Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

JB70. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) saghoz. Az elmúlt 2 évben a Legfelsőbb Bíróság csaknem 700 olyan polgári ügyet bí­rált el, amelyben a legfőbb ügyész és csaknem 1200 olyan ügyet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelt törvényességi óvást. A büntető ügyek közül ezer olyan pert tárgyaltak, amelyben a legfőbb ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Azt mutatja ez, hogy bírósági és ügyészségi szer­veink éberen őrködnek a törvényesség felett. A legfőbb ügyész és a ' Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolójában, vala­mint dr. Korom Mihály lgazságügyminiszter felszóla­lásában is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági reform elvének törvényes védelmé­vel kapcsolatos feladatok. Szóvá tették: a vállalatok nagyobb nyereségre való tö­rekvésének vannak bizonyos árnyoldalai is. Nem lehet szemet hunyni olyan negatív jelenségek felett, hogy egyes személyek és gazdálkodó szervek néha a saját hasz­nukra. vagy egy szűkebb kollektíva hasznára speku­lációs ízű ügyleteket bonyo­lítanak le. Az ilyen tevé­kenység nem egyszer a fo­gyasztók megkárosítását, az indokolatlan árfelhajtást se- áti elő a csoportérdeke­ket a népgazdaság érde­kei fölé helyezi az „ügyes­kedők” egyéni érdekeit szolgálja. Az ügyészi- és bírói szervek határozott törekvése, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel az ilyen negatív jelensé­gekkel szemben, s mind ha­tékonyabban segítsék elő gazdaságpolitikai célkitűzé­seink torzítások nélküli megvalósítását. Mint a beszámolókból ki­derült, az igazságszolgáltató szervek fontos feladatuknak tekintik a társadalmi tulaj­don hatékony védelmét. ugyanakkor azonban nagy gondot fordítanak a jogos egyéni érdek védelmére is, mert a törvényes egyéni ér­dek érvényesülése egyben az egész . társadalom érdeke is. A társadalmi és az egyé­ni érdek összehangolásának problémáiról beszélt a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, a kisajátítási, kártalanítási pe­rek kapcsán. Mint mondot­tá, a Legfelsőbb Bíróság ál­tal kiadott útmutatás előse­gíti, hogy az ingatlan tulaj­donának közérdekű cél ér­dekében történő esetében, a tulajdonos megfelelő kárta­lanítást kapjon, ugyanakkor azonban útját állja annak, hogy a kisajátítás alaptalan gazdagodás, vagy aránytalan nul magas jövedelmek meg- • szerzésének módszere lehes­sen. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megállapítása sze­rint a gyakorlatban kitűnt, hogy a kártalanításra vonat­kozó jogszabály egyes ren­delkezései, így különösen a telkek irányáraival kaposo- latos szabályok korrekcióra szorulnak. A beszámolókban és a fel­szólalásokban — köztük dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter beszédében is — szóbakerült, hogy a lakos­ság egy részének megítélése szerint egyes bűncselekmé­nyekben enyhe ítéletet hoz­nak a bíróságok. Ezzel kap­csolatban az igazságügymi- niisztter elmondta, hogy a törvény szigorának felelős alkalmazása mellett a szo­cialista büntető ítélkezés nem szorítkozhat a paragra­fusok puszta alkalmazására. A bíróságok gondosn mérle­gelik a bűnök elkövetésének körülményeit, a törvény megsértőjének emberi és családi helyzetét ' is. A mi­niszter után felszólaló Pár zsät Árpád, budapesti kép­viselő a garázda bűntettek elkövetőinek, s a társadalmi tulajdon megkárosítóinak szigorúbb felelősségre voná­sát kérte. A vita lezárása után az országgyűlés, mind a leg­főbb ügyész, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját elfogadta. Ezt követően került sor az in­terpellációk tárgyalására. Először az országgyűlés me­zőgazdasági, valamint szociá­lis és egészségügyi bizottsá­gának együttes jelentését hallgatták meg a képviselők, dr. Guba Sándor képviselő múlt év decemberében elő­terjesztett interpellációja ügyében. Dr. Guba Sándor az idős termelőszövetkezeti ta­gok öregségi járadékának alacsony volta miatt interpel­lált akkor' a munkaügyi mi­niszterhez, akinek a válaszát azonban sem az interpelláló képviselő, sem az országgyű­lés nem fogadta el. Az or­szággyűlés két bizottsága ezért januárban megvizsgál­ta munkaképtelen és egyéb jövedelemmel nem • rendelke­ző termelőszövetkezeti jára­dékosok ügyét, s jogosnak ítélte, hogy ázok az idős, ke­resőképtelen tsz-járadékosok, akik semmiféle természetbe­ni, vagy pénzbeni támogatást nem kapnak, munkaképtelen­ségük folytán pedig a háztáji gazdálkodásból sem juthat­nak kiegészítő jövedelemhez, életük végéig, rendszeres se­gélyben részesüljenek. Az országgyűlés két bizottsága ezért azzal a javaslattal for­dult a kormányhoz, hogy erre a célra évente. mintegy 3 8 millió forintot, 1970-re 15 millió forintot bocsásson a tanácsok rendelkezésére ez év március í-től kezdődően. A kormány a javaslatot elfo­gadta. s úgy határozott, hogy különleges méltánylást ér­demlő esetekben, egyéni el­bírálás alapján a tanácsok rendszeres szociális segélíyel egészíthetik ki az egyes me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok járadékát. Molnár József Komárom megyei képviselő az építőipa­ri munkák szavatossági ide­jének megtíossza bbítása ügyében interpellált Bondor József építésügyi- és város- fejlesztési miniaztei/nez. A miniszter elismerte, hogy a képviselő aktuális problémát vetett fel; az építkezési mun­kák megszaporodásai, az új technológiák, új ■. anyagok al­kalmazása az »építőiparban jelentős mértékben előtérbe helyezi a minőség kérdését. Nagyon sokrétű problémát kell megoldani aíhhoz, hogy az építőipar horSszabb szava­tossági időt adleassson. Jelen­leg alkalmatlan szolgáltatás esetén egy évig" rejtett hiba esetén pedig húrom évig kö­telesek kijavítani a hibát az. építők. A miniszter szerint jelenleg nincs lehetősége an­nak, hogy a szavatossági időt felemeljék. Az interpelláló képviselő csakj részben, az országgyűlés 9 ellenszavazat­tal fogadta el. a miniszter vá­laszát. Riss Jenő képviselő azt kérte interpellációjában a közekedés- éts postaügyi mi­nisztertől: adjanak engedélyt a gazdasági vezetőknek, hogy aki kívánja* maga vezethesse a rendelkezésére bocsátott ál­lami gépkocsikat. Külföldi országokban ez már bevált gyakorlat. Dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter az interpellá­cióra válaszolva bejelentette: jelenleg^ is biztosítva van, hogy a megfelelő állami szerv vezetője engedélyezze beosztottjainak állami kocsi vezetését. Gondoskodni Kí­vánnak azonban arról, hogy ezt a módszert kiszélesítsék. A kormány gazdasági bizott­sága megbízta a pénzügymi­nisztert gondoskodjék ennek olyan kiterjesztéséről, amely gazdasági szempontból je­lentősebb megtakarításokra ad lehetőséget, s elősegíti, hogy az így felszabaduló gép­kocsivezetők nagyrészét az autóbusz közlekedésben és az áruszállításban használ­hassák fel. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát egyhan­gúlag elfogadta. Az ország- gyűlés idei első ülésszaka ez­zel befejezte munkáját. <tö) A munkaidőcsökkentésről tárgyalt a vasutasok szakszervezetének elnöksége Kormányhatározat írja elő, hogy a közlekedésben dolgo­zók munkaidejét havi 210 órára, vagy azt megközelítő szintre kell csökkenteni. A határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait cs az ezzel kapcsolatos feladato­kat tárgyalta pénteki ülé­sén a vasutasok szakszerve­zetének elnöksége. Megállapították, hogy a vasüt ipari és építőipari üze­meinél, a pályafenntartási, a távközlő és biztosító beren­dezési. épületfermtartási és Jegynyomda, főnökségnél 1969 végéig bevezették a heti 44 órás munkaidőt, s a csök­kentés kiterjedt a vontatási főnökségek járműfenntartási munkásaira, az autófuvaro- zás javitórészlegeinek mun­katársaira és a közvetlen felügyeletet gyakorló alkal­mazottakra, összesen mint­egy .66 000 dolgozóra. Ezzel az ipari' dolgozók munkaidő »ökkentésére vonatkozó kor­mányhatározatot a vasútnál teljesítették. Sokkal nagyobb erőfeszí­tést igényel az előírt feltéte­lek megvalósítása a végre­hajtó szolgálatnál, hiszen ott a munkarend folyamatos, megszakítás nélküli munká­ra alapozott. Csaknem 10 esztendővel ezelőtt különböző szervezési intézkedésekkel fo­kozatosan bevezették az úgy­nevezett kozbeváltós rend­szert. amelynek eredménye­ként a nagy szolgálati he­lyek erős fizikai vagy szel­lemi erőfeszítést igénylő munkait őreiben havi 210— 228 órára mérséklődött a munkaidő. Ezt a rendszert azonban a létszámhiány mi­att nem tudják tartani, s je­lenleg is mintegy 30 000 vasutas legalább havi 240 órát dolgozik. A havi 210 órás munka­idő szervezési intézkedések nélkül nem vezethető be, hi­szen ehhez 3500 dolgozóit kellene felvenni, vagy 190 millió forint túlóradíjat fizet­ni. A szakszervezet elnök­sége a munkaidőcsökkentés megvalósításának lehetősége­it elsősorban a szállítási igé­nyekhez igazodó szervezési intézkedésekkel, technoló­giai módosításokkal, a me­netrendek változtatásával, a kötetlen váltásos rendszer alkalmazásával látja megold­hatónak. A kormányhatározat meg­valósításaként az _ idén a végrehajtó szolgálatnál is na­pi 8 ó'-áhan határozták meg a törvényes munkaidőt, még­pedig március 1-től a főút­vonalakon, július 1-tól pedig a mellékvonalakon is. A munkaerőhiány miatt azon­ban számolnak azzal, hogy a főútvonalakon és az utazó­szolgálatnál. mintegy 46 000 dolgozónak, átlagosan havi 22—-23 túlórát kell teljesí­tenie. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján: OKTATÁSÜGY v ' Az általános iskolás tanulók számánakwfokutáso 1965/66.| 1­14135121 1967/68. | 1331079| 1968/69. p ; I 1254745| 1969,70. f i f 11780001 A kő.-épiskolás tanulók számának olakulóso és arányuk a 15-18 éves korú népességből 1965/66. IKÄB1I11236589 1 34,6 % 1967/68. 227659 I 32,5 % 31,4 % A felsőfokú Intézmények összes és nappali tagozatos hallgatóinak száma •Ktrj 93957 83938 78727 78900 1965/66. 1967/68. 1968/69. A szakmunkás tanulók száma 1967/68.» 1968/69.* 1969/70.» 1969,-70. 194591 —I 212264 1 11 I 224000 Alapvető a jó munka — Verseny a párt X. kongresszusáig — Cél a kiváló vállalat cím megszerzése Ülésezett a napokban a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat párt-végre­hajtóbizottsága. A tanácsko­zás legfontosabb napirendje­ként azt vitatták meg, hogyan és mire serkentsék a jubi­leumi munkaversenyben résztvevő brigádokat. A vállalati szakszervezeti bizottság áltál beterjesztett jelentés mindenekelőtt azt összegezte, hogy az SZMT és a KISZ tavaly őszi felhívásá­hoz sokan csatlakoztak és vállalták, hogy munkával ün­nepük meg az idei tavasz, nagy évfordulóit. Lenin születésének 100., és felsza­badulásunk negyedszázados évfordulóját. Az összesített adatok sze­rint tavaly kétszáznyolc bri­gád, tizenhét építésvezetőség több mint ezernyolcszáz dol­gozója versenyzett a szocia­lista címért. Az idén ennél is több, 224 brigád, tizenkilenc építés- vezetőség, több mint két­ezer taggal indult ver­senybe. Gáti József, a munkásőrség országos parancsnok-helyet­tese pénteken a Magyar Saj­tó Házában tájékozatta az új­ságírókat a munkásőrség te­vékenységéről, a munkásőrök életéről. Elmondotta, hogy a mun­kásőrség, amely önkéntes társadalmi alapon működő fegyveres testület a megala­kulása óta eltelt 13 esztendő alatt jól felkészült, fegyel­mezett testületté vált, s elis­mert fegyvertársa népköztár­saságunk hivatásos fegyveres erőinek, testületéinek. Szólott az előadó a mun­kásőrség szervezeti felépíté­séről. a kiképzés korszerűsí­téséről. A munkásőrség az utóbbi években szervezetileg is fejlődött: a pártszerveze­tek évről évre gondoskodnak Ez az összes dolgozók létszá­mának 72,5 százaléka. Mun­kájuk eredményességét té­nyek igazolják. Mindenekelőtt, az, hogy tavalyi gazdasági si­kereik alapján megpályáz­hatták a „szocialista munka vállalata” címet. A vállalat tavaly a szer­ződéses kötelezettség alá eső feladatait maradéktalanul teljesítette Évi vállalásuk 949 új lakás atadása volt és kilencszázkilencvenkettőt tel jesítettek. Olyan nagy mun­kákon dolgoztak mint a szolnoki épületelemgyár, a pályaudvari rekonstrukció, a karcagi ezer vagonos rizsrak­tár stb. Munkájuk eredményeként a saját építő-szerelő tevé­kenység termelési értékét tavaly az előző évihez mérten 10 százalékkal nö­velték. Csaknem 50 százalékkal csök­kent náluk a balesetek szá­ma is. Az eredmények biztatóak, a párt-végrehajtóbizottság azonban az eredmények is­meretében is arra kérte a az utánpótlásról, — az idő­sebb munkásőrök tevékenyen részt vesznek a fiatalok ne­velésében. A munkásőrségben a neve­lési módszereknek és for­máknak is sajátos vonásai érvényesülnek. így például minden egység, alegység, il­letve minden munkasőr részt vesz a versenymo/.galomban. A munkásőröktől elvárják, hogy fegyelmezetten, példa­mutatóan vegyenek részt a termelő munkában, munka­helyeiken sokan szocialista brigádokban dolgoznak és több százan nyerték el a „ki­váló dolgozó” kitüntető cí­met. A munkásőrök mintegy 67 százaléka munkás, vagy naraszt, s 44.5 százaléka 36 éven aluli. A munkásőrség soraiban becsülettel állnak helyt az asszonyok és leá­nyok is, akiknek aránya 1.9 százalék szakszervezeti bizóttságot, és a szakmai vezetőket, hogy a mennyiségi munka ösztön­zése helyett ä; minőségi mun­kára fordítsanak nagyobb gondot. A munkaidő jobb ki­használása. a megfontoltabb, a szervezettebb vezetés se­gítheti a munkatermelékeny­ségének növelését. Emeljük magasabbra a mércét, ami­vel a szocialista brigád cím elnyerését meghatározzuk — állapították meg A verseny­ből nem zárunk ki senkit, de a szocialista brigád cím csak azokat illesse meg, akik aszerint is élnek és dolgoz­nak. E célok elérésében sokat segíthetnek a jó szakmun­kások. Mindenekelőtt úgy, hogy a maguk portáján mindannyian nagyobb fi­gyelemmel és fegyelemmel dolgoznak. Mindezt másoktól is megkö­vetelik. Ha mindannyian eszerint dolgozunk nem le­het kilátástalan cél a Kiváló vállalat cím elnyerése sem — határozta meg álláspont­ját a végrehajtó bizottság. Milliárdosok tan ácsa óztak Hajdú, Szabolcs és Szol­nok megyében külön-külön a lakosság takarékbetét ál­lománya meghaladta az egy- milliárd forintot. E három megyére terjed ki a Debre­ceni Postaigazgatóság hatás­köre — s érdekes módon a három megye postáinál ke­zelt takarékbetétek együttes összege 1969-ben ugyancsak elérte az egymilliárdot. A „milliárdos” Debreceni Postaigazgatóság tanács­kozásra hívta össze a há­rom megye postás szakem­bereit és OTP vezetőit. A csütörtökön Debrecenben meff—„barett értekezleten dr. Deák Ignác, a postogaz- gatócág vezetője méltatta az 3969. évi takarékbetét gvűj- tési verseny eredményeit, s itt került sor a legjobbak iutalmszásóra is. Megyénk­ből p jászapáti, a Szolnok 1. és p karcagi hivatal < vezető­je, valamint több karcagi és szolnoki kézbesítő vette át megérdemelt jutalmát A munkásőrség sa jtótájékozta tó ja

Next

/
Thumbnails
Contents