Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

1970. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / 5 A iák korai felismerése — életet ment Magnificat Keressük egy nemzet kor­látáit. Most, amikor az évforduló kapcsán valamilyen formá­ban mindenki emlékezik — a felszabadulás élménye, méltatása mellett emlékezé­seinkben ez is helyet kap. Film, tv-játék, dráma. re­gény és most ez a hangjá­ték. Különböző társadalmi helyzetű hősök, emberek ma­gatartását — a mi 25 év előtti magatartásainkat —* helyezzük a letisztult érte­lem, az idő távlatának nagyí­tója alá A kérdés, melyre írók, költők keresik a kö­nyörtelenül őszinte, önma­gunkkal szembenézni tudó választ: hol volt a helyünk a háború végén. Tettünk-e valamit. S ha eltaktikáztuk — mert kevés kivételiéi el­taktikáztuk — mik voltak morális, rosszul értelmezett hazafiúi. vagy éppen kispol­gári korlátáink? Mert kevesek voltak közü­lünk a tisztánlátók, még ke­vesebben a tenni merők. A játék e két, utóbbi ka­tegóriába tartozó egy-eoy tí­pus elvi. eszmei vitája — s egyben a morális gátlások megfogalmazása. Az egyik, Péter, a befplvásos, tisztán- látó, de alapjában véve te­hetetlen politikus, a másik a veje„ akit illegális tevékeny­ség miatt kivégeznek. A hő­siesség: mint alkati tulaj­donság és a hősiesség iránti nosztalgia csap össze. For­mailag szellemes a megoldás: a legfiatalabb férfi nincs je­len a játékban, csak a sze­replők beszélgetésében ele­venedik meg. A pályadíjnyertes hang- játéknak különösen az első fele sikerült, mind írói, mind rendezői szempontból. ' Vass Éva és Básti Lajos szenve­délyes, biztos érzékű játéka igazi Szuggesztiv drámát va­rázsol elénk, megmarkoló erővel. A második — a kivégzés utáni rész ezt a hatást már csak néhány jól sikerült pil­lanatban tudja fokozni (ki­tűnő például az ítéletvégre­hajtó, Szirtes Ádám epizód- jelenete). Eszmeileg, gondolati tar­talmát tekintve a díjnyertes hangjátékok legjobbjáról van szó. Ha dramaturgiáikig tisz- ♦z’-v egyértelműbb a béfeje- ző rész. kivételes hangjáté­kaink közé emelkedhetne. (Tisztázatlan például az idős házaspár funkciója, Péter svájci utazásával kapcsolatos határozatlansága stb.) A fel­tett kérdésekre így csak rész­ben kapunk választ, de a mű így is gondolkodásra, ön­vizsgálatra késztet. Jégtörő Mátyás Tamási Áron kedves-bohó- Irás hősed, jóízű beszédű pa­rasztfigurái elevenednek meg ebben a felnőtteknek való, csodás mesejátékban. Babo­na és emberség, képzelet és realitás furcsa hangulatú ka- valkádja, és vakhol mind e mögött sok-sok szeretet. Megszemélyesített állatok, különös mesebeli alakok és egyszerű emberek mondanak ki. fejeznek ki alapvető em­beri érzéseket. Költői ihletésű alkotás Ta­mási regénye, és sikeres mun­kát végzett a rádióra alkal­mazó Albert Zsuzsa. Sőt, hangvételében mintha mo­dernebb lenne, poétikus ízei­ben — épp a kimondott szó erejével — fokozni tudja a hatást. A- kitűnő megvalósításban természetesen nagy része van Cserés Miklós dr. rende­zőnek. és a könnyed, élve- setes színészi iátoknak. Kö­zülük is Légi István és Kiss Manyi alakítását kell ki­emelni. tm trömböczky «= Mint minden évben, az idén is április 7-én ün­nepeljük az Egészség­ügyi Világszervezet megalakulásának év­fordulóját; immár a 22.-et. Az idei világnapra az Egészségügyi Világszervezet a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a rák elleni harcot tűzte napirendre. A rák megszámlálhatatlan em­beréletet követel szerte a világon és sok országban a szív- és érbetegségek után a második helyen áll, mint halál ok. Pedig a rákos bete_ geknek több mint a felét meg lehetne menteni, ha be­tegségüket idejében felisme­rik és azonnal gyógyítják. Ezt a célt csak úgy lehet elér­ni, ha nagy rákellenes kampá­nyokat szerveznek, igénybe- véve a modern szűrési tech­nikát és gyógyítást. Ma n szűréssel felismer­hető daganatok szempontjá­ból a nők lényegesen kedve­zőbb helyzetben vannal;. Ná­luk a rosszindulatú dagana­tok kétharmada, míg „ fér­fiaknál csupán egyharmada ismerhető fel idejében. Hazánkban a rákellenes küzdelem hosszú múltra te­kint vissza. A század elején Dollinger Gyula hívott össze először rák kérdéssel foglal­kozó bizottságot. Évente át­lagosan húsz-huszonkétezer hazai daganatos megbetege­dés fordul elő és a rossz­indulatú daganat, mint ha­lál ok, nálunk is a második helyen áll. Megegyezés született a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatósága és a jászberényi városi tanács végrehajtó bi­zottsága között, *hogy közös költségvállálással élelmiszer- húsboltot létesítenek Jászbe­rényben a Rákóczi úton. A végrehajtó bizottság kö­telezte magát arra, hogy a Háztáji agronómus kezd munkához hétfőn a Komá­rom megyei Tsz Szövetség­nél. a megye mezőgazdasága kiváló- eredményeket ért el az utóbbi években. A termés­átlagok á termelési érték és a felvásárlás már tavaly meghaladta az 1970-re terve­zettet. Bainón 6.2 millió fo­rint értékű háztájiból szár­mazó sertés*- adtak el tavaly. A komáromi állami gazda­ság kocasüldőket ad el dol­gozóinak, szaktanácsot nyújt a hizlaláshoz és ha kell ta­karmányt is biztosít. Ellen­A második világháború után a szocialista egészség- ügyi ellátás kiépítésével je­lentős fejlődésnek indult a rákellenes küzdelem. Meg­alakult a rosszindulatú da­ganatok elleni küzdelem or­szágos szervezete. A hálózat feladata a betegségek meg­előzése, a betegek korszerű gyógyítása. A prevenció ér­vényesülésének szervezeti feltételeit elsősorban az Or­szágos Onkológiai Intézet és az onkológiai gondozók biz- i tosítják. Évente kereken fél­millió a nővédelmi szűrő- vizsgálatok száma hazánk­ban. A küzdelem hatásosságát nagyban elősegíti, hogy 1951. óta a daganatos betegek be­jelentése kötelező. A szűrő- vizsgálatok elsősorban a nők­re terjednek ki, ám jelenleg azoknak is csak körülbelül egyötödét tudjuk a jelenlegi apparátussal megvizsgálni. Igaz, hogy hazánk még így is a közé a kevés ország közé tartozik, ahol a szűré­sek világszínvonalon vannak megszervezve. Nagyon fontos lenne rend­szeres egészségügyi felvilá­gosítással elérni, hogy a la­kosság megértse a rákszű­rések jelentőségét, azt, hogy az a saját érdeküket szol­gálja. A statisztikák azt bi­zonyítják, hogy az egész vi­lágon emelkedik „ rákbeteg­ségek száma. Ezért a rák­szűrésnek és a korai felis­merésnek a gyógyítás terén felbecsülhetetlen jelentősége van. mintegy 2 millió forintba kerülő perembolt építését ré­szint telek.j uttatassal, részint 300 ezer forint hozzájárulás­sal ségíti.' a kiskereskedelmi vállalat pedig a hiányzó ösz- szeget bocsátja a város ren­delkezésére. Az építkezést ez év júniusában megkezdik és előreláthatóan egy év múlva fejezik be értékeként a vevőnek 13 hó­napon belül öt darab 110— 120 kilogrammos süldőt leéli a gazdaságnál értékesítenie. Elsősorban ilyen és ha­sonló jó tapasztalatokat ter­jeszti ma^d el a tsz-szövet- ség háztáji agronómusa. Megnézi természetesen, hogy az egyes termelőszövetkeze­tek milyen lehetőségekkel rendelkeznek, milyen állatfaj­ta tartásához tudnak tag­jaiknak alapanyaggal és ta­karmánnyal a legtöbb segít­séget nyújtani és ennek alap­ján tesz javaslatot a „ház­táji” fejlesztésére. Röpül*, röpülj páva! Egy április 2-án rendezett népdalest megnyitóján mon­dotta Kodály Zoltán 1925-ben; háromszáz esztendővel ez­előtt ugyanaz a dal zengett még városban és kunyhóban. „Azóta a vár rombadölt. ha áll, lakója idegen, vagy hűtlen lett a magyar dalhoz. Megőrizte a régi kincselcet, díszru­hákat, fegyvereket. A dalt abbahagyta. A kunyhó pedig hü maradt... Amit háromszáz éve az Eszterházy-palotában da­loltak, azt ott ma már nem tudják. A falu megmentette a tradíció folytonosságát. A mi dolgunk, átvenni tőle és tovább ápolni...” A Magyar Népköztársaság megvalósította ezt az 1925- ben még csaknem utópikusnak tűnő programot, a nemzeti érdekeinktől, kultúránktól és a történelem fejlődés-folya­matától elidegenedett, azzal végérvényesen szembekerült, magát „történelminek” nevező történelmietlen osztályokat a népi forradalom felszámolta. S a munkásosztály műve­lődéspolitikája — az általános iskola kiépítésével — közös nemzeti alapműveltséget teremtett minden magyar állam­polgár számára. A Fölszállott a páva televíziós népdal vetélkedő során is a technika eszközét, a „városnak” hírközlő apparátusát és a társadalmi aktivisták lelkes seregét mozgósította, hogy a népdal szeretetét tovább ápolja, és végérvényesen a dalo­kat közkinccsé tegye. A régi uralkodó osztályok, az Eszter- házyak, a Pallaviciniek pusztulni hagyták a nemzeti kul­túra örökbecsű értékeit. A hatalomra került munkásosz­tály — mint a legnemzetibb osztály — pedig nemcsak hogy meementette a pusztulástól a népdalt, a „tüzet nem hasívta kialudni”, de a kunyhókból elvitte a dalt minden óvodába, iskolába, művelődési házba, a lakások millióiba, a had­seregbe, az egykori kastélyokba — sőt, még az egykori tőzsdepalotába is... (CS) Perembolt épül Jászberényben Háztáji agronómus Az aranyérmek már gazdára talált Ma befejeződnek a Verseghy Diáknapok Vasárnap reggel fél kilenckor a' megyei művelődési központ nagytermében a szolnoki szimfonikus zenekar Beeihr»ven Egmont nyitányának előadásával ünnepélye­sen megnyitotta a Verseghy Diáknapokat. Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője az egybegyűlt fiataloknak a követke­zőket mondotta: „Evek óta hagyománnyá vált. hogy megrendezzük me­gyénk középiskolai és szak­munkás tanulóinak kulturális találkozóit. Az idei Ver­seghy Diáknapok jelentősé­gét külön kiemelik a jubileu­mi évfordulók... A diákna­pok mindig színpompás de­monstrációi voltak diákjaink kulturális felkészültségének. Tavaly, Egerben a Gárdonyi Diáknapokon szereztek elis­merést megyénk fiataljai s most itt, Szolnokon hét mű­vészeti ágban mérik össze erejüket, tudásukat megyénk huszonnyolc középiskolájá­nak és hét szakmunkásta­nuló intézetének kiválasz­tottjai... Eredményes vetél­kedést várunk, melynek csak győztesei lesznek, vesztesei nem, hiszen, akik ide elju­tottak. intézetük legjobb­jai...” Az ünnepélyes megnyitón Vajda László elszavalta Ver- — Ferenc: Külső-Szolnok és Benjámin László: Tavasz Magyarországon című versét, maid nyomban megkezdődött a produkciók bemutatása. Délelőtt a versmondók, a szólóhangszeresek és zeneka­rok, valamint a szólóéneke­sek és kisegyüttesek léptek feL Érmeket először a szóló­énekesek és a kisegyüttesek­nek osztottak. A versenyzők az ezüst- és bronzérmeket a helyszínen vehették' át, kz aranyérmeket ma délben a záróünnepségen kapják meg a legjobbal;. A Verseghy Diáknapok el­ső aranyérmesei: Juhász Er­zsébet (Mezőtúr Dózsa György gimnázium), a szol­noki Verseghy Ferenc gim­názium tercettje, a jászberé­nyi - Kállai Éva gimnázium duója és Fridvalszki Katalin (.Jászberény Lehel vezér gim­názium). A szólóhangszeresek és ze­nekarok versenye délutánra dőlt el. Aranyérmet kapott Léní-t Mária (Jászberény Lehel vezér gimnázium), Ladvánszky János (Török- szentmiklós Bercsényi gim­názium), valamint Halavács Judit, Papp Éva, Tóth Edit, Kató Márta, Kozma Erika, valamennyien a szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium tanulói. A szavalok versenye az el­ső napon, nem dőlt el a résztvevők nagy száma miatt. Délután megkezdődött az iro­dalmi színpadok és diákszín­játszók bemutatója is. de szintén nem került sorra va- lamenhyi együttes. A Verseghy Diáknapok második napján folytatódott a versmondók, valamint az irodalmi színpadok és diák­színjátszók Versenye. A versimondók közül tS- zenkett en kaptak aranyér ­met: Janausehek Ildikó, Ta­mási Mária (Szolnok Ver­sen'' ■' Ferenc gimnázium), Nagy Erzsébet, Muhart Ildikó (Jászberény Lehel vezér gim­názium), Táncos Erzsébet (Üjszász általános . gimnázi­um). öz János (Törökszent- miklós Bercsényi gimnázi­um), Gaál Erzsébet (Martfű cipőipari szakközépiskola), Pintér Rozália (Szolnok Vá­sárhelyi Pál közgazdasági szakközépiskola). Szüle Rita (Jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium). Úti Piroska (Jászárokszállás általános gimnázium), Száraid Ágnes í Jászladén y általános* gim­názium), Törőcsik Gizella (Szolnok Varga Katalin gim­názium). Az énekkarok bemutató­ján a zsűri hét aranyérmet adott ki. Hármat kamarakó­rusok nyertek: Mezőtúr Dózsa György gimnázium. Jászbe­rény Lehel vezér gimnázium, Kunszentmárton József Atti­la gimnázium. A nagykóru- sok közül négy kapott arany­érmet: Jászberény Kállai Éva gimnázium és három szolnoki együttes, a Vásár­helyi Pál közgazdasági szak- középiskola, a Varga Kata­lin gimnázium és a Ver­seghy Ferenc gimnázium kó­rusa. Hétfőn lapzártáig nem dőlt el az aranyérmek sorsa a prózamondók. valamint az irodalmi színpadok és diák- színiátszók versenyében. Az eredményeket holnap közöl­jük. Az említett bemutatók mellett tegnap lezajlott a ..Felszshsrlu' sunk 25 évé” vetélkedő első fordulója, este pedig műsoros ifjúsági klubestet rendeztek a Verseghy Diáknapokon részt vevő fiataloknak a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében. Ma- délelőtt mée két bemutató lesz. A második for­dulóban eldől a „Felszabad jlásunk 25 éve” vetélkedő és megtarják a tánczenekarok bemutatóját. Utána az aranyérmek kiosztásával és a díszbemutatóval ünnepé­lyesen befejeződnek a Verseghy Diáknapok. A mai ren­dezvényeket a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ szinháztermében tartják. A tallliini gyermekkórus Szolnokon Vasárnap délelőtt » Szolno­kon tartózkodó tallínni gyer­mekkórus meglátogatta az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaság fővárosának nevét viselő szolnoki kerület kis pajtásait. Az iskolában előbb a vendéglátók xilofon zene­kara mutatkozott be, majd a tallinni kórus énekelt. Ezt követően minden pajtás ott­honában látott vendégül egy- egy észt pionírt, délután pe­dig ismét klubfoglalkozás ke­retében talá koztak a gyere Kék. * A Szigligeti Színházban megrendezett díszünnepségen már nagy sikert arattak a kis szürKe nadrágos, fehér inges, kék kötött kabátos észt pajtások. Fegyelmezett, jól összefogott, magasfokú kul- túráltsággal éneklő gyermek­közösséget ismerhettünk meg. A J. Tomp kultúrpalota kórusa 1954-ben alakult, szer­vezője és első karmestere Akszel Pajupuu volt. Tőle vette át a „stafétabotot” Unó Jarvela, akinek vezetése alatt széles körben ismertté lett a fiúk kórusa. Gyakran szere­pelnek az észt televízióban, rádióban és a hagyományos Már több mint három hete dolgoznak a karcagi Tégla- és Cserépipari Vállalat dol­gozói. Munkájukat azonban nagyon megnehezíti a szeszé­lyes időjárás. A hagyományos technológia — a szabad ég alatti termelés — az eső és a hideg időjárás miatt szinte lehetetlen. Ebben az évben nagy dalosünnepeken. A szak­kritikusok nagyra értékelik a gyermekközösség teljesítmé­nyét; a klasszikusoktól a mo­dernekig úgyszólván mindent énekelnek — és mint egyik méltatójuk írta egyszer — „Egy-egy produkciójuk oly­kor valóságos zenetörténeti stílustanulmány.” A fiúk sikeres felvételi után hét éves korukban lép­nek be a kórusba, előbb az ötven fős úgynevezett előké­szítő kar tagjaként énekelnek. Ezt kővetően levizsgáznak, és kerülnek át a kilencven tagú nagy együttesbe, ahol tíz- tizennégy éves korukig éne­kelnek míg mutálni nem kezd a fiúk hangja. Eddig öt­száznál több gyermek „nőtt fel” a nagy kórusban. A tal- liinni ifjúsági kórus énekel észtül, oroszul, lett, litván és német nyelven, egy-egy dalt finnül, olaszul és latinul ad­nak elő. Külföldi útjaikon gyakran szerepelnek felnőtt kórusokkal együtt. Nyaranta egy hónapos szaktáborban készülnek minden esztendő­ben a jövő évadra. Ilyenkor a tábor vendégei azok a fel­nőttek is. akik valamiKor a gyermekkarban énekeltek. már megkönnyebbül munká­júk, mert a vállalathoz bekö­tik a gázvezetéket és modern, téglaszárító berendezést épi- teneK. Ennek az új szárító­nak üzembehelyezésével re­mélik, hogy elérik majd ter­vüket: 1970-ben 22 millió fo­rint értékű téglát és cserepet készítenek. Drezdai dalosok megyénk­ben A szolnoki ÁFÉSZ boltok, éttermek kiraKataiban német nyelvű üdvözlő sorok olvas­hatók: a Német Demokrati­kus Köztársaságból érkező vendégeket köszöntik a szö­vetkeze tieK. A szolnoki ÁFÉSZ meghí­vására vasárnap este Szol­nokra érkezett a drezdai pe­dagógiai főiskola Artur-Bec- ker ezüst éremmel kitünte­tett kórusa. Az énekkar hét­főn délelőtt — versenyen kí­vül — fellépett a Verseghy diáknapok keretében rende­zett énekkari és kórustalál­kozón. Hack Márton, a Ver­seghy Gimnázium igazgatója köszöntötte a drezdaiakat, majd a gimnazisták Kodály kórusműveinek nagylemezét, a MüM 605-ös iskola fiatal­jai pedig egy faintarziás dísz­dobozt ajándékoztak a drez­daiaknak. A köszöntés után a drezdai fiatalok Alfréd Kalcher vezényletével német munkásdalokat, Händelnek egy kórusművét, valamint Bárdos Lajos Két bogolyai dalát énekelték. A délutáni órákban a drez­daiak Tiszaföldvárra látogat­tak. ahol a tiszaföldvári ÁFÉSZ kórusával találkoz­tak. Kedden este 19 órai kez­dettel a főiskolai vegyeskar a szolnoki Kodály kórussal közösen ad hangversenyt a Ságvári Endre megyei műve­lődési központ nagytermé­ben. .._J Uj szárító

Next

/
Thumbnails
Contents