Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

1970. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 a z élet olyan ördögi ügyességgel van be­rendezve, hogy aki nem tud gyűlölni, az kép­telen őszintén szeretni. Már pusztán ez, az em­bert gyökerestül eltorzító lélekhasadási kényszer, hogy szeretni kizárólag csak gyűlölet által lehet, egymagában is pusztulásra ítéli a mai életkörülmé­nyeket. Oroszországban, abban az országban, ahol a „lélek- mentés” általános módsze­re a feltétlen szenvedés, én egyetlen emberrel sem ta­lálkoztam, egyetlen olyat sem ismerek, aki annyira mély és annyira erős gyű­löletet, utálatot és megve­tést érzett volna az embe­rek szerencsétlensége, bá­nata, szenvedése iránt, mint Lenin... Az én szememben Le­ninben épp az az érzése jelenti kivételes nagyságát: hogy engesztelhetetlenül, olthatatlanul gyűlölte az emberek bajait, lángolóan hitte, hogy a balszerencse nem a lét kiküszöbölhetet- len alapja, hanem olyan nyavalya, amelyet az em­berek kötelesek és képe­sek eltávolítani magukból. Minden, ami rendkívüli, megzavarja az embereket abban, hogy úgy éljenek, ahogy ők akarják. Az em­berek egyáltalán nem a tár­sadalmi szokások gyökeres megváltoztatását, hanem csak azok kibővítését kí­vánják. ha ugyan kívánják. A többség tulajdonképpeni sóhaja és jajszava ez: .,Ne rjatok mi-,1'et abhnn, hogy a megszokott módon éljünk.” L enin volt az. aki úgy megzavarta az embe­reket megszokott életükben, ahogyan azt előt­te senki sem tudta meg­tenni. Gorki i fohannes R. Bechers LENIN SÍRJÁN Coporsód mellett, halott Lenin, Ti nem feledjük a virrasztást íépek ereiben gyakrabban lüktet a munkásvér, abesebben lüktet a munkások vére, eved hallatára, Lenin! Európában. Amerikában, Ázsiában, Afrikában, szakon, délen, nyugaton s keleten, und a négy világtájon, lind a négy világrészben, ■enin. úndenütt, ahol még elnyomók és elnyomottak vannak lindenütt, ahol elnyomorodottak. Kizsákmányoltak, igtalanok, védtelenül megkínzottak vannak, lindenütt, ahol embereknek muszáj eladniuk magukat íuszáj elárulni gyalázatosán egymást, íuszáj éhenveszni, íuszáj egymásra lőni, lindenütt ol? Mindenütt! Leninről... A nagy Lenin által veze­tett Októberi Forradalommal csaknem egyidőben kezdtük el Indiában szabadsághar­cunk új szakaszát Népünk hosszú évekig vívta ezt a harcot, s bátran és türelem­mel viselte el az elnvomás nehéz éveit. Bár mi Mahatma Gandhi vezetésével más úton jártunk, Lenin példája ránk is hatott harcunkban. DZSAVAHARLAL NEHRU ☆ „A lenini eszmék és intelmek arra tanítanak bennünket, milyen válságokat idéz elő a marxista—leninista elmélet és gyakorlat elveitől való el­térés, az opportunista ka­cérkodás a polgári és kispol­gári elméletekkel, a politikai és ideológiai megalkuvás, vagy pedig az opportunista és szocialistaellenes erőknek tett engedmények.” ' GUSTAV HUSÄK, a Csehszlovák Kom­munista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára ☆ Tudjuk, mit köszönhet az emberiség Leninnek. Tudunk nemcsak a Szovjetuniónak az Októberi Forradalom után elért hatalmas eredményei­ről, hanem e forradalomnak más országokra gyakorolt hatásáról is. Meg vagyok győződve róla, hogy az orosz- országi Októberi Forradalom s a Szovjetuniónak a máso­dik világháborúban betöltött szerepe nagyban hozzájárult az elnyomott népek felszaba­dításához. HABIB BURGIBA * Lenin jelenti a XX. száza­dot. RENÉ CASSIN Nobel-díjas, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagja, Franciaország * „A leninizmus sokak re­ményeinek beteljesülése, ál­mának megvalósulása az év­ii ndenütt, ahol nem a dolgozóké a hatalom még. linden nép egy-egy vörös Katonát küld te ravatalod elé, Lenin. századok folyamán. Azt je­lenti. hogy az ember belépett egy valóban humánus törté­linden vörös katonából emsokára Vörös Hadsereg növekszik, Lenin. . munkások nem szavakkal gondolnák rád, munkásoK belefáradtak a szavakba, munkások tettekkel ünnepelnek téged, Lenin, lőre, vörös front! 'ristályosan éles, dísztelen volt a te gondolatod, izain és szürke. ty lettél öntudatává a küzdő munkáshadaknaK, ilág munkásainak barátja, Lenin elvtárs! ondolatoddal mutattál utat, tért a gondolat, is szerszám volt néked, egyverrel kezükben mennek ezentúl yomodban a proletármilliók, zimpla köznapi ruhájában tkszik Lenin a koporsóban, nekünk, még élőknek, ezt üzeni: ?öld népéi, ti: ■pjétek le a láncot! Előre! Induljatok! t émetország: előre! jrejd rabszolga-álmodból, ébredj! érd. verd, vörös dob, a marsot! irös trombita, harsogj! roletár rohamcsapatok, gyűljetek össze! _í a lépcsőn ipar-nagyurak palotaváraiba! e a kormányépületek városnegyedébe! ódítsátok meg a ti földeteket! ódítsátok meg a ti gépeiteket! ódítsátok meg a ti gyáraitokat! ódítsátok meg a ti házatokat! ódítsátok meg az egész világot!” allgatásod, halott Lenin, :m halott hallgatása, ommandó és harci paroli: Tü&g dolgozó tömegei! >rakozzatok sűrű sorokba! 5re! Előre, mind!” Gábor Andor fordítása nelmi szakaszba..; A leninizmus mélyen em­beri, mivel megszabadítja a dolgozó népet az imperialista háborús politika okozta szen­vedésektől és a tőkés'kizsák­mányolás rabságától. A leninizmus mélyen hu­mánus, mivel egyesíti a mun­kásosztályt, a dolgozó parasz­tokat. a szellemi munka em­bereit és minden máá dolgo­zót a közös célért vívott harcra, mivel mozgósítja az egész népet a békéért, a de-, mokráciáért és a szocializ­musért folyó harcra és test­véri közösségbe forrasztja.” WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista egy­ségpárt Központi Bizott­ságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke ☆ Ne gondolja senki, hogy Lenin halálával jelentősége a múlté lett. A jövőre is gon­dolnunk kell. A jövő szem­pontjából pedig az Lenin je­lentősége, hogy ha az a kí­sérlet, amire vállalkozott, a szocializmus kísérlete nem si­kerül. akkor elpusztul a mai civilizáció, mint ahogy már sok civilizáció megsemmi­sült a múltban. Ám ha Lenin módszereit követni fogják, új korszak nyílik meg előttünk, s nem fenyeget majd ben­nünket összeomlás és pusz­tulás. BERNARD SHAW Természetesen visszategeztem... írta: Martin Andersen-Nexő Csak egyszer láttam Le­nint a Kremlben, 1922 őszén, a Komintern kongresszusa idején. Akkor még ném le­hetett felfogni a lenini ügy, az októberi forradalom ha­talmas lendületét; a régi vi­lágot kellemetlen meglepe­tésként érték az események, de ez a világ akkor még nem érzett olyan páni félel­met a forradalomtól, mint most. Ügy vélték, hogy a forradalom csak gigászi kí­sérlet: a kapitalista termelés szétzilálását és a haszon bi­zonyos csökkenését vonta maga után; talán az lenne a leghelyesebb, ha elfojtanák, de előbb vagy utóbb magá­tól is csődbe fog jutni. A kapitalista nagyhatalmakat túlságosan lekötötték a tu­lajdon konkurenciájuk által életre hívott ellentmondá­sok, az új proletár állam természetesen zavarta őket játszmáiukban. de még nem hallották meg a régi világ felett kongó temetési harang szavát. Még a II. Internacio. nálé sem fogta fel. hogy lé­tezése szintén kockán forog. Lenin ügye most kibonta­kozott és mindenen úrrá lett. Nincs az emberiség szem­pontjából nézve egyetlen va­lamennyire jelentős esemény sem. amely ne lenne össze­függésben Leninnel és a for­radalommal. A mai világ halálos harcban vonaglik; kí­nokban születik a jövő. De Leninen kívül akkor ki lát­ta ezt? Mi. a kongresszus résztvevői, akik a Föld min­den tájáról gyűltünk egybe: német és skandináv munká­sok, négerek, egyiptomi fel- lahok és indiai kulik, — mindnyájan hittünk az új vi­lágban és Leninben. De maga Lenin rendíthetetlen bizonyossággal tudta, hogy eljön a győzelem, és világo­A forradalomban — ha tetszik, ha nem — üti ni kell. Köny­nyű annak, aki. mint a rossz orvos, elfásul a sok halál­tól, és érzéketlen lesz a szenvedésre. Sok köszönet nincs az ilyen vezetőkben: hullahegyekkel árnyékolják be a forradalom útjá*. Má­sok nem bírják elviselni a szenvedést, s inkább a for­radalomtól fordulnak el. Lenin a „pokolian nehéz” utat választotta, kínlódva, Gorkij szép képével: „lel­két a szárnya alá rejtve” is vállalta, hogy üssön, ami­kor erre volt szükség. S épp kínlódása volt a biz­tosíték, hogy nem ütött fö­löslegesen. Politikus volt hetcdiziglen, aki egész éle­tét, minden érzelmét a politikai harc törvénysze- rűségeiiiek rendelte alá. Csakhogy a politika szá­mára mást jelentett, mint amit a közfelfogás e foga­lomként számon tart: nem­csak taktikát és stratégiát, hanem elmélet és gyakor­lat olyan egybeolvadását, amire aligha volt példa a történelemben. Mint az orosz értelmiségi forradal­san látta a győzelemhez vezető utat. Ez emelte ki őt a küldöt­tek hatalmas, tarka gyüleke­zetéből, ahol szép számmal voltak ragyogó elmék. Ezt sugározta egyszerű külseje, amely egyáltalán nem volt olyan, amilyennek általában a nagy gondolkodókat kép­zelik, — ez tükröződött be­szédeiből is. Lenin gondola­tai világosan és kristálytisz­tán áradtak akkor is, amikor az emberiség legnagyobb problémáiról beszélt, és szemléltetően feltárta min­denki előtt, hogy a jövő el- kerülehetetlenül és határo­zottan a jelenből bonatkozik ki. Ügy tűnt, Lenin minden ember életét átélte. Minden ország helyzetét ismerte, is­merte a szegények . életét és az egyes országokban alkal­mazott kizsákmányoló mód­szereket, azt is elénk tárta, hogyan fejlődtek ki ezek a módszerek egészen napjain­kig. Tudomány volt ez, de egészen sajátos és új tudo­mány nem könyvszagú volt, hanem az életből fakadt; Ez a tudomány' egyaránt meg- világototta az ipari munkás, a kuli, a varrónő és az utca­seprő sorsát. Az emberiség története, az ember; kutúra története rajzolódott ki előt­tünk Lenin beszédéből. — Lám ő igazi ember, — szólt suttogva hozzám egy norvég munkás. — És meny­nyire hasonlít bármelyi­künkhöz, csak ezerszer éle­sebb szemű! Előző este ez a norvég elv­társ Leninnél járt és beszá­molt neki a norvégiai hely­zetről. — Lenin többet tudott er­ről, mint én; de még Dániá­ról is. Az önök kisparaszt- jait „ cigány kutyájához hasonlította, amelyet kor­délv elé fogtak, e a kordély rúdjára egy darab húst akasztottak: a kutya folyton márok általában, ő is az el­mélettel ismerkedett meg először, s ehhez az első sze­relméhez haláláig hű ma­radt, szabad ideje jelentős részében filozófiával fog­lalkozott, s még a forrada­lom alatt is azt panaszol­ta. hogy sosem volt elég ideje alaposan tanulmá­nyozni Hegelt. A marxistákat az is megkülönbözteti minden más kor forradalmáraitól, hogy a leggyakorlatibb ve­zetőben is ott lappang a filozófus. Ideologikus ko­runk sajátossága, hogy iga­zán jó politika nincs tuda­tos világnézet nélkül. s a marxizmus alapja, hogy elmélet és gyakorlat, világ­kép és politika, filozófia és forradalmiság nem választ­ható szét benne. A lenini utat kétféleképp is próbál­ták magyarázni: hogy olyan gondolkodó volt, aki a fi­lozófiai tételeket ültette át a valóságba — s hogy olyan politikus volt, aki az el- nítéletet alakította a gya­korlathoz. gyik sem a tel­jes igazság. Lenin a plátó- ni utópiát, hogy a világot a filozófusok kormányoz­zák. olyképp módosította, a hús után kapaszkodik, de sehogyan sem tudja elérni. Ugyanígy az önök paraszt­jai, asszonyaik és gyerekeik is végső energiájukat meg­feszítve erőlködnek> húznak, miközben „ tőkének dolgoz­nak; elhitették velük, hogy kis földbirtokosok, — vagy amint Lenin mondta, „mi­niatűr földesurak”. — Hogyan szólítottad öt? — kérdeztem a norvég mun­kástól. — Természetesen vissza­tegeztem. Nem akartam megbántani őt! Lenin külseje, egyszerű­sége is elárulta benne az új idők emberét. Vele beszél­getve mindenki, a legegysze* rűbb ember lg úgy érezte, hogy olyan rendkívüli em­ber áll előtte, amilyen egy évszázadban, vagy talán egv évezredben csak egyszer születik; és ez a kivételes ember, kezetszorítva veled, így szólt: „Mondj nekem va­lamit magadról, az életed­ről”. Lenin, aki mindenkinél okosabb volt, figyelmesen hallgatott a kis emberek hangjára és éberen figyelte szívük dobogását, tanult tő­lük, felemelte őket és ma­gasztossá tette ügyeiket, — megmutatta, hogy az egy­szerű ember és munkája: az élet alapja. Már pusztán ez is jutalom volt az évezre­des gyötrődésért; korábban soha nem állt az egyszerű nép előtt olyan ember, aki annyira jól ismerte volna a néoét és életét, mint Lenin. Ezért Lenin mindig külön­leges helyet foglalt el a mun­kások szívében, s ezt a he­lyet semmilyen üldözés és rágalom sem tudta megren­díteni. Még a legnyomorul­tabb és legelmaradottabb em­berek is felelevenednek, sze­mük csillogni kezd, ha va­laki kiejti Lenin nevét... hogy a filozófia kormányoz­za. Neki a filozófia nem­csak igazságra tanító tu­domány volt, hanem mód­szer is az orosz valóság megismerésére és megvál­toztatására. világnézet, mely úgy átitatta gondolatvilá­gát, hogy minden ítéletét és cselekedetét befolyásol­ta. A történelem egyik leg­ritkább — ma még szinte utópisztikus — jelensége, amikor a két legellentéte­sebb alaptípus, a gondolko­dó és a cselekvő ember, a legm masabb szinten egyetlen személyben egye­sül. A cselekvő és a gondol­kodó Lenint nem lehet szétválasztani; életművét, a forradalmat, aligha valósít­hatta valna meg roppant elméleti tudása és bizton­sága nélkül. S ugyanakkor „politikussága” óvta meg, meg belemerevedjék az el­méletbe a marxizmusnak ö a „lelkét” értette meg, hogy nem befejezett taní­tás, hanem olyan gondolati rendszer, mely állandóan tovább építhető: amikor a létről gondolkodott, nem­csak A természet dialek- tikájá-ból indult ki, ha­nem a modern fizikából is, amikor a kapitalizmus tör­vényeit vizsgálta, nemcsak A tőké-böl tanult, ha­nem a legújabb társadalmi adatokból és statisztikák­ból is. Marx próféciája sa­ját tanításáról benne testet öltött: a lenini út a való­sággá változott filozólia. A filozófusok a felfedezett té­teleket köny­vekben rögzí­tik; Lenin olyan gondol­kodó volt. nlr! felisv'‘’réseit - az igazságról elsősorban gyakorlatban fejezte ki. A legnagyobb filozófiai mű. amit az utókorra hogyott a forradalom. Gyurkó L-ísel ó

Next

/
Thumbnails
Contents