Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

1070. március 8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Folytatja munkáját az országgyűlés (Folytatás as 1. oldalról.) sével foglalkozott felszólalá­sában. Az ország belső kérdései közül több felszólaló is érin­tette a munkaerőhelyzet problémáit. A képviselők — köztük Sarlós István, Vida Miklós és Spollár Lászlóné — egyetértettek a kormány elnökének megállapításaival: a munkafegyelem megszi­lárdítása lényegesen javít­hat a munkaerő-gondokon, s ebben elsősorban a vál­lalatok vezetőinek van sok tennivalója. Ä felszólaló képviselők üd­vözölték azoknak az ipari üzemeknek az elhatározását, amelyek nem alkalmaznak notórius vándormadarakat, — helyeselték, hogy egyes ro­konvállalatok — például a Híradástechnikai Egyesülés vállalatai nem vesznek fel egymástól munkaerőt, s az új dolgozók bérét legalább fél évig nem emelik. A témával foglalkozó képviselők szinte mindegyike hozzátette azon­ban: a munkaerő-gond meg­nyugtató és hosszabb távra szóló megoldását csak a na­gyobb ütemű műszaki fej­lesztés biztosíthatja. Több képviselő foglalkozott felszólalásában a mezőgaz­daság problémáival. Bencsik István, Hajdu-Bihar megyei képviselő ezzel kapcsolatban bírálta a kormányelnöki be­számolót, mert szerinte túl keveset foglalkozott a mező­gazdasággal. A képviselők véleménye egyébként meg­egyezett abban, hogy a me­zőgazdaság 1969-es jó ered­ményei nemcsak a mezőgaz­dasági dolgozók derekas munkáját dicsérik, hanem az 1968-ban életbelépett gaz­dasági ösztönzők hatékonysá­gát is mutatják. A mezőgaz­daság sikeres előrehaladása az egész nép sikere. Bencsik István felszólalásában vitába szállt azokkal, akik szerint a mezőgazdaság múltévi kima­gasló eredménye a jó időjá­rásnak köszönhető. Először is nem volt olyan nagyon jó időjárás, — mondotta — sokkal jobb időjárás esetén . rosszabb termés volt az egyé­ni gazdálkodás időszakában, vagy az átszervezés idején, amikor még rosszabbul gaz­dálkodtunk. Másrészt pedig 1968-ban kifejezetten nagyon rossz időjárás volt, mégis ad­digi történelmünk legna- gyob búzatermését arattuk. Az időjárástól persze nem független még a mezőgazda- sági termelés. De, ha meg­adja a népgazdaság a mező- gazdaságnak azokat az esz­közöket, melyre a korszerű termeléshez szüksége van, akkor az időjárási ingadozások nem jelentenek nagy, or­szágos terméskieséseket, — mondotta tetszéssel fogadott felszólalásában a Hajdu-Bi­har megyei képviselő. Dr. Hornung Mátyás Sza­bolcs megyei, dr. Molnár Frigyes Bács megyei, Molnár József Komárom megyei, Tóth Balázs Békés megyei és Gócza József Szolnok megyei képviselő is a mezőgazdaság helyzetének aktuális kérdé­seivel foglalkozott felszólalá­sában. (Megyénk képviselői­nek felszólalását tudósítá­sunk végén közöljük.) Szó- vátették azokat a gondokat, — a vízrendezés, a bekötő­utak, a gépesítés, a műtrágya­ellátás problémáit — ame­lyek jelenleg fékezik a me­zőgazdasági termelés továb­bi gyorsütemű fejlesztését. A parasztság általános helyzeté­re utalva azonban kiemelték: a magyar termelőszövetkezeti parasztság ma a világ egyik legbiztonságosabban élő pa­rasztsága, mert jelenlegi jó életkörülményei mellett a fejlődés távlata is biztatóan világos számára. Az a tény, hogy a parasztság jól érzi magát ebben az országban, hogy életszínvonala jelentő­sen emelkedett, és jövedelme megközelítette a bérből és fizetésből élők jövedelmét, igen határozottan és min­den szónál meggyőzőbben támasztja alá a munkás-pa­raszt szövetséget, amely tár­sadalmunknak most válik valóságban is szilárd bázi­sává. Az e témakörrel foglalkozó felszólalások többségéből ki- csendült: még nagyon sok tartalék van mezőgazdasá­gunkban. A felszólalók, akár­csak az előző nap hozzászóló Szabados Ferenc Komárom megyei, és Gombaszögi Jenő Somogy megyei képviselők, helyeselték a szarvasmarha és a sertéstenyésztés fellen­dítésére tett legutóbbi kor­mányintézkedéseket, s egyet­értésüket fejezték ki a me­zőgazdasági „bedolgozás” rendszerének gyorsabb el­terjesztésével, a háztáji gaz­daságokban lévő ólak, istál­lók tervszerűbb hasznosítá­sával. Az ország kulturális hely­zetével, a kulturális élet fel­adataival foglalkozott felszó­lalásában ílku Pál művelő­désügyi miniszter. Mint mon­dotta: kulturális területen az elmúlt évek egyik legna­gyobb eredménye, hogy meg­nőtt a szocialista értékeket befogadók tábora. Az ered­mények közé sorolta, hogy a magyar irodalom és mű­vészet alkotásainak zöme lépést tart társadalmunk fejlődésével, hogy művészetünk nem hall­gatja el megoldandó ellent­mondásainkat, hanem ellen­kezőleg, egyre inkább szo­cialista alapokról képes fel­vetni, ábrázolni és a maga sajátos eszközeivel megvála­szolni, a megoldásokhoz segí­teni Őket. Szóvátette azonban, hogy kevés irodalmi, művé­szeti alkotás foglalkozik a nemzet alapvető osztályainak; a munkásságnak és a pa­rasztságnak életével, problé­máival és gondjaival. Az esti órákban Fock Jenő zárszavával fejeződött be a kormány beszámolójának tár­gyalása és az országgyűlés tanácskozásának második napja. Ma a legfőbb ügyész és a legfelsőbb bíróság elnö­kének beszámolójával és ezek megvitatásával folytatja mun ká. ,t az országgyűlés idei első ülésszaka. <KS) Góc zaJózsef országgyűlési felszólalásából Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, az egész parlament és az ország la­kossága is nagy érdeklődés­sel, figyelemmel hallgatta végig kormányunk elnöké­nek, Fock ielvtársnak beszá­molóját á kormány kétéves tevékenységéről. Mi képvise­lők elsősorban — de nem ki­zárólagosan — saját válasz­tókerületünk általános hely­zetét, az e területen élő em­berek sorsát kísérjük figye­lemmel. Örömmel adhatok számot országgyűlésünknek arról, hogy kerületemben, a jászok földjének egy darab­ján. teljesültek azok a ter­vek. amelyek részarányosán beillenek országos céljaink­ba. A községpolitikai tervek valóraváltásával egyre kul­turáltabbá válik a községek arculata. Országgyűlési képviselői kerületemben a lakosság túl­nyomó része mezőgazdasági foglalkozású. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkre a termelés fejlesztésében. a műszaki színvonal emelésé­ben érezhetően jó hatással voltak azok az intézkedések, amelyek a modern mezőgaz­daság megteremtését, a vál­lalatszerű gazdálkodás ki­bontakoztatását szolgálják. Vannak azonban olyan ne­gatív jelenségek is, ame­lyekről szólni kiváltok. Ilyen többek között a mezőgazda­ság ' -sítettsége. Szolnok megyében a ter­melőszövetkezetekben előál­lított ossz érték jelentős ré­szét a növénytermesztés pro­dukálja. Ennek megfelelően a talajművelés, a vetés, a növénvápolás, csaknem teljes egészében. a gabonaaraiás szao százalékban, a szállítá­sok 70 szazalekbap gepesír tettek. Kezdetét vette az őszi betakarításé növények és a szálastakarmányok komplex gépesítése is. Ha van nyugtalanságra ok a termelés területéin, úgy a mezőgazdaság gépesítettsé­gével kapcsolatban van. A gépi amortizációs alapok nem fedezik az elhasznált gépek értékét. a gépesítésre szánt hitelállomány alacsony, s a termelőszövetkezetek sa­ját forrásait más fejlesztési célkitűzések kötik le. A má­sik ok: ha volna is pénz gép­vásárlásra. akkor sem lehet hozzájutni. Megyénkben az AGROKER felmérése szerint a vállalat csak 60 százalék­ban, tudja kielégíteni a trak­torok iránti igényt Nagyobb teljesítményű és gyors trak­torokra, munkagépekre lenne szükség. És olyan ekecsalá­dok konstruálására, gyár­tására, amelyek az erősen kötött talajokon is használ­hatók. A képviselő ezután szólt a mezőgazdasági járművek rossz gumi ellátásáról, amely megbéníthatja a mezőgazda- sági gépesítést, ha idejében nem történik intézkedés. Fontos feladatként említette az alkatrész ellátás biztosítá­sát. Majd a mezőgazdaság ré­szére a saját építőipari bázis megteremtését sürgette. Az állami építőipar ugyanis a mezőgazdasági beruházások kivitelezéséhez nem rendel­kezik a szükséges kapacitás­sal. Az építőanyagok beszer­zésénél is függő helyzetbe kerülnek a mezőgazdasági beruházók az állami építő­iparral szemben, mert pél­dául betonacélt és cementet csak az építőiparon keresz­tül lehet beszerezni. A ter­melőszövetkezetek közös épí­tő vállalata a meglévő gép­javító állomásokra, TÖVÁLL- okra és a jelenleg is működő tsz épitőcsoportokra épül­hetne. így létrehozásuk nem jelentene külön megterhelést az államnak. Nagy szükség lenne a mezőgazdasági építő vállalatokra, hogy a beru­házások gyorsan és olcsón valósulhassanak meg. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján Még több szakembert várnak a falvak 82 000-re emelkedett az országban a kisiparosok száma A legújabb statisztika sze­rint az országban jelenleg mintegy 82 000 kisiparos dol­gozik. Hosszú évek óta ez a legmagasabb szám. Érdemes megjegyezni, hogy amíg 1968-ban havonta átlagosan 185 volt az emelkedés. 1969 január óta ez 467-re emel­kedett. Az új iparosok je­lentékeny része falvakban, vagy — ami ezekkel hasonló elbírálás alá esik — városok külső kerületein kezdte meg munkáját. Rendkívül figyelemre mél­tó eredmények ezek. ame­lyek azt mutatják, hogy a kormány célkitűzései nyo­mán az iparhatóságok erő­feszítései már kezdik meg­hozni gyümölcseiket. A sokat emlegetett fehér foltok meg­szüntetése érdekében egyre több újszerű, sikeres intéz­kedés látott napvilágot. Ezek természetesen helyenként mások és mások voltak, hi­szen a problémák is eltérően vetődnek fel Veszprémben vagy Nógrádban. bányászte­lepülések közelében, vagy a mezőgazdasági jellegű vi­dékeken. Lakást, műhelyt a kisiparosoknak Oláh János országgyűlési felszólalásából Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtárs beszámolt a kormány munkájáról. Arról, hogyan váltak valóra a kitű­zött célok, s ennek nyomán a gazdasági, szociális, kultu­rális területeken milyen ör­vendetes eredményeket ér­tünk el. A beszámolót meg­nyugvással veszem tudomá­sul és fogadom el, hiszen munkám során magam is meggyőződhettem ighzáról. Bizton mondhatjuk, hogy a nagy vállalkozás, melybe a párt vezetésével kezdtünk, sikerrel járt. Ugyanakkor még számos év munkája keli ah* hoz, hogy mindenre kiterje­dően megvalósuljon a gazda­ságirányítás több mint két éve bevezetett új rendszeré. A reform célkitűzései alapjá­ban véve helyesnek bizonyul­tak és időarányosan jól ha- 1 gyakorlati megvalósítá­suk is. Tisztelt Országgyűlés! Fel­szólalásomban a szolgáltatá­sokkal kívánok foglalkozni. A szolgáltatás mennyisége és minőségi színvonala szorosan összefügg fő célkitűzéseink valóraváltásával. Ezért nagy jelentőségű politikai kérdés. Az utóbbi években rohamo­san nőtt a lakosság tulajdo­nában lévő tartós használati cikkek száma, ezzel együtt növekedett a karbantartási igény is. A közhangulatra nagy hatással van az, hogy a megvásárolt gépek, haszná­lati tárgyak milyen gyorsan, milyen minőségben és mi­lyen árakon javíthatók Szol*- nők megyében tavaly mint­egy 6 százalékkal növekedett a szolgáltatás igénybevételé­nek mértéke. Ehhez tudni kell, hogy az utóbbi nyolc évben a háztartási hűtőszek­rények száma tizenhatszoro­sára, a mosógépeké három és félszeresére, a televízióké tizennégyszeresére, a sze­mélygépkocsiké ötszörösére emelkedett. A továbbiakban arról szólt a képviselő, hogy még min­dig jelentős az ellátatlan, vagy gyengén ellátott terület, ilyenek a falusi lakosság, az elszórt tanyavilág lakói és a városok peremkerületén élő emberek. Tény az is, hogy az utóbbi két-három évben gyár­tott termékeknél gyakoribb a meghibásodás. A jobb alkat­rész ellátottsággal és műszaki felkészültséggel rendelkező GELKA csaknem kizárólag a városokban dolgozik, A ki­sebb javítások' elvégzése egy­re inkább háttérbe szorul, mert a nagyobb értékű mun­ka kifizetőbb. A tanácsi szervek erőfeszf- téseket tesznek az igények jobb kielégítésére. Munkáju­kat azonban több tényező akadályozza. Ilyen például, hogy a ktsz-ek épület-, gép-, és műszerellátottsága nem kielégítő, s emellett elsősor­ban az építőipari részlegből számottevő a szak-, és se­gédmunkás elvándorlás. A helyzet gyors javulását eredményezné. ha a gyártó vállalatok több alkatrészt bocsátanának a javítást vég­zők rendelkezésére, — mon­dotta befejezésül a képviselő. határozat jótékonyan hatott. Lényegesen módosították az­óta az általános jövedelem- adó rendeletet. A múltban az ötezer lakoson aluli köz­ségben szolgáltató, vagy ja­vító kisiparos csak úgy kap­hatott munkája megkezdé­sekor kétévi adómentességet, ha kizárólag helyben dolgo­zott. Ezentúl megilleti az adómentesség akkor is. ha a járás bármelyik kisköz­ségében vállal munkát. Régi kívánságot orvosoltak akkor, amikor lehetővé tették, hogy az újonnan beszerzett gépek­re, felszerelésekre, vagy az űj műhelyépületekre kiadott költségeket a jövedelemadó kivetésénél figyelembe ve­gyék. Természetesein korai lenne a megnyugvás, mert vannak még kellően ki nem hasz­nált lehetőségek: az eddigi­nél lényegesen több nyugdí­jast kellene megnyerni arra, hogy nyugdíjának lehetővé vált megtartása mellett, kér­jen működési engedélyt. A közeli gyárak, vagy tsz-ek szakmunkás dolgozói is na­gyobb számmal vállalkozhat­nának arra. hogy munkájuk­ból hazatérve, törvényes ke­retek között, elvégezzék a környék lakóinál a- kisebb- nagyobb javításokat. A váro­sokban szakmunkásképesítést szerzett fiatalokat is vissza lehet csalogatni szülőfalujuk­ba. ha látják, hogy ott is megtalálhatják számításukat, méghozzá családi környezet­ben. kényelmesebb körülmé­nyek között. Javítóműhely az új lakótelepeknek Végül két fontos feltétel, amelyek feltétlenül szüksé­gesek ahhoz, hogy a falvak­ban zavartalanul dolgozhas­sanak a kisiparosok. Az egyik a helyiség biztosítása. A legtöbb faluban, község­ben akad nélkülözhető szo­ba. raktárnak, vagv csűrnek használt kis helyiség, amely kis költséggel és némi jó­akarattal alkalmassá tehető műhelvnek. Az újonnan éoü- lő lakótelepek tervezésénél sem volna szabad megfeled­kezni arról, hogy a majdani lakók halat akarnak vágat­ni. rádiójukat, televíziójukat, cipőjüket szeretnék he'vhen és gyorsan javíttatni. Másik probléma: az anvap^'l^tás megjavítása, egyes alkatré­szek semmivel sem indokol­ható hiánvának megszünte­tése. tehát a ’avftások elvég­zésének megvönnvftése Kemény István ten elhatározták, hogy az új lakótelepen épülő házak­ban kisiparosoknak is kell műhelyt biztosítani. A Zala megyei tanács végrehajtó bi­zottsága érdekes kérdésre hívta fel a figyelmet: elő kell segíteni, hogy a taná­csi vállalatoknál és szövet­kezeteknél feleslegessé vált. de még használható gépi be­rendezéseket a kisiparosok kedvező feltételek mellett megvásárolhassák. Az említett példák is bizo­nyítják, hogy a lakossági szolgáltatások jelentős növe­lése érdekében tavaly októ- ■berben megjelent kormány­Érdemes kiragadni né­hány ügyes kezdeményezést. A sásdi járási tanács körle­vélben szólította fel a köz­ségi tanácsokat, igyekezze­nek lakást és műhelyt bizto­sítani a letelepülni kívánó iparosoknak. Szabolcs me­gyében a tanácsok és a KIOSZ dolgozói szervezetten és rendszeresen felkeresték az ipar-gyakorlására alkal­masnak tűnő szakembereket, — és jórészt ennek eredmé­nyeként kétszázötven falusi mester váltott iparenge­délyt. Tolnában fél év alatt 150 új kisiparost sikerült munkába állítani. Kecskémé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents