Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

1970. április IC. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Háromezer óra Itthonról írom haza Egy éve sincs még, hogy testvér megyénk lapjának, azt megelőzően a Magyar Rá­dió szolnoki stúdiójának munkatársa voltam. És Szol­nokról jöttem Debrecenbe, nem kevés nosztalgiát érezve félbehagyott. vagy el sem kezdett s máris otthagyott témáim miatt. FalvainK ak­kor már megízlelték, sokhe­lyütt meg is tanulták az új kifejezést: községpolitika. Ez volt az az új fogalom, amely kiszorította a régen szokott községfejlesztést, ez volt az új, aminek Krónikásává sze­gődni szép feladat volt. S lám? a faluk neve változott, de a témák, itt e megyeben folytatódtak. Búvó kis faluk maguk fél­tése. Valamiféle nagy felbuz­dulás az önállóság megtartá­sáért. Emlékszem a tiszaino- kai iskola körzetesítéséneK gondjára, s ugyanezt, egy falunév megváltoztatásával megtalálni itt is. S itt ugyan­úgy az idők érése, mint — hiszem — most ott. Sokat be­széltünk az elmúlt sikeres gazdasági évről, talán többet is. mint a fontosabbról, arról ami ezt a jó évet igazán jó­vá tehette: a termelőszövet­kezetek erősödéséről. Ott és itt egyformán alakulgat: egy- *egy községünk arcát, életét a szövetkezet milyensége szabja meg. És nem a vélt önállóság, Üjra csak elnézést kérek; fecsegek. A magam gondjait mondom, de hát ezt kellene tennem ott is, ha kényért adó megyém Szolnok marad, t Am most már tartsuk a rendet, s beszéljünk váro­sunkról. Hajdúböszörmény. Hajdú­nánási, Hajdúszoboszló, B három városhoz szeretne csatlakozni még az egykor megyeszékhely Berettyóújfalu megye iparfejlesztése szem­pontjából jelentős az ELZETT . Fémlemezipari Művek berety- tyóújfalui telepének létesíté­se. Nagyütemű volt az iparo­sítás Hajdúböszörményben, a negyedik ötéves terv során ro­hamos fejlődésnek indul Haj­dúnánás. Püspökladány, Balmazújváros. És gazdagodik a „hazai” ipar is: a tanácsi iparvállala­tok termelési értéke 1968-ban 158 millió, 1969-ben már 265 millió forint volt. Az emelke­dés fő forrása a termelékeny­ség növekedése. A holnap: hadd mondjak el itt egy Hajdúszoboszlóról szóló történetet. Szoboszló ma országosan, de országha­táron túl is ismert fürdővá­ros. Alig negyedszázada, hogy a város a fürdőépítéssel annyira eladósodott, hogy a város vezetői mellé egy kor­mánybiztost neveztek ki. s a végrehajtó még a polgármes­ter íróasztalát is lefoglalta. A háború elfújta az adóssá­got és az ország felfedezte a hajdúszoboszlói gyógyvizet. A nemrégen épült SZOT üdülő­je immár Európa hírű. S igaz, nincs minden varosunk­nak gyógyvize, de világhírű­vé az ipar is lehet. Még valamit kell elmonda­nunk e városokról: az ipar térhódítása nem jelenti a mezőgazdaság háttérbe szoru­lását. Hajdúböszörmény, Püs­pökladány, Szoboszló terme­lőszövetkezetei a megye leg­jobbjai közé tartoznak. Így hát erejük van arra is, hogy részt vállaljanak a város gondjaiból. És most rá kell jönnöm, hogy rossz a cím: amit el­mondtam itt, azt nagyon sók községről is el lehetett volna mondanom. Csak példaként: Hajdúdo- rogom a csepeli papírgyár helyben épülő részlegének örülnek. Ám nemcsak örül­nek. Alig született meg a szerződés a gyár és a község között, amikor a tanács iro­dáiban már gépelték a levele­ket a községből elszármazott, ma az ország más városaiban élő szakmunkásoknak: gyer­tek haza... A cél: már előre biztosítani a későbbi töt£s- gárdát. Van ebben valamiféle — úgy hiszem egészséges — lokálpatriotizmus is. Á megye és a város Talán erőltetett is volt az, ahogyan külön írtam a megyéről és külön Debrecenről. Van Hajdú—Bihar és van Debrecen, ám e kettősség mégsem igaz. A taná­csok statisztikáit vallatva annyira azonos lenne egy kis faluban és egy nagyvárosban az a számokkal kimutatható folyamat, amit talán az egészséges lokálpatriotizmus jele­ként érthetünk, hogy ez ellentmond a szétválasztásnak. Mindenütt emelkedik a tanácsokhoz beérkező közérdekű tlj épülettel bővült az atom magkutató intézet Debrecen­be n. Tulajdonképpen imétlés van a címben, mert aki el­olvassa ezt az írást rájön, hegy elég lett volna annyit írnom, a gyárért, vagy annyit: önmagunkért. Itt, most e ket­tő ugyanis egyet jelent, szo­rosan egyet, s éppen ez benne á szép. a jó, a megírásra való. A Debreceni Konzervgyár, amelyről szó van. Teljes át­adásáig már jóformán hetek sincsenek hátra, érthető hát, hogy lázas izgalommal ké­szülnek a gyár avatására, s e készülődés, izaglom nem korlátozódik a vezetők sző­kébb körére, „ráragadt” min­denkire, az egész kollektívá­ra. Hogy mennyire így van, bizonyítja a következő: a KISZ szervezet, a KISZ fia­talok látván, hogy a parkosí­tásban, a környék rendezésé­ben még bőven van tenniva­ló. elhatározták, hogy 'segíte­nek. Felhívták a fiatalok a szocialista címért küzdő bri­gádokat, az osztályokat, az üzemeket, s kérték, segítse­nek megszépíteni, rendbeten- ni a gyár környékét. Az üze­mek. osztályok, brigádok dol­gozói egymás után ajánlot­ták fel segítségüket: mi ennyi i meg ennyi órányi munkát vállalunk, mi ennyi meg eny- nyi órát fogunk dolgozni, azért, hogy valóban avatásra készen álljon a gyárunk. Mozaik — Ilardu-Biharból kor vnk Bemutatni egy alföldi me. gyét? Igazságtalan a szer­kesztő — ha leéri. Az olvasó — ha elvárja. És végül: naív gyerek az újságíró, ha azzal a hittel ül az írógéphez, hogy e vállalkozás sikerülhet. Induljon hát képpel, s egy képhez fűződő vallomással e riport Agitálóan — miért félnék e szótól — jó ez a kép. Az olvasó ugyan meg­kérdezheti: miért Hajdú— Bihari ez? Szolnok megyé­ben éppen olyan igaz kép ez, mijnt bármely más al­földi megyénkben. Műhelytitok? Legyen az. Míg e riport előre őrzendő ízét kóstolgattam, s talál­gattam a két tervezett cí­mét, megszületett bennem az igazi cím: mozaik Hajdú— Biharból. Megszületett a cím és körvonalazódott a mon­dandó: a hasonlóságok és azonosságok azok, amelyek­kel magunkról egy szomszéd megye lakóinak legérthetőb­ben elmondhatunk. Debrecen, Hajdú—Bihar: alföldi város, alföldi megye. Ugyanúgy, ahogyan Szolnok és Szolnok megye is az. Történelmi tái ez itt, tör­ténelmi városokkal. Ugyan­úgy, ahogyan szomszéd me­gyénk és annak székhelye, Szolnok is az. H-, Debrecen a szabadságharcra, a trón­fosztásra, új történelmünk küszöbén, az ideiglenes nem­zetgyűlésre, az állami éle­tünk újrakezdésére emlékez­tet, akkor Szolnok emlékez­tet állami életünk történel­mének fontos részére, a Ma­gvar Tanácsköztársaság tör­ténelmének egy immár le­gendás fejezetére. Történelem? E történelmi rokonság a közös határú al­földi megyék között nemcsak földrajzi közelséget, azonos tájat, hanem az emberi sort sodr azonosságát is jelenti. Szabó Pál, Veres Péter sze­gényembereinek , elesettsége, szegénysége, nagyot és iga­zat álmodása egyformán volt igaz a Kunság falvaiban, s Hajdú-Bihar tájain. És a történelmi azonosság a nagy, nemzeti sorsfordulónk. 1945. április óta is igaz. Ez a tör­ténelem a mát is jelenti, a mát, amelyet földrajzi hatá­roktól függetlenül, akár itt, akár ott, aligha fogalmazha­tott volna fotós közérthetőb­ben, pontosabban, mint az építőmunkás alakjával. A gyár dolgozói összesen háromezer órányi társadalmi munkát ajánlottak fel. Ahol ennyi lelkesedés van, ahol, ennyi terhet vállalnak magukra az emberek, az már nemcsak munkahelyet jelenthet számukra, hanem sokkal többet. S ez a ,.több” ad alapot arra, hogy még egyszer mondhassam: mind­egy — mert hiszen egyet je­lent —, hogy a gyárért vagy önmagukért dolgoznak há­romezer órát. A haszon mindannyiunké. E három­ezer óra haszna? Hiszem, hogy a hétköznapjaink szo­kott történése csak. 3. 3. Kultúr-kombinát Balmazújvároson és a szolnokiak legközelebbi szomszédja: Püspökladány. Napjaink közhelye már; a történelem nem tart meg vá­rosi rangban. S idekívánko­zik egy másik közhely; váro­sok a föld alatt születnek. Főid alatt, csatorna és vízve­zeték csövekkel. A hajdúbö­szörményiek éveken át pa­naszkodhattak volna felásott útjaik miatt. Ma, az elvég­zett közművesítés lehetővé tette a városkép gyors válto­zását, s többszintes lakóhá­zak születését. S ugyanúgy van túl ezen a gondon Püs­pökladány, Hajdúszoboszló, birkózik még e gonddal Haj­dúnánás. Ügy mondjuk, mert hiszen így is igaz. hogy az utóbbi aárom év többet adott e vá­mosoknak, mint ennek előtte egy évtized. A gyors megug­rás titka: korunk nagy vidéki bejelentések száma, sokasodnak a hasznos, olykor türel­metlen. de okkal sürgető bejelentések. S ha manapság azt mondjuk, hogy község, vagy vá­rospolitika, akkor jóízű vitákra gondolunk, elszámolási kötelezettséget érzünk, de tudjuk, hogy segítségre is szá­míthatunk. És igen. az azonosságok azok, amelyekről akarva- akaratlan szóltam. Valami történt a világban, valami történt bennünk, itt Hajdúban éppenúgy, mint másutt, mint Szolnok megyében is. Egyetlen mondatban így mondanám: jobban, bátrabban miénk a világ, bátrabban, jobban, mint bármikor És akkor van igazunk, ha e bá­torsághoz tervezünk. Kattan a sorváltó a gépen. Figyelmeztet: hosszúra nyúlt e cikk. Vigyázz! S ettől jut eszembe minden adósság, s múlni kezd az öröm is, hogy innen hazulról éppen haza írtam. Biztosan lehetett volna e bemutatkozás ürügyén okosabbakat mondani ennél. Bocsássanak meg érte: én inkább csak indulatos és őszinte voltam. izgalma, az ipar. Az egész Már dolgozik a debreceni konzervgyár Bartha Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents