Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-22 / 93. szám
1970. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 a z élet olyan ördögi ügyességgel van berendezve, hogy aki nem tud gyűlölni, az képtelen őszintén szeretni. Már pusztán ez, az embert gyökerestül eltorzító lélekhasadási kényszer, hogy szeretni kizárólag csak gyűlölet által lehet, egymagában is pusztulásra ítéli a mai életkörülményeket. Oroszországban, abban az országban, ahol a „lélek- mentés” általános módszere a feltétlen szenvedés, én egyetlen emberrel sem találkoztam, egyetlen olyat sem ismerek, aki annyira mély és annyira erős gyűlöletet, utálatot és megvetést érzett volna az emberek szerencsétlensége, bánata, szenvedése iránt, mint Lenin... Az én szememben Leninben épp az az érzése jelenti kivételes nagyságát: hogy engesztelhetetlenül, olthatatlanul gyűlölte az emberek bajait, lángolóan hitte, hogy a balszerencse nem a lét kiküszöbölhetet- len alapja, hanem olyan nyavalya, amelyet az emberek kötelesek és képesek eltávolítani magukból. Minden, ami rendkívüli, megzavarja az embereket abban, hogy úgy éljenek, ahogy ők akarják. Az emberek egyáltalán nem a társadalmi szokások gyökeres megváltoztatását, hanem csak azok kibővítését kívánják. ha ugyan kívánják. A többség tulajdonképpeni sóhaja és jajszava ez: .,Ne rjatok mi-,1'et abhnn, hogy a megszokott módon éljünk.” L enin volt az. aki úgy megzavarta az embereket megszokott életükben, ahogyan azt előtte senki sem tudta megtenni. Gorki i fohannes R. Bechers LENIN SÍRJÁN Coporsód mellett, halott Lenin, Ti nem feledjük a virrasztást íépek ereiben gyakrabban lüktet a munkásvér, abesebben lüktet a munkások vére, eved hallatára, Lenin! Európában. Amerikában, Ázsiában, Afrikában, szakon, délen, nyugaton s keleten, und a négy világtájon, lind a négy világrészben, ■enin. úndenütt, ahol még elnyomók és elnyomottak vannak lindenütt, ahol elnyomorodottak. Kizsákmányoltak, igtalanok, védtelenül megkínzottak vannak, lindenütt, ahol embereknek muszáj eladniuk magukat íuszáj elárulni gyalázatosán egymást, íuszáj éhenveszni, íuszáj egymásra lőni, lindenütt ol? Mindenütt! Leninről... A nagy Lenin által vezetett Októberi Forradalommal csaknem egyidőben kezdtük el Indiában szabadságharcunk új szakaszát Népünk hosszú évekig vívta ezt a harcot, s bátran és türelemmel viselte el az elnvomás nehéz éveit. Bár mi Mahatma Gandhi vezetésével más úton jártunk, Lenin példája ránk is hatott harcunkban. DZSAVAHARLAL NEHRU ☆ „A lenini eszmék és intelmek arra tanítanak bennünket, milyen válságokat idéz elő a marxista—leninista elmélet és gyakorlat elveitől való eltérés, az opportunista kacérkodás a polgári és kispolgári elméletekkel, a politikai és ideológiai megalkuvás, vagy pedig az opportunista és szocialistaellenes erőknek tett engedmények.” ' GUSTAV HUSÄK, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ☆ Tudjuk, mit köszönhet az emberiség Leninnek. Tudunk nemcsak a Szovjetuniónak az Októberi Forradalom után elért hatalmas eredményeiről, hanem e forradalomnak más országokra gyakorolt hatásáról is. Meg vagyok győződve róla, hogy az orosz- országi Októberi Forradalom s a Szovjetuniónak a második világháborúban betöltött szerepe nagyban hozzájárult az elnyomott népek felszabadításához. HABIB BURGIBA * Lenin jelenti a XX. századot. RENÉ CASSIN Nobel-díjas, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagja, Franciaország * „A leninizmus sokak reményeinek beteljesülése, álmának megvalósulása az évii ndenütt, ahol nem a dolgozóké a hatalom még. linden nép egy-egy vörös Katonát küld te ravatalod elé, Lenin. századok folyamán. Azt jelenti. hogy az ember belépett egy valóban humánus törtélinden vörös katonából emsokára Vörös Hadsereg növekszik, Lenin. . munkások nem szavakkal gondolnák rád, munkásoK belefáradtak a szavakba, munkások tettekkel ünnepelnek téged, Lenin, lőre, vörös front! 'ristályosan éles, dísztelen volt a te gondolatod, izain és szürke. ty lettél öntudatává a küzdő munkáshadaknaK, ilág munkásainak barátja, Lenin elvtárs! ondolatoddal mutattál utat, tért a gondolat, is szerszám volt néked, egyverrel kezükben mennek ezentúl yomodban a proletármilliók, zimpla köznapi ruhájában tkszik Lenin a koporsóban, nekünk, még élőknek, ezt üzeni: ?öld népéi, ti: ■pjétek le a láncot! Előre! Induljatok! t émetország: előre! jrejd rabszolga-álmodból, ébredj! érd. verd, vörös dob, a marsot! irös trombita, harsogj! roletár rohamcsapatok, gyűljetek össze! _í a lépcsőn ipar-nagyurak palotaváraiba! e a kormányépületek városnegyedébe! ódítsátok meg a ti földeteket! ódítsátok meg a ti gépeiteket! ódítsátok meg a ti gyáraitokat! ódítsátok meg a ti házatokat! ódítsátok meg az egész világot!” allgatásod, halott Lenin, :m halott hallgatása, ommandó és harci paroli: Tü&g dolgozó tömegei! >rakozzatok sűrű sorokba! 5re! Előre, mind!” Gábor Andor fordítása nelmi szakaszba..; A leninizmus mélyen emberi, mivel megszabadítja a dolgozó népet az imperialista háborús politika okozta szenvedésektől és a tőkés'kizsákmányolás rabságától. A leninizmus mélyen humánus, mivel egyesíti a munkásosztályt, a dolgozó parasztokat. a szellemi munka embereit és minden máá dolgozót a közös célért vívott harcra, mivel mozgósítja az egész népet a békéért, a de-, mokráciáért és a szocializmusért folyó harcra és testvéri közösségbe forrasztja.” WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke ☆ Ne gondolja senki, hogy Lenin halálával jelentősége a múlté lett. A jövőre is gondolnunk kell. A jövő szempontjából pedig az Lenin jelentősége, hogy ha az a kísérlet, amire vállalkozott, a szocializmus kísérlete nem sikerül. akkor elpusztul a mai civilizáció, mint ahogy már sok civilizáció megsemmisült a múltban. Ám ha Lenin módszereit követni fogják, új korszak nyílik meg előttünk, s nem fenyeget majd bennünket összeomlás és pusztulás. BERNARD SHAW Természetesen visszategeztem... írta: Martin Andersen-Nexő Csak egyszer láttam Lenint a Kremlben, 1922 őszén, a Komintern kongresszusa idején. Akkor még ném lehetett felfogni a lenini ügy, az októberi forradalom hatalmas lendületét; a régi világot kellemetlen meglepetésként érték az események, de ez a világ akkor még nem érzett olyan páni félelmet a forradalomtól, mint most. Ügy vélték, hogy a forradalom csak gigászi kísérlet: a kapitalista termelés szétzilálását és a haszon bizonyos csökkenését vonta maga után; talán az lenne a leghelyesebb, ha elfojtanák, de előbb vagy utóbb magától is csődbe fog jutni. A kapitalista nagyhatalmakat túlságosan lekötötték a tulajdon konkurenciájuk által életre hívott ellentmondások, az új proletár állam természetesen zavarta őket játszmáiukban. de még nem hallották meg a régi világ felett kongó temetési harang szavát. Még a II. Internacio. nálé sem fogta fel. hogy létezése szintén kockán forog. Lenin ügye most kibontakozott és mindenen úrrá lett. Nincs az emberiség szempontjából nézve egyetlen valamennyire jelentős esemény sem. amely ne lenne összefüggésben Leninnel és a forradalommal. A mai világ halálos harcban vonaglik; kínokban születik a jövő. De Leninen kívül akkor ki látta ezt? Mi. a kongresszus résztvevői, akik a Föld minden tájáról gyűltünk egybe: német és skandináv munkások, négerek, egyiptomi fel- lahok és indiai kulik, — mindnyájan hittünk az új világban és Leninben. De maga Lenin rendíthetetlen bizonyossággal tudta, hogy eljön a győzelem, és világoA forradalomban — ha tetszik, ha nem — üti ni kell. Könynyű annak, aki. mint a rossz orvos, elfásul a sok haláltól, és érzéketlen lesz a szenvedésre. Sok köszönet nincs az ilyen vezetőkben: hullahegyekkel árnyékolják be a forradalom útjá*. Mások nem bírják elviselni a szenvedést, s inkább a forradalomtól fordulnak el. Lenin a „pokolian nehéz” utat választotta, kínlódva, Gorkij szép képével: „lelkét a szárnya alá rejtve” is vállalta, hogy üssön, amikor erre volt szükség. S épp kínlódása volt a biztosíték, hogy nem ütött fölöslegesen. Politikus volt hetcdiziglen, aki egész életét, minden érzelmét a politikai harc törvénysze- rűségeiiiek rendelte alá. Csakhogy a politika számára mást jelentett, mint amit a közfelfogás e fogalomként számon tart: nemcsak taktikát és stratégiát, hanem elmélet és gyakorlat olyan egybeolvadását, amire aligha volt példa a történelemben. Mint az orosz értelmiségi forradalsan látta a győzelemhez vezető utat. Ez emelte ki őt a küldöttek hatalmas, tarka gyülekezetéből, ahol szép számmal voltak ragyogó elmék. Ezt sugározta egyszerű külseje, amely egyáltalán nem volt olyan, amilyennek általában a nagy gondolkodókat képzelik, — ez tükröződött beszédeiből is. Lenin gondolatai világosan és kristálytisztán áradtak akkor is, amikor az emberiség legnagyobb problémáiról beszélt, és szemléltetően feltárta mindenki előtt, hogy a jövő el- kerülehetetlenül és határozottan a jelenből bonatkozik ki. Ügy tűnt, Lenin minden ember életét átélte. Minden ország helyzetét ismerte, ismerte a szegények . életét és az egyes országokban alkalmazott kizsákmányoló módszereket, azt is elénk tárta, hogyan fejlődtek ki ezek a módszerek egészen napjainkig. Tudomány volt ez, de egészen sajátos és új tudomány nem könyvszagú volt, hanem az életből fakadt; Ez a tudomány' egyaránt meg- világototta az ipari munkás, a kuli, a varrónő és az utcaseprő sorsát. Az emberiség története, az ember; kutúra története rajzolódott ki előttünk Lenin beszédéből. — Lám ő igazi ember, — szólt suttogva hozzám egy norvég munkás. — És menynyire hasonlít bármelyikünkhöz, csak ezerszer élesebb szemű! Előző este ez a norvég elvtárs Leninnél járt és beszámolt neki a norvégiai helyzetről. — Lenin többet tudott erről, mint én; de még Dániáról is. Az önök kisparaszt- jait „ cigány kutyájához hasonlította, amelyet kordélv elé fogtak, e a kordély rúdjára egy darab húst akasztottak: a kutya folyton márok általában, ő is az elmélettel ismerkedett meg először, s ehhez az első szerelméhez haláláig hű maradt, szabad ideje jelentős részében filozófiával foglalkozott, s még a forradalom alatt is azt panaszolta. hogy sosem volt elég ideje alaposan tanulmányozni Hegelt. A marxistákat az is megkülönbözteti minden más kor forradalmáraitól, hogy a leggyakorlatibb vezetőben is ott lappang a filozófus. Ideologikus korunk sajátossága, hogy igazán jó politika nincs tudatos világnézet nélkül. s a marxizmus alapja, hogy elmélet és gyakorlat, világkép és politika, filozófia és forradalmiság nem választható szét benne. A lenini utat kétféleképp is próbálták magyarázni: hogy olyan gondolkodó volt, aki a filozófiai tételeket ültette át a valóságba — s hogy olyan politikus volt, aki az el- nítéletet alakította a gyakorlathoz. gyik sem a teljes igazság. Lenin a plátó- ni utópiát, hogy a világot a filozófusok kormányozzák. olyképp módosította, a hús után kapaszkodik, de sehogyan sem tudja elérni. Ugyanígy az önök parasztjai, asszonyaik és gyerekeik is végső energiájukat megfeszítve erőlködnek> húznak, miközben „ tőkének dolgoznak; elhitették velük, hogy kis földbirtokosok, — vagy amint Lenin mondta, „miniatűr földesurak”. — Hogyan szólítottad öt? — kérdeztem a norvég munkástól. — Természetesen visszategeztem. Nem akartam megbántani őt! Lenin külseje, egyszerűsége is elárulta benne az új idők emberét. Vele beszélgetve mindenki, a legegysze* rűbb ember lg úgy érezte, hogy olyan rendkívüli ember áll előtte, amilyen egy évszázadban, vagy talán egv évezredben csak egyszer születik; és ez a kivételes ember, kezetszorítva veled, így szólt: „Mondj nekem valamit magadról, az életedről”. Lenin, aki mindenkinél okosabb volt, figyelmesen hallgatott a kis emberek hangjára és éberen figyelte szívük dobogását, tanult tőlük, felemelte őket és magasztossá tette ügyeiket, — megmutatta, hogy az egyszerű ember és munkája: az élet alapja. Már pusztán ez is jutalom volt az évezredes gyötrődésért; korábban soha nem állt az egyszerű nép előtt olyan ember, aki annyira jól ismerte volna a néoét és életét, mint Lenin. Ezért Lenin mindig különleges helyet foglalt el a munkások szívében, s ezt a helyet semmilyen üldözés és rágalom sem tudta megrendíteni. Még a legnyomorultabb és legelmaradottabb emberek is felelevenednek, szemük csillogni kezd, ha valaki kiejti Lenin nevét... hogy a filozófia kormányozza. Neki a filozófia nemcsak igazságra tanító tudomány volt, hanem módszer is az orosz valóság megismerésére és megváltoztatására. világnézet, mely úgy átitatta gondolatvilágát, hogy minden ítéletét és cselekedetét befolyásolta. A történelem egyik legritkább — ma még szinte utópisztikus — jelensége, amikor a két legellentétesebb alaptípus, a gondolkodó és a cselekvő ember, a legm masabb szinten egyetlen személyben egyesül. A cselekvő és a gondolkodó Lenint nem lehet szétválasztani; életművét, a forradalmat, aligha valósíthatta valna meg roppant elméleti tudása és biztonsága nélkül. S ugyanakkor „politikussága” óvta meg, meg belemerevedjék az elméletbe a marxizmusnak ö a „lelkét” értette meg, hogy nem befejezett tanítás, hanem olyan gondolati rendszer, mely állandóan tovább építhető: amikor a létről gondolkodott, nemcsak A természet dialek- tikájá-ból indult ki, hanem a modern fizikából is, amikor a kapitalizmus törvényeit vizsgálta, nemcsak A tőké-böl tanult, hanem a legújabb társadalmi adatokból és statisztikákból is. Marx próféciája saját tanításáról benne testet öltött: a lenini út a valósággá változott filozólia. A filozófusok a felfedezett tételeket könyvekben rögzítik; Lenin olyan gondolkodó volt. nlr! felisv'‘’réseit - az igazságról elsősorban gyakorlatban fejezte ki. A legnagyobb filozófiai mű. amit az utókorra hogyott a forradalom. Gyurkó L-ísel ó
