Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1970. április 22. An jelenti a XX. századot • • Ünnep az olajbányászoknál *e­. Jíkou . a és a i, „..u, latot folytatva ct leküzdeni. A szocializmus építéséhez szükséges a propaganda munka Lenin a szocialista építés elengedhetetlen részének te­kintette a párt által szerve­zett és irányított felvilágosító munkát. Szenvedélyesen os­torozta azokat, akik lekicsi­nyelték az emberek minden­napos meggyőződésének je­lentőségét, és azt gondoltak, hogy a komrrumisták önma­gukban — a tömegek támo­gatása nélkül is — felépíthe­tik a szooialista társadalmat. Kíméletlenül bírálta azokat, akik a hatalom birtokában elfelejtették, hogy a hatal­mat meg lehet szerezni, de azt tartósan nem lehet meg­tartani a tömegek támogatá­sa nélkül. Lenint nem kápráztatták el a sikerek, de nem esett két­ségbe a nehézségek láttán Ma joros Károly ünnepi beszé­dét tartja sem. Lenin realitásérzéke számunkra ma is példa. Példa Lenin realitásérzé­ke a jelenkor párt propagan­distái számára abban, hogy napjainkban lássuk; a pro­pagandamunkában hazánk­ban három generációval ta­lálkozunk. Akiket a nyomor kínzott, azoknak Lenin a fel- szabadulás. Akik a felszaba­dulás után nőttek fel, azok számára Lenin a minden kép­zeletet felülmúló szocialista építés eszmei vezetője. Az ifjúság számára pedig Lenin a jövő, a ma kritikusa. Az if­júság Leninben a jövő kiin­dulópontját is látja. Számuk­ra Lenin a túllépést, a to­vábbfejlődést jelenti. Lenin realitásérzéke tanít­ja a propagandistákat arra is, hogy ne képzelgéseinkhez próbáljuk igazítani az életet, hanem a tényekből, a való­ságból és a lehetőségekből vonjunk le következtetéseket. Lenin tanít bennünket arra Is, hogy új és új kérdéseket vet fel a történelem, és ezek­re csak új módon lehet vála­szolni. A marxista—leninista pro- oagandamunkában a rutin, a sablonosság bűn, mert — Le­nin szavaival élve — nem gondolkodó embereket, ha­nem „kommunista betűrágó- kat” és ,,szájhősöket” nevel. A szocialista forradalom hosszan tartó folyamat Számunkra — mondotta az ünnepi ülés előadója — Le­nin jelenti a huszadik száza­dot. Korunk nagy kérdéseire adott választ a leninizmus. Arra, hogy a politikai hata­lom megragadása nélkül nem lehet szocializmust épí­teni. Arra, hogy a szocialista forradalom nem egyszeri ak­tus csupán, hanem hosszan­tartó folyamat. A szocializmusban' a mo­dern technikai erő és a tár­sadalmi maradiság nem fér meg együtt, Nem lehet mo­dern ember az, aki nincs korszerű társadalmi ismere­tek birtokában. A propagan­distának tudatosítania kell; mindenki annyit' ér, amennyi munkát végez. A lenini gondolkodás szük­ségszerű velejárója a jelen eredményeinek kritikai meg­közelítése úgy, hogy mindent meghagyunk, ami a jövő szá­mára hasznos, de mindent megszüntetünk belőle — még akkor is. ha saját alkotá­sunkról van szó — ha ez a jövő számára már szükség­telen, értékét veszti. A propagandamunkában két veszélyre kell felfigyelnünk. Az egyik az, amelyik figyel­men kívül hagyja az embe­rek nevelését, és kizárólag a gazdasági eredmények növe­lését tartja egyedüli feladat­nak. A másik veszély az ál­forradalmi türelmetlenkedés. Nem veszi figyelembe a meg­lévő valóságos viszonyokat, és csaknem teljes egészében a propagandamunka nyakába varrja, hogy még vannak nem szocialista módon