Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

i SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1970. április t­Az országgyűlés lFolytatás a 2- oldalról.) dóm jár el, amikor értékeli, de nem idealizálja a mun­ka egyetlen területén, sem az elért fejlődési színvona­lat. mert azt vallja, hogy társadalmunknak, népünknek szüntelenül magasabbra kell törekednie. Mindenkor, most is napirenden, tartja a párt­élet demokratizmusának fej­lesztését, az államélet, a szocialista demokrácia fej­lesztésének kérdéseit, a gaz­dasági & kulturális építés szocialista terveinek kidol­gozását, a módszerek töké­letesítését — a szocialista építés gazdasági, politikai terveinek mind jobb megva­lósítása céljából. A magyar kommunisták meggyőződése, hogy a szocia­lizmus építésének döntő kéiv öése a nemzetközileg közös fő törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok ösz- szehangolása, az ország adott­ságainak kötelező figyelem- bevétele. Pártunk meggyőződéssel vallja azt a mély marxista igazságot, hogy a történelem tényleges formálói a milliós tömegek. Huszonöt éves sza­bad hazánk, a Magyar Nép- köztársaság a dolgozó nép műve. A' szocialista forrada­lom nagy győzelmedért, az építés nagy eredményeiért a tisztelet és a köszönet min­denekelőtt a dolgozó népet illeti meg; a százezreket, a milliókat, azokat az embere­ket, férfiakat és nőket, fia­talokat és időseket, akik lel­kesen, odaadással, olykor na­gyon nehéz körülmények kö­zött harcoltak, dolgoztak ha­zánkért. a szocialista Ma­gyarországért. Megnőtt hasúnk tekintélye Kedves Elvtarsak! Bará­taink! Munkánk eredményekép­pen megváltozott a helyünk a világban. Országunkat ki­terjedt kapcsolatok fűzik a baráti, szocialista országok­hoz, a világ különböző álla­maihoz. Harcunk, építőmun- káhk eredményeképpen ha­zánk tekintélye megnőtt, tisz­tes helyet foglal el a nem­zetközi életben, szavunk van különböző nemzetközi fóru­mokon. Nemzetköz; tevékenysé­günkben a társadalmi hala­dás előmozdítására, a népek szabadságmozgalmának tá­mogatására. a bélié megszi­lárdítására törekszünk. Az a feladatunk és célunk, hogy - biztosítsuk népünk számára a szocializmus építésének kedvező külső feltételeit. A kommunistáknak céljaik eléréséhez nincs szükségük háborúra. Bár az imperializ­mus természetét jól ismer­jük, nem tartjuk végzetsze­rűen elkerülhetetlennek az új világháborút. Meggyőződé­sünk. hogy a békeszerető erők, a népek kellő éberség­gel és erőfeszítéssel el tud­ják hárítani az emberiség feje felől egy új világháború fenyegető rémét.. A Magyar Népköztársaság a háborúk és a háborús tűzfészkek fel­számolásáért küzd, és a vi­tás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján való megol­dásának híve. Külpolitikai álláspontunk elvi alapján mindent elköve­tünk Európa biztonságának megszilárdításáért, azért, hogy kontinensünk sokat szenvedett népei, köztük a magyar nép, békében élhes­senek. Kezdettől fogva elítéljük az Amerikai Egyesült Álla­mok agresszív háborúját a vietnami nép ellen. Elítéljük .azokat az újabb — laoszi, kambodzsai — provokáció­kat is. amelyek arra valla­nak, hogy az imperialista ka­landorok egész Indpkínát új­ból lángba akarják borítani. Továbbra is teljes mérték­ben szolidárisak vagyunk az agresszió ellen.’ a szabadsá­gukért harcoló arab népek­kel. A nemzetközi helyzet egé­szét áttekintve látjuk, hogy az imperialisták a világnak még számos térségében ve­szélyeztetik a békét, a népek s-sbsdságát. Ez sem változ­tat azonban semmit azon a legfőbb történelmi tényen, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forralalom győzel­mével alapvetően megválto­zott a világhelyzet. A világ első munkás--araszt halal­mának, a Szovjetuniónak lét­rejöttével megszűnt az im­perializmus egyeduralma. A nemzetközi helyzetnek ez a változása az utóbbi negyed­században a szocialista világ- rendszer létrejöttével tovább erősödött. A nemzetközi mo­nopoltőke urai, a kapitalis­ták ma már nem dönthetnek a világ sorsát érintő ügyek­ben maguk között úgy, mint egykor. Ma már kénytelenek számolni a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a vi­lág más haladó országaival. Tisztelt Országgyűlés! Nagy jubileumok évében vagyunk. Ezen a tavaszon együtt ünnepeljük hazánk íel- szabadulásának 25. évfordu­lóját és Vlagyimir Iljics Le­nin, a nemzetközi munkás- osztály nagy vezetője szüle­tésének századik/ évforduló­ját. Lenin, a Szovjetunió, és a magyar nép felszabadulá­sa. számiunkra egymástól el­választhatatlan fogalmak. Most ünnepelünk. Az ün­nep után a munka hétköz­napjai jönnek; a szocializ­mus építése új tetteket kí­ván. A mi ünnepi fogadal­munk az legyen, hogy hu­szonöt éves» munkánk ered­ményeire. vívmányaira * tá­maszkodva, erőnket nem kí­mélve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magvar Népköztársaság további fel­virágoztatásáért Szilárd el­határozással és egységben ha­ladunk tovább előre a szo­cializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok népeinek oldalam Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyar népre ered­ményekben. gazdag évek, évti­zedek köszöntének a nemzet­re szép jövendő vár. Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Élje felszabadítónk, a Szovjetunió! Itressnyev elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak, Barátaim! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnöksége és a szovjet kormány, valamint az egész szovjet nép nevében Küldött­ségünk forró, testvéri üdvöz­letét és őszinte jókívánságait tolmácsolom önöknek és a Magyar Népköztársaság min­den' polgárának, nemzeti ün­nepük, országuknak a fasiszta uralom alóli felszabadulása 25. évfordulója alKalmából. Hálásak vagyunk. hogy résztvehetünk szomszédunk, barátunk és szövetségesünk, a magyar nép ünnepségein és szívből köszönjük a meleg fogadtatást, a szívélyes ven­déglátást. Negyeszázad választ el bennünket azoktól a napok­tól. amikor Magyarország né­pe előtt megnyíltak az új élet építésének ragyogó táv­latai. És ma, amikor gondo­latban végigtekintünk az az­óta megtett úton, különösen szemléletes a magyar földön végbement forradalmi válto­zások jelentősége, nagysága, mélysége. Kádár elvtárs mély benyo­mást keltő beszédében átfo­gó képet adott a magyar nép munkájáról és harcáról, az új társadalom építéséért kifej­tett önfeláldozó erőfeszíté­seikről. A magyar gazdasági élet. az ipar és a mezőgaz­daság, a tudomány és a kul­túra impozáns fejlődésének és a nemzeti jövedelem szün- , télén növekedésének alapja a szabad nép szocialista mun­kája, a Magyar Szocialista Munkáspárt céltudatos, al­kotó politikája, s a szocializ­mus nagyszerű eszméi, ame­lyek meghódították a néptö­megeket. Ez a forrása a népi Magyarország erejének, dina­mizmusának és haladásának. Magyarország, a magyar munkásosztály, a szövetkeze­ti parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép joggal büszke az elmúlt negyedszá­zadra. Önök, kedves baráta­im. ez idő alatt hatalmas, tör­ténelmi átalakulást valósítot­tak meg. A mai Magyaror­szág — legjobb fiái álmainak valóraválása. önfeláldozó magyar hazafiak számos nemzedéke küzdött a szabad, virágzó Magyarországért. D5­zsa és Kossuth, Petőfi, Kun Béla és Szamuely Tibor ne­ve. sok más dicső névvel együtt él a nép hálás emlé­kezetében. A magyar munkásosztály soraiból a szocializmus ügyé­nek, a dolgozók elnyomatás és kizsákmányolás alóli fel­szabadításának sokezer bá­tor harcosa került ki, akik sohasem választották el a ha­zájuk szabadságáért vívott harcot a dolgozók felszabadí­tásának közös internacionalis­ta ügyétől. A magyar inter­nacionalisták, a forradalom igaz katonái harcoltak a Pá­rizsi Kommün barikádjain,, resztvettek Oroszországban, a szovjet hatalomért vívott sú­lyos harcokban, küzdöttek a köztársasági Spanyolország frontjain. A magyar forradal­márok hazafisága, a nemzeti hagyományokhoz való hűsége mindig mély internacionaliz­mussal párosult. a magyar kommunisták örökölték és megsokszorozták a múlt for­radalmárainak legjobb tu­lajdonságait Kedves Barátaink! E magas fórumon is szeret­nénk méltóképpen kifejezni mély tiszteletünket a szociá­list;, Magyarország dolgozói, harci élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága iránt, amelynek élén népé­nek dicső fia, a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége. á Szovjetunió hű barátja, ’ Ká­dár János élvtárs áll. A magyar kommunisták, igazi forradalmárokhoz híven, állhatatosan és következete­sen síkraszállnak a nemzet­közi kommunista mozgalom egysegéért és egybeforrottsá- gáért. Konkrét hozzájárulá­suk ehhez az igen fontos ügyhöz nagy jelentőségű, s ezt általánosan elismerik. Természetszerűen következik ebből, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt nagy te­kintélyt és elismerést vívott ki a világ kommunista és munkáspártjai körében. Mi, szovjet emberek, örü­lünk annak, hogy őszinte, testvéri kapcsolat fűz ben­nünket a szocialista Magyar- országhoz és népéhez. Együtt­működésünkben az internaci­onalizmus eszméit látjuk megtestesülni. amelyeket Vlagyimr Iljics Lenin hagyott reánk örökül. Ebben a barát­ság és testvériség történelmi hagyományainak folytatását látjuk, amelyekért a magyar internacionalisták küzdöttek, amelyekért halálba mentek az illegális magyar kommu­nisták és amelyekért a szov­jet katonák harcoltak, akik felszabadították Európát a fasiszta iga alól. Barátságunk a forradalmárok, az azonos nézeteket valló emberek, az új társadalom építőinek ba­rátsága. Minden alapunk megvan arra. hogy kijelentsük: a bé­kéért, a demokráciáért és a szocializmusért, az imperia­lizmus ellen vívott harc min­den döntő szakaszán egymás mellett állunk, közösen lé­pünk fel, érezzük egymás ál­landó elvtársi támogatását. Elvtársak! Negyedszázad választ el bennünket 1945 viharos és ragyogó tavaszától, amely a reménység és a szabadság tavasza volt. A fasizmus el­leni küzdelemben' elesett, hősök emlékéhez az a cél\ tudatos békepolitika a leg­méltóbb, amelyet szilárdan és következetesen folytatnak a szocialista országok. Egy évvel ezelőtt éppen innen, Budapestről hangzott el a Varsói Szerződés or­szágainak felhívása az össz­európai értekezlet összehívá­sára, ami nagy lépést jelen­tene ,egy olyan fontos, sür­gető probléma megoldása fe­lé, mint az európai biztonság megteremtése. Célunk vilá­gos: létre akarjuk hozni a kollektív biztonság rendsze­rét Európában, hogy Euró­pát a béke kontinensévé vál­toztassuk. Látnunk kell, hogy bár mind kedvezőbb előfeltételek jönnek létre az európai po­litikai légkör megváltoztatá­sára, az európai helyzet még­is változatlanul feszült, bi­zonytalan. A fegyverkezési verseny nem szűnt meg, Nyu- gat-Európa területén nukleá­ris fegyverek arzenálját hoz­ták létre, folytatódnak a re- vansista fenyegetések. — A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy az amerikai im­perializmus, amely mind erő­teljesebb ütemben hatol be az európai gazdasági élet, kulcságazataiba, igyekszik meggátolni a haladó irány­zatok térhódítását Európá­ban. Mindez feltétlenül ko­moly aggodalom ra ad okot; Ügy véljük, «hogy e kér­désben a mi kötelességünk, a kommunisták kötelessége egybeesik minden haladó erő, minden becsületes, bé­keszerető európai ember fel­adataival. Ez megköveteli, hogy mindent megtegyünka reakció terveinek meghiúsí­tására, az európai tartós bé­ke útjában álló akadályok elhárítására. A valóban tar­tós európai rendezésnek azonban elengedhetetlen- .fel­tétele a kontinensen — -á második világháború és a/ azt követő fejlődés eredmé­nyeképp — kialakult állam­határok es egyéb realitások elismerése. Magától értető­dik, hogy itt a Német De­mokratikus Köztársaság ál­lami szuverenitásának tisz- teletbentartásáról is szó van. A szocialista országok kommunista pártjai és kor­mányai síkraszállnak a konf­liktusokat és súrlódásokat előidéző veszélyforrások fel­számolásáért, az európai bé­ke, együttműködési és iár szomszédság széleskörű, pozi- tív programjának megvalósí­tásáért­Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz és hosszadalmas az európai biztonság problémájának végleges rendezése- Egyetlen tanácskozással nem oldunk meg mindent. De meg kell kezdeni. Meg kell talá’/i a lehetőséget a probléma meg­oldásának kölcsönösen elfo­gadható megközelítésére, ki­emelve azokat a vonatkozá­sokat, amelyekben a nézetek legközelebb állnak egymás­hoz. Á problémának éppen ez a józan és reális megkö­zelítése — ami nem látvá­nyos politikai akciókra, ha­nem a béke megs^lárcjjk/sa érdekében tett gyajtoclaU lé­pésekre épül —' képez^ r a szocialista országok résből az össz-európai értekezlet na­pirendjére előterjesztett ja­vaslatok alapját. , Nem lehet egyetérteni azokkal, akik az európai helyzet bonyolultságát az ér­tekezlet meghiúsítására akar­ják felhasználni. Meggyőző­désünk, hogy az érdekelt ál­lamok konstruktív hozzáállá­sa esetén egy össz-európai találkozó nagy eredmény vol­na nemcsak Európa, hanem az egész világ számára is. Az országgyűlés ünnepi ülésén felszólalt a baráti ál­lamok, illetve a testvérpár­tok hazánkban tartózkodó küldöttségének több vezető­je, majd az országgyűlés ülé­se Kállai Gyula zárszavával véget ért. Köszönjük, elvtársak Jubileumi emlékéremmel tüntették ki tegnap azokat a Szolnok megyeieket, akik a felszabadító harcok során szovjet katonákat, sebesül­teket ápoltak, bújtattak el a német fasiszták elől. Az ünnepségen megjelent Csáki István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, • megyei tanács vb-elnöke, Henno Toming, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének első titkára, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg néhány fő­tisztje. / Az ünnepséget Győri Ti­bor, az MSZBT megyei ál­éin öke nyitotta meg, majd a jelenlévők meghallgatták Tiszai Lajos: Kevi emberek 9 című rádiójátékát, amely a túrkeveiek áldozatvállalásá­ról szól. A dokumentumműsor el­hangzása után. Hack Már. ton, az MSZBT megyei elnö­ke mondott ünnepi beszedet. Ezt követően Oláh János, a Hazafias Népfront , megyei bizottságának titkára átad­ta a kitüntetéseket. A szovjet . katonáknak adott önzetlen segítségnyúj­tásért a jubileumi emlékér­met kapták: Erdélyi Károly, Prónai Sándorné, Lakatos Lászlóné, Köteles István, Szűcs József, Dittrich Ist­vánná, Várke vei Mihály, Szabó István, Finta Miklós- né, Piszár Teréz, Jakab Mi­hály, Ducza Istvánná, Ducza István, Zsarnai István, Ma- teieska István, Mateicska Rudolf, Kelemen Ferenc, Ragó Béla, Csanádi István, Csábi László, Márki Gábor, Kapás Rezső és dr. Polónyi Szűcs Lajos. Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizott­ság külügyi oszályának ve­zetője nem tudott résztvenni az ünnepségen, levélben kö­szönte meg p kitüntetést Fejkendős, szemüveges néniké csoszog az elnöki asztalhoz. Görbebottal... — Megmérte az idő. A túrkevei templom mellett a részeg, győzedemittas SS-katónák ordították az „Eriká”-t, és ez a mostani, madárcsontú öregasszony, kétszáz méter­nyire onnan, ötvenkét szov­jet sebesültnek főzött a konyháján. I — Nem hagyhattuk őket elpusztulni. Akit szülöanya szült, annak élni kell, nem meghalni, A férje következő ki­tüntetett, ahogy 6 mondja, az ura... Ducza István. — Nagyon sok sebesült maradt a város körül, ami­kor a németek három napra visszaszorították őket... A pincében, úgy gondoltuk, meghúzódnak. Vittünk alá­juk szalmát. A túrkevei kitüntetettek Ötvenkét szovjet sebesültet ápoltak. Alehsxundr, Nyikolaj, Jossif.,. Űjabj> nevek, életmentők. Köztük Pronai Sándorné, Rákóczíűjíaluból. — Kimentem a földekre, agy kis ezt, azt szedni. Nem tudtam én akkor, hogy két front között vagyok. Látom, egyszer csak jön egy csapat katona. Elbújtam egy fa mögé. Véres volt mind, egy vér, inkább csak vánszorog­tak. Hallom, ahogy beszél­nek: oroszok. A major felé tartottak. Nem állhattam meg, hogy ne szóljak nekik: Halljátok, ott németek van­nak! Tanakodtak, hogy mit csináljanak, nekem meg eszembe jutott, a Bagimajor környékén van egy nagy bunker. Odavezettem őket, aztán vittem nekik kötöző­szert, meg két hétiq hord­tam az ennivalót Tizenhár­mán voltak, úgy emlékszem mindre. Alekszandr, „ tiszt, Nyuikolaj, a töröttlábú, gye­rekképű. Joszif, aki mindig mosolygott, Iván, Grigorij... Raja hol van . .. ? Az 1944-es karcagi kom­munista sejt életmentő ak­cióját ismerjük. A náci. hadi. fogolytáborból megszökött szovjet katonákat rejteget­ték, Borisz Marcevet, Am­tolij Drobinyint és a töb­bieket. Csanádi István a fényké­peiket mutogatja: — Jól "vannak, jól. Ana- tolij nemrégen itt volt ná­lam. Marcev is jól van, a többiek is. Csak Rajáról, ar­ról a gyönyörű.. 20 éves lányról nem tudok semmit. Raja Litvinovának hívták ta­lán, de lehet, hogy Livinova? Karcagig •rnagukkal hurcol­ták a németek, itt megszö­kött. Eldugtuk. Nézze a fény­képét. De szép lány volt! Hol lehet, él talán? Kössön juh, elvtársak A bensőséges ünnepségen felszólalt Henno Toming, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének első titkára, aki F. J. Tyitovnak, a Szov­jetunió nagykövetének kö­szönetét tolmácsolta a kitün­tetetteknek, majd beszédét így folytatta: ...— Magyarország felszaba­dulása népük történetének fontos eseménye. önök a szocializmus építésének út­jára léptek, es ma mar a Magyar Népköztársaság fej­lett iparral s szocialista me­zőgazdasággal rendelkező or­szág. Évről évre emelkedik a magyar nép jóléte. A szov. jet nép örül az Önök sike­reinek, Nagyon jó érzés, hogy egyre gyümölcsözőbben fejlődik és erősödik a ma­gyar és a szovjet nép közötti barátság. A testvéri szolida­ritást még 1919 tavaszán alapozta meg a történelem. A dicső jubileum, Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kí­vánjuk Önöknek, kedves elv­tarsak. és megyéjük összes dolgozójának, hogy további munkasikereket érjenek el gyönyörű hazájukban. En­gedjék meg, hogy köszöne- temet fejezzem ki az ünnep- ségre való meghívásért, és a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének kollektívá­ja nevében a legszívélyesebb üdvözletünket tolmácsoljam nemzeti ünnepük, a szocia­lista Magyarország ünnepet felszabadulásuk iubileumán. A kitüntetettek nevében Kapás Rezső mondott köszö« netet. u* Uhui , Viegváltozott a világhelyzet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents