Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
1970. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Lenin nevével A megye legnagyobb szövetkezete az abádszalóki Roppant méretek. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kiüntetett abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet birtoka majdnem 16 ezer hold. Pontosan 15 ezer 778 hold. Ennél több is volt, de a Nagykunsági Főcsatorna és a Kiskörei Vízlépcső építéséhez már kisajátítottak belőle. Így is a megye legnagyobb határú termelőszövetkezete. a nádudvari Vörös Csillag Tsz előzi meg az országban. Friss adatok szerint ezemyolcszázharminc ember vallhatja a Lenin Tsz tagjának magát. Nem ßckkal kevesebb család. Ami azt jelenti, a falu döntő részének adja a kenyeret a Lenin szövetkezet. S nemcsak mamutüzem, jó gazdaság is. Szolnok megyében mindössze három termelőszövetkezet büszkélkedhet a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitün. tetőssel, köztük a Lenin Tsz. 1959-ben kapta e szül gazdálkodtak a szövetkezetek, a Lenin is. Varjú Sándor 1953-ban került a tsz élére, akkor, amikor zárszámadáskor egy forint 96 fillért ért a munkaegység az előlegek elszámolása után. Az akkor 25 éves fiatalember tizenharmadik elnökként került a közös élére, előtte volt olyan esztendő, mikor egy évben három elnök váltakozott a vezetői poszton. Sok volt a baj. Egy emberre húsz hold föld megmunkálása jutott volna, természetesen nem bírtak vele. Hiszen a tsz-nek 1955-ig semmiféle gépe nem volt még. S termeltek az égvilágon mindent. Amerikai mogyorót, ricinust, gyapotot. Nvo- morgatta őket a beszolgáltatás. 1953 év végén — nagy vívmányként — értek el oda. hogy minden szövetkezeti tagnak meglett az évi kenyere. Előtte sokszor elmentek búzáért a gázdáknak kapálni a tagok, s hagyták a Épül a szakosított sertéstelep magas kollektív elismerést, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese jelenlétében. AkkKh" már tizedik jubileumát ünnepelte az abádszalóki közös gazdaság. Húszán indultak Pontos dátum szerint 1949. szeptember 24-én alakította meg Bácskái István, Bállá János, Adamecz István. Képes József. Csörgő Gyula, összesen húsz egykori cselédember, újgazda, agrárproletár a Rákóczi szövetkezeti csoportot. Még csoportot, s nem szövetkezetét, de már a következő esztendőben a harmadik típusú gazdálkodási formát választották, s már akkor Lenin nevét vették fel. Húsz család harminc szövetkezeti tag, 405 hold földön nagy elszánással vágott Lenin nevével az új útnak. Mindössze két lovat tudhattak magukénak, de hamarosan megalakult az abád- szalóki gépállomás is, s az segítette munkájukat. Tulajdonképpen már voltak a közös munkát illetően tapasztalataik. 1948-ban S. Nagy Károlyék szántóföldön fogtak össze. Még előbb Já- vorszki Lajosék az aranyosi földön közösen próbálkoztak rizs-termesztéssel. Nem nagy sikerrel. Igaz, így indult a szövetkezet is. Nem voltak anyagi, technikai feltételek, hiányoztak a szakemberek és a munkafegyelem sem tartozott a legDéldásabbak közé. Ez a mai Lenin Tsz majd minden elődszövekezetére állt. 1968-ig ugyanis összesen tizenegy termelőszövetkezet próbált külön-külön úton boldogulni. Köztük g Szabadság. a Micsurin, A.r-nv- kalász, a Béke, az Űj Élet, s az Ezüstkalász is. A község már az 1959-es nagy felfejlesztés előtt majdnem kitűzhette a szövetkezeti falu táblát. 1955-ben Matolesi János földművelésügyi miniszteriét járt egy ünnepségen, s az általa mondottak buzdítást adtak a közös gazdálkodás híveinek. Akkor már megmozdult a föld Abá',szalAkon. Lelkes szavú agitátorok járták már a falu utcáit, csak az a példa hiányzott, amire jószívvel hivatkozhattak. volna. Akkor még rószrették a tagok, } 954-ben fegyelmit kapott az elnök azért, mert egy családnak az akkor érvényben levő rendelkezésen felüli területet mértek ki. Pedig a háztáji kiegészítése nagyon jól jött volna, hiszen a közös birtokon alig termett valami. 1953-ban négy mázsa volt a búza termésátlaga, 7,7 mázsa a kukoricáé. 73 mázsa a cukorrépáé. Érdemes összevetni az 1969-es termés- eredményekkel. Búza 16,5 mázsa, kukorica 25,5, cukorrépa 182,4, s a burgonya 72 mázsás átlagtermést adott. 1953-ban a burgonya egyébként 30 mázsával fizetett. S mégis ilyen sok baj, ve- sződség ellenére is kiszakít- hatatlanul meggyökerezett a közös gazdálkodás az abádszalóki parasztemberekben. A legvadabb ellenforradalom idején százharminc embernek volt bátorsága kimondani. nem oszlik fel a Lenin Tsz. Ellenben megszervezték Négyen az alapítók közül; Adamecz Józsefnc, S. Nagy Károly, id. Jávorszki Lajos, Adamecz István közös munkát. A vezetőség kénytelen volt úgy „premizálni”, hogy aki a közös munkában részt vett, aznapra családja személyenként 10, majd később 25 deka kenyeret kapott. Csakhogy mivel ezt reggel osztották, a kenyér adagolás után sok tag eltűnt a határból. s át kellett térni az esti kenyérosztásra. A kenyeret is kölcsön kapták a földművesszövetkezettől, olyan nagy volt a szegénység. Az elnök a vagyonőrséget, s, Rendek Józsefék fejszével Védték a közös vagyont Védték a fiatalok jövőjét. Háromszáz, harminc éven aluli fiú, lány, fiatalember, fiatalasszony dolgozik most a szövetkezetben, biztos jövőre alapozva. Házasságkötéskor ötszáz forint pénzsegély egy birka, ötven liter bor a szövetkezet nászajándéka. Hatszáztíz nyugdíjas járadékos él a közösből, s juttatásukat 450 forintra egészíti ki a Megérkeztek az új Dutra traktorok akkor még gyalog járta az ezerholdas határt, igen meglepődött, amikor 1954-ben aztán egy kerékpárra adtak össze pénzt a tagok. Üzemi konyha nyolcszáz embernek Már akkor — elsőként a tájon, s a megyében — hozzákezdtek az üzemi étkeztetés megvalósításához. Ma már nyolcszáz embernek főznek napi öt forintért nagy munkák idején ízletes ebédet a Lenin Tsz konyháin. s szolgálják fel étkezdéiben. S ma már mosolyognak tegnapi önmagukon a tagok, amikor majd megverték a vezetőséget a közös konyha miatt. Hát mégis csak igaz a csajka rendszer? — kiabálták feldúltam Most igencsak azért szorulna a vezetőség. ha visszalépne ettől a juttatástól. Hihetetlen, de nemcsak a közös étkezés, hanem még a háztáji művelés is szokatlan volt Abádszalókon. Nem szeszövetkezet. 1954-ben. érkezett az első kombájn Kisújszállásról az abádszalóki határba, s majdnem elűzték a szövetkezeti tagok. Most 20 millió forint értéket képvisel a tsz gépparkja, ebben az évben 9,5 millió forint árú új gépet vásárolnak. Évi ISO milliós termelési érték Az előbbi gépértékben benne van 82 könnyű- és univerzális traktor. 16 kombájn, 16 teherautó többek között Teljesen gépesítették a kalászosok termelését, betakarítását. Megvalósulóban a kukoricatermelés gépesítése, mivel az új szakosított sertéstelephez szárítóüzem is épül. A cukorrépa termesztés gépsorokkal történik. A burgonyatermelés a válogatás kivételével gépesítve van. A burgonya egyébként tájnövény Abadszalókon. A szövetkezet 300—350 holdon termeli évente 1963 óta a Gülbaba és a kisvárdai rózsafajtákat. Közvetlen kapcsolatuk van a kisvárdai kutatóintézettel. de még' ióné- hány tudományos intézetet foglalkoztatnak. Köztük az OMMI-t, a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézetet, s a Kertészeti Egyetemet is. Három esztendeje, hogy a kecskeméti szakemberek irányításával elkezdték a magnélküli görögdinnye termesztését, s tavalytól a triticale. búzarozs növény is honos Abádszalókon. Az idén már 150 holdat termelnek belőle. Sokrétű gazdaság az abád- szalókó Száznyolc hold újtelepítésű szőlőjük van, noha ezzel nem nagyon büszkélkednek, mert nem minőségi borszőlő. Ellenben ötéves program alatt 150 holdas meggyeskertet telepítenek a meglévő nagy közös almás mellé. Évente 130 millió forint értéket termel gz abádszalóki Lenin. Pedig még csak most kezdődtek a nagy beruházások esztendei. 1969 és 73 között 120 millió forint beruházásával fejlesztik a gazdaságot- Ebből — 45 millió forintból — a Gyócson épül a szakosított sertéstelep. A gazdaság százötven fős építő ágazata valósítja meg, melynek munkáját építészmérnök irányítja. A szakosított telepről 7 ezer 600 hízó kerül majd ki évente, s már 1971- ben elkészül. A Mélegtanyai majorban épül majd 15 millió forintból a szakosított szarvasmarhatelep. Ezerötszáz szarvasmarhát tart a Lenin Tsz. Tavaly valósult meg az új juhhodály. Gépparkjukra még 20 millió forintot költenek az elkövetkezendő években. A beruházási program 1970-ben 40 millió forint felhasználását tervezi! Hihetetlen számok ezek. De kényszerhelyzet is szülte. A megye ama kevés közös gazdaságai közé tartozik az abádszalóki Lenin, ahol a Tisza II. program nem csupán áldást jelent. Az építkezéshez a szövetkezet 1300 hold földjét sajátítják ki. — Ezért 31,4 millió forint kártérítést kapnak, de ezekben az években olyan feszített ütemben kell fejleszteni gazdaságukat, hogy az 1300 hold kiesése után se csökkenjen tagjaik jövedelme. Hiszen az utóbbi években egyenletesen, szépen fejlődött az abádszalóki Lenin Tsz, s a tisztességes munka után tisztességes jövedelemhez jutnak tagjaik. Ami azt jelenti: a tízórás munkanapra számított kereset 82 forintot tett ki tavaly, 86 forint az 1970re tervezett Másképp számítva: az egy tagra eső évi személyi jövedelem 23 ezer forint. Üj utakon járva Az abádszalóki Lenin Tsz-t mindig arról ismerték me- gyeszerte, barátja az újnak. Ebből a termelőszövetkezetből indult el a készpénzdíjazás még 1960-ban. Az itteni tapasztalatok alapján lépett erre az útra már a következő esztendőben is nagyon sok tsz, mostanra pedig országos gyakorlattá lett. Alapítótagja a Lenin Tsz a nagykunsági húsfeldolgozó vállalkozásnak is, a Középtiszai Állami Gazdasággal, a kunhegyesi Lenin és a Vörös Október Termelőszövetkezettel az ottani fogyasztási szövetkezettel együtt már üzemeltetik, s most korszerűsítik azt a húsfeldolgozó üzemet, amelyből félezer vagon húsáru kerül majd ki évente. Saját bolthálózatot épít ki a vállalkozás Karcagon, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Tiszafüreden, Abádszalókon, a megye nagyobb helységeiben. A tiszafüredi járás hét termelőszövetkezetével együttesen megalakították a szövetkezeti tervező vállalkozást. Tizenöt mérnökük, technikusuk egyelőre csak épületeket tervez, de a karcagi szövetkezetek kívánságára közel jövőbeni programjukba tartozik a rizstelep építés tervezése is. Két esztendeje a tiszaburai és a tiszaderzsi szövetkezettel együtt negyvenháromezer holdas vadgazdálkodási terület tulajdonosai- Újabban a kunhegyesi Lenin Tsz-szel együtt nyomtatvány-sokszoio- sító üzem gondolatát érlelik a szövetkezetek ügyviteli nyomtatványellátására. Alapítótagjai egy országos szövetkezeti vállalkozásnak, — amely a közös gazdaságok gépi könyvelésének megvalósulását segíti. A szövetkezet kétszázhatvan kommunistájának tevékenységét 1967 óta pártbizottság fogja össze, öt párt- alapszervezetbe tömörülve gazdái a tudatformálásnak, a Lenin Tsz kommunistái. — Ugyancsak öt KISZ alapszervezet tevékenykedik a szövetkezetben. A pártszervezet szervezi a szocialista brigádmozgalmat is. 1965-ben Jávorszki Lajos és Rendek József brigádja indult először a szocialista brigád címért. Tavaly már huszonnégyen próbálták elérni a szintet, de csak tizenkilenc brigádnak sikerült. A szocialista brigádok tagjai — mintegy százharmincán — hat előadásos tanfolyamon ismerkedtek a szövetkezet névadójának, Leninnek életével, műveivel. A tsz-ben nagy a tanulási, az önképzési kedv. A tsz akadémiának hat-hétszáz, az ifjúsági akadémiának hét- nyolcszáz hallgatójuk volt. önálló művelődési termet, öt klubot — közte két tanyai klubot — tart fenn a szövetkezet. 1964 óta független népművelési ügyvezető szervezi e munkát- A szövetkezet kulturális bizottságának 350 ezer forintos évi költségvetése van. Évente harminc-negyven szakmunkástanulót képeznek, 1975-ig száznegyven ifjúsági és kétszáz felnőtt szakmunkásuk lesz. Jelenleg tizenhat mérnököt foglalkoztat a tsz, 1972-re harminckét mérnök irányítja a termelést. Köztük azok az ösztöndíjasok is, akik a közös gazdaság pénzén végzik a egyetemeket, főiskolákat. Itt egy-egy üzemegység akkora mint egy szövetkezet máshol. Az egyes üzemegység — öt üzemegység van egyébként — területe 4,5 ezer hold. Működik hat állattenyésztő telep, igaz a korszerűsítéssel háromra csökkentik. A hatalmas gazdaság élén az elnököt két elnökhelyettes segíti Dányi Imre és Eszenyi László személyében. A termelés élén Andrási István termelésvezető áll, hozzá főállattenyésztő. főagronó- mus, növényvédő szakmérnök, üzemi állatorvos, s más Látkép az i. üzemegység majorjából Abádszalóki újítás: a szer* vestrágya-szórót, műtrágyaszóróvá alakították szakmai ágazatirányítók tartoznak. A méretekre jellemző, hogy egy-egy közgyűlés három napig tart, hiszen csak üzemegységenként, részközgyűlést tudnak tartani, mert nincs olyan hely, ahol eny- nyi ember össze tudjon jönni. S mégis olyan aránylag kis dolgokra is pontosan ügyelnek, mint a háztáji gazdálkodást. Méltón a névadó emlékéhez Az abádszalóki Lenin Tsz- nek nagy becsülete van az országban. Elnökét, a nagykunsági tsz szövetséghez tartozó hatvanegy közös gazdasás szövetségi elnökké is megválasztotta. Most készült el Kunszabó Ferenc író Ember és gazdálkodás című szociográfiai kötete, amelyet a szövetkezet megrendelésére alkotott a szövetkezet életéről. A közös gazdaság kiadja könyvalakban a kéziratot^ — Hogy az utókor is tudjon róla, milyen küzdelmek után érkezett oda ez a szövetkezet, hogy a Lenin centenárium évében, is emelt fővel mondhassák: méltóak a nagy névadó emlékéhez. Régi. Árpád-kori település ez. Az egykori Tiszaabád és Tiszaszalók, melyet teljesen elpusztított a törökdúlás, újjáépült. 1896-ban egyesült a két falu. De csak most- a szövetkezeti utat járva Lesz eggyé igazán. Szocialista hazánk új életet élő nem is kis szigete ez. Hatalmas birtok. Téli alkotókedvvel, merész tervekkel, szorgalmas tagjai egyre szebb mindennapjaival. (X) I