gon­dolkodó, élő és dolgozó em­berek. A forradalmi lendület és a realitásérzék egysége szükséges Lenin a legnagyobb ve­szélyt mindig abban, látta, hogy szemet hunyunk a pol­gári, kispolgári nézetek fö­lött. Győzni csak jól terve­zett és szervezett propaganda segítségével és támogatásá­val lehet. A múlt hatását nem lehet leküzdeni forra­dalmi frázisokkal. A lenini propaganda módszere tulaj­donképpen; a forradalmi len­dület és a realitásérzék szerves egysége. Hatékony propagandamun. kát soha sem lehetett vé­gezni a propagandista jó felkészültsége, biztonsága és meggyőző ereje nélkül. De ismerni kell a propagandis­A tanácskozás résztvevői fának a tömegek, a hallga­tóság pillanatnyi hangulatát, beállítottságát is. A legna­gyobb veszély „ propagan­dista számára az. ha elszi­getelődik a tömegektől. A propagandamunkában a hallgató is aktív. Mi a pro­pagandamunkában is a tö­megek pozitív aktivitásának a hívei vagyunk. Lenin mondotta nemegyszer; arra kell törekednünk, hogy az embereknek politikai siker­élményt nyújtsunk. Ez lel­kesíti őket további munká­jukban. A propagandista egyik leg­fontosabb feladata, hogy az embereket alkalmassá tegye a szocialista építés jelenlegi feladatainak megoldására. A propagandisténpen ezért a múlt értékeinek védője, egy­ben az új, elkövetkező évek kalauza. Az embereket rá kell éb­reszteni. hogy az életet nem olyannak kell megőrizni, amilyen eddig volt. hanem át kell alakítani úgy, hogy támogassuk az élet új és új. egészséges hajtásait még ak­kor is, ha azok pillanatnyi­lag gyengébbek. , Erősíteni kell azt a szem­léletet, hogy a szocializmus építése, a jövő társadalma egyben mindig ítélet is a jelen felett. A gyakorlat nem más, mint a múlt a meg­lévő szortírozása. Hogy ezt az emberek tíz és százezrei jól végezzék, abban nagy szerene van a propagandis­táknak. Segítse és erős’tse a pro­pagandista »7. embereket ab­ban, hogv otthonosan érez­zék magukat a szocializmus­ban, és büszkén vallják ma* gukénak a szocializmust minden nehézségével ePvütt. Az ünnepi ülésen felszó­lalt E. I. Váliavkó, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó egvik szovjet alaku­lat főtisztié. Engedjék meg, -,- mondotta — hogy kö­szöntsem önöket, Szolnok megye pártpropagandistáit. Lenin születésének évfordu­lóját együtt ünnepük a vi­lág népei és a szocialista országok. Ezekben az órák­ban kezdődnek meg Moszk­vában a Lenin ünnepségek, á világ kommunista és mun­káspártjainak képviselői je­len vannak ezeken az ün­nepségeken. Ez is dokumen­tálja; a leninizmus él, élni fog és győzedelmeskedik a világon. Ezután Zagyi János, a me­gyei párt-végrehaitóbízottság nevében Lenin emlékplakette­ket nyújtott át negyvennégy propagandistának, majd ben­sőséges hangulatú és színvo­nalas műsor következett a Bartók Béla kamarakórus, a szolnoki Ságvári körúti ál- ta'ános iskola irodalmi szín­pada, valamint a Tallinn körzeti iskola kisdobosainak tolmácsol ásában. Az ünnepséget követően került sor a Magvar—Szov­jet Baráti Társaság megyei elnöksége és a Szolnok me­gye' Múzeumok Igazgatósá­ga által gondezett Lenin em­lékkiállítás megnyitására. A Damiam'ch Múzeum földszip. ti kiállítótermében dr. Un- gor Tibor. a pártoktatási igazgatóság vezetője, a tör­ténettudományok kandidá­tusa mondott lenín törté­nelmi érdemeit és múlhatat­lan életművét méltató be­szédet Ezután a vendének megtekintették a kiállítást, ahol hanglemezről T ,en s n szavai szólották az érkezők­höz. Úszik a tiszaderzsi határ, a Kossuth Tsz földjeiből több mint ezer hold víz alatt áll. Különösen a folyó menti föl­deken kritikus a helyzet, a magas vízállás miatt nem számítanak a gyors kiszára­dásra. Utoljára 1965-ben volt ekkora belvíz. Az öregek pe­Tiszadeízsen jól teleltek az őszi kalászosok, a fejtrá­gyázott vetések jó termést ígértek. (Tavaly átlagosan 20 mázsás búzájuk volt.) A bel­víz 300 holdon — a vetéste­rület egynegyedén okozott pusztulást. Tíz—harminc holdas víztükrök vannak a búzatáblákban, az őszi árpá­ban még ennél is nagyobbak. Az Állami Biztosítótól fél­milliós kártérítést várnak. Ám a búza árbevételi kiesése egymillió forint körül lesz. — Tavaly ilyenkor — em­lékszik vissza Túrái Imre fóagronómus — már 1100 kh vetésünk volt. Földben voltak a koratavasziak mag­jai és 200 holdnyi kukorica is. Most alig 400 holdnyi a vetésünk, de ezt is csak táb­!Syűjtott műszakban A határban hét lánctalpas traktor nyújtott műszakban készíti elő a talajt és hat yetógép dolgozik. Ezenkívül Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával tegnap az olajbányászok szakszervezeti tanácsa ünne­pi ülést tartott Szolnokon a Tisza Szállóban. Lájer László vszt elnök megnyitója után Rumpf Pál, az MSZMP olajipari pártbi- bizottságának titkára tartott ünnepi megemlékezést az év­fordulóval kapcsolatban. Be­szédében elmondotta, hogy az olajbányászok jogos büszke­séggel tekinthetnek vissza az elmúlt 25 esztendőre. Az al­földi olajipar termelése a felszabadulás után néhány hiányosan felszerelt fúróbe­rendezéssel indult meg. Az­óta »korszerű, újtípusú be­rendezésekkel kutatják az Alföld szénhidrogén kincsét. Az ünnepi tanácsülésen Varga Béla, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója tartott előadást a negyedik ötéves terv vállalati feladatairól. Előadásában hangsúlyozta, hfrgy az alföldi olajbányá­szoknak egy egész történel­met, a munka hősi múltját is jelenti az elmúlt 25 év. Az ország népe ma már elismer­ten vesz tudomást az olajbá­nyászok munkájáról. Az el­múlt 25 év alatt tárultak fel az Alföld rejtett ásványi kincsei; a pusztai homok és sár alatt az aranynál is ér­142158 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvá­sárlására, illetve beszerzésé­vel számolnak ez évben a zöldség-gyümölcs kereskedel­mi egyesülés tagvállalatai — állapították meg a zöldség­gyümölcs kereskedelmi egye­sülés igazgató tanácsának kedden délelőtti ülésén — ez 12 százalékkal több az el­múlt évinél. A lakosságnak 9 százalékkal több árut akarnak eladni s ennél is nagyobb mértékben növelik az exportot. A szokatlanul hideg ta­vasz, a sokhelyütt jelentke­zett belvíz lassította a ker­tészeti munkákat. a napfény­hiány kedvezőtlenül hat még tékesebb kincs, a kőolaj, a földgáz és a termálvíz. Ezelőtt 25 évvel senki sem gondolta még, hogy ez a ko­pár, sík vidék lesz az or­szág szemefénye és a hazai energiaellátás bázisa. Az ünnepség résztvevői kör zött ott ültek azok a nyug­díjas olajbányászok is, akik végig küzdötték az első éve­ket. A vállalati szakszerve­zeti vezetőség kedves aján­dékkal lepte meg őket és ki­fejezte azt a reményét, hogy a további években is jó egészségben köszönti őket. A meghívottak köpött foglalt helyet Láris János és Reb- ricza Kálmán nyugalmazott fúrómester is. akik megható örömmel találkoztak régi munkatársaikkal. Büszkén hallgatták végig, hogy az ő munkájuk nyomán létrejött vállalat az idén már 1,3 mil­lió tonna kőolajat és 3,2 mil­liárd köbméter földgázt ad át a népgazdaságnak. Hasonló ünnepség zajlott le tegnap a Nagyalföldi Ku­tató és Feltáró Üzemnél is, ahol tizennégyen kapták meg a 25 éves vállalati szolgálati idejük után az egy havi fi­zetésnek megfelelő jutalmat. A szakszervezeti tanács meg­vitatta az idei bérfejlesztést és értékelte a jubileumi munkaversenyben elért ered­ményeket. a fólia alatti termelésre is. Az időjárás várhatóan kés­lelteti a primőrök és n korai szabadföldi termékek jelent, kezését a piacon. A mező- gazdasági termelés három­négyhetes késése természete­sen átmenetileg kedvezőtle­nül befolyásolja majd a la­kosság ellátását. A helyzet hasonló az elmúlt év azonps időszakához, azzal a különb­séggel, hogy az egyesülés tagvállalatai az idén lénye­gesen több árut tartalékol­tak. így az ó-áruból (burgo­nyából, zöldségből, stb.) — kivéve néhány káposztafélét — elegendő árukészlet áll rendelkezésire. — És a Kukoricát? — Összesen 700 hold szán­tásunkat borit belvíz. Amig nem apad a Tisza, a belvíz sem vonul le, hiába szivaty- lyúznánk. Tavaly 26 mázsás átlagunk volt kukoricából. Egy százholdas tábla rontot­ta le az átlagot, melyet a belvíz miatt csak júniusban vethettünk el. Ezen 16 má­zsás termés lett, jobbra az idén sem számíthatunk. Ez­után vetjük a szálastakar­mány növényeket is. Több fűszer­es ipari növényt Tiszaderzsen tavaly jó esz­tendőt zártak. Az egy tagra eső éveg jövedelem 18 szá­zalékkal emelkedett, s 23 500 forintra nőtt. A biztonsági alap megduplázódott. A ré­szesedés szintjét az idén is tartani akarják. Az már lát­szik, hogy a felhalmozási alap természetbeni része csökken, ezt készpénzzel sze­retnék ellensúlyozni. Ezért is módosították a termelési tervet. Pótszerző­dést kötnek a fűszer- és ipa­ri növények termelésére. Több vöröshagymát, cukorré­pát és magpaprikát vetnek, illetve palántáinak. Az utób­bi tavaly 50 ezer. forint ár­bevételt hozott holdanként. Ezért 10 helyeit 13 holdon termelik. w Dl. L rm Készlet a kiállításról Tavaszi gondok Tiszaderzsen Sok a be'viz, késik a vetés — Tervek a károk . ellensúlyozására 300 hold búzu kipusztult dig az 1939-es évet hasonlít­ják össze az ideivel, akkor tavaszodott ki ilyen későn. A szövetkezetieknek a száraz időjárás mindig kedvezőbb, mert nagy területen tudnak öntözni, viszont kevésbé vé­dekezhetnek a belvíz ellen. lacserékkel tudtuk elvégezni. Először az ipari növénye- Ket vetették el, hogy az ár­bevételből ne legyen kiesé­sük. így földben van a fajta­borsó, a cukorrépa és fény­mag (exportra termelt olaj­növény). A kertészeti növé­nyek zömét szintén elvetet­ték, kipalántálták már. Vi­szont csaK most vetik a ta­vaszi árpát. Vajon hoz-e még termést? — Csak féltermésre — 7—8 mázsás átlagra — számítunk tavaszi árpából. A tagok háztáji állományának min­dig adunk árpát, mivel az őszi árpa fele kipusztult, kénytelenek vagyunK még tavaszit is vetni — véleke­dik a főagronómus. 16 univerzál traktor is mű­ködik. E hét végére — a kukorica kivételével — be­fejezik a vetést, Késnek a primőrök, de van elég tartalék a régiből

Next

/
Thumbnails
Contents