Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

1970. március 8, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s JCamnk lányai, ajj£&nycLL Kedvenc virága a szegfű A Tisza Cipőgyár kun­szentmártoni üzemében any- nyi nő hajladozik a neon­fényben, hogy , az ember ag­gódni kezd a néhány itt dol­gozó férfi egyenjogúságáért. Ebből a tarka koszorúból választotta ki a más termő Imrei Klárit — Ö az. akiről érdemes írni. Rendes, komoly kis­lány és a munkában is az elsők között van. Aztán amit a húszéves kislány elmondott magáról, az pozitív érv lehetne a „mai fiatalokról” zajló vitában. — Hat évvel ezelőtt kerül­tem a martfűi cipőipari szakiskólába. Utána tűzőnő- ként dolgoztam a gyárban. Martfűn. Reggel négykor keltem éveken át: korán in­dult a vonat Kunszentmárton- ból Martfűre. — Heten vagyunk testvé­rek — édesapa nélkül. Édes­anyánknak négyünkről kell gondoskodnia. Mikor a bá­tyám katona volt. én tartot­tam el az 1800 forintos fize­tésünkből a családot. Akkor éreztem, hogy többet kellene segíteni édesanyámnak. Mi­vel a bejárás sok időmet el­rabolta, egyre többet fog­lalkoztatott a gondolat, hogy hazakerüljek dolgozni. Már- már kenyértörésre került a sor a cipőgyárral, amikor ez év január elsejétől áthe­lyeztek a jelenlegi munka­helyemre. — Itt összehasonlíthatat­lanul könnyebb. Nemcsak azért, mert itthon vagyok, hanem mások a munkakö­rülmények is. Martfűn a mestemőmtől jó szót nem hallottam. Itt Úgy érzem, jobban megbecsülnek. — Mit mondjak még? Ked­venc virágom a szegfű és a rózsa. Nőnapra a bátyámtól várok valamelyikből egy cso­korra valót. — Pb — Tiiii, a fordító Yallinnban ismerkedtünk össze. Tiiu Kokla szemüve­get hord, külseje és modo­ra tanáros. Halk szavú, sze­rény egyéniség, a szavak bú­vára: filológus és műfordító. Három gyermek anyja. — Hol tanult nveg ma­gyarul? — A tartui egyetemen. Sokat köszönhetek tanár­nőmnek, Pauline Palmeos- nak, aki nagyszerű pedagó­gus és kitűnően beszéli a magyar nyelvét. A férjem is nyelvész, több nyelvet tud, köztük a magyart is. Otthon aztán gyakorolunk. Margit mérnöknő Malgorzata Rohn — Olb- rys műszer- és automata mérnök. Varsói lakos. A lengyel főváros ipari körze­tében levő műszer és auto­mata berendezések gyárában dolgozik. A férje is mérnök. Együtt laknak a fiatalasz- szony nagymamájával. Mar­git szereti a divatos ruhá­kat, a modem frizurát. a mai kor asszonya. Honnan tudom mindezt? Beszéltem a bájos, mosoly­gós mémöknővel, aki tavaly egy félévet töltött Szolno­kon, s most ismét vissza­tért röpke két hétre. Két lengyel technikussal együtt a szolnoki cukorgyárban épült ahol a mi gyárunktól meg­vásárolt berendezéseiket sze­reljük. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a külföldi út előtt megkérdezték tőlem: Német­— Több könyvünket for­dított már le észt nyelvre? — Oh. még nem annyit, amennyit szerettem volna, de ez érthetően nem rajtam mú­lik, hanem a kiadónkon. Finnből és magyarból fordí­tok. Sokat dolgoztam Gárdo­nyi Géza: Egri csillagok tör­ténelmi regényén. Nem volt könnyű, nehezen birkóztam az archaikus, speciális sza­vak észt megfelelőjének a kikeresésével. Szótár sajnos még nincs, talán egy év múl­va megjelenik egy kézi könyv, de ez még mindig nem fogja pótolni a szótárt. — Melyik magyar regény lett könyvsiker? — Egy alkalommal közvé­leményt kutattunk az ifjúság körében és Kőszegi Imre: Szívet cserélni című ifjúsági regénye kapta a legtöbb sza­vazatot. Nagyon örültem az eredménynek, > de ki nem örül, ha az, amit kedvvel, hi­vatásból csinál, másoknak is kedves, örömet okoz. — Mennyire tájékozott a m*ai magyar irodalomban? — Az idő és a szerkesztői, fordítói elfoglaltságok hatá­rokat vonnak érdeklődésem­nek, de igyekszem figyelem­mel kísérni a mai magyar irodalmi életet. Olvasom az Élet és Irodalmat, az Űj- írást, a Kortársat. rende­lünk Magyarországról köny­veket. hát valahogyan így tá­jékozódom. Az Eiet és Iro­dalomból rendszeresen, meg­tudom. milyen új művek je­lennek meg Magyarországon, feljegyzem és előbb-utóbb el­olvasom őket. Nálunk Észt­országban v»-’ közönsége a magyar irodalomnak. Ö nem mondta, de én val­lom, élete boldog. Kiegyen­súlyozott, művelt, hivatását betöltő mai as-zony. Korunk elérhető nőideálja ez n tínas. L. A. országba, vagy Magyaror­szágra mennék szívesebben? A válaszom kiderül abból, hogy itt vagyok — mondta. N. K. Tolmács nélkül is Egy tizenkét gyerekes ki­jevi parasztcsaládból szár­mazik. Testvérei mindany- nyian iskolát végzett tanult emberek lettek. Marina Usz- tyinova Fedorenko a mali- ni ápolónőképzőben tanult. Amikor befejezte az isko­lát, egy váratlan fordulattal a zsitomiri egyetem bölcsész karára, történelem, pedagó­gia szakra jelentkezett. Mo­solyog a csodálkozásomon: — Nincs ebben semmi kü­lönös. Szerelek a gyerekek­kel foglalkozni, érdekelt a pedagógia és nagyon szíve­sen tanultam. Csak két évig járhatott egyetemre. Zsitomirt még a Szovjetunió elleni támadás első napján, június 22-én bombázták a német repülőgé­pek. Amikor pedig már a várost is megközelítették a fasiszta csapatok. Usztyino- va felvételét kérte á hadse­regbe. A háborút 1945 májusában egy egészségügyi egység pa­rancsnokaként Báden-Báden- ben fejezte be. A következő évben Burgaszban találko­zott és feleségül ment ahhoz a katonatiszthez, harcostár­sához, akit 1943-ban sodort el mellőle a háború szele, s három érvig hírt sem ka­pott felőla — Higgye el szerencsés embernek érzem magam — mondja —, hogy annyi baj és nélkülözés után sok-sok bajtársam közül élve marad­tam és meggyőződhetek ar­ról, haláluk meg a rengeteg elhullajtott vér nem volt hiábavaló. Vannak magyar A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján: r * folyamatos diffúziós berende­zés műszereinek, automati- káinak szerelését irányítot­ta. Sokszor éjt nappallá tett. gyakran „nemzetközi nyel­ven”, mutogatással. de végtelen türelemmel magya­rázta az embereknek, mit, hogyan csináljanak. Elké­szültek a munkával, haza utaztak Februárban ismét üdvözölhették a cukorgyá­riak a kedves, fiatal mér­nöknőt Rövid látogatásuk idején került sor a beren­dezés karbantartására. — Hogy kerültem éppen Szolnokra? Ügy ahogyan Leneve'ország sok-sok üze­mébe. A munkakörömből ered. hogy vándorolok, min­dig ott a munkahelyem, barátaim és sok jó ismerő- som, akikkel időnként ta­lálkozunk. Ezért elhatároz­tam, komolyan nekilátok a magyar nve’v tanulásának, hogy tolmács nélkül is be­szélgethessek velük. H. M. Pártpolitika — kormánypolitika A kormány beszámo­lója, a legfőbb ügyészek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének tájékoztatója, interpellációk — ha a „napirendet” nézzük, ez szerepelt az országgyűlés programján. — 3 óriás témakör. — Áttekintését már a képviselők szá­mára jelentősen meg­könnyítette, hogy a mi­niszterelnök néhány kü­lönösen fontos, átfogó kérdésre összpontosította beszámolóját: az idén be­fejeződő ötéves terv már körvonalazható eredmé­nyei, terveink, elgondo­lásaink a következő öt esztendőre, végül társa­dalmi rendszerünk álta­lános fejlődése, különös tekintettel a demokratiz­mus erősödésére, az ifjú­ság kérdésére és a nők helyzetére. Ezt a képet egészítette ki a külügy­miniszter nemzetközi po­litikánk felvázolásával. Apró Antal miniszterel­nökhelyettes a szocialista országok gazdasági együtt­működésének taglalásá­val, valamint Ilku Pál művelődésügyi miniszter az iskolai nevelésről al­kotott kormányzati véle­ménnyel. Még közelebb kerülünk az országgyűlésen elhang­zottakhoz, ha — nem ép­pen találomra — kiraga­dunk néhány gondolatot a tanácskozás alaphang­ját nagymértékben meg­határozó kormánybeszá­molóból. Fock Jenő is­mertette, miként növe­kedtek — növekednek — az ez évvel zá­ruló tend dőszak ban az ország jövedelmei, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a lakosság be­vételei és mindezekkel összefüggésben hogyan alakul a kereskedelmi forgalom. Szólt a reform e téren Is tapasztalt ked­vező hatásáról, de az áru­ellátásnak azokról a hi­báiról és hiányairól is, amelyek oblektív okok­kal nem magyarázhatók. Ezért határozott úgv a kormány, hogv az idén különös figyelmet kell fordítani az alacsony ke­resetűek vásárlási igé­nyeire. az olcsó árucik­kek kínálatára, amelvről úgy vélte: már valame­lyes iavulást mutat. A kormánvelnölt óvatos vé- leménvformáiísa e kér­désben azonban világo­san telezte- a téma n-»- pírendan nw-ot —ern té­YAC'^+i'lr C7Arv> ^1^1? TVT *5 ■toHAcn'l fiev-1—wotések jg el­hangzottak. A gazdaság­vezetés továbbra is fenn­tartja a kívánatos állami támogatást a népgazda­ság egészséges arányú fejlődése érdekében, de határozottan csökken­teni fogja a gazdaságta­lan munkával kapcsola­tos veszteség-térítéseket, a gépipar viszonylatában például öt év alatt 1300 millióról 400 millióra. — Akiket illet, bizonyára felkészülnek erre, és ak­kor már valami jó dolog történt. Rendkívüli horderejű kérdés a szakmunkások képzése. Az országgyűlés nemrég törvényt is hozott e tárgyban. A kormány azonban úgy látja, az állami és társadalmi szer­vek általában nem úgy foglalkoznak az ipari ta­nulókkal, ahogy szüksé­ges volna. Tehát a kérdés vizsgálata nem zárult le! Ami pedig a hőket illeti, az elhangzottak summá- zata: sok minden történt az érdekükben, mégis kevés! Semmi kétség: a kor­mány megvizsgálja, va­jon miként érvényesül a gyakorlatban például az egyenlő munkáért egyen­lő bér elve. A vitában felmerült számos fontos kérdésre, érdekes gondolatra e he­lyen még utalni sem tu­dunk. Feltűnő volt, mi­lyen hangsúlyt kaptak — a felszólaló képviselők hatásos évelésének kö- szönhetőleg is — bizo­nyos vidéki ügyek. Töb­bek között a budapesti vállalatok vidéki gyár­egységeinek, telepeinek sok esetben elgondolkoz­tató helyzete, példának okáért Hevesben. Azután a vidéki iskola-ügy, a tanulók hátrányos hely­zete a továbbtanulásban — egyebek között Bács megyében. És szóba ke­rültek természeti kin­cseink, köztük a békési földgáz. De mikor, ho­gyan jut majd hozzá a lakosság? És a szolgál ta­tások, hogy valóban él­vezhessék a családok a sok értékes holmi hasz­nát, amihez hozzájutott- tak. A külpolitikai beszámo* ló és hozzászólások első­sorban az európai béke és az ezt szolgáló, terve­zett értekezlet érdeké­ben végzett nemzetközi tevékenységünket taglal­ták. Nemzetközi gazda­sági kapcsolatainktól pe­dig ezúttal főleg a szo­cialista országok bonta- kpzó gazdasági integrá­ciója vonatkozásában esett szó, mely utóbbi szintúgy a szélesebbkö- rű, igazi nemzetközi együttműködés eszköze, mint maga a következe­tes szocialista békepoliti­ka. Az országgyűlés e vo­natkozásokban is helye­selte a kormány kezde­ményezéseit, Végül — jogéletünk vezető szemé­lyiségeinek előadása alap­ján — helyeslőleg tekin­tette át az országgyűlés a szocialista törvényesség további megerősödéséről tanúskodó közállapotain­kat. Helyénvaló kérdés az ily tágas és változatos ügyeket méregető há­rom napos ülésszak után: vajon mi terelte egységes mederbe a sokrétű ta­nácskozást? Ha a felme­rült kérdések némelyiké­re nem is, erre viszony­lag egyszerű a válasz: pártunknak az a mind sokoldalúbb, körültekin­tőbb politikája, amelyet a kormányzat ültet el a mindennapi gyakorlatban. Egyszóval; kormánypoli tikánk. <KS) BUDAPESTI KIEMELT MUNKÁRA KERESÜNK kőműveseket segédmunkásokat C15 éves kortói is) kubikosokat, ácsokat kompwt brigádokat is felveszünk Állandó budapesti munka teljesítménybér. szállás, étkezés munkaruha. ÁPRILIS 4. KISZ. Budapest VIII. Auróra 0- 23., Munkaügy.

Next

/
Thumbnails
Contents