Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
1970. áprilisi 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Átadásra kész teherautók A Csepel Autógyár, Szigethalomban, a régi dunai repülőgépgyár helyén épült fél és 20 éve kezdte meg termelését. Az induláskor még csak egy teherautótípust gyártottak. Azóta az üzem óriássá növekedett: saját tervező üzeme van és több mint tízezer embert foglalkoztat. Ma már a Csepel Autógyárban 14 teherautótípus sokféle változatát gyártják a futószalagokon. Az utóbbi években különösen a speciális gépkocsik, mint a tej-, bor-, sör-, cementszállító autók gyártása került előtérbe. A csepeli teherautók világhírűek, a márkát öt földrészen ismerik. Jelenleg a kormány jérműfejlesztési programjának keretében, a gyár 3 70 millió forint értékű rekonstrukciót valósit meg. Képünkön az átadásra kész teherautók sorakoznak Saját doktor Tápiószecsőn Együk tudósítónk örömmel értesített, hogy Tápiószecsőn az egy éve üresen álló lakásba beköltözött az orvos és megkezdte rendelését. Tö_ rök Sándort, a községi tanács vb-elnökét kerestük meg, hogy megtudjuk, miért volt betöltetlen ennyi ideig egy orvosi státus „ fővárostól néhány kilométerre? — Tápiószecső hatezres lélekszámú község, két körzeti orvosi, egy fogászati és egy gyermekorvosi rendelője van. Tavaly áprilisban egyik körzeti orvos nyugdíjba ment. Ekkor a tanács fölújította n házat, rendbehozták n rendelőt és lakást bővítették egy szobával. — Rövidesen jelentkezett egy doktornő Heves megyéből, aki mégsem maradhatott végleg a községben, mert családi okok miatt vissza kellett utaznia. Utóda most Szabadhidvégről telepedett Tápiószecsőre, a helybeliek nagy örömére. Helyettesítés, sei eddig is gondoskodtak az orvosi ellátásról, de mégiscsak más. ha sajátjuknak érezhetik a doktort a betegek. * A község vezetői szívügyüknek tekintik Tápiő- szecső egészségügyét. Még az idén megkezdik egy központi egészségház építését, amelyben helyet leap az ösz- szes szakorvosi rendelő és három szolgálati lakás. Szentendre, a festők városa Kilátás a barlangból Az idén januárban ünnepelte hetvenedik születésnapját Barcsay Jenő, Kos- suth-díjas, kiváló művész; a szentendreá művésztelep egyik alapító tagja. A ma már külföldön is elismert és híres szentendrei művésztelep 1929-ben alakult s olyan neves festőművészek voltak vagy még ma is tagjai, mint Barcsay Jenő, Caóbel Béla, Kmetty János, mindhárman Kossuth-díjasok, a Munkácsy- dijas Mihálcz Pál és még sokan mások. Azóta ez a patinás fényű, műemlékvároska a festők városává lépett dó. Nem véletlenül. Szépséges Duna- partja, barokk épületei, szűk sikátorai festők ecset- jére-vásznára kívánkoznak. Barcsay Jenő szerint: — Az én konstruktív festészetem Szentendréből nőtt ki. Nem tudom elképzelni festői életemet a városka nélkül. Amikor először itt jártam, annyira megragadott a szépsége, történelmet idéző hangulata, hogy nem tudtam tőle többet elszakadni. Egy életre szóló barátság fűz a városhoz, amelynek jellegzetes tájaiban, utcasoraiban és házaiban a sík és a tér ellentmondásának feszültsége izzik. A formák egymáshoz ( kapcsolódó arány-rendje az, ami itt lenyűgöz, gondolkodásra és alkotásra késztet. S a nagy szentendrei öregek mellett egyre több a fiatal: Balogh László. Kósza Sípos Károly, Deim Pál, hogy csak néhányat említsek közülük. S a város tanácsa mindent megtesz annak érdekében, hogy mind több tehetséges fiatal művész találjon otthonra a városka falai között. Az elmúlt esztendő végén adták át ünnepélyesen az új, tizenkét művésznek otthont nyújtó művésztelepet. Már megkezdődött a régi művésztelep rekonstrukciója és rövidesen újabb tizenkét műterem-lakás építéséhez is hozzákezdenek. így válik Szentendre valóban a festők városává. Ptuluiec Pál A budaörsi hegyoldalba vájt barlang ajtaján parányi ablak, foszladozó perkál rongydarabkával. A bejárát fölött rozsdás pléh tető, rajta girhes, szőrét hullató macska kotor. Bent a háromszor öt méteres földbe vájt üregben nedvesség nehezíti a levegőt. A hómokfalon penész rajzolta absztrakt minták virítanak. Ez a sötét, vizes odú — lakás! Emberek élnek benne. A Pest megyei tanács felmérése szerint 16 191 ember él a megyében egészségileg és műszakilag nem megfelelő lakásviszonyok között. Egy részük a főváros körül elterülő 1169 négyzetkilométer nagyságú területen lévő 46 községben, az úgynevezett agglomerációs övezetben lakik. A magyarázat Budapest, és a fővárosba koncentrált ipar. A vidékről a főváros felé áramlás a megyén keresztül történik, ezért 1949 és 1968 között a megye népessége 173 ezerrel gyarapodott, s ez jelentős mértékben a fővárost övező agglomerációs gyűrűben csapódott le. Az 1949 és 1968 közötti megyei népesség szaporulat 70,6 százaléka jutott a gyűrűben lévő 46 községre. Az ország különböző részeiből a főváros felé áramló emberek hajója ezekben a községekben fut zátonyra, s ott rendszerint meg- feneklenek. Kik ezek az emberek? Honnan jöttek? Miért? Válaszok a barlangból — Nagytilajból jöttünk Síben, 7 forintot adtak akkor egy munkaegységre, dolgozni persze látástól vakulásig kel, lett. — És ma mit tud Nagyti- lajról? — Fizetést adnak a tsz- ben. — Miért nem mennek visz- sza? — Nincs már ott semmink. ■Ar *— Etyek koszos kis hely; por meg sár. Szórakozás semmi. Nem lehet ott élná. — És itt? Nem kapok választ, a fiatalasszony ellenségesen hallgat. — Hová járnák szórakozni? — Sehova. Mire bejutunk a városba, már fordulhatunk vissza. Éjfél előtt jön az utolsó busz... ☆ Mi az az erő. ami még ma is ilyen körülmények közé hajtja az embereket? Lakáshoz. ha csak nincs 200— 250 ezer forintjuk, nem juthatnak, Budapesten nem telepedhetnek le, hát akkor miért? Miért? Válasz hivatalos helyről _ A főváros felé való á ramlás — mondotta Gal- góczy József, a fővárosi tanács munkaügyi főosztályvezető helyettese — az erősödő tsz mozgalom, valamint a fejlődő vidéki ipar miatt ugyan csökkenő tendenciát mutat, de Budapest krónikus munkaerőhiánnyal még ma is nagy szívóhatást fejt ki. A múlt év harmadik negyedévében például a munkaerő- hiány 30 280 volt. A segítés módja ', v t ~ A megyében évente 5000 lakás épül és a megyei tanács tervei szerint a negyedik ötéves tervben 30 ezer család jut majd új otthonhoz. Csakhogy nem lehet az egyik élet szenvedéseire a másik rendezettségével felelni. Éppen ezért a megyei pártbizottság kezdeményezésére a budai járásban a múlt évben összefogtak azok az erők, amelyek ezen a helyzeten gyorsan és hatásosan akartak változtatni. Az összefogás eredménye alig félév alatt megépített 30 kÍ3 ház. ahová már a múlt évben beköltöztek boldogan az addig szomorú barlanglakok. A megye vezetőinek elsőrendű feladata az agglomerációs övezet megnyugtató módon való felszámolása, s ehhez már minden intézkedést megtettek. Karácsonyi István A budakeszi barlangokból ezekbe a szép, komfortos házakba költöztek be az elmúlt _______„ ______„ ©v tiszta» a családok A miben Pest megye élenjáró és utolsó Az ország legnagyobb népességű és legsűrűbbéin lakott megyéje, Pest megye egészségügyi ellátottság szempontjából nem mindenben jár az élen. Például kórházi ágyainak száma neim áll arányban lakossága növekedésével, sem gazdasági és kulturális fejlődésével. A felszabadulás negyed- százados évfordulóján azonban Vácott és Cegléden új kórház ünnepélyes megnyitására kerül sor. A kettő — ikrek tulajdonképpen — kí- vül-belül egyforma. Egyik is, másik is hatszáz millióba került Felszerelésük, gépi berendezésük a legkorszerűbb. Minden szépet és jót elmondhatni róluk, de az a legszebb. - hogy rekord időn belül készültek el. Szívügye volt ez az építkezés és egész Pest megyének. Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára is többször meglátogatta a két épülő kórházat. A hétemeletes kórházak mindegyikében 476 ágy van. Hat ágynál több pedig nincs egy kórteremben sem. Belgyógyászat. sebészet, szülészet és nőgyógyászat, orr-, fül-, gége-, gyermek és csecsemőosztály mellett idegosztály is működik majd mindegyikben. Erre nagyon Az országban a tízezer lakosra jutó kórágyak száma 82, Pest megyében azonban még a két új kórház ágylétszámát is figyelembevéve, csupán 29. A zsúfolt fővárosi kórházak 2000 ágyában ápolnak állandóan Pest megyei betegeket. Ezekre az ágyakra tehát továbbra is szükség lesz, hiszen, a megye lakosságának száma is növekszik. Jelentősen javít ezen a helyzeten, ha a következő 5 éves terv időszakában megépül az ezer ágyas új megyei kórház. Kórházi ágyellátottság szempontjából Pest me—-. altkor már verseny- képes lesz a többi megyével. sHa kevés is a megyében a kórházi ágyak száma, egészségügyi vonatkozásban még sincs ok a szégyenkezésre. A mezőgazdaságban egyre inkább használt mérgező hatású növényvédő és rovarirtó szerek, és az iparban használatos mérgező anyagok kezelése és raktározása sok bajt. még halált is okozott, öt évvel ezelőtt Pest megye ben a gyógyszerészek elvál-' lalták a méregellenőrzé|st és a méregkezelők oktatását. Fáradozásuk eredménye: tavaly mindössze két mérgezés fordult elő. A kezdeményezést és a szervezést mintánagy szükség van, mert eddig idegbetegek kórházi ápolására nem volt lehetőség a megye területéin. A kiürült régi kórházi épüul véve, az egészségügyi miniszter a méregellenőrzés hasonló módját az egész országban kötelezővé tette. letek egy-két' éven belül korszerűen átalakítva ismét a betegek gyógyítását szolgálják. Hiányt pótló osztályok találnak helyet bennük, olyanok. amik eddig nem léteztek Pest megyében. Vácott koraszülött — Cegléden pedig koraszülött utókezelő osztály nyílik. Mód lesz mindkét helyen bőrbetegek kórházi kezelésére is, ezenkívül az idült betegségekben szenvedők ápolására szintén. De erre már csak a negyedik 5 éves terv első éveiben kerülhet sor. valamint a két városban épülő 300—300 ágyas elmeosztály megnyitására is. Mindezt egybevetve. Pest megye kórházi ágyellátottság szempontjából még mindig a többi megye mögött marad. Ám, ha számításba vesszük, hogy 1969 végén az egész megyében csudán 1663 kórházi ágy volt. és most már 2531 van, akkor látjuk csak, milyen nagyon sokat jelent a két új kórház megnyitása. Másik megyei kezdeményezés a körzeti szűrés és gondozás. Öt éve • a Pest megyei Nagymaros egyik körzeti orvosa körzete egész lakosságát megvizsgálta, sok rejtett betegséget derített fel. vagy olyan betegeket, akik szégyellenék bajukkal orvoshoz fordulni. Számos életet mentett meg ezáltal. 1969. január elseje óta a körzeti szűrés, gondozást kötelezővé tették Pest megyében. Két körzeti fogorvos, a dunakeszi és a felsőgödi szintén betegszűrést tartott körzetében. Nemcsak odvas fogakat kerestek, hanem minden egyéb a szájban előforduló betegségeket. Olyan elváltozást is nem egyet találtak, amiből rák fejlődhetétt volna, sőt kifejlett rákos esetet is. A komolyabb következményeknek elejét vették. Ez év első napjától a megyei tanács egészségügyi osztálya a* fogászati szűrést szintén kötelezővé tette. Szakoly Ludte -
