Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

4 SZOLNOK STEGTET NfflPfcAP 1970. április 22. 25 ér a nép s%o\gálatábnn 0 VL Megtörténik az évszázad bűnügye A Nagy Imre miniszterel­nökségével kezdődő lazuló párt- és kormánypolitika a rendőri munkában is tük­röződött. A törvényességben is általános liberalizálódás következett be. s ez csök­kentette a rendőrök aktivi­tását Amikor pedig elhang­zott Nagy Imre kormány- programja, a megyében a gyengébben gazdálkodó ter­melőszövetkezetektől a tag­ság megkezdte a közös va­gyon széthordását. A rend­Bűnügyi körökben a török­szentmiklósi Jancsó Piroska és Jancsó Borbála által el­követett gaztetteket, mint az „évszázad bűnügyét” emlege­tik. A rémület uralta Török­szentmiklósi 1953. október 13-tól kezdve tíz hónapon ál. A gyermekek és minde­nekelőtt a szülők izgalma és félelme, aggodalma, rémü­lete nem volt alaptalan. A városban 1953. október 13-tól 1954. augusztus 14-ig — világos nappal — öt fia­tal gyermeklány tűnt el: a 11 éves K. M.; a 13 éves II P.; a 17 éves S. 1.; a 13 éves B. M. és az ugyancsak 13 éves Sz. K. Az eltűnést bejelentő panaszok szinte egybehangzóan arról szá­moltak be, hogy a gyerme­kek a délelőtti órákban vá­sárolni mentek, ahonnan nem tértek vissza. Augusztus 11- ém B. M. Mezőtúrról autó­busszal érkezett Törökszent- miklósra rokoni látogatásra. Ö az autóbuszmegálló kör­nyékén tűnt el nyomtalanul. A többi kislány mind hely­beli lakos volt. Az eltűntek felderítésére folyt a rendőri nyomozás, amikor szeptember 2-án. ki­sebb sérüléseket szenvedve, feldúltan megjelent a rend­őrségen a 21 éves B. I-né pusztakengyeli lakos és gyil­kosság' kísérletének bűntette miatt feljelentést tett a Tö- rökszentmiklóson lakó 20 éves Jancsó Piroska ellen, mivel az, Jancsóék házának kertjében dróttal meg akar­ta őt fojtani. B.-né feljelentése alapján a helyi rendőrség néhány perc múlva előállította a ka­pitányságra Jancsó Piroskát, aki nem is tagadta a gyil­kossági kísérletet. A követ­kező napokban B.-né ruha­neműit keresve házkutatást őröknek kellett megakadá­lyozni a gazdaságok teljes szétzüllesztését. Ezidőtől kezdve elszaporodtak az ál­lamellenes izgatások, ismét tevékenykedni kezdett a re­akció, egyre többen hallgat­ták Szabad Európa uszítá­sait, léggömbök szállították Nyugatról s hullatták az iz­gató röpcédulákat. Mind több életellenes bűncselekmény történt. Két — hírhedtté vált bűncselekményről még ma is beszélnek nemcsak Szolnok megyében, de másutt is. tartottak Jancsó, Piroska la­kásán. a házban gyermek­ruhákat találtak, amelyek­ben a nyomozók felismerték az eltűnt gyermekek ruha­darabjait. A házkutatás be­fejezése előtt a ház tornáca alá épített, használaton kí­vüli kutat fedeztek fel. Ami­kor felnyitották, a kútban megtalálták az öt leánygyer­mek hulláját. Ezután már őrizetbe vették Jancsó Pi­roska anyját, a 45 éves Jan­csó Borbálát is. A vizsgálat, az összegyűjtött' bizonyíté­kok alapján — a vádlottak hazudozásai. körömszakad­táig való tagadásuk ellenére — borzalmas bűncselek­ménysorozat részleteit tár­ták fel. A züllött asszony és leá­nya — előbbi nyereségvágy­ból (a gyerekeknél talált né­hány forintért. ruhanemű­ért). az utóbbi nemi vágyai­nak kielégítésére különböző ürügyekkel magukhoz csalo­gatták, és villanydróttal megfojtották a kislányokat. A Legfelsőbb Bíróság Jan­csó Piroskát és anyját. Jan­csó Borbálát halálra ítélte. A lányon. a' halálos ítéletet 1954 decemberében végre- haitották, Jancsó Borbála halálos ítéletét a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ke­gyelmi elhatározásával élet­fogytig tartó börtönbüntetés­re változtatta. íme Jancsó Piroska saját kezével írt önvallomásának néhány részlete: ,,...szinte undorodom saját magamtól, de inkább követtem volna el még több gyilkosságot, mint ilyen szégyenbe esteim...” És senkit sem hatottak meg e sorai: „Siratom az öt gyer­meket, akiknek kora ifjúsá­gukban miattam kellett meg­halni és az öt anyát. Szívből bánom, amit tettem, de most már tudom, hogy késő...” rolt magának. A barátnő vallomása szerint az áldo­zatnál még ezután ezer fo­rint készpénz is maradt. Vi­szont a helyszíni szemlén sem a vásárolt tárgyakat, sem a lány karóráját, sem a pénzt nem találták meg. A nyomozás ezután meg­lepő adatokat produkált. Megállapították, hogy Szol­nokon egy tíztagú banda működött, amelynek tagjai évek óta szervezetten kö­vettek el nemi erőszakot. Érthető, hogy a nyomozók figyelme elsősorban e banda felé fordult, közülük többet letartóztattak. így került előzetes letartóztatásba ifjú Bujáki István. A férfi elismerte, hogy ti­zennégy nő sérelmére köve­tett el erőszakot. Vallomá­saiból kiderült: előtte nem volt drága az emberélet, a nőket pedig emberszámba sem vette. Szemében a nő egyszerűen egy használati tárgy volt, akivel szemben mindenkor, erőszak útján is érvényesítette akaratát. Cél­ja eléréséhez nem volt válo­gatós az eszközökben: ütött, vert, fojtogatott, kezet csa­vart, ruhát tépett vagy le­itatott. Hamis alibi Bujáki később megpróbált hamis alibit szerezni magá­nak a gyilkosság idejére. Tagadta, hogy egyáltalán is­merte volna az áldozatot A nyomozás során be bizony o- sodott: a lányt ismerte, több­ször találkoztak; a gyilkos­ság időpontjában az állomás környékén látták; az ese­ményt követően feltűnően költekezni kezdett: közvet­len barátja a halott lány mellett talált zsebkedőbem Bujáki tulajdonára ismert. A Bujáki István által el­követett bűncselekmény kö­rülményeinek felderítése si­kerrel zárult. A tettes taga­dása ellenére sem kerülte el a felelősségre vonást. Bujá- kit a Szolnok megyei bíró­ság 1955 novemberében élet­fogytig tartó börtönbütetésre ítélte, melyet a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyott. Kétségtelenül bravúros nyomozással fogta el a rend­őrség N. E. gyilkosát. Ezzel karcolatban hadd idézzem egy már nyugdíjban lévő rendőrtiszt szavait: .,...A rendőri munka érdekes, iz­galmas és olykor bizony ve­szélyes hivatás. Sokan ezért romantikus, kalandos foglal­kozásnak tartják. Ez így nem igaz. A bűnüldözés emberei inkább kerülik, mint kere­sik a kalandokat. Tevékeny­ségük sok-sok aprómunká­val jár. Mindenki egy kicsit, egv mozaiknyit cipel han­gyaszorgalommal. hogy' az­után összerakva a közösen szerzett adatokat, valaho­gyan kikerekedjen az egész. Csak a realitások Semmi szégyellni való nincs abban, hogy izgalmas élet a nyomozóé, csak a ka­landos jelző ellen berzenke­dem. mert ezt ’ a ponyvaízű kifejezést vagv minősítést megtévesztőnek tartom. A nyomozók hivatásszere- tete és tudata ellenkezik mindenféle romantikával és kalanddal. Csak a realitá­sokra figyelnek, csak a rea­litással törődnek; jogi, tár­sadalomtudományi. pszicho­lógiai, kriminalisztikai, logi­kai ismeretekkel felvértezve végzik munkájukat.«” Nos. ez hozta meg az ered­ményt a Jancsó, a Bujáki ügyben és mé" sok más bűn- cselekmény elkövetőjének kézrekerítésében. Varga Viktória (Folytatjukj Mérnök­geológiai ankét ősszel nemzetközi metro- konferenciát rendeznek Bu­dapesten és Balatonfüreden. Részint ennek előkészítése­ként, részint az új budapesti földalatti első szakaszának elkészülte alkalmából szer­dán ankétot rendezett a Technika Házában a Magyar­honi Földtani Társulat és a Közlekedéstudományi Egye­sület. A megbeszélés célja a városi alagútépítésben felme­rülő mérnökgeológiai kérdé­sek tisztázása, — mégpedig most első ízben nemzetközi részvétellel. Greschik Gyula, a Föld­alatti Vasút Vállalat osztály- vezetője azokat a tapasztala­tokat ismertette, amelyeket a földalatti kelet—nyugati irányú első szakaszának ter­vezése és építése közben szereztek a magyar szakem­berek és amelyeknek alapján bizonyos mértékben már módosították is a második, észak—déli szakasz földtani „feltárásának” módszereit. Az angol PB. Attwell, a durhami egyetem docense saját új geológiai feltárási módszerét ismertette, amely most került először a nem­zetközi szakközvélemény elé és amely a budapesti máso­dik szakasz építése közben esetleg nálunk is felhasznál­ható lesz. A Prágában mos­tanában kezdődött metró­építés eddigi tapasztalatai­ról pedig J. Mencl professzor, a prágai metro mérnökgeo­lógiai előkészítésének irányí­tója tájékoztatta szakembe­reinket. Délután az ankét résztve­vői számára a földalatti Moszkva féri építkezésének megtekintését iktatták mű­sorba. Bélye^sarok Expo 70 A Magyar Posta április 30- án két értékből álló légiposta sort ad ki az első Ázsiában rendezett világkiállítás, az EXPO 70 alkalmából. A so­rozat 2 forintos értéke a ren­dező ország szent hegyét, a Fudzsijama-t ábrázolja. Elő­térben műanyagból készített csarnok látható a nézők szál­lítására szolgáló mozgójár­dákkal. A 3 forintos bélye­gen a kiállítás egyik jelképe, a Naptorony áll földgömb előtt. A rajzot virágzó ágak övezik, jobb oldalát a Béke harang díszíti, amelyet a ja­pán nép az Egyesült Nem­zetek Szervezetének ajándé­kozott. Most az Újvilágból Osakába szállították, hogy a kiállítás látogatói gyönyör­ködhessenek a művészi díszí­tésű haranglábban. A nagyszerű kiállítás és a keleti művészet gazdagsága világszerte megihlette a bé­lyegtervezőket. Csehszlovákia öt bélyeget szentel az EXPO- nak. a befejező értékben Ka- cubika Hokusai tájképében gyönyörködhetünk. A Szov­jetunió háromértékű bélye­géről megismerhetjük gran­diózus kiállítási csarnokát. A blokk Lenin arcképével utal arra a fejlődésre, amely le­hetővé tette, hogy a szovjet nép ilyen kiállítással léphet a világ színe elé. Ausztrália bélyegén japán szöveg kísé­retében a Dél-keresztje csil­lagképpel találkozunk. Űj- Zéland különleges alakú ki­állítási épületét és a gejzír éttermet mutatja be. Monaco a japán művészetből meríti témáját. Mongólia a mesék pavilonját mutatja be bélye­gén. amelyhez húsz külön­böző szelvény csatlakozik népszerű meséket életre kelt­ve. Távolkeleti történeteken kívül az Európában annyira kedvelt Hófehérke, Jancsi és Juliska Csizmás kandúr. Pi­roska és farkas mese jele­neteivel találkozunk. A Je­meni Arab Köztársaság a la­pén színház különleges álar­cainak bélyegre vitelével tisz­teleg a kiállítás előtt. Nagy baromfitelepek Nyugal-Európában A legnagyobb angol tojás- termelő vállalkozás, I. B. EASTWOOD Warsop (Not­tinghamshire) bekapcsolódik az Európai Gazdasági Közös­ség munkájába. Első telepét, egymillió tojótyúk részére, Belgiumban építi föl; a ki­vitelezési munkálatokat már az idén júniusban vagy jú­liusban elkezdik. Az angol „tojásgyár” vezetői szerint ez az új belgiumi telep az an­gol viszonyokhoz mérten ki­csi lesz, viszont az európai kontinensen a legnagyobb. Az új telepnek csupán a gépi berendezései 98 millió angol fontba kerülnek. Hasonlóan az EASTWOOD szigetországi termelő egysé­geihez, amelyek ezidőszerint több mint 3 millió tojótyúk­kal rendelkeznek, az új bel­giumi telepet is teljes mér­tékben integrálják, saját csir­kekeltető gépekkel, saját ta­karmánygyárral és saját cso­magoló üzemmel látják el. A telep 3 évig tartó teljes föl­építése után hetenként több mint 4 millió tojást állít majd elő, ami közvetlenül a nyu­gat-európai kiskereskedelem­nek és szupermarketeknek ad el, elsősorba'n a Szövetségi Köztársaságban és Franciaor­szágba. A belga baromfitenyésztők nem fogadták túlságos lelke­sedéssel az EASTWOOD ter­veit, ennek ellenére a helyi hatóságok jelentős mérték­ben segítik az angolokat. — Pénzügyi támogatást biztosí­tottak részükre 47 acre föld­terület megvásárlására, adó- kedvezményben részesítették őket, úgy hogy az új tojás­gyár nyereségét rövid úton utalhatják majd át Angliába. Bár eddig még nem született végleges döntés, könnyen le­hetséges, hogy az EAST- WOOD további üzemegysége­ket létesít a kontinensen. Kertészet a Holdon? A Hold ma már gondolko­dásunk és cselekedeteink reális hatósugarábá került, amióta az amerikai űrrepü­lők a Hold-repülést szeren­csésen véghezvitték és lábuk nyomát otthagyták a hold­porban. Ezek a vállalkozó szellemű emberek nem a sa­ját vagy nemzetük kaland­vágya miatt vállalták ezt a veszélyes, messzi utat, ha­nem azért, hogy széleskörű tudományos programot való­sítsanak meg. Ehhez tartozott elsősorban a Hold-kőzetek gyűjtése, amelyeket azután itt a földön a geolgóusok alapo­san elemeztek. A szakértők a Hold-kőzetekről megállapí­tották, hogy azok összetétele nem olyan meglepő, mint ahogyan várták, bár bizonyos kristályos formákat találtak, amelyek eddig ismeretlenek voltak. A holdkőzetek összetételé­nek ismeretében most már feleletet adhatunk arra a fontos kérdésre, vajon lehet­séges-e növényi élet a Hol­don? A Hold-kőzet táptalajul szolgálhat-e olyan növények­nek, amelyek a hosszabb ideig a Holdon tartózkodó asztronauták számára élelmet jelentenek? Ez lényeges kér­dés, és ebben a kertészek szo­rosan együttműködnek az űr­kutatókkal. Eddigi tudomá­sunk szerint növényi élet a Holdon a szabadban nem le­hetséges, csak védett körül­mények között. A kérdés te­hát az, hogyan lehet a Hol­don olyan növényházakat, vagy tenyészkamrákat létesí­teni, amelyekben a növényi élet lehetséges. Milyen össze­tételűnek kell a levegőnek lennie ahhoz, hogy az asszi­miláció meginduljon? Mivel kell a talajt trágyázni, hogy a növények fejlődienek? — Ezek a kérdések megoldha­tók, a legnagyobb nehézséget a holdbéli növény-növekedés esetén a vízhiány okozza. Le­hetséges azonban, hogy a jö. vőben az űrrepülők vízforrá­sokra bukkannak. A „mesterséges” táplálko­zás körülményei mellett első­sorban a zöldségfélék hiá­nyoznak, ezért ezeknek a ter­mesztésére fogják a legna­gyobb súlyt helyezni. Ehhez járul még az a pszichológiai momentum is, hogy az űrku­tató annál könnyebben és hosszabb ideig viseli el az idegen bolygón való életet, minél jobban hasonlít étlap­ja a földön megszokotthoz. Mindezek a meggondolások utópisztikusnak tűnnek. Egy kertészeti tudományos tár­saságnak azonban mégis meg kellene vizsgálnia, milyen te­hetőségek adódnak a Holdon a növényi élet fejlődésére. Az állandó Holdállomás első lakói feltehetően az ott termelt zöldségfélékből fog­nak táplálkozni. Dr. W. ICremmer, (a Houstonri NASA-kísérleti központ „megelőző orvostudományok’’ vezetője) optimista megálla­pítását arra alapozta, hogy egyes növények meglepő nö­vekedési erélyt mutattak az Apollo—11 áital a földre ho­zott holdkőzeteken. Különö­sen feltűnő volt a májmohák és a páfrányok növekedése. A májmoha, amely általában köveken nő az erdőkben, a holdkőzeteken a houstoni la­boratóriumban 7,5 cm magas­ra nőtt meg, míg a íöldöa csak 2,5 cm magas. A páfrányok is sokkal bu­jábban nőnek a holdkőzete­ken, mint a földi talajon. —« Más növényeknél ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a cukorrépa, dohány, saláta, rizs és búza sem fejlődik gyengébben, mint a földön. Ha a hold-talajhoz egyes hiányzó anyagokat — nitro­gén, szén és foszfor — hozzá­adunk, akkor a jövendő hold­állomások üvegtetői alatt, a tudósok véleménye szerint, ugyanazokat a növényeket le­het megtermelni, mint a föl­dön. Aszimmetrikus talajlazító Grúz szakemberek nemré­giben új,' aszimmetrikus gyü­mölcskerti talajlazító gépet konstruáltak. A technikai újdonság, amelynek kísérletei már befejeződtek, csaknem felére csökkenti a kézi erő felhasználást a kerti talaj- munkáknál. Az új gép termelékenysé­ge kétszer magasabb, mint a használatban levő kultiváto* roké; óránként másfél hek­tárnyi földterületet lazít fel. Vízibombával az erdőtüzek ellen Egy kanadai, montreali gyár különleges repülőgépet szerkesztett erdőtüzek meg­fékezésére. Az új gépet „Amphibien”-nek nevezték el és vízibombákat dob a láng­ban álló erdőségekre. A bom­bák talajközeiben kezdenek működni és egyenként 5500 liter vizet zúdítanak a lán­gokra. A tartályok kiürülése után a gép leszáll a legköze­lebbi tóra és annak vizéből tölti fel tartályait. A dél-amerikai szarvasmarha­állomány A latin-amerikai marhahús­termelés eléri az évi 5,5 mil­lió tonnát, ami a világ össz­termelésének 20 százaléka. A latin-amerikai országokban ma egy lakosra átlagosan egy szarvasmarha jut: a 11 leg­nagyobb szarvasmarha-te­nyésztő államban a szarvas­marha-állományt 200 millió­ra becsülik. Becslő számítá­sok szerint a szarvasmarha­állomány a jövőben évi 3 százalékkal, a hústermelés pe­dig évi 3,6 százalékkal fog növekedni. Ez az állandó nö­vekedés oda vezethet, hogy 1985-re Dél-Amerika össze­sen 2,58 millió tonna marha­húst tud majd exportálni. Holttest a bombatölcsérben A másik bűncselekmény, amelyről szó lesz. szintén sok izgalomra, szóbeszédre adott alkalmat. „...igaz az, hogy Szolno­kon, különösen a vasútállo­más környékén számos, ál- > talam ismert és Ismertlen tiatal nő ellen követtem el erőszakot, de N. E.-t nem én öltem meg. Ezt a lányt so­hasem láttam, és nem is hal­lottam róla...” — vallotta hónapokon keresztül ifjú Bujáki István 23 éves gépko­csivezető. Sem az ügyészsé­gen, sem a bíróságon nem is­merte el, hogy a ha­lált okozó erőszakos nemi közösülés és rab­lás bűntettét ő követte el. A hosszú vizsgálat által összegyűjtött adatok azonban erősebbnek bizonyultak ta­gadásánál. V. I. és felesége 1955. jú­lius 2-án 18 óra körül a há­zuk mögötti beépítetlen fü­ves területen, egy bomba­tölcsérben fiatal nő holttes­tére bukkantak. A Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság központi ügyeleté azonnal a helyszínre sietett és megál­lapították: a halott a 19 esz­tendős N., E. A helyszíni szemlén a holttest mellett kék szinű plasztik aktatáskát találtak a nyomozók, amely­ben az áldozat iratai voltak. A táska mellett egy szét­szaggatott női^ nadrágot, mel­lette galambsEÜrke kardigánt egy rózsaszínű női kombiné vállpántját és egy vértől, földtől szennyezett csíkos férfi zsebkendőt. Az orvosa szakvélemény szerint a ha­lál 1955. július 1-én éjjel állt be, miután ismeretlen tettes vagy tettesek erősza­kos nemi közösülés után vagy esetleg közben megfoj­tották. majd a bombatölcsér-, be dobták a lányt. A bűncselekmény híre gyorsan terjedt a városban, általános felháborodást és riadalmat keltve a lakosság körében. Széleskörű nyomozás kezdődött Miután megállapították a lány munkahelyét, az is ki­derült, hogy N. E. előző nap barátnőjénél járt Budapes­ten és néhány holmit vásár Gyermeklányok eltűnése

Next

/
Thumbnails
Contents