Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

1970. április 24.'-----1——j S ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Méltón a kiváló címhez Fokozódó lendülettel, jó minőségben A jászberényi Jászsági Építőipari Szövetkezet^ a Jászság legnagyobb építőipa­ri egysége. Ök építik a vá­rosban a pelyhesparti lakó­telepet, ahol az idén is csak­nem. 100 lakást adnak át ren­deltetésének. Emellett a já­rásban is sok stzóp családi házat szövetkezeti üzemepu-, letet létesítenek. Jászjákóhalmán a Béke Tsz szakosított sertéstelepén két 36 férőhelyes fiaztatót ég ugyancsak két 880 férőhe­lyes sertéshizlaldát építenek, dk vállalták Jászapátin az Alkotmány Tsz tehénistál'ló- jának és a velejáró tukar- mányosnak a felépítését is. Ha ezzel készen lesznek, , nem mennek el a községbök .‘mert ott ABC áruházat és az ÁFÉSZ-nek irodaházat hoz­nak tető alá. A járási székhelyen, Jász­berényben ís sok mnnlca vár a szövetkezetiekre'. A Kossuth Tsz-nek 3000 li­ter tejet feldolgozó tejhá­zat és ellető istállót valósí­tanak meg. Az idén csaknem hetven családi házat hoznak tető alá a járás három leg­nagyobb városában, községé­ben Jászberényben, Jászapá­tiban és Jászárokszálláscxn. A szövetkezetben évente átlag 3 millió forinttal növekszik a termelési érték. Tavaly a közületeknek dolgoztak töb­bet. az egész éven át vég­zett munkának mintegy 54 százalékát. Az idén nagyjá­ból fordított lesz az arány, a .lakosság javára, J Tavaly az előző évhez mér- F len 6 százalékos volt a f termelékenység növekedése £ a szövetkezetben. így az 1968. évi 45 millió fo­rintos termelési eredményt 3 millió forinttal haladták meg. Ehhez nagymértékben hozzájárult a gépesítés, ami­re az utóbbi időben töreked- tek- Tavaly és ez év első ^felében 1,3 millió forintot költenek er-- Darukat, be­tonkeverőket, gépkocsikat, rakodógépeket szereznek be. A gépekhez azonban hoz­záértő emberek is kellenek, ezért most húsz dolgozónak gépkeze- löi-tanjolyamot tartanak, akik megtanulják a gépek kezelését A jó eredmények elérése alapján a közelmúltban ün­nepélyesen átvették a szö­vetkezet vezetői a megye ki­váló kisipari szövetkezete cí­met. S az idén is ehhez méltóan igyekeznek dolgozni, ötvenegymillió forint terme­lési érték elérését tűzték célul Szolnokon, a Vosztok úton épülő új 18 emeletes szövet­kezeti lakóházban az építők a belső szerelési munkán dolgo znak SZÍNEK. FÉNYEK Végéhez közeledünk azok. nak az ünnepségeknek, ame­lyekkel előbb hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordulójáról, a huszonöt esztendő harcosairól és mun­kásairól, majd Lenin szüle, tésének centenáriumáról em­lékeztünk. Az ünnepi eseményekről szóló tudósítások sorra hírt adtak, az emlékülésekről és műsorokról. az évfordulók jegyében megrendezett szak­mai és tudományos tanács­kozásokról. Szükségesnek mutatkozik azonban megemlékezni ün­nepségeinknek néhánv hét­köznapi tanulságáról is. □ Az egyik, ami szembetűnő; az úttörő mozgalom és az általános iskolák milyen jól. intenzív előkészítő munkát végezve készültek az ünne­pekre. Az úttörők megyei Kulturális szemléjén olyan iskolák is kiemelkedő ered­ményeket produkáltak (Ken­deres. Martfű, Öcsöd, a szol­noki Rákóczi'úti iskola, jász apáti Beloiannisz úti iskola, jászszentandrási tanyai isko­lák). ahol csak úgy érhették el mindezt, ha Q nevelők és az ifjúsági vezetők fáradsá­gos és gondos munkával küz- dötték le egy-egy esetben a falusi vagv tanyai vis-’''-■"ok­ból eredő tényleges „hátrá­nyokat”, melyek eredendően adottak, de éppen „ példák mutatják, nem leküzdhetet- lenek. 0 Az úttörők körében vég­zett kiváló nevelő és oktató munka eredményei mutat­koztak meg abban is, amiről a propagandisták megyei aktívaülésén is meggyőződ­hettek. A szolnoki Ságvári körúti iskola irodalmi szín­pada, a Tallinn körzeti is­kola kisdobosainak zenekara olyan szép élményt. fényt sugárzó műsorral szerepelt, hogy Zagy; János elvtárs. a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei bizottságának titkára az ülés zárszavában minden jelenlévő pártpropa­gandista véleményét és érzé­sét fogalmazva mondotta; — Előttünk nőtt és nő fel egy nemzedék, Lenin útján járva, Vlagyimir Iljics Le­nin szellemében. Szerető, gondos szülőkként neveljük .gyermekeinket, és törődjünk fiataljaink gondjaival, életé­vel. eljövendő életútjukkal. kik — úgy látjuk — örö­münkre növekednek, és lesz­nek folytatói életünknek... 0 örvendetes volt jó néhány olyan ünnepi kulturális és művészeti rendezvényen is jelen lenni, ahol megmutat­kozott a tömegek között folyó művelődési tevékeny­ség eredménye és hatása; a munkáskórusok jól sikerült találkozója a járműjavító­ban. a drezdai kórus vendég- szereplése és közös műsora a szolnoki énekkarokkal, mely_— zenei élményen túl­menően — a népek nemzet­közi barátságának, interna­cionalizmusának demonstrá­ciójává vált, amikor az ©gyes kórusok anyanyelvü­kön, majd közösen. orosz nyelven énekelték a lenini dalt. Versmondó estnek sem volt még soha ilyen sikere, mint Keres Emil önálló mű­sorának a megyei könyvtár, ban. de folytathatnánk a rendezvények sorát tovább, amelynek sok-sok. talán több ezer névtelen szereplő­je volt; a szocialista brigá­dok kulturális, közismereti és szakmái Vetélkedői. Most újra megmutatkozott, miiven erők és lehetőségek rejlenek a közművelődéi számára a szocialista brigádokban. És az ünnepi tac°vőiéseV. ahol — úira az úttörőkről, kis­dobosokról éc kiszes fiatalok­ról kelj emlékeznünk — sok száz és ezer fiatal köszön­tötte vei-ssel. énekkel özén szóvá’ "“'""edszázad hétköz­napi hőseit. (CS) Az idei tavasz az átlagos­nál nagyobb feladat elé állí­totta a mezőgazdaságban dol­gozókat. A sokévi átlagnál több téli és koratavaszi csa­padék; a belvízkárok, a hű­vös időjárás s a késői kita­vaszodás miatt a tavaszi munkák több hetet késtek. A mezőgazdasági üzemek ter­melési tervei, s a népgazda­sági előirányzatok ugyanak­kor azt mutatják; az idei termelési feladatok megyénk­ben sem kisebbek az elmúlt évinél. A közvéleményben jogosan felmerül a kérdés; ha már az indulásnál késedelem van, egyáltalán biztosítható-e, hogy az 1970. évi mezőgaz­dasági főbb célkitűzések megvalósuljanak. s ha igen, hogyan? két ajánljanak a mezőgazda- sap' üzemeknek, amelyek ké­sőin* vethetők, megyénkben eredményesen termeszthetők, s amely eKből megfelelő mennyiségű és minőségű ve­tőmag rendelkezésre áll. Kettős- és nyújtott műszakban Recept nélkül... A feladatok nagyok, mert minden talpalatnyi földet meg kell művelni s a kése­delem ellenére is alapvető az agrotechnikai követelmények betartása. Kapkodás nélküli, jól átgondolt intézkedésekre van szükség. A közeli na­pokban szerzett tapasztala­taink azt mutatják. hogy mezőgazdasági nagyüzemeink többsége megfelelő szerve­zettséggel, a munkaerő, a gé­pek és eszközök megfelelő csoportosításával igyekszik a hátrányt mielőbb „ledol­gozni”. Többségük érti, tudja mit kell tenni. Hogy mikor, milyen intézkedésre van szükség, azt csak helyileg, az üzemben lehet eldönteni. Mégis, talán nem szükségte­len, ha néhány olyan prob­lémáról szólunk, amelyről elsősorban az átlagosnál ne­hezebb feladatokra tekintet­tel- N az informáltság iaví­Az őszi gabonavetések ál­lapota általában kielégítő. A talajok nedvességtartalma az átlagos évjáratoknál jobb pozíciót nyújt a további fej­lődéshez. A téli, koratavaszi fejtrágyázás azonban épp a magas talajvízszint és a bel­víz miatt az előirányzottnál kisebb területeken történt meg. Szükségszerű tehát en­nek miélőbbi befejezése és a vetés-ápolási munkák (hen- gerezés, stb) megfelelő el­végzése. Az utóbbi 2—3 év­ben a kitavaszodás megkésé- se miatt a vegyszeres gyom­irtást sem tudták mindenütt elvégezni és a szántóföldek gyommag készlete megnöve­kedett. Az idén a veszély to­vább fokozódott Az átlagos­nál nagyobb erőt kívánatos tehát fordítani a vegyszeres gyomirtásra is mihelyest a megfelelő hőmérsékleti érté­kek kialakulnak. A szükséges gyomirtószerek (elsősorban DIKONIRT) elegendő meny- nyiségben rendelkezésre áll­nak. Számolni kell azzal, hogy a Tisza elöntött árterületein tása szempontjából célszerű beszélni anélkül, hogy bár­kinek is „receptet” akarnánk adni. Az összefüggő, belvízzel borított területekről a vizet általában elvezették, mégis sok helyen a vízfoltok jelen­tős Kipusztulást okoznak az őszi vetésekben, sőt a növé­nyi kártevők elszaporodásá­nak is kedveznek. Érdemes és szükséges tehát, ahol csak lehet még a foltokban álló vizet is elvezetni. Egyes helyeken tapasztal­ható. hogy a lemaradás mi­att most, amikor a talajok már szikkadtak mindent egy­szerre akarnak elvégezni. Ez az erők megoszlásához ve­zet és a minőség rovására megy. Ügy véljük, hogy leg­helyesebb most az erőket a korai és középkorai növé­nyek vetésére fordítani. a lassú apadás miatt mező- gazdasági munkát csak má­jus második felében, esetleg végén lehet végezni. Ezért ezeken a területeken csak később vethető, rövid te­nyészidejű kultúrák ter­meszthetők. A vetőmag vál­lalat megfelelő intézkedése­ket tett arra. hogy ezekből a növényekből (rövid tenyész­idejű kukorica. napraforgó, köles, cirokfélék, tarlórépa, takarmány káposzta, mustár, egyes zöldségfélék magvai stb) a szükséges vetőmag rendelkezésre álljon. Különösen szeretném fel­hívni a figyelmet a napra­forgóra. amely a borsóvetés egy részének kiesése foly­tán mint fehériepótló takar­mány is számításba jön. Ez­zel a növényi fehérieimport csökkenthető, s biztosíthatja a már szabaddá tett takar­mányforgalom további stabi­litását. Fontos, hogy a termeltető vállalatok is megvizsgálják szerződéses kancsolataikat és a kieső növények helyett olyan szerződéses növénye­Az ősszel szántatlan ma­radt területek mielőbbi fel­szántása a tavaszi vetéselő­készítési és vetési munkák jó minőségben való elvégzése megkívánja az erő- és mun­kagépek jobb kihasználását. Sok helyen ez csak a már feledésbe merült kettős és nyújtott műszakok újbóli be­vezetésével oldható meg. Az elmúlt télen a traktoros kép­zésben további előrehaladást értünk el. Most kívánatos, hogy az egyéb munkakör­ben dolgozó. Kiképzett trak­torosok is átmenetileg gépre üljenek. Talán soha nem volt any- nyira indokolt, hogy az üze­mek erő- és munkagéppel alkatrésszel, szerviz szolgá­lattal, vetőmaggal stb segít­sék egymást. A kooperáció nemcsak az egyes szeKtoro- kon belül, hanem a szekto­rok között (termelőszövetke­zetek, állami gazdaság, álla­mi vállalat, stb) is kívánatos. Az üzemek előtt álló soK- rétű feladatok, az emberek­ről való nagyfokú gondosko­dással oldhatók meg. A ju­bileumi munkaversenyek ke" rétében minden bizonnyal újabb szép termelési siKerek- nek leszünk szemtanúi. A nagyobb munkalendület azonban nem eredményezheti a balesetek számának növe­kedését. Az erkölcsi elisme­rés meilett nagy lendítője lehet a tavaszi munkák si Ke­res elvégzésének a megfelelő anyagi ösztönzés. Megérdem­lik ezt, akik vasár- és ün­nepnapjaikat is feláldozzák a közös cél érdeKében és bi- bonyára sokan lesznek, akik a jubileumi ünnepeket is munkával ünnepelik. összegezésképpen: jól át­gondolt tervszerű intézke­désekkel, megfelelő kooperá­cióval, az emberekről való nagyfokú gondoskodással, — a kedvezőtlen tavaszi indu­lás ellenére is — az 1970, évi mezőgazdasági előirányzatok sikeresen teljesíthetők. Csorna János az MTVB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának vezetője Egy „ugrásra" Szolnoktól Milliók a vízért és a víz ellen — Művelődési ház Kőtelken — Uj tanácsházat kap Nagykörű és Tiszasüly Gimnázium épül Uj szászon Jászladányban és Kőtel­ken már tavaly megkezdő­dött a község belső területei­ről a belvizek levezetése. Az idén háromszázezer forintot fordítanak a földmunkákra. Ez az összeg kél-három év múlva, amikorra befejeződ­nek a munkálatok, ötmillió forintra nő. Martfűn ugyancsak ötmil­lió forint beruházással ké­szül el jövőre a cipőgyár kö­rüli lakótelep zavartalan víz­ellátását biztosító 120—150 köbméter űrtartalmú magas­lati víztároló, a hozzátarto­zó 2 kilométer hosszú vízve­zetékhálózattal. A település vízigényét csaknem végle­gesen kielégítő vízmű épí­tési költségeihez a megyei tanács vb is jelentős mérték­ben hozzájárult. Ebben az évben megvaló­sul a Rákóczifalvára és a Rá- kócziúifaluba kivezető 15 ki­lométer hosszú vízvezeték­hálózat építésének első sza­kasza is, amelynek költségeit, a vízügyi igazgatóság és a megyei tanács vízügyi alap­jából fedezik. A két falut a megveszékhely vízmüve látja maid el elegendő ivóvízzel. A 15 miihó forintos beruhá­záshoz a két község lakói családonként 4—4000 forint­tal járulnak hozzá. Üjszászon. q leendő nagy­községben az idén öt-hat évig tartó munka kezdődött Három ütemben, körülbelül tízmillió forint költséggel új kutakat fúratnak. víztá­rolókat és vízvezetékhálóza­tot építtetnek a község gaz­dálkodó szervei társulásos alapon. Nemcsak a „föld alatt” fejlődnek a községek. Most készíti a szövetkezeti terve­ző vállalat a becslések sze­rint 2.8 millió forintba ke­rülő kőtelki művelődési ház terveit. A község új kulturá­lis létesítményének megva­lósításához a helyi termelő­szövetkezet, a község lakói és a moziüzemi vállalat is hozzájárul. Nagykörűben. a már épü­lő egyemeletes tanácsházzal, a klubkönyvtárral és a mo­zival úi községi központot alakítanak majd ki. Tiszasülyön jövőre fejező­dik be a tanácsház és a ta­karékszövetkezet építése. A kétmillió forintos beruházást a községi tanács a helyi ÁFÉSZ-szel közösen és a felsőbb tanácsi támogatás­sal valósítja meg. Az úi ti- szasülyi tanácsház érdekes­sége a belsőim'téc-/ álfa] ter­vezett esketőterem lesz. Üjszászon a megyei ta­nács vb finanszírozásával 12 tantermes gimnázium építé­sét kezdi meg a harmadik negyedévben a Szolnok me­gvet Állami Építőipari Vál­lalat. A két év alatt elké­szülő középiskola építésére egymillió forintot fordítanak az idén. H, M. legyzetek a lezajlott ünnepségekről Ax átlagosnál nagyobb erőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents