Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
1970. április IC. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Háromezer óra Itthonról írom haza Egy éve sincs még, hogy testvér megyénk lapjának, azt megelőzően a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársa voltam. És Szolnokról jöttem Debrecenbe, nem kevés nosztalgiát érezve félbehagyott. vagy el sem kezdett s máris otthagyott témáim miatt. FalvainK akkor már megízlelték, sokhelyütt meg is tanulták az új kifejezést: községpolitika. Ez volt az az új fogalom, amely kiszorította a régen szokott községfejlesztést, ez volt az új, aminek Krónikásává szegődni szép feladat volt. S lám? a faluk neve változott, de a témák, itt e megyeben folytatódtak. Búvó kis faluk maguk féltése. Valamiféle nagy felbuzdulás az önállóság megtartásáért. Emlékszem a tiszaino- kai iskola körzetesítéséneK gondjára, s ugyanezt, egy falunév megváltoztatásával megtalálni itt is. S itt ugyanúgy az idők érése, mint — hiszem — most ott. Sokat beszéltünk az elmúlt sikeres gazdasági évről, talán többet is. mint a fontosabbról, arról ami ezt a jó évet igazán jóvá tehette: a termelőszövetkezetek erősödéséről. Ott és itt egyformán alakulgat: egy- *egy községünk arcát, életét a szövetkezet milyensége szabja meg. És nem a vélt önállóság, Üjra csak elnézést kérek; fecsegek. A magam gondjait mondom, de hát ezt kellene tennem ott is, ha kényért adó megyém Szolnok marad, t Am most már tartsuk a rendet, s beszéljünk városunkról. Hajdúböszörmény. Hajdúnánási, Hajdúszoboszló, B három városhoz szeretne csatlakozni még az egykor megyeszékhely Berettyóújfalu megye iparfejlesztése szempontjából jelentős az ELZETT . Fémlemezipari Művek berety- tyóújfalui telepének létesítése. Nagyütemű volt az iparosítás Hajdúböszörményben, a negyedik ötéves terv során rohamos fejlődésnek indul Hajdúnánás. Püspökladány, Balmazújváros. És gazdagodik a „hazai” ipar is: a tanácsi iparvállalatok termelési értéke 1968-ban 158 millió, 1969-ben már 265 millió forint volt. Az emelkedés fő forrása a termelékenység növekedése. A holnap: hadd mondjak el itt egy Hajdúszoboszlóról szóló történetet. Szoboszló ma országosan, de országhatáron túl is ismert fürdőváros. Alig negyedszázada, hogy a város a fürdőépítéssel annyira eladósodott, hogy a város vezetői mellé egy kormánybiztost neveztek ki. s a végrehajtó még a polgármester íróasztalát is lefoglalta. A háború elfújta az adósságot és az ország felfedezte a hajdúszoboszlói gyógyvizet. A nemrégen épült SZOT üdülője immár Európa hírű. S igaz, nincs minden varosunknak gyógyvize, de világhírűvé az ipar is lehet. Még valamit kell elmondanunk e városokról: az ipar térhódítása nem jelenti a mezőgazdaság háttérbe szorulását. Hajdúböszörmény, Püspökladány, Szoboszló termelőszövetkezetei a megye legjobbjai közé tartoznak. Így hát erejük van arra is, hogy részt vállaljanak a város gondjaiból. És most rá kell jönnöm, hogy rossz a cím: amit elmondtam itt, azt nagyon sók községről is el lehetett volna mondanom. Csak példaként: Hajdúdo- rogom a csepeli papírgyár helyben épülő részlegének örülnek. Ám nemcsak örülnek. Alig született meg a szerződés a gyár és a község között, amikor a tanács irodáiban már gépelték a leveleket a községből elszármazott, ma az ország más városaiban élő szakmunkásoknak: gyertek haza... A cél: már előre biztosítani a későbbi töt£s- gárdát. Van ebben valamiféle — úgy hiszem egészséges — lokálpatriotizmus is. Á megye és a város Talán erőltetett is volt az, ahogyan külön írtam a megyéről és külön Debrecenről. Van Hajdú—Bihar és van Debrecen, ám e kettősség mégsem igaz. A tanácsok statisztikáit vallatva annyira azonos lenne egy kis faluban és egy nagyvárosban az a számokkal kimutatható folyamat, amit talán az egészséges lokálpatriotizmus jeleként érthetünk, hogy ez ellentmond a szétválasztásnak. Mindenütt emelkedik a tanácsokhoz beérkező közérdekű tlj épülettel bővült az atom magkutató intézet Debrecenbe n. Tulajdonképpen imétlés van a címben, mert aki elolvassa ezt az írást rájön, hegy elég lett volna annyit írnom, a gyárért, vagy annyit: önmagunkért. Itt, most e kettő ugyanis egyet jelent, szorosan egyet, s éppen ez benne á szép. a jó, a megírásra való. A Debreceni Konzervgyár, amelyről szó van. Teljes átadásáig már jóformán hetek sincsenek hátra, érthető hát, hogy lázas izgalommal készülnek a gyár avatására, s e készülődés, izaglom nem korlátozódik a vezetők szőkébb körére, „ráragadt” mindenkire, az egész kollektívára. Hogy mennyire így van, bizonyítja a következő: a KISZ szervezet, a KISZ fiatalok látván, hogy a parkosításban, a környék rendezésében még bőven van tennivaló. elhatározták, hogy 'segítenek. Felhívták a fiatalok a szocialista címért küzdő brigádokat, az osztályokat, az üzemeket, s kérték, segítsenek megszépíteni, rendbeten- ni a gyár környékét. Az üzemek. osztályok, brigádok dolgozói egymás után ajánlották fel segítségüket: mi ennyi i meg ennyi órányi munkát vállalunk, mi ennyi meg eny- nyi órát fogunk dolgozni, azért, hogy valóban avatásra készen álljon a gyárunk. Mozaik — Ilardu-Biharból kor vnk Bemutatni egy alföldi me. gyét? Igazságtalan a szerkesztő — ha leéri. Az olvasó — ha elvárja. És végül: naív gyerek az újságíró, ha azzal a hittel ül az írógéphez, hogy e vállalkozás sikerülhet. Induljon hát képpel, s egy képhez fűződő vallomással e riport Agitálóan — miért félnék e szótól — jó ez a kép. Az olvasó ugyan megkérdezheti: miért Hajdú— Bihari ez? Szolnok megyében éppen olyan igaz kép ez, mijnt bármely más alföldi megyénkben. Műhelytitok? Legyen az. Míg e riport előre őrzendő ízét kóstolgattam, s találgattam a két tervezett címét, megszületett bennem az igazi cím: mozaik Hajdú— Biharból. Megszületett a cím és körvonalazódott a mondandó: a hasonlóságok és azonosságok azok, amelyekkel magunkról egy szomszéd megye lakóinak legérthetőbben elmondhatunk. Debrecen, Hajdú—Bihar: alföldi város, alföldi megye. Ugyanúgy, ahogyan Szolnok és Szolnok megye is az. Történelmi tái ez itt, történelmi városokkal. Ugyanúgy, ahogyan szomszéd megyénk és annak székhelye, Szolnok is az. H-, Debrecen a szabadságharcra, a trónfosztásra, új történelmünk küszöbén, az ideiglenes nemzetgyűlésre, az állami életünk újrakezdésére emlékeztet, akkor Szolnok emlékeztet állami életünk történelmének fontos részére, a Magvar Tanácsköztársaság történelmének egy immár legendás fejezetére. Történelem? E történelmi rokonság a közös határú alföldi megyék között nemcsak földrajzi közelséget, azonos tájat, hanem az emberi sort sodr azonosságát is jelenti. Szabó Pál, Veres Péter szegényembereinek , elesettsége, szegénysége, nagyot és igazat álmodása egyformán volt igaz a Kunság falvaiban, s Hajdú-Bihar tájain. És a történelmi azonosság a nagy, nemzeti sorsfordulónk. 1945. április óta is igaz. Ez a történelem a mát is jelenti, a mát, amelyet földrajzi határoktól függetlenül, akár itt, akár ott, aligha fogalmazhatott volna fotós közérthetőbben, pontosabban, mint az építőmunkás alakjával. A gyár dolgozói összesen háromezer órányi társadalmi munkát ajánlottak fel. Ahol ennyi lelkesedés van, ahol, ennyi terhet vállalnak magukra az emberek, az már nemcsak munkahelyet jelenthet számukra, hanem sokkal többet. S ez a ,.több” ad alapot arra, hogy még egyszer mondhassam: mindegy — mert hiszen egyet jelent —, hogy a gyárért vagy önmagukért dolgoznak háromezer órát. A haszon mindannyiunké. E háromezer óra haszna? Hiszem, hogy a hétköznapjaink szokott történése csak. 3. 3. Kultúr-kombinát Balmazújvároson és a szolnokiak legközelebbi szomszédja: Püspökladány. Napjaink közhelye már; a történelem nem tart meg városi rangban. S idekívánkozik egy másik közhely; városok a föld alatt születnek. Főid alatt, csatorna és vízvezeték csövekkel. A hajdúböszörményiek éveken át panaszkodhattak volna felásott útjaik miatt. Ma, az elvégzett közművesítés lehetővé tette a városkép gyors változását, s többszintes lakóházak születését. S ugyanúgy van túl ezen a gondon Püspökladány, Hajdúszoboszló, birkózik még e gonddal Hajdúnánás. Ügy mondjuk, mert hiszen így is igaz. hogy az utóbbi aárom év többet adott e vámosoknak, mint ennek előtte egy évtized. A gyors megugrás titka: korunk nagy vidéki bejelentések száma, sokasodnak a hasznos, olykor türelmetlen. de okkal sürgető bejelentések. S ha manapság azt mondjuk, hogy község, vagy várospolitika, akkor jóízű vitákra gondolunk, elszámolási kötelezettséget érzünk, de tudjuk, hogy segítségre is számíthatunk. És igen. az azonosságok azok, amelyekről akarva- akaratlan szóltam. Valami történt a világban, valami történt bennünk, itt Hajdúban éppenúgy, mint másutt, mint Szolnok megyében is. Egyetlen mondatban így mondanám: jobban, bátrabban miénk a világ, bátrabban, jobban, mint bármikor És akkor van igazunk, ha e bátorsághoz tervezünk. Kattan a sorváltó a gépen. Figyelmeztet: hosszúra nyúlt e cikk. Vigyázz! S ettől jut eszembe minden adósság, s múlni kezd az öröm is, hogy innen hazulról éppen haza írtam. Biztosan lehetett volna e bemutatkozás ürügyén okosabbakat mondani ennél. Bocsássanak meg érte: én inkább csak indulatos és őszinte voltam. izgalma, az ipar. Az egész Már dolgozik a debreceni konzervgyár Bartha Gábor
