Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

1970. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A párt gazdaságpo munkája a gyakorlatban Tapasztalatok a kunszentmártoni járásból November 7-én adják át rendeltetésének a Rckasi úti új lelüljaröt Szolnokon. Kedves vendégek megyénkben Az utóbbi években, a párt­munka is fejlődött és kor­szerűsödött A párt vezető­szerepe a gazdaság területén korábban operatív módon valósult meg. Közvetlenül foglalkoztunk a termeléssel, a gazdasági építés sok kér­désében a pártban döntöt­tünk. így elmosódott a fele­lősség az egyes szervek kö­zött. A pártvezetést most az el­vi politikai irányítás jellem­A tanácsok és vállalatok önállóságával együtt nőtt a községi és az üzemi párt­szervek és pártszervezetek önállósága is. A községi pártbizottságo­kat, illetve csúcsvezetősége­ket segítjük, hogy képesek legyenek községükben a eaz daságpolitikai problémákat felismerni éc azokban intéz­kedni. Foglalkoznak az áru­ellátás. a szolgáltatás, a fej­lesztés kérd ései vei. Fel lép­nek a helytelen förekvések ellen. Az eevik községben például a tsz be pk-vta '■■"in­tetni a helyi ellátásra törté­zi. A párt nem tartja felada­tának a gazdaság közvetlen irányítását. Tiszteletben tart­ja és erősiti a tanácsi és gazdasági vezetők önállósá­gát. Minden terület vezetője felelős a munkájukért. A pártnak a gazdaságban végzett munkája politikai jellegű. A politikai irányítás, a gazdaságpolitikai elemzés, p koordinálás és az ellen­őrzés p legfőbb megnyilvá. nulási formái. nő zöldségtermesztést. más helyeken a túlzott árak ellen emeltek szót. Az alapszervezetek mun­káját községi és járási szin­ten is segítjük. A pártalap- szervezetek „ múlt év végén taggyűlésen értékelték saját területük gazdasági eredmé­nyeit, a munka hatékonysá. gát és az 1970. gazdasági év. ben i~-''r'"alós’'tandó politikai, gazdasági tennivalókat. Eze­ket a tennivalókat megfogal­mazták az alapszervezetek éves gazdaságpolitikai intéz, kedési tervéhon is. Az alan- szervezeti titkárokkal érte­kezleten beszéltük meg a gazdaságpolitikai intézkedési terv készítésével kapcsolatos tennivalókat: felhívtuk a figyelmüket, hogy tanulmá­nyozzák: az előző gazdasági év tapasztalatait; a pártha­tározatok gazdaságpolitikai koncepcióit; a népgazdasági terv előirányzatait; az aktuá­lis rendeleteket. a gazdasági szabályzók változását; a dol­gozók véleményét, javaslatait és az irányító szervek aján­lásait. Ezeknek az informá­cióknak a birtokában ele­mezhetik a súlyponti felada­tokat, s a pártszervezet meg­felelő határozatot hozhat A feladat meghatározások között szerepeltek: a terme­lékenység emelése, „ terme­lés bővítése, az anyagi ösz­tönzés tökéletesítése, az áru­ellátás javítása, a mezőgaz­dasági termésátlagok emelé­se, az állattenyésztés fej­lesztése üzemi vonatkozások, ban. Az üzemi gazdasági tervek készítésekor a gazdaságveze­tés felhasználta az alapszer­vezet javaslatait és állásfog. lalásait. Az elkészített üzemi terveket „ taggyűléséül meg­tárgyalták és véleményezték. Középpontban az ember áll A pártalapszervezetek gaz­daságszervező. irányító munkájában a gazdasági ter­vek elkészítésében való rész­vétel a kezdeti lépés. Ezt kö­veti egész éven át a meg­valósítás segítése: a tervek ismertetése, mozgósítás a célkitűzések elfogadtatása, végrehajtása érdekében. Fártmegbízatást adnak egyének, csoportok részére, a termelés előmozdítása ér. dekében. Politikai akciókat kezdeményeznek — pártna­pokat tartanak, pártcsopor­tok agitálnak — a főbb cél­kitűzések mellett. Káderha­táskörükben igyekeznek biz­tosítani, hogy a vezető posz­tokon, politikai, szakmai és vezetőkészség tekintetében alkalmas személyek dolgoz­zanak. A párttagokon ke­resztül összehangolják a tö­megszervezetek tevékenysé­gét. Ellenőrzik a végrehaj. tást, a vezetőket beszámol­tatják a .kapott feladatok megvalósításáról. Ellenőrző tevékenységük a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. A prob­lémákat jelzik a felsőbb pártszerveknek. Szükség ese­tén operatívan is beavatkoz­nak — ha — a Párt politi­káját sértő, azzal ellentétes tevékenységet észlelnek. Mindezekből látszik, hogy a párt minden fokon a fő feladatokkal, de elsősorban a termelés társadalmi olda­lával foglalkozik. Figyelmé­nek középpontjában a leg­fontosabb termelőerő, az ember áll. Az emberekkel, mint - feladatok végrehaj­tóival foglalkozik. Politikai öntudatukat emelve arra ösztönöz, hogy egyének és kollektívák képességeik ma­ximumát nyújtsák. A politika és gazdaság kö. zött szoros a kölcsönhatás. A politikát nem lehet a tér. íneléstől különválasztani. Alapvető és elsődleges a po­litika. A gazdasági döntések­nél nem szabad mellőzni a politikai szempontokat, mér­legelni kell az intézkedések emberi, politikai hatását. KAKUK MIHÁLY a kunszentmártoni Járási párt­bizottság gazdaságpolitikai előadója Tegnapelőtt délelőtt me­gyénkbe látogatott Borisz Mi- hajlovics Morozov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudomá­nyi Akadémia újságíró tan­székének professzora. A ked­ves vendéget Csáki István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Zagyi János. a megyei pártbizottság titkára és Un- gor Tibor, a megyei párt- bizottság oktatási igazgató­jának vezetője fogadta. Negyedszázada már, hogy fővárosi, budapesti lakos let­tem, de az ünnepnapokat igen ritkán töltöttem lakó­helyemen, családom körében. Április 4-ét, Május 1-ét, Augusztus 20-át évről-évre szűkebb hazámban Szolnok megyében, választóim között szoktam megünnepelni. Az idei április negyedikét igen messze töltöttem. Egy másik földrészen a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban, melynek Hazafias Frontja delegációt hívott meg. hogy az részt vegyen hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére ren­dezett Vietnami ünnepsége­ken. Reám esett az a meg­tisztelő megbízatás, hogy ve­zetője legyek a Hazafias Népfront és az Országos Bé­ketanács küldöttségének. Ha­noiban nagy szeretettel fo­gadtak s megható volt számunkra, hogy ezernyi súlyos prob­lémájuk ellenére nagy gonddal készítették elő és rendezték meg felsza­badulásunk jubileu­mi évfordulójának tiszte­letére Hanoiban és több más városban, községben az ünnepségeket. Módot adtak számunkra, hogy gyűléseken ismertes­sük felszabadulásunk törté­netét, a huszonöt év alatt el­ért eredményeinket. Volt al­kalmunk találkozni orszá­gos, megyei és helyi párt- és állami vezetőkkel éppen úgy, mint munkásokkal, termelő­szövetkezeti parasztokkal. Fogadta küldöttségünket Ton Duc Thang, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ál­lamelnöke is, aki szívélye­sen beszélgetett velünk hazá­ja. népe életéről, gondjairól és elismerő szavakkal mél­tatta a magyar népnek együttérzését a vietnami néppel. A tizenkét nap. melyet a Vietnami Demokratikus Köz- •társaságban töltöttünk, jó­részben az ünnepségeken va­ló részvétellel és tanácskozá­sokkal telt el. de arra is lehetőséget biztosí­tottak vendéglátóink hogy megismerjük a bombázá­sok okozta pusztításokat, az azok megszűntével fcf­Csáki elvtárs részletesen tájékoztatta a vendéget a le­nini centenárium megyei ese­ményeiről. a megye 25 éves fejlődéséről. A tájékoztatást városnézés követte. B. M- Morozovnak nagyon tetszett a szolnoki Lenin szobor, va­lamint a felszabadulási em­lékmű. Elismeréssel nyilat­kozott a jubileumi, illetve a Lenin emlékkiállításróL A délután folyamán B. M. Morozov „Lenin a szocia­lista államiság és demokra­tizmus fejlődéséről” címmel alakult helyzetet, a viet­nami nép életét, erőfeszí­téseit a helyreállítás nagy munkájában. Alkalmunk volt megcsodálni néhányat Vietnam remek természeti szépségeiből is. Elég fárasztó volt a prog­ramunk, de igen változatos és érdekes. Sokat hallottam, olvastam az amerikai pilóták vietna­mi bombázásának pusztítá­sairól, de a valóság még sokkal szörnyűbb, mint amit el képzeltem, amit egyáltalán el lehet képzelni. A Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságban igen sok a folyó, s a közlekedést azokon több mint kétezer híd biztosította. A kétezernél több híd kö­zül csupán néhányat nem bombáztak le az USA piló­tái. A vietnami nép hősi helytállását a legjobban az bizonyítja, minden hidat újra hasz­nálható állapotba hoztak, vagy új, szükséghidat épí­tettek a teliesen lebombá­zottak helyébe. Mi is építettünk újjá hida­kat a II. világháború befe­jezése után, de jóval keve­sebbet. mint a vietnamiak és keserves tapasztalatból tud­juk. milyen nehéz és áldo­zatos munkát kíván a híd­építés. S ha ehhez hozzá­vesszük. hogy a hidakon kí­vül vasútállomásokat, vasút­vonalakat. iskolákat, kórhá­zakat, templomokat és az üzemek, lakóházak egész so­rát változtatták romhalmaz­zá. igazán csodálatra méltó, hogy él, dolgozik, termel a vietnami nép és töretlen a hite abban, hogy a végső győzelem csak az övé lehet. Él. dolgozik, termel a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság népe. de rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött A gyárak, üzemek anyag és eszközhiánnyal küzde­nek. A lakosság ellátása úgy élelmiszerben. mint iparcikkekben igen gyen­ge, s a városokban nagy a lakáshiány. ünnepi megemlékezést tar­tott az oktatási igazgatóság által Lenin születése 100. év­fordulója alkalmából szer­vezett ünnepségen. Szántén pénteken délután Szabó István, a TÓT elnöké­nek kíséretében megyénkbe látogatott Stefan Jedriszczak, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, akit szintén Csáki elvtárs üdvözölt és tájékoz­tatott. Stefan Jedriszczak az. után Túrkevére látogatott. Szorgalmas munkával igye­keznek nehézségeiken mi­előbb úrrá lenni. Bármerre jártunk Viet­namban. mindenütt han« gyákhoz hasonló lázas igye­kezetei láttunk és mosolygó embereket A földek minde­nütt példásan megművelve a a vietnami nép kenyere a rizs gyönyörűen zöldellt, fej­lődött és bő termést ígért A rizst különben Vietnam­ban nem vetik, hanem pa- lántálják. Bivalyvontatta ia- ekével húznak barázdákat a pocsolyás földbe s abba pa- lántálják a rizst, amelyet az­tán állandóan ápolnak, gyomlálnak. Bambuszruda- kon, sok esetben kilométe­rekről, törékeny termetű nők két nagy vesszőkosárban viszik a trágyát a rizstele­pekre s ujjaik hegyével csi­petenként rakják a rizspa- lanták tövéhez. Hallatlan szorgalmat, ki­tartást igénylő munka ez, különösen ha számításba vesszük az ottani meleg és rendkívül párás éghaj­latot. Tizenkét napig voltunk Vi­etnamban s március végén, április elején 24—30 fok kö­zött volt a meleg és 90—98 százalékos a levegő páratar­talma. Jártunk az ország három tartományában s a tapasz­taltakról könyvet lehetne ír­ni. összességében azt álla­pítottuk meg, hogy Vietnam nagyon szép órszág. tele ter­mészeti szépségekkel. népe pedig hallatlanul szorgalmas, derék emberekből áll. akik történelmük során idegen hódítók zsarnoksága miatt mérhetetlen szenvedéseken mentek keresztül, de akiknek szívós élni akará­sát. igaz haza és szabad­ság szeretetét soha nem lehetett és a jövőben sem lehet megtörni. Igen nagyra értékelik azt a segítséget, amelyet a magyar néptől kaptak s az állami vezetők és az egyszerű mun­kások. parasztok egvaránt kérték adiuk át köszönetü- ket és testvéri üdvözletüket az egész magyar népnek. Nánási László Ösztönzés a közös vállalkozásokra A kunszentmártoni járási pártbizottság gazdaságpoliti­kai tevékenységének csomó, pontjai: a gazdasági fejlesz­tés. a gazdaságszervező, irá. nyitó, ellenőrző tevékenység, és az alsóbb pártszervek munkájának segítése. A gazdasági fejlesztés te­rén a járási pártbizottság Kunszentmárton ipari és vá­rosias jellegű fejlesztése ér­dekében kezdeményezett és koordinált, összhangban a megyei elgondolásokkal. Ma is ^szorgalmazzuk az együtt, működést az egyenrangú szervek között az összehan­golt fejlesztés érdekében. Szükség esetén kérjük és megkapjuk a segítséget a megyei pártszervektől is. így volt ez a Pannónia Szőrme­kikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat telepítésével kapcso­latban is, amikor az árvíz- védelmi probléma miatt a meghiúsulás veszélye fenye­getett. A terület jellegének meg­felelően kezdeményezzük a fejlesztést a mezőgazdaság, ban is: állattenyésztő tele­Előtérben a gazdasági elemző munka Ä gazdaságszervező, irá­nyító. ellenőrző munkában előtérbe került „ gazdasági elemzés. Felkérésünkre a járási tanács szakigazgatási szerveivel együttműködve, közösen végzünk vizsgálato­kat a gyengén működő me­zőgazdasági és kisipari ter­mel őszövp'kezetekben. A bri­gádvizsgálat tapasztalatait járási, községi végrehajtó bizottsági ülésen, vagy párt- taggyűlésen tárgyaljuk meg az illetékesekkel. E vizsgá­latok és a gazdasági vezetők beszámoltatása során sok ál­talánosítható tapasztalatot szerzünk. Ezeket a gazdaság- politikai tapasztalatokat párttitkári értekezleteken és p gazdaságvezetőkkel folyta­tott tanácskozásokon is hasznosítjuk. E tapasztalatok közül né­hány: nehezíti az eredmé­nyes munkát, ha a szükséges szervezeti változásokat nem valósítják meg. Egyes helye­ken az évek óta változatlan termelésszervezet felett járt el az idő, másutt kereske­delmi, munkaügyi, belső el­lenőri munkakör létesítése indokolt. Alapvető követelmény, hogy elsősorban a vezetés­ben legyen rend. A vezetők valóban vezessenek. Szabják meg a feladatokat és kérjék számon a munkát, a veze­tésnek hosszú távon is tud­nia kell, hogy mit ak” el­éírni. Ehhez elengedhetetlen a távlati tervek kidolgozása. A munkaszerinti elosztás és az anyagi ösztönzés elveit A pártszervezetek nagyobb önállósága pék, segédüzemágak létesíté­sére. A fejlesztési alapok nagyságrendje nem teszi le­hetővé, hogy a gazdaságok mindegyike egyedül létesít­sen korszerű, szakosított ál­lati férőhelyeket és feldol­gozó üzemeket. Ezért báto­rítjuk és ösztönözzük a kö­zös vállalkozást, a társulást. A fejlesztés során gondok is vannak. A járásban lévő homoki szőlős területek több­sége a kedvezőtlen fajta, a régi telepítés és a korsze­rűtlen művelési mód miatt nem jövedelmező, újrahasz­nosításuk gondot okoz. Elég­telen az építőipari kapacitás. Az építkezések átfutási ide­je hosszú, nem megfelelő a beruházások előkészítésére, alacsony a kivitelezések mű­szaki színvonala. Az inten­zív fejlesztés kapcsán a me­zőgazdaságból felszabaduló, illetve a kisebb községekben állandó munkát nem találó nők ipari foglalkoztatását, munkába állítását a közle­kedési nehézségek akadá­lyozzák. Ezeknek a problé­máknak a megoldása sok gondot okoz. következetesebben kell érvé­nyesíteni. Fellé"'ink az egyenlősdi szemlélet ellen» és a munkaszerinti differen­ciált, ösztönző bérezést szor­galmazzuk. A nagymérvű munkaerő- mozgást — az esetek több­ségében — nem bérezési problémák okozzák. A mun- kaköHilmények. az üzemi légkör, p bejárási távolság, a törzsgárda megbecsülése, a dolgozóknak a vállalat cél­jaival való azonosulása, a tanulás ég az előbbre jutás lehetőségei is közre játszanak. A törzsgárda megbecsülése, a dolgozóknak a vállalat cél­jaival való azonosulása, a tanulás és az előbbrejutás lehetőségei is közrejátszanak. A fluktuáció és a munkafe­gyelem vizsgálatakor előtér­be került a középszintű ve­zetők tevékenysége. Egyik helyen a durva bánásmód, a kivételezés, másutt „ fegyel­mezetlenség elnézése, a po­litikai és szakmai felkészü­letlenség, vagyis a középká. derek ne»" megfelelő tevé­kenysége okoz nehézségpket. Az utóbbi időben a titkári értekezleteken és a gazda­ságvezetőkkel folytatott meg­beszéléseken együtt tanács­kozunk az ipar, p mezőgaz­daság, a kereskedelem és a közlekedés területén tevé­kenykedő elvtársakkal. Azt tapac~faltuk, hogy n közös tanácskozások egymás prob­lémáinak megismerésén túl, a jobb együttműködésit is elősegítik. Vietnami tapasztalatok s

Next

/
Thumbnails
Contents