a tavaszi fásítást. Rügyfakadásig újabb 1800 hektáron kerül állandó helyére a kis fa az állami erdőgazdaságok területén. A fásítási ankéton, ahol Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára méltatta a fásítás fontossá­gát, megjutalmazták a megye legjobb fásítóit. Emlékpla- ketteket és okleveleket adott át nekik. Koniunkturális csúcs A Szerszámgépinarl Művek vezetői a termelékenység je­lentős emelését és az új cik­kek kibocsátásának gyorsítá­sát kérték a vállalat kollek­tívájától. mert a prognózisok szerint újabb konjunkturális csúcs várható a nemzetközi szerswámg“t>-nlacon. A kül­földi rendelők erre *z évre nyolc — a nvugatl cégek 1° — sz-Szatékkű több szerszám­gépet kötöttek le, mint ta­valy, 1971-re pedig az export további ugrásszerű növeke­désére van kilátás. Perui cé­gek például 1971-re majdnem 200 eszterga-, maró- és gya­lugépre jelentették be igé­nyüket, brazil cégekkel je­lentős mennyiségű másoló­maró és szerszám maró szállí­tásáról tárgyalnak. A gyár valamennyi bri­gádja vállalta, hogy a fel- szabadulási verseny folyta­tásaként tovább javítja mun­káját. s kezdeményezéseik alapján majdnem 6 százalék­kal növekedett a termelé­kenység. Ezzel megslanozzák a további nagyszabású ex­portigények kielégítését. Az előzetes számítások szerint a felajánlások teljesítése" esetén az idén 20—25 millió forinttal nagyobb lesz a vál­lalat nyeresége, mint tavaly, s ha a termelékenység je­lenlegi tendenrijíja fnlvtató- dik lövőre nemcsak az ex­portban, hanem a nyereség­ben is csúcseredményt ér­hetnek eL Felvétel . a lovasiskolába Szerdán megkezdődtek a felvételi vizsgák a bábolnai lovasiskolában. A harmadik éve működő iskola iránt or­szágszerte nagy az érdeklő­dés; több mint háromszázan jelentkeztek az ősszel induló új évfolyamra. Közülük vá­lasztják ki azt az 50 fiatalt, akit felvesznek. A 14—17 éves általános iskolát végzett fiúknak sokoldalú képesség­ről kell számot adniok. Nem utolsósorban zenei érzéküket is mérlegelik. Ugyanis fúvós zenészekké is kiképezik őket. Mert Bábolnán már hagyományossá vált. hogy a 1 ovasbomu tatókon harsonátok is szerepelek. A fiatalok két évig járnak iskolába, majd egy éves gya­korlati időt kötelesek a gaz­daságban tölteni. — Ezalatt szállást, munkaruliát, tan­szert, az első évben étkezést is díimentesen kapnak, ösz­töndíjuk az évek és tudásuk arányában havi 400 forinttól egészen 2U0Ű forintiá terjed. A legkorszerűbb festés forintot használtak fel a 600 millió forintos beruházási ke-

Next

/
Thumbnails
Contents