Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

im äprfüa Ä / SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 HÚSZ ÉV UTÁN Az ország legjobbjai között a Rákóczi Tsz Ä rákócaifalvi Rákóczi Tsz A négy alapító, aki most is dolgozik a szövetkezetben: Kovács János, Poesaí János, Szabados József, Erdei Béla elődje — Béke Tsz néven 1949. december 17-én alakult. Tizenhét jószándékú ember —• zömmel újonnan földhöz- juttatottak — felszerelés és iga nélkül 70 holdon új éle­tet kezdett, Az alapítók kö­zül négyen most is dolgoz­nak a szövetkezetben: Ko­vács János vezetőségi tag, nyugdíjas. Pocsai János. Er­dei Béla és Szabados József. Az alapítók nagy többsége mar nyugdíjas, de sokan most is kijárnak még a föl­dekre. így például Szőlié Mihály, Terenyei Kálmán, Oravetz Mátyás, Majzik Ger­gely. Mezei Imre, Kovács Gáspár, Ulvitzki József, Dó­sa Béla. Négy alapító már el­távozott az élők sorából: Barna Mihály, Dohkó István, Hornyák István és Szakait István. Katona Benjámin pedig elköltözött a községből. Az alapítást követő évek­ben fokozatosan nőtt a ta­gok száma és a tez földterü­lete. 1950-ben ötven tag 41,0 Isold földön. 1952-ben már száznyolc tag 688 holdon dol­gozott a szövetkezetben. As. állam segítségével a közös állatállomány is kialakult. Az ellenforradalom idején. 1956-ban nagy volt a bi­zonytalanság. Kovács János alapitótag így emlékszik visz- sza: Behívott az akkori el­nök. Azt kérdezte, mit csi­náljunk Jani bácsi? Mara­dunk! — mondtam. Es való­ban maradtak. A nagy több­ség kitartott a közi« mellett, Jani bácsi a többiekkel együtt megvédte a szövetke­zetét. A száznegyvennégy fő­nyi tagságból mindössze har­minchármán léptek ki. Egy-két év múlva fik te ■visszajöttek. A tsz fokozato­san talpraállt, Ebben nagy érdeme volt Szakait József él­Bökinék — azóta eSiunyt —t áld két évig vezette a szö­vetkezetei. Aki bízik maradjon Nehéz évek következtek 1959—60-ban Rákóczifalván. A szövetkezet gazdaságilag is visszaesett. Hiányzott a szakmai hozzáértés. A gaz­daság végüiis mérleghiányom lett. A tagoknak nagyon ala­csony — 12 forint munka­egységenként — volt a Jö­vedelme. öt hónapig előleget sem tudtak fizetni. 1960 de­cemberében viharos közgyű­lés zajlott le a Béke Tsz- ben. Ezen Bereczki László, a já­rási tanács vb elnöke ia részt vett. Hozzászólt és ta­nácsokat adott a háborgó embereknek. Azt vágták oda neki: „Ha olyan jól tudja, jöjjön ide elnöknek!” Egy hónap múlva, az egvesítő közgyűlésen meg is válasz­tó dák. A felfejlesztés is erre az Időszakra esik. Megnőtt a Béke Tsz létszáma és újon­nan alakult a Petőfi. Nem sokáig voltak külön. 1961 ja­nuárjában Rákóczi néven egyesültek. Az új vezetőség — a korábbi akt''1 eltérően nem ígérgetett Azzal nyer­te meg a2 embereket, hogy őszintén beszólt: „Hónapokig nem tudunk pénzt adni. Rendet, fegyelmet akarunk teremteni. Aki bízik, marad­jon.” S az emberek megér­tették ezt. Az új vezetőség Csemeteültetés a faiskolában búzát kért kölcsön « héki Táncsics Tsz-től. s kiosztotta. A fegyelem helyreállt, az emberek szorgalmasan dol­goztak. A szövetkezet foko­zatosan rendbe jött Két fejlődési szakasz A szövetkezet fejlődését a tsz vezetői két szakaszra bontják. 1960—63 és 1964— 69-re. Az éLső évben a méLy­pontról Indultak. Kifizették a mérleghiányt, számszerű­en fejlesztették az állatál­lományt, elegendő takar­mányról gondoskodtak, s a tagoknak munkaegységen­ként 30 forintot tudtak fi­zetni. A korábbi évhez vi­szonyítva ez igen jelentős volt. A Palotáéi Állami Gazda­ságból egy jó képességű ag- ronómust, Hajdú Ferencet 1961 tavaszán meghívták a szövetkezetbe. Nemcsak a gazdasági munka, a szerve­zeti élet is fellendült Meg­erősödött a pártszervezet Az emberek gondolkodása alapvetően megváltozott. A tagok bizalma végképp visz- szatért. Az 1963. évi gazdál­kodás alapján a tsz-ek or­szágos versenyében már he­lyezést értek eL Elnyerték a kormány elismerő ökle vér­iét is. Rövidesen személyi vál­tozásokra is sor került. 1962 őszén B craczki Lászlót visz- szahívták a járási lanács vb- elnökének. A tagok nem szí­vesen engedték el, a kap­csolat azonban gyakorlatilag sohasem szakadt meg Bereczki élvtárs és a'szövet­kezet között. Ekkor Hajdú Ferencet, elnökké, Horváth Ferencet pedig főagronó- mussá választották meg. A Rákóczi Tsz 1963-tól 69-ig a jó szövetkezetek, ka­tegóriájában maradt. Az or­szágos versenyben négyszer nyert helyezést. 1966-han el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzász- laját, s az országos értékelés­ben második helyen' végzett Az említett időszakban a megyei szervek elismerő ok­levelét ötször, a járási szer­vekét pedig még többször is elnyerte. Az országos mező- gazdasági kiállításon több nagydíjat, illetve aranyér­met érdemelt ki kiváló gyü­mölcsfa-oltványaival. Ugyan­ezzel. az erfurti kertészeti világkiállításon, 1968-ban bronzérmet szerzett. Az ország legnagyobb gyü­mölcsfa iskolája Rákóczii al­ván működik. í 954-ben ala­kult öt holdon, intenzív fejlesztése 1963-tól kezdő­dött. s a jelenlegi területe i!>8 hold. A kezdeti 20—30 ezer oltvány helyett már 1 milliót állítanak elő évente. A tsz oltványai eljutnak a Szovjetunióba, Jugoszláviá­ba, Ausztriába, Csehszlová­kiába és az NDK-ba is. A csemetekertben átlagosan százhúszan dolgoznak fő­ként lányok, asszonyok és idős fez-tagok. A% eredmények stabilizálódtak A Ráköcri Ts-z földterü­lete jelenleg 5404 hold, tag­létszáma nyolcszáz fő. A dol­gozó tagóké négyszázötven, a szövetkezet 1963-ig megerő­södött. A második szakasz — 1964—69 — fejlődése már nem volt olyan látványos, öt „csendesebb” év volt ez. tak, s megkezdték a tudomá­nyosan is megalapozott fej­lesztést. Jellemző ezekre az évekre, az emberek gondol­kodásában bekövetkezett vál­tozás, a közös iránti biza­lom és ragaszkodás. Á szövetkezet közös va­gyona az említett időpontok­ban 19,5 millióról 33,7 mil­lióra. majd tavaly 75,3 mil­lió forintra növekedett. Az egy tagra eső jövedelem szintén az említett időpon­tokban 13 820 forintról 17 230 forintra, majd tavaly 35 761 forintra nőtt. Az egy napra eső jövedelem 1969- ben 114 forint volt. A szövetkezet bruttó jöve­delme is gyorsan emelkedett. 1961-ben 7,5 millió forint volt. 1968-ban 24,3 millió, 1969-bén SAS millió forint. Tavaly, az előző évhez vi­szonyítva, 40,4 százalékos volt az. emelkedés. A szaktudáson is múlott A számadatok onmagukér: beszélnek. A fejlődéshez a szakemberek is hozzájárul­tak. bár közismert dolog, hogy a szaktudást nem lehet kilóval és literrel mérni. Fi­gyelemreméltó, hogy 1961-ben egyetlen szakembere sem volt a tsz-nek. Jelenleg hét egyetemet végzett agrármér­nöke, illetve állatorvosa és közgazdásza van. A külön­böző beosztásokban dolgozók közül tizennégyen végezlek felső-, illetve középfokú technikumot. Három szövet­kezeti tag elvégezte a mar­xizmus—lenini zmu.s esti egyetemét, hárman most ta­nulnak ott. A tsz-tagok gyermekei kö­zül öten járnak középisko­lába (a tsz-be jönnek dol­gozni), ^ hatan felső- és kö­zépfokú technikum levelező tagozatán tanulnak. A ta­gok közül negyvenein szerez­tek szakmunkás bizonyít­ványt. A párttagok és pár- tonkívüiiek közül sokan ta­nulnak a különböző szintű politikai tanfolyamokon. A pártszervezet és a tsz gazda­sági vezetősége mégisi úgy ítéli meg, hogy nagyobb lé­péssel kellepe előre mennj a politikai oktatásban, tovább­képzésben Ez év elején újjáválasztot­ták a tsz tizenöt tagú veze­tőségét . A szövetkezet tag­sága ekkor búcsúzott Hajdú Ferenc elnökből, a nagyra- becsült Feri bácsitól, aki nyugdíjba ment Egyidejűleg dr. Bereczki Lászlót válasz­totta meg újból a Rákóczi Tsz elnökéül. A járási tar nácstól hívták vissza a szö­vetkezetbe. Anyagi és erkölcsi elismerés A termelőszövetkezet anya. gilag, erkölcsileg is megbe­csüli tagjait. A végzett munka arányába« a tagok részesedése évről évre nő. Évente több mint egymillió forintot fordítanak szociális juttatásokra (táppénz, segély, az alacsony nyugdíjak és já­radékok kiegészítése.) A Rákóczi Tsz tagjai kö­zöl hatvamketten részesültek kormány, illetve miniszteri kitüntetésben. Megérdemlik, hogy név szerint is felsorol­juk őket: Almádi Emil ki­váló tsz-tag, ifi. Bagi János Munkaérdemrend bronz fo­kozat, Berényi Balázs mi­niszteri oklevél, Bárándi Fe­renc kiváló tsz-tag. Bodnár István miniszteri oklevél, Balogh István Felszabadulá­si emlékérem, Csák Imréné, Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója, Felszabadulási emlék­érem. Deák István Kiváló tsz-tag Dudás Ferenc Kivá­ló tsz-tag. Deák János Ki­váló tsz-tag. Dósa Béla Fel- szabadulási emlékérem, Er­délyi Béla, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Felszaba. , dulási emlékérem. Füleki Mihály Kiváló tsz-tag, Füleki István Felszabadulási emlék­érem, Földi István Felszaba­dulási emlékérem. G'itye Imre Kiváló tsz-tag, Gajdos János Kiváló tsz-tag, Gere Sándor Kiváló tsz-tag, Horhyák Ist­ván Kiváló tsz-tag, Horváth I. Ferenc Kiváló tsz-tag. Hajdú Ferenc Munkaérdem- rend bronz fokozat, Hajagos íjászló Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, özv. Hornyák Ist­vánná Mezőgazdaság Kiváló Dolgozójav Hornyák Antal Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója. Kovács János két­szeres Kiváló tsz-tag, Mun­kaérdemrend bronz fokozat. Felszabadul ási emlékérem. Kovács I. Lajosné Kiváló tsz-tag. Kovács Mihály Fel- szabadulási emlékérem, Le- nory István Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. Mezei Fe- rencné Kiváló Tsz-tag, Mé­száros Károly Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Menyhárt József Kiváló tsz-tag, Mezei Imre Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Felszabadulási emlékérem. Mészáros Géza Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója, Nagy Istvánná minisz­teri oklevél, Sz. Nagy József Kiváló tsz-tag, Nagy Pál István Felszabadulási emlék­érem. Ondók Lászlóvá Ki­váló tsz-tag, Oravecz Mátyás Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója, Pocsai János Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója, Rozmis Mihály Kiváló tsz- tag. id. Simon György Mi­niszteri oklevél. Felszabadu­lási emlékérem. Somosköpi Béla Kiváló fez-tag, Sinká János Felszabadulási emlék­érem, Szőke Mihály Felsza­badulási emlékérem, Kiváló tsz-tag. Szőke Mihályné Fel­szabadulási emlékérem. Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja, id. Szabados József Ki­váló tsz-tag, Szőke József Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója, ifj. Szilágyi László Ki­váló tsz-tag. Szabados József Felszabadulási emlékérem, Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója, Szabados József né Me. aőgaszdaság Kiváló Dolgozója, Székely. Gyula Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Szabó Menyhért Felszabadulási em­lékérem, Turóczi József Ki­váló tsz-tag, Takács Jánosné Kiváló tsz-tag, id. Tóth Pál Kiváló tsz-tag. Terenyei Kálmán Mezőgazdaság Kiva­ló Dolgozója, Terenyei Kál­mánná Felszabadulási _ em­lékérem, Ulviczki József Ki­váló tsz-tag, Vhlár János Kiváló tsz-tag, Ungvári Já­nos Felszabadulási emlék­érem kitüntetésiben, részesült. SS millió forinto» beruházó» A Rákóczi Tsz politikai és gazdasági téren megszilár­dult. Most a gazdasági ho­zamokat akarja stabilizálni, a költségeket csökkenteni. Évék során kialakult a nö­vénytermesztés helyes vetés- szerkezete, ezen. nem változ­tatnak, mert ennek megfe­lelő hagyományai vannak. A növénytermesztés muta­tói magasak, ám a növény­termesztéshez viszonyítva az állattenyésztés elmaradt. A gazdaság épp ezért az. állat- tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését 'tűzte napirend­re. a baromfitenyésztést gyorsabban, látványosabban lehetne fejleszteni. Ennél az ágazatnál a beruházás is előbb megtérül. Ugyanakkor a jelenlegi árpolitika is job­ban ösztönöz erre. Pillanat­nyilag gazdaságosabb _ is. mert azonos mennyiségű ta­karmányból csaknem kétszer annyi baromfihúst lehet elő­állítani, mint sertést. A tsz vezetősége mégis az egyéb állattenyésztési ágaza­tok fejlesztése mellett don­' tött. Ezekbe^ nagyobb pers­pektívát iát. Nagy gondot fordít az állomány számsze- rű növelésére. Jelenleg 931 szarvasmarhája, ezen belül 400 tehene van a tsz-nek. 1971-ben már kialakul a 620- as létszámú tehénállomány. Most 1800 sertése van a tsz. nek, 1971-ben. 3500 tesz. Je­lentősen fejlesztik a juhál­lományt is. Erre a célra használják az elavult, provi­zórikus épületeket is, A tenyésztői munka is elő. térbe került Rákóczii alván. Az állományt minőségileg is javítani akarják a szövetke­zetben. Megfelélő elképzelé­seik vannak az egyes fajták, típusok kicserélésére, a szarva smarha, juh és sertés- tenyészetben. Épp ezért nagy beruházás­ba kezdtek. összesen har­mincöt millió forint érték­ben. Ebből még az idén húsz 'millió forint értékű valósul meg. Már épül a konszern szakosított Bertéskombinátj mely évente 3500 hízott ser­tés kibocsátására lesz alkal­mas. A járulékos beruházá­sait úgy építik, hogy - telep bővíthető lesz. Az új létesít­mény egy része már az idén megkezdi üzemelését. A te­lepre fordított 20 millió f*>- rintos beruházásból 15 mil­liónyi már az idén elkészül. Az idén felépül a 220 fé­rőhelyes tehénistálló s ezzel lényegében befejeződik a szakosított tehenészeti telep építkezése. A tsz-foen több százezer Ft-os költséggel móregrafc- tárat létesítenek. Felépül a 10 katasztrális hold termé­sének befogadására alkalmas dohány-pajta. 1,5 millió fo­rintos költséggel a faiskolát szolgáló épületeket emelnek. Több helyen elkészülnek a szociális épületek is. A szövetkezetben messze­menően igyekeznek gondos­kodni az emberekről. Elért jövedelmüket igyekeznek stabilizálni Javítanak a szo­ciális körülményeken, a munkafeltételeken. Szeret­nék elérni, hogy a munka­helyi közérzet egyre javul­jon az embereknél. Ennék érdekében épült a szaivas- marhatelep mellett „ komp­lett szociális épület, fürdő, öltöző. A faiskolában dolgo­Gépí fejés a tehenészetben zók részére úgyszintén. Azt a célt tűzték maguk elei, hogy minden ágazatban le­gyen szociális épület a szö­vetkezet vezetősége autó­buszt vásárol. Ezzei szállít­ják majd ki a munkahelyre, onnan haza a tsz tagjait, g kirándulások céljaira is fel­használ iák. Az állattenyésztés fejlesz, tése a nwfwsobb közgazda« sági köve fe ró én y ék szüksé­gessé teszik a vezetés kor­szerűsítését is Ezért a je­lenlegi üzemegység rendszer helyett áttérnek az ágazati vezetésre. Ügy vélik, hogy a korszerűsítés révén az egyéni -felelősség is - jobban érvényesül majd, (X) Az eredmények stabilizálód­Ax PPC—6 i*s géppel a esstorrépáí vetik A közös gazdaság fejlődését az alábbi számadatok is bizonyítják: 1961 1963 1969 húz» 12,4 q/kh 13,5 q/kh 22,2 q/fch kukorica 18,6 q/kfa 18,5 q/kh 33,4 q/kh olajlen 5,6 q/kh 6,9 q/kh 10,2 q/kh számosállat 649 ab 855 db 1132 db tej 2459 hl S335 hl 9305 hl hú® 2684 q 3100 q 4594 q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents