Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

1970. április 25. SZOLNOK MEGTd NÉPLAP 7 Menekültből jó barát Tegnap délután kedves ven­déget köszöntött a Hazafias Népfront járási bizottságán Molnár Lajos, a járási tanács vb elnökhelyettese és Telek Istvánná» az MSZMP járási bizottságának titkára. Mit- kiewicz Mieczyslaw, a Len­gyel Kultúra Irodájának igazgatóhelyettese régi len­gyel tnenekült volt. — A második világháború idején Magyarországon talál. tam menedéket, így nem vé­letlen. hogy a készülő dok­tori disszertációm témája: „A lengyel menekültek Magyar- országon”. Ügy érzem, ez a terület „fehér folt” a kiét nép barátságának történetében. — mondotta a vendég. Mitkiewicz Mieczyslaw Rá- kóczifalvára is kilátogatott, ahol a Rákóczi Tsz vendége volt ' Hallgatók napja Gazdag program várta a vendégeket a jászberényi Tanítóképző Intézet kétna­pos ünnepségén. Tegnap délután 3 órákor az ünnepi megnyitó után megemlékeztek Lenin szüle­tésének 100. évfordulójáról, majd énekkari bemutatóval és vidám műsorral folytató­dott a program. A nap utol­só rendezvénye politikai ve­télkedő volt a kettős jubile­umhoz kapcsolódó témakör­ből. A mai napon délelőtt ta­nítási verseny és sportmű­sor lesz. Ez utóbbiban a ta­nárok és hallgatók mérik össze ügyességüket több sportágban is. Este az intézet dísztermé­ben rendezik meg a tavaszi bált, amely holnapig, ponto­sabban éjfél után 3 óráig tart Gábor Andor nevét vette fel egy raj A Kassai úti iskolában áp­rilis 20 és 26 között tartott iskolai napok egyik epizódja volt a tegnap délutáni raj- nevadó ünnepség. A 7. cyosz­tály raja Gábor Andor ne­vét vette fel. Az úttörők így fejezik ki tiszteletüket a tizenhét éve elhunyt Kossuth-díjas költő, újságíró, műfordító, kriti­kus iránt, aki a magyar szo­cialista irodalom egyik sok­oldalú, kiváló tehetsége volt. ÍA polgári kabaré divatos ^Szerzőjéből a Horthy rend­szer és a fasizmus edlenáll­hatatlain kinevettetőjévé érett költő legkiválóbb művei a Dollár-papa című komédia, vagy a Doktor Senki című regény, számtalan novellája és költeménye, mindmáig élő hatást gyakorolnak irodal­munkban. Az irodalmi al­kotó mellett tisztelhetjük benne a tehetséges szerkesz­tőt és újságírót is, aki a fel- szabadulás után tevékenyen részt az új magyar sajtó megteremtésében és évekig volt a Ludas Matyi főszer­kesztője. Fagylalt mérgezés Szolnokon Csütörtökön délután töb­ben kerültek azonos tünet­tel — hányás, hasmenés, ájulásérzet — a Szolnok megyei tanács kórházába. Az ok: valamennyien a szol­noki Béke étteremben árusí­tott vaníliás krémfagylaltból ettek, amelyet a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vál­lalat 1. számú cukrászüzeme készített. „Máskor is így csináljuk“ A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás igazgatója dr. Pápai Dénes, valamint dr. Hajdú Imre közegészségügyi felügyelő elmondta, hogy a cukrászüzemben a higiénia feltételei megfelelőek. — Technikai mulasztás tör­tént — teszi hozzá dr. Haj­dú Imre. — A cukrászüzem­ben a frissen készített fagy­lalthoz hozzákeverték azt, amit az étteremből vissza­szállítottak. — A fagylalt reggel fél kilenckor készült el. A szál­lítmány, amelyet az üzlet­ben azért nem vettek át, mert használhatatlanul sűrű volt (ez nem minőségrom­lás!). délben ért vissza az üzembe. Nem kell hozzá szakértelem, hogy tudjuk: ennyi idő alatt elszaporod­nak a baktériumok, amin a felfőzés, fagyasztás már nem segít — magyarázza a KÖ­JÁL igazgatója. — Kinek az utasítására csinálták? — Vári Ferenc üzemveze­tő, de ő nem szakember. Az ismételt feldolgozást annak kellett volna meghiúsítani, aki ért a fagylaltkészítéshez — érvel Hajdú Antal a vál­lalat cukrászati előadója. — Miért nem tagadta meg a helytelen utasítást — kér­dezzük Sólyom Mátyástól, aki gyakorlott szakember, hi­szen tíz éve dolgozik az üzemben. — Én voltam az adott pil­lanatban a „végrehajtó”. Nem érzem magam felelős­nek. Először is azért nem, mert máskor is bekevertük a visszahozott árut. másod­szor, mert véleményem sze­rint a romlás később történ­hetett... Hiszen még sosem volt mérgezés, pedig ezt más­kor is így csináljuk. A javaslat javaslat maradt Felkerestük Sléder János- nét. az étterem alkalma­zottját is. A szállítókartonon nincs feltüntetve az elkészí­tés és az átvétel időpontja. A KÖJÁL erre már tavaly felhívta ugyan a vállalat fi­gyelmét a pontos, ellenőrző adminisztrálásra, mégsem történt semmilyen utasítás. Szerencsére az ijesztő tü­netek ellenére sem volt sú­lyos a negyvenkilenc beteg állapota. Közülük csak negy­venegy került kórházba, s a többség pénteken már visz- szatérhetett a munkahelyére, illetve az otthonába. A vizsgálat a felelősség megállapítására mée folyik. Az idézett vita azonban ar­ra figyelmezteti az illetéke­seket. hogy nagyobb fegye­lemmel, ha kell szigorral forduljanak a szabályok megsértői, egészségünk veszé­lyeztetői ellen. S5 ob — Hl UTÁN AZ ÉTERBE KÜLDI A sifrirozott üzenetet, orr ÜL TOVÁBB, MOZDULATLANUL. ÓU10S ZSIBBADTSÁG DÉN/t- JA neu TAGJAIT. /Gén... végrehajtottam a feladatot... H/adtam egy TÁRSAMAT... LEBUHTATTAM, MERT MEGPARANCSOLTÁK... De VAJON HOINAP... HOLNAP NEM KAP-E PARANCSOT EGY HARMADIK ÜGYNÖK, HOGY UGYANÍGY LEBUKTASSON— ENGEM. FoiYrarju* AZ ÖREGEMBER ALIG TUD HAZA VÁN­SZOROGNI. A KIÁLLT IZGALMAK TÚLSa'- GOSAN IGÉNYBEYETT/k AMÖ6Y/S ROZO GA SZÍVÉT ^ *-, .-------^ i A század büntetőjogi botránya : Botbüntetési törvény Horthy Magyarországon 9 O Otven évvel ezelőtt állította, vissza a fehér terror „törvényes" formában a legmegalázóbb büntetésnemet Amikor botbüntetésről hal­lunk: a deres, a katonai vesszőfutások és megannyi középkori kínzóeszköz jut eszünkbe, de valahogy szá­zadokra tesszük vissza, vagy legalább is a múlt századi jobbágyfelszabadítás elé. Holott a valóság az, hogy Magyarországon , a hírhedt Nemzetgyűlés 1920-bam — tehát mindössze ötven éve — újra törvényt hozott a bot­büntetés bevezetéséről. Nagyon érdemes végigfutni a törvény keletkezését, ja­vaslatát, letárgyalását és vé­gül életbeléptetését, mert a világ színe előtt mutatta ki egy kezdődő rendszer minden aljasságát, brutalitáisát. Nem szavak és közhelyek hanem a történelmi valóság mondja ki a legigazabb íté­letet a zsarnokság felett. Bogy kezdődött a botbüntetés gyakorlata a XX. században ? Mégis 1920 áprilisában a fővárosi és vidéki lapokban, nyilván központi utasításra, eszmefuttatások jelentek meg. Ezek szerint az árdrá­gítást botbüntetéssel lehetne megszüntetni. A jobboldali társadalmi egyesületekben mind több felszólalás hangzott el, hogy a társadalom egyes rétegeit bottal kell megrendeszabá- lyozni. Az árdrágítási törvény tár­gyalásánál 1920 tavaszán a nemzetgyűlés már kimondot­ta a botbüntetést, de ekkor az igazságügyminiszter úgy találta, hogy egy büntetés­nemet nem lehet csak úgy behozni, hanem törvénybe kell iktatni. Ezzel megkezdődött a XX. század büntetőjogi botránya. Az első nő a magyar parlamentben Még a botbüntetési tör­vényjavaslat előtt 1920. áp­rilis 24-én tartotta bemutat­kozását a nemzetgyűlésben az első magyar képviselőnő. A Budapesti Hírlap, Rá­kosi Jenő lapjának 99. száma így „méltat”: a „Az első női beszéd a w nemzetgyűlésben. A nemzetgyűlés ma a sze­gedi főrabbiról szóló lelep­lezés után folytatta az in- demnitás (költségvetés) vi­táját, melynek során el­hangzott az első nőképvi­selő felszólalása. Az egész nemzetgyűlés nagy érdek­lődéssel várta Schlachta Margit parlamenti debüjét (bemutatkozását). És a be­széd után megállapíthatjuk, hogy ennek a nőképviselő­nek megválasztása értéket jelent a magyar törvény- hozás számára. Műveltség, emelkedett gondolkodás, komoly céltudatosság csen­dült ki Schlachta Margit szavaiból.’! Mit ért Schlachta Margit női egyenjogúság alatt A nemzetgyűlés 1920. évi június 18-i ülésén újra fel­szólalt Schlachta Margit is. „Ennek a javaslatnak, me­lyet a közönség már eped- ve várt, csak akkor lehet értelme és eredménye, hogyha a törvény keze gyorsan fog sújtani. A bot­büntetést elfogadom, csak attól félek, hogy a ra­vasz árdrágítók orvosi bi­zonyítvánnyal kijátszák. Mint nő a magam és tábo­rom nevében elismeréssel vagyok az iránt, hogy a ja­vaslat a nőkre a botbünte­tést nem alkalmazza. De bár különösnek hangzik az én szájamból, a közérdek szempontjából kifogásolom, hogy a nőket kizárják a botbüntetésből. Kérem továbbá, annak Ki- terjesztését. a hamis mé­rés. a kijárók és más bűn- cselekményekre is. A javaslatot elfogadom. Éljenzés és taps a ház min­den oldalán, a szónokot számosán üdvözlik.” A botbüntetési törvényja­vaslat tárgyalásán Somogyi István a javaslat előadója: „A kormányzat jól tudja, hogy retrográd irányban nem lehet visszd menni, nem azt a korszakot él­jük, hogy Európában s azok modem államaival szemben új büntetésneme­ket kreáljunk, de a testi fenyítés mégis alkalmas­nak látszik bizonyos sze­mélyekkel szemben az el­retten tetésre. Svédországban 1864 óta áll fenn. Angliában ma is megvan, sőt Dániában 1905-ben vezették be.” Bródy Ernő az ellenzék szónoka ízekre szedte az előadói javaslatot, kimutatta, hogy az indokolás közönsé­ges hazugság. „Angliában tényleg van egy törvény a Gallater Act, amely kimondja hogy akik fojtogatással követnek el rablást, azok bottal bünte­tendők» Ilyen eset azon­ban már ötven éve nem fordult elő. Ruppert Rezső: „Inkább ajánlom a T. igazságügyi kormányzat­nak. hogy nézzen szét más területen, méltóztassék szétnézni az internáltak területén, akiket bírói íté­let nélkül tartanak fogva. Itt nem lehet becsületes embernek bátorságosan az utcán menni. Olyan törvé­nyek uralkodnak, amelyek csak a féktelenek és az or­szág kis részének kedvez­nek. Az ország felett a hatal­mat apró kis zsarnokok ra­gadták magukhoz.” Végre is a nemzetgyűlés jobboldali többsége megsza­vazta a szégyen törvényt: egyelőre egy évi időtartamra. „Á botbüntetést a fogház­épület megfelelő, lehetőleg elkülönített helyiségében, a deresre fektetett elítélten oly módon kell végrehajta­ni, hogy a bctbüntetések az elitéit testének csupán al­sónadrággal és inggel bori tott ülő részét érjék.” „A botbüntetést az ügyész­ség vezetője részéről kije­lölt fogházőr felnőtteknél 75 cm hosszú és 2 cm vas­tag mogyorófabottal foga­natosítja. Fiatalkorú egyén­nel szemben korához és testi fejlődéséhez mérten megfelelő spanyolnád vagy más minőségű vessző alkal­mazandó.” A lélekemelő és bizonyára magas röptű parlamenti tár­gyaláson igen részletes meg­fontolás tárgya volt az is, hogy vájjon a mogyoró, vagy a somfa bot az alkal­masabb a büntetőjogi rep- resszália minőségi megvaló­sítása, valamint a megelőzés elérhetése céljából,” És mindezt köszönhetjük az úgynevezett „keresztény kurzus” prominens és intran- sigens politikusainak, akik Horthyn, Prónayn és Francia Kiss Mihályon keresztül ma­gukban foglalták Schlachta Margit „emelkedett szelle­mét” is. Dr. Magyarka Fferenc jpooooocxociooooooooooooooaoBooociooooor; TÜ-TÜ í A régi automobilok fé-1 lelmetes kürtje elől pá-8 nikszerüen menekültek a ■ kacsák, libák. De még az§ ember is megugrott, ha% a háta mögött megnyom. ^ ták a tülköt. A mai kocsik nemcsak § áramvonalas küllemük- g ben különböznek a haj­dani füstös, pöfögő ba- l tároktól, más ma már a; dudák hangja is. A minap egy autócso-! da robogott végig Szol- g nők utcáin, miközben a \ „Híd a Kwai folyón” c. g film indulóját játszotta, f Csak kevesen tudták, \ hogy tulajdonképpen du-[ dál. Mesélik, hogy egy má.\ sik gépkocsiszörny hang- > jelzését egy vegyeskar| kórusa helyettesítette.’ Egy idős néni kedélyesen '■ riszálta magát a gyalog­járón az ismerős dallam 1 ütemére — és csak akkor > tért magához, mikor az \ autó átrobogott fölötte. — pb — OQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX KISZ aktíva Martiűn Pénteken a Tisza Cipő­gyárba látogatott Tóth Im­re, a KISZ Központi Bizott­sága ifjúmunkás osztályának vezetője. A délelőtti órákban a ven­dég megtekintette a gyár műhelyeit. Délután az ifjú­sági klubban találkozott a 29 martfűi KlSZ-alapszerve- zet vezetőivel, a bizottság tagjaival. A tanácskozáson a KISZ és a vállalati vezetés kapcsolatairól, a fiatalok termelést segít5 mozgalmai­ról váltottak szót. A KISZ- aktíván részt vettek a gyár ifjúsági brigádjainak veze­tői is. A festészetről Egy kritikus a következő megjegyzést tette Van Gogh- nak: — Én még sohasem lát­tam a természetben olyan színeket, mint az önéi. — A nagy festő így vála­szolt: — Én azt festem, amit én látok, s nem azt, amit ön; a festészet nem vetkőzik le mindenki kedvéért. Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz: Gugi Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents