Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

1970. március 10.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Márciusi kabaré

Felmelegítve. Mármint ez a márciusi kabaré. Mint a délről maradt vacsora. Nem mintha nem lett volna ismét sok jó és néhány nagyon aktuális poén. Volt. De sok volt az előző „hónapos” kabarék során mór jól bevált keretötletból is.

Így történt, hogy például Mikes György Gondolkodó gépek című szatirikus monológja. noha Mikesnek nem a legsikerültebb írásaiból való újszerűségével mégis kiemelkedett a műsorból. Mert mi is volt ebben a műsorban?

Volt először Feterdi Pál, mint úgynevezett szóvivő. Jól vitte. Fanyar mo-solyú, ironikus modorával, intellektuális igényű humorával igyekezett megtenni mindent, hogy peregjen a műsor.

Volt aztán néhány, a maga nemében jónak mondható, de a már ismert módszerekkel operáló műsorszám, mint például a Kerekasztal h í rkomman tárja, melyben különösen Komiós János és Peterdi Pál kapás-válaszai voltak szellemesek. (Abody most nem remekelt, sőt válaszai néhol már-már eről- tetettnek hatottak.)

Volt végül néhány „utánérzés”. mint a 100 éves János bácsi, vagy Tardos Péter viccei, de említhetjük a villámtréfák némelyikét is. Avíttnak tűnt Galambos Szilveszter Pályaválasztás Című, vékonyka ötletre épülő jelenete is a színésznek vágyó suszterról és a suszternek vágyó színészről. Még szerencse, hogy két kitűnő színészünk (Sdnkovits és Rajz) játékukkal szórakoztatóvá tudták tenni.

Ebben az összeállításban Major Tamás szépen hangzó Arany verse kifejezetten újdonságnak hatott. Klasszikus költőink jókedvű verseinek beépítése egyébként a műsorszerkesztők egyik (majdnem egyetlen) nagy ötlete.

Ne essék félreértés, a már bevált módszerek újbóli alkalmazását nem tartjuk indokolatlannak. Sőt. A műsorzáró Komiós jelenet (Jenő— Lujza dialógusát) már várja is a hallgató. De egyet ösz- szefoglalásul; egy műsorban ennyi sok, még akkor is. ha már többször bevált.

Kozmosz

A rendszeresen jelentkező Tudományos Magazin — a tv Delta és Haladás c. műsorainak kistestvére — a héten is színes, változatos hírekkel, riportokkal szolgált a technika és a tudomány fejlődése iránt érdeklődőknek.

Igaz, hogy lllusiztráló képek nélkül népszerűén és közérthetően nehéz beszélni ilyen kérdésekről, de szerencsére ezt a műsor szerkesztője, Simonfíy Géza is tudja. Sőt. ezt a „képtelenséget” még a műsor javára is tudja fordítani. Rövid, tömör összefoglalókkal megvilágítja a lényeget és gyors vágással még egy másik, ugyanolyan érdekes tudósítás következik.

A rövid 25 perc alatt any- nyi információt kapunk, hogy felsorolására itt nincs is mód. Csupán a változatosság érzékeltetésére néhány címszó: Fogfúráshoz — vil- lamosszék, tanulás idegrendszer nélkül (az egysejtűeket is lehet „tanítani”!), Vénusz élőlények, óriás rádióteleszkóp. kazahsztáni magyarok. Szentgyörgyi Albeit nagysikerű könyvének. Az őrült majomnak ismertetése és ígv tovább. A sok. gyakran meglepőnek tűnő hír indokol; a. hogy külön ki kell emelni a műsor tárgyilagos, objektív, szinte puritán modorát.

I m trömböczky —«

Wesselényi Miklós:

Fordul

ix. a történelem...

A medvefóka és az elektronika

Térjünk vissza Debrecenbe, hiszen az 1945-ös esztendő első három hónapjában még ez volt az ország központja. Legalábbis formálisan. Gyakorlatilag nem egészen, mert a dunántúli részéken még a főváros felszabadulása után is tovább dúlt a háború. Budapest pedig bizonyos szempontból önálló életet élt. Ez nem is lehetett másként, hiszen a főváros például a közellátás szempontjából is külön problémát jelentett.

Miniszterek minisztérium nélkül

A debreceni helyzet az volt. hogy a kormánynak csak miniszterei voltak, minisztériumok nélkül. A miniszterek az Aranybika szobáiban laktak és eleinte ott volt a hivataluk is. Csak lassan-lassan helyezték el őket a különböző szabadon maradt épületekben. EzZel meg is indult az ország kormányzása, persze egyelőre még döcögve. Egy érdekes példa erre a stílusra: a spekuláció természetesen azonnal hozzálátott az árak és elsősorban az élelmiszerárak felveréséhez. Debrecenben a kormány tiszteletre méltó eréllyel igyekezett a spekulációt letörni és a veszélyes üzéreket lecsukatta. Ez rendjén is volt így. Budapest speciális helyzete azonban kirívó eseteket is produkált.

amit egy megtörtént eset illusztrál a legjobban. Néhány nappal a felszabadulás után. amikor a budapesti utcákon még rongyos és éhségtől elgyötört emberek támolyogtak, elfogtak egy embert. Egyenesen Vas Zoltán elé vezették, aki igyekezett Budapest ellátását megszervezni. A kísérőik elmondták Vasnak, hogy az illetőt rajtakapták, amint az utcán lángost és valami magasütötte kenyérfélét árult aranyért. Azt követelték Vastól, hogy ezt az embert elrettentő példaként azonnal akasszák fel az első lámpavasra. Vas elkomorult, majd azt mondta: „adja még olcsóbban • is, eresszék szabadon’’’. Neki is igaza volt. Pesten az volt a probléma, hogy a lakosság akárhogyan is, de élelemhez jusson

Felszámolni a múltat

A kormány első feladatának tekintette, hogy felszámolja a múltat. Ennek első lépése a január 20-án Moszkvában megkötött fegyverszünet. majd a hadüzenet a Náci-Németországnak. Ezután következett, hogy a zsidótörvényektől a legkülönbözőbb adózási jogszabályokig, hatályon kívül kellett helyeznie a letűnt korszak rendeletéit. Hozzá kellett látni a közigazgatás és a közlekedési hálózat megszervezéséhez, a pénzügyi rekonstrukcióhoz, a jogszolgáltatás. a sajtó megszervezéséhez. Az adott körülmények között ezek szinte megoldhatatlan feladatoknak tűntek. A pénzügyi helyzet két szempontból is súlyos volt. Egyrészt a fenyegető infláció ellen kellett küzdeni. másrészt « kormánynak pénzre volt szüksége. Mint Vásáry pénzügyminiszter később elmondta, az ideiglenes nemzeti kormány államkasszájában az első napokban egy lyukas fillér sem volt, egy-két hét múlva azonban már 6000 pengő felett rendelkeztek.

Ez természetesen csaknem a semmivel volt egyenlő. A múlhatatlan kiadásokra szükséges összeget Debrecen város házipénztára adta kölcsön. Eleinte ebből az előlegből történtek a kifizetések, később ide folytak be a bevételek is. A normális állapot. a púkor az állam részére a pénzforgalmat a postatakarékDénztár bonyolította le. csak áprilisban. a kormány Budapestre

költözése után kezdődött meg. A kormány első komolyabb jövedelmi forrása a Debreceni Dohánygyár volt, mely aránylag sértetlenül és elég jelentős készletekkel vészelte át a háborút. Január 2-án ez a gyár már napi 20 tonna cigaretta- dohányt termelt ós a szovjet hadseregtől is kapott megrendelést. a készletek feldolgozásából több mint egymillió pengő folyt be. Az utolsó háborús években az állam havi szükséglete mintegy egymilliárd pengőre tehető. Most a kormány bevétele négy hónap alatt nem egészen négyszázmillió, erősen inflációs pengő volt.

Január 30-án Vásáry pénzügyminiszter, Kovács államtitkárt Babanyec dohánygyári igazgatóval a fővárosba küldte, hogy szerezzenek pénzt. A Nemzeti Bank csak nemrég felszabadult romos épületében akadtak rá a Budapesti Nemzeti Bizottság által megbízott bankelnökre, Oltványi Imrére, aki megfelelő igazolás után átadta nekik az Országos Földhitel- intézet pénztárában talált harmincnégymillió pengőt, ezt ládákba csomagolták és n szovjet parancsnokságtól kölcsönkért fegyveres kísérettel Debrecenbe vitték. Ez volt a kormány első, komoly pénzűéin alapja;

Az ideiglenes nemzeti kormány valamennyi tevékenysége közül az úgvnevezett 600-as számú kormánvrende- let volt o legfontosabb, mely a nagvbirtok rendszer megszüntetéséről és a földműves

RHODESIA a fehér telepesek köztársasága AírikáDan

A rhodesiai fehér telepes kormány március elsején kikiáltotta a köztársaságot, és ezzel végleg szakított Nagy-Britannlával. Így törvényerőre emelkedett a faji elkülönítés és az afrikai lakosság teljes jogfosztása. Rhodesia területét (389 362 km-) „fehér” és „fekete” országrészre osztották, és a körülbelül 250 000 fehér telepesnek jutott az ország gazdaságilag értékesebb fele az egészséges, éghajlatú, szántóföldi művelésre alkalmas, bányakincsekkel bővelkedő magasföld. Az afrikaiak jogfosztottságát. bizonyítja alacsony képviseleti arányuk a törvényhozásban: a 66 tagú alsóházban 16 mandátum h’t az afrikaiaknak.

A Smith-kormány 1965 óta szinte a^adá’vtalanul építhette ki a Dél-afrikai Köztársasághoz hasonló államszervezetét. Ennek az útnak az állomásai a következők ^Voltak: 1965. november 11. A fehér telepesekből alakult kormány egyoldalúan — az ENSZ kilátásba helyezett — büntető szankció ellenére (olaj embargó) — függetlenné nyilvánította Rhodesiát. Nagy-Britannia törvénytelennek • minősítette a Smith- kormány lépését.

1966. december 22. A szakadár kormány kilépett a brit Nemzet- közösségből- Nagy-Britannia nem ismeri el ezt a döntést sem, de nem is akadályozza meg.

1969. június 20. „Népszavazást” tartottak az új alkotmányról. (A népszavazáson 225 000 fehér telepes 81 572 szavazattal, míg a több mint 4 millió afrikai lakos 6^4' szavazattal rendelkezett). I960 október 29-én a *örv*rn'bo7á<‘: ‘ **váhaevta az út alkotmányt.

1970. március 1. Életbe léiv1*4 Rhodesia belső «varm^tos^ásá* biztosító úl alkotmány és az orVöztáncasártc,á a1akult.

Mindez az ENSZ határozatai ellenére ment végbe és Nagy-Bri- tannia tétlenségének, valamint

nép földhöz juttatásáról szólt. A rendelet kibocsátása nem ment simán, amit az is bizonyít, hogy viszonylag későn, a kormány megalakulása után csak mintegy 3 hónapra került rá sor. A földreform mértékéről már meglehetősen eltértek a vélemények. A későbbiekben élesebben kirajzolódó ellentétek a jobb és baloldal között a koalíción belül, ekkor már előre vetették árnyékukat. Különösen a kisgazda- párt jobbszárnya és a Polgári Demokratapárt képviselői igyekeztek megakadályozni a valóban radikális földreformot. Az idő szavával azonban most sem lehetett szembeszállni. A március 17-én tartott miniszter- tanács megtárgyalta és végleges formájában elfogadta a földreform törvényt. — Nyomban elrendelték annak végrehajtását, s ennek során hétszázezer nincstelen magyar jutott földhöz. A különleges viszonyok miatt azonban még a rendelet ki- nyoma tása is nehézségekbe ütközött, mert nem volt papír. Végül is Budapestről sikerült papírt szerezni. Így a hivatalos lap. a Magyar Közlöny csak március 29-i számában közölhette a rendeletet. Megalakították az Országos Földbirtokrendező Tanácsot. melynek elnöke Veres Péter lett. Az Országos Földigénylő Bizottságok is gyorsan megalakultak, sok helyen meg sem várták a rendelet megjelenését, hanem hozzákezdtek a földosztáshoz.

Az első

hivatalos

földosztás

Az első hivatalos földosztás a második világháború után, Magyarországon, Szabolcs megyében volt, Ti- szanagyfalun. 1945. március 27-én. Délután félk.ettőkor vette kezdetét a történelmi jelentőségű esemény, melyre az igénylőkön és a hivatalos személyeken kívül a község apraja-nagyja kivonult.

Az elektronika a technika „hagyományos” csodái mellett újabb területeken is hasznosul. Kitűnő szolgálatot tesz pl. az állatok mozgásának, pontosabban helyváltoztatásának a kutatásában. A szak- irodalomban már közöltek adatokat, melyek szerint rádióbeméréssel követték a szarvasok útját, más adatok szerint a szürke varánuszok életét tanulmányozták a rádióhullámok segítségével. A kísérletek során könnyű, her- ihetikusan zárt rádióadót alakítottak ki, amely az ultrarövid hullámtartományban dolgozik. Antennája másfél méter hosszú szilárd acélrudacska, melyet felerősítenek az állat hátára.

Legújabban arról érkezett hír, hogy a medvefókák vándorlását mérik be a rádióhullámok segítségévek A medvefókák vonulását már szovjet, amerikai és japán tudósok is megkísérelték nyomon követni — sikertelenül, pedig fontos gazdasági

érdek fűződik hozzá, bundájuk ugyanis komoly értéket képvisel.

A parton foglyul ejtett állatokra megfelelő szerkezettel felerősítették a rádióadót, amelyet az állatok a vártnál rövidebb idő alatt megszoktak. Szabadon bocsájtásuk után a „rádiózások” társaikkal együtt élték a medvefókák mindennapos életét. A rádiójelzések csak akkor haltak el, ha túlságosan mélyre merültek a tengerbe. A parton, illetve a hajókon működő vevőkészülékek a fókák minden „hadműveletéről” értesülést szereznek. A tervek szerint a jövőben repülőgépeket, mesterséges holdakat, automata regisztrálókat is alkalmaznak a rádiójelzések vételére és az így nyert adatokat elektronikus számítógépekkel dolgozzák fel. A méd- vefókák után a delfinek, bálnák vándorlásának a felderítését is tervbe vették.

Különös sziget északon

Képünkön partra telepített vevőkészülék

Az első nagyobb már a törvény kihirdetése után történt földosztást ünnepélyes teretek között Pusztaszeren tartották, a volt Paf- lavicini féLe uradalom területén. A Viharsarok népe vette tulajdonába, azt ami a magyar parasztság évezredes álma volt. A földosztás megvalósításával, illetve beindításával (hiszen a teljes végrehajts még sokáig eltartott) az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a demokratikus Magyarország egyik alapvető és legfontosabb problémáját oldotta meg. Közben az egész ország felszabadult. A felszabadult országot azonban már technikai szempontból sem lehetett Debrecenből kormányozni. így felmerült a Budapestre költözés sürgős szükségessége.

(Folytatjuk)

...uK i;.-szo.ihető. hogy az uncia lista hatalmak megszegték mind az ENSZ által 1965. novemberében meghirdetett olajembargót, mind az 1968-ban elhatározott totális áruszállítási tilalmat.

Az 1400 négyzetkilométer kiterjedésű Faeroer-szigeteket az Atlanti-óceán északi részén találjuk meg a térképen, Skócia, Izland és Skandinávia között, a 60 szélességi foknál. A Golf-áram útjába eső szigetcsoport 24 vulkanikus bazalt szigetből áll. Ezek közül 18 lakott, 6 lakatlan sziget.

A földrajzi szempontból elkülönült, ködös, esős északi vidéken a világ talán legbarátságosabb népe lakik. A régészek még nem tudták kideríteni mikor népesültek be ezek a szigetek; egyes vélemények szerint még a kelta időkben, valószínűbb azonban a másik elmélet, amely szerint az ezredforduló környékén a vikingek hódították meg a Faeroer-szigeteket. Tény az, hogy a szigetek a viking kultúra nyomait őrzik. az itt élők építészete, civilizációja, népszokásai, általában színes folklórja az ősi viking forrásokból táplálkozik.

Az ősi kultúra ellenére a második világháború befejezése után a Faeroer-szigete- ken nagyarányú modernizálódás ment végbe. Fővárosában a 12 ezer lakosú Thorshavn- ban ma már modem építésű lakóházakat, áruházakat, szállodákat találunk. A főváros környékén kitűnő aszfalt- utakon folyik a gépkocsi és a mikrobusz közlekedés. A szigeteket hajók kötik össze egymással. Dániával és Norvégiával a hajóforgalma mellett hetenként kétszeri légijárat biztosítja az összeköttetést a szigetlakok számára.

A szigetlakok földművelésből. juhtenyésztésből, de főként a halászatból élnek Halászhajóik Grönlandig és Izlandi? dolgoznak a nyílt tengeren.

A szorgalmas szigetlakók s . szárított hering millióit cso- | magolják és küldik elsősorban Dániába és más európai

országokba. (A Faeroer-szi- getek 1380-ban a norvégektől a dánok birtokába került. Ma Dánia külbirtoka). A hering mellett a szárított és sózott tőkehal a másik fő kiviteli cikk, amely a nemzeti jövedelmet biztosítja a szigetlakoknak. A szigeteken egy érdekes halászati és egy vadászati kuriózumot lehet megfigyelni napjainkban is. Az egyik az a mód. ahogy a kardszárnyú delfint „fogják”, ősi szokás szerint a delfineket kiszorítják bárkáikkal a sekély partmenti, kikötői vizekre, itt a halászok bekerítik ezeket, kötelekkel meghurkolják, kivontatják a partra. majd ott hosszú késekkel megadják nekik a kegyelemdöfést

A másik érdekesség a vadászathoz fűződik. A második világháború előtt még a szigetek jelentős bevételi forrása a tengeri madarak vadászatából és a tojások gyűjtéséből adódott.

A szigeteken a tengeri madarakat nem lőfegyverekkel vadásszák. A speciális madárfogás 4—5 méter hosszú rúdra szerelt villa alakú eszközzel történik. A villára zsákalakú háló Van szerelve, tehát nagyméretű lepkehálóhoz lehetne hasonlítani a madárfogó eszközt. A madarász néha sokszáz méterre a tengerszint felett egy sziklapárkányon ül és ott várja, hogy a szikla odújából kirepüljön a vízi madár A vadász röptében kapja el a madarat hálójával, boszorkányos ügyességgel húzza magához, gyorsan kicsavarja a nyakát és már várja a következőt. Kissé hihetetlenül hangzik, de egy figves madaras-’ nani t°'!esít- ménve ily módon eléri az 1000—1900 vízirradirat. Kitűnő reflexek, jó időérzék, ügyesség kell ehhez a mester-, séghez, amelynek űzője nem szenvedhet tériszonyban.

<