Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Ara: 80 fillér XXI. évf. 60. sz. 1970. március 12., csütörtök. ME G Y El MEGY ÉJ T X N ÁCS LAPJA Aczél György Szolnokra látogatott Munkásokkal, képzőművészekkel és párlakiivistákkal találkozott Szerdán, március 11-én egy napos látogatásra Szol­nokra érkezett Aczél György, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának titkára, A vendéget a megyei pártbizottság székhá­zéban Csáki István, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, majd Zagyi János, a megyei párt- bizottság titkára tájékoztatta Aczél György elvtársat Szol­nok megye politikai és kul­turális helyzetéről, a köz- művelődés időszerű kérdé­seiről. Ezt követően a Központi Bizottság titkára Zagyi Já­nosnak, valamint Bárdi Im­rének, a Szolnok megyei ta­nács vb elnökhelyettesének kíséretében látogatást tett a szolnoki művésztelepen. A telepen Baranyó Sándor, a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Közép-Magyarorszá­gi Területi Szervezetének titkára köszöntötte az érke­ző vendéget. A művésztele­pen élő és alkotó művészek­kel a kollektív műteremben a Központi Bizottság titkára hosszasan elbeszélgetett mű­vészeti életünk időszerű kérdéseiről. Érdeklődött: vá­sárolnak-e a hivatalok és in­tézmények műalkotásokat, a vidéki művészek hogyan ré­szesülnek az úgynevezett két ezrelékes megrendelésekből. Szó esett a beszélgetés során a képzőművészetek és a kö­zönség viszonyának alakulá­sáról, fejlődésének sok-sok időszerű kérdéséről. — Segíteni, bátorítani kell a realizmus mellett elköte­lezett, az azt támogató ' kri- . tikát és kritikusokat, — mondotta Aczél György. — A művészetnek mindenkor szüksége van hatékony köz­vetítőkre. Nem egyszerűen a művészetek fejlődésének problémája az, hogy a la­kosság széles tömegei ho­gyan ismerkednek meg a művészeti alkotásokkal, az igazi k'"l*urá1is értékekkel. hogyan hatol be az emberek életébe és közvetlen környe­zetébe, lakásába a művészet! Ez a szocializmus építésének kérdése is egyben. A beszélgetés során hang­súlyozta Aczél György: — Mi elutasítjuk a kétféle kul­túráról szóló polgári szem­léletnek azt a variánsát, amely elit- és tömegkultú­rára osztja a művészet szfé­ráját. Lehet világraszóló művész, akit tíz és százezrek értenek meg. Szükséges, hogy a kultúrát átvevők. a kultú­rát élvezők körét fokozato­san aktivizáljuk, kapcsoljuk be a művészeti folyamatba. Ez az állandó kölcsönhatás segíti az igazán a kor szín­vonalán áHó, sokakhoz szóló, a legjobb értelemben vett népszerű szocialista realista művészet virágzását. A kora délutáni órákban a Központi Bizottság titkára kíséretével a szolnoki papír­gyárba látogatott Ott Szilá­gyi Ottó, az üzem igazgató­ja, valamint Manek Gyula, az országos papíripari vál­lalat műszaki igazgatója fo­gadták lés tájékoztatták a vendéget az üzem életéről, termelési eredményeiről, a dolgozók társadalmi és köz­életi aktivitásáról, a párt­oktatás helyzetéről, a szo­cialista brigádok tevékeny­ségéről. — Hol laknak az üzemben dolgozók? Az itt dolgozó munkások hány százaléka bejáró, mennyien laknak ugyanabban a kerületben, ahol a gyár is települt? Ho­vá járnak szórakozni a mun­kások? Az üzemben vagy a lakóhelyen mutatkozik hasz­nosabbnak a kulturális ob­jektumok építése? — érdek­lődött a vendég. Az üzemlátogatás során Aczél elvtárs megtekintette a faliújságokat is, brigád­naplókat olvasott át. beszél­getett a munkásokkal, tech­nikusokkal. A IV-es papir- gépnél dolgozó. Farkas Fe­renc által vezetett szocia­lista brigád naplóját végig­lapozva. sőt olvasgatva, a következő bejegyzést tette: „Sok sikert és örömet, to­vábbi jó munkát kívánok a brigádnak!” Az üzemlátogatást köve­tően Szolnok megye életéről szóló s ezt bemutató kis- filmek vetítésére került sor. Ezúttal az Utolsó hídfő, az Üj színek városa, az Ahon­nan vétetett és A mi éle­tünkből című filmek vetí­tése szerepelt a programban. Ezt követően délután 4 órai kezdettel a megyed pártbi­zottság épületében nagy- akti va-ülésen kétszázötven pórtaktivista előtt Aczél György, elvtárs tartott tájé­koztatót ideológiai és kultu­rális életünk fejlődésének főbb tendenciáiról, művelő- désooiiTkánk aktuális ten­nivalóiról. A nagy érdeklődéssel kí­sért aktívaülést követően pedig a párt- és az állami élet vezetőivel folyatott kö­tetlen beszélgetés keretében összegezte mégvénk vendége az egy napos látogatás során szerzett Szolnok megyei ta­pasztalatait, majd az esti órákban utazott vissza a fő­városba. Ma: Fejőgép az istállópadláson Szomszédunk: Csongrád megye ☆ Bírósági jegyzetek Merre tart a szex? ☆ Vidáman magunkról ☆ A racionalizátor ☆ Az évfordulók könyvei 170© vagon rizs a Nagykunságból Rizniermesztétii ankét a karcagi Dimitrov T*»-ben (Tudósítónktól.) Az ország legnagyobb rizs­termő tája a Nagykunság. A nagykunsági tsz-szövetség működési körzetében 33 szö­vetkezet foglalkozik termesz­tésével. A múlt évben 14 ezer holdon vetettek rizst, 1700 holddal nagyobb területen mint 1968-ban. Nem kevesebb mint 1750 vagon termést ad­tak a közellátásnak. Ez a Nagykunság átlagában 12,6 mázsás holdankénti hozamot jelent. A termésátlagok növelése, a termesztés biztonsága nagy gondja a tájhoz tartozó szö­vetkezeteknek, hiszen nem egy helyen a főnövényt je­lenti a rizs. Ezért foglalkozik a tsz-szövetség is kiemelten e témával, az utóbbi két évben 3 í belföldi tapasztalatcserét szerveztek például, s egy tanulmányutat a Szovjet­unióba. Üj rizsfajtát hoztak be a táj­területre, a Donszkoj 2-t, mintegy 2 ezer holdra elegen­dő vetőmagot. Hagyományossá vált, hogy az országos és a megyei rizs­termesztési tanácskozásokat a Nagykunságban, Karcagon tartják. Az idén is a legna­gyobb rizstermesztő tsz-ben, a karcagi Dimitrovban ta­lálkoztak a tájterület rizs­termesztő szakemberei, a szövetség, a gabonafelvásárló vállalat rendezésében. A leg­nagyobb vitát az váltotta ki, hogyan biztosítsanak jó mi­nőségű vetőmagot? Megállapodás született ab­ban, hogy közösen kidol­gozzák a vetömagszaporí- tás programját, s biztosít­ják, hogy 1972-től másod­fokúnál gyengébb minősé­gű vetőmagot ne vessenek. Szóltak arról is a gyakorlati szakemberek: gondjuk a repülülőgép-szolgálat, a rizs­kombájnok alkatrészellátása, a fajtalépcső kialakítása, a műtrágyaszórás gépesítése. Kasuba János Ä könyvhónap mérlege Mezőgazdasági szakemberek és népművelők tanácskozása Törökszentmiklóson A törökszentmiklósi műve­lődési központban rendezték NDK—NSZK előkészítő megbeszélések A Neues Deutschland Brandt új javaslatáról KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON hónap záró rendezvényét, amelyen egyúttal értékeitek is az eddig végzett munkát. A tanácskozáson a rendező szervek, a termelőszövetke­zetek, valamint az MSZMP és a KISZ városi bizottsá­gának képviselői vettek részt. A könyvhónap eredmé­nyeit és tapasztalatait ese­mény Béla, a városi tanács vb elnökhelyettese ismer­tette. Elmondotta, hogy a vá­rosban a m—"o-—ípc-í-j HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Magyar napok a Moszkvai Rádióban A Lenin-centenárium al­kalmából március 16-án ma­gyar napot rendez a szovjet rádió, a „vendégprogram” előestéjén Hárs István, a Magyar Rádió- és Televízió elnökhelyettese jelenti be a szovjet hallgatóknak, hogy délelőtt 10 órától összesen hét és fél órában sugározzák a Magyar Rádió nyolc műso­rát a moszkvai 1-es adón. A magyar műsorszámok közé csak a szovjet rádió szoká­sos napi híradásait és kró­nikáit iktatják közbe. A tavaszi fórumra készülnek a kiváló árujelöltek Két és fél éve működik a kiváló áruk fórumá, amely eddig öt pályázaton 457 ki­emelkedően jó minőségű és esztétikai tulajdonságú cikk­nek ítélte oda a megkülön­böztető minősítő jelet. A fó­rum társadalmi elismerésé­nek bizonyítéka, hogy he­lyet kapott a „25 éves a sza­bad Magyarország” című ki­állításon is, ahol bemutatják a kitüntetett cikkek kollekció­ját. A fórum aranyszínű, há­romszögletű jelzését egyre jobban megismerik a vásár­lók, bíznak az ezzel „márká­zott” termékekben, s nem egyszer kifejezetten ilyen cikkeket keresnek. A kiváló „árujelöltek” most a tavaszi fórumra készülnek. A vállalatoknak ugyanis már­cius 31-ig kell bemutatniuk a mintadarabokat minőségvizs­gálatra a KERMI-hez, amely­nek véleménye után dönt az esztétikai zsűri. A minden tekintetben kifogástalannak tartott termékeket májusban mutatják be a közönségnek. Folytatják az Ipoly szabályozását Hazánk egyik legszeszélye­sebb folyója az Ipoly, nyáron oly sekély g vize, hogy á,t- gyalogolhatnak rajta, de ha nagyobb eső zúdul a Selme- ci hegyekre, vagy gyorsan olvad a hó, a magyar és a csehszlovák területen 15—20 ezer holdat önt el, s több községet, mezőgazdasági köz­pontot veszélyeztet. Megsze­lídítésén a magyar és a csehszlovák vízügyi szervek közös, gondosan összehangolt terv alapján dolgoznak. Ba­lassagyarmat térségében már befejezték a munkát Az idén, amint az időjárás engedi, folytatják az Ipoly medrének rendezését. Ezerkétszáz külföldi cég A HUNGEXPO-nál össze­sítés készüit a Budapesti Nemzetközi Vásár várható hazai és külföldi kiállítói részvételéről, a vásár előké­születeiről. Az 1970. évi BNV-n eddigi jeientaezések szerint mim­egy 1200 külföldi cég vesz részt, amelyek — a tavalyi­hoz hasonlóan — valamivei nagyobb területet foglalnak majd le árubemutatóik szá­mára, mint a hazai kiállítók. Az igények egyébként a ren­delkezésre a.io terület nagy­ságát messze túlhaladták. 33 országból jelentkeztek külföldi kiállítók az idei BNV-re, 23 ország hivatalos kiállítóként vesz részt á vá­sáron. Az elavult gépek újabb listája A parlament márciusi ülésszakán szóba kerültek a „kifutó” lassan elhasználódó gépek; ezeknek elavulási ha­táridejét most a MÉM újabb közleménye pontosan megha­tározza. (Korábban a mi­nisztérium már adott ki egy —, a mostanihoz hasonló gép­listát.) Az érvényben levő rendelkezések szerint a gép­listán feltüntetett évben az említett típusok pótalkatré­szeire járó huszonhárom szá­zalékos ártámogatás megszű­nik. ; Ilyen elavuló-félben lévő berendezésnek számít pél­dául a Zetor 25 K traktor, amely a „korszerűtlen” mi­nősítést 1971-ben kapja meg. Ebből a géptípusból „fény­korában” tízezret használtak a hazai mezőgazdasági üze­mek. A Zetor ,3011-es traktor 1973-ban számítható majd az elavult erőgépek közé, az MTZ—5 M és L traktorok pedig, amelyekből még je­lenleg is sokat tartanak üzemben, 1974-ben haszná­lódnak eh 1972-ben szűnik majd meg az ártámogatás az SZK—3-as gabonakombájnok alkatrészeire. Ezekből az arató-cséplőkből jelenleg négyezret használnak. A Béketanács és a Szolidaritási Bizottság állásfoglalása A magyar közvélemény fel­háborodását váltotta ki a laoszi nép elleni amerikai agressziónak az utóbbi he­tekben történt fokozódása. Ennek kapcsán az Országos Békit >.nács szerdán állásfog­lalást tett közzé, egyebek kö­zött leszögezve: Azt, hogy több mint húsz­ezer lakost elhurcoltak ottho­nából és koncentrációs tábo­rokba zártak, a liényszerki- tsiepítés elől megszökött laosziaknak pedig a B— 52-esek stratégiai bombázá­saitól kell rettegniük, csak te­tézte az Egyesült Államok elnökének március 6-i nyi­latkozata. A lotytatolagos amerikai agresszió nyilt vál­lalását jelenti Nixonnak az a hivatalos közlése: az ameri­kai légierő folytatja Eszak- Laosz bombázását, a laoszi királyi hadsereg hadművele­teinek támogatását. A Laosz elleni amerikai ag.esszió té­nyét — folytatódik a Béke- tanács állásfoglalása — nem homály ősi. hat ja el, az Egyesült Államoknak az újabb hábo­rúért való felelősségét sem háríthatja el az, hogy Nixon most Laosz semlegességének helyreállítására kérte fel az 1962-es genfi értekezlet társ­elnökeit, a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormányfőit. A magyar békeharcosok or­szág-világ előtt elítélik az Egyesült Államok laoszi ag­resszióját és támogatják a laoszi hazafias front pártját a Laosz függetlsnségéért és semlegességéért vívott küz­delmében. Hasonló tartamú állásfog­lalásban emelt szót a Magyar Szolidaritási Bizottság is. könyvhónap idején, február 5 és március 10 között tizen­három rendezvényt tartottak, többnyire a váró® termelő­szövetkezeteiben. Egy-egy rendezvényen át­lag harminc—negyven ér­deklődő vett részt. Ez önmagában is jó ered­mény és különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy nem tömegrendezvényekről volt szó. hanem mezőgazda- sági szakemberek viszonylag szűk körét érintő magasszin­tű előadásokról. A program hatékonyságát éppen az csök­kentette, hogy nem mindig azok vettek részt, akikhez szólt. Az előadások szervezé­se és látogatottsága ezzel együtt általában jónak mondható. A könyvvásá-las adatai azonban koránt em adnak okot elégedettségre. A mezőgazdasági könyv­hónap idején összesen nyolc­vanhét szakkönyv talált gaz­dára, körülbelül ezer forint értékben, holott az ÁFÉSZ könyvesboltja minden ren­dezvényen kiállítással egy­bekötött könyvvásárt ren­dezett. Már régebben megalakult az Agrártudományi Egye­sület helyi csoport ia, amely a mostani mezőgazdasági könyvhónap előkészítésében és lebonyolításában jelentős részt vállalt. Az elnökhelyettes ismét hangsúlyozta a szakirodá­im és a tapasztalatcsere je­lentőségét. s egyúttal beje­lentette, hogy a városban tanfo'yamot indítanak a vezetési isme­retek rtyarav’táséra a tcr- melőszöve‘k~Z''tek. válla­latok, intézmények vezetői részére. Befejezésül könyvjutalmat adott át azoknak, akik a m“zőfia-das*gi kö-’whrtiap előkészítősében és lebonyolí­tásában a legjobb munkát végezték. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents