Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
1970. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanácskozik az országgyűlés Magyarország lakásállománya 1970 január 1-én 3157000 ■CI.Q...„fJ.H:.!„rmtfl * □ □ T—r oc as évek 1949- 1960- 1960 1970 A lakásállomány évi átlagos növekedése A lakásállomány gyarapodása 1960 és 1970 között [V^ 0 - FFR 7,5- {3^18,5 %- Q ^7,5% ^18,5% k^nái nagyobb £ 0 Budapest (2) Debrecen 0 Miskolc (4) Pécs R 0 Szeged @ Baranya (7) Bács - Kiskun (§) Békés~A 0 Borsod-Abaúj-Zemplén @ Gongrád (jj) Fejér (R) Gyár - Sopron (Q) Hajdú - Bihar (Q) Heves (jl>) Komárom 0 Nógrád 0 Pest (JJ) Somogy @ Szabolcs - Szatmári Szolnok Tolna Vas @ Veszprém @) Zalo 47 1LU1 m i43 a |1| 10 okásál omány megoszlása a szobák szórna szerint A = egyszobás B = kétszobás C = hőrom-vagy több szobás A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE ALAPJÁN Először maketten Készülődé» a Barátság II, kőolaj távvezeték, építésére Kettős elhivatottság A nők helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége Egész napos értekezletet tartott tegnap a Szakszervezetek SzolnoK megyei Tanácsa elnöksége. Az SZMT Székház tanácskozó termében sorrakerült ülésen önálló napirendként tárgyalták meg a dolgozó nők helyzetével összefüggő néhány időszerű kérdést. Vitaindító tájékoztatót Turóczy Ferencné, a megyei nőtanács titkára tartott, aki előadásában foglalkozott a munkaviszonyban lévő nőknek a társadalomban és a családban betöltött szerepével. Elmondta, hogy bár az elmúlt huszonöt év alatt gyökeresen megváltozott a nők helyzete, az elért eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. Harminchétezer dolgozó nő A felszabadulás előtti utolsó békeévben, 1938-ban kétezerháromszázhatvan ipari munkás volt Szolnok megyében, jelenleg hetvenezer az iparban foglalkoztatottak száma. Az összes, mintegy százezer munkavállalóból harminchétezer a nő, eszerint szervezett munkahelyen a megye munkaképes nőlakosságának 57 százaléka dől. gozik. A termelőmunkában foko- , zott részvételükkel párhuzamosan nem növekedett eléggé megbecsülésük. Egyik legnagyobb női munkaerőt alkalmazó üzemünkben, a martfűi Tisza Cijpőgyár 39 műhelyében a dolgozók 58 százaléka nő, de közülük csak egy van vezető beosztásban. A pedagógus pálya közismerten elnőiesedett. Az általános iskolai nevelők hatvannyolc százaléka a megyében nő, mégis igazgatói munkakörben mindössze tizenhét nő dolgozik. Azonos munkáért kevesebb bért Magasabb iskolai végzettséggel és szakképesítéssel a nőknek csak kis százaléka rendelkezik, de sok esetben a képzettségüknek megfelelő munkakörben is hátrányos a helyzetük. Azonos körülmények között, azonos munkát végző nők és férfiak bérezésénél egyenetlenség tapasztalható a férfiak javára, számos munkahelyen a nők keresetét csak kiegészítő jövedelemnek tekintik a családban. A nők maguk sem ismerik eléggé az őket védő törvényeket ezért a szakszervezeti bizottságoknak fokozottan figyelemmel kell kísérni munkahelyi gondjaikat, családi helyzetüket. Még mindig megoldatlan az otthoni harmadik műszak kérdése. A gyermeket a szülők közösen vállalják,, a család és a gyermeknevelés gondja azonban elsősorban az anyára hárul. Kettős elhivatottságuk mellett a különböző társadalmi és tömegszervezetek feladataiból is részt kérnek a nők, a tanácsban 22,3, a KISZ vezetőségekben 35, a Vöröskereszt tagságában 72 százalék a részvételi arányuk. A tájékoztató után számos hozzászólás hangzott el, az ülés résztvevői a szakszervezeti munkával kapcsolatos konkrét tapasztalataikról számoltak be. Szolnok megyei Gabonafelvásárló központi műhelye felvesz 3 eszlergályost, i lakatost. 6 kőműves segédmunkást. Heti 44 órás munkaidő Külszolgálatos munkakör Bér megegyezés szerint Jelentkezési cím: Török- szentmiklós, Bethlen u 45—49. (Folytatás az 1. oldalról.) vekkel húzta alá Fock Jenő megállapítását: a termelékenység növekedését gátló okok nagy része időleges és megszüntethető. Ehhez azonban a vállalatoknak behatóbban kell foglalkozniok a munkaszervezéssel, a normák karbantartásával, az anyagi érdekeltség fokozásával, a munkafegyelem megszilárdításával, s hatékonyabb munkát kell elvárniuk a dolgozóktól. A kormányelnök expozéja energikusan bírálta azt az általános jelenséget, hogy a vállalatok nem használják ki megfelelően a bérek és a részesedési alap adta ösztönzési lehetőségeket. Sok helyen előfordul, hogy azoknak a bérét emelik, — függetlenül — munkájuk mennyiségétől és minőségétől — akik a vállalattól való kilépéssel fenyegetőznek. A gazdaságirányítási reform eddigi két évének tapasztalatairól szólva a kormány elnöke és a felszólalók többsége is hangsúlyozta: a reform kibontakozása mélyreható, hosszabb folyama ti így tóiát a népgazdaság egészét érintő változások rövid idő alatt nem következnek be. Az első három évet a reform bevezetésére és megszilárdítására szántuk. Ebben az időszakban hatottak és még ma is hatnak azok a körülmények, amelyek a népgazdaság korábban kialakult szerkezetéből és színvonalából, a gazdálkodás reformelőtti rendjéből adódna. E tényezők szerepe és jelentősége azonban évről évre csökken. A reform bevezetésétől eltelt időszak eredményei azt igazolják, hogy az alapelvek helyesek. Az új gazdaságirányítási rendszer a népgazdaság tervszerű irányításának, a tervgazdálkodásnak bevált, hatásos eszköze. Helyesnek bizonyult az áttérés a közgazdasági szabályozókat fokozottabban alkalmazó tervszerű irányításra, a piaci tényezők aktívabb szerepének kibontakoztatására, a vállalati önállóság fokozására. Több téves nézet, megnenv- értés tisztázásához ad segítséget a kormány elnökének megállapítása: a gyakorlatban módosult a népgazdasáAz ízlésesen kivitelezett piros-fekete épület a Kolozsvári híd mellett alig mond valamit a laikus szemlélőnek. Azt viszont, ami benne van, még Puskás Tivadar, az automata-telefon magyar feltalálója is megcsodálná, mert az Közép- Európa modern vasúti hírközlő hálózatának egyik fontos sejtje. A MÁV technikai organizációja szerint a hazai vasúti távbeszélő hálózat több gi tervek jellege és a tervszerűség értelmezése. Az új körülmények között a nép- gazdasági terv: a gazdasági munka fő céljainak, elveinek és a megvalósítást szolgaió gazdasági eszközeinek, valamint a kapcsolódó központi intézkedéseknek összefüggő rendszere. A kormány elnökének beszámolójában, s több képviselő felszólalásában is lényeges helyet kapott a reform végrehajtásával kapcsolatos negatív jelenségek, fogyatékosságok bírálata. Mint többen is megállapították: amellett, hogy a gazdaságirányítás mai rendszere egészében jól szolgálja a gazdaságpolitikai céljainkat, és a fejlődés tervszerűségét, még koránt sem sikerült minden elgondolásunkat megvalósítani. Ebben sze- 1 repet játszottak a szabályozó-rendszer egyes fogyatékosságai, valamint az, hogy az irányító szervek nem mindig értelmezték helyesen az elveket, egyes káros jelenségeket későn észleltek, illetve nem léptek fel kellő időben, határozottan a visszásságokkal szemben. Általános megelégedést és egyetértést keltett a kormány elnökének az a bejelentése, hogy a jövő terveinek kidolgozásánál jobban figyelembe veszik az ifjúság nevelésével és a nők politikai, gazdasági- és szociális helyzetével kapcsolatos feladatokat. Dr. Ortutay Gyula Bács megyei és Kovács Éva budapesti képviselő egész felszólalását az ifjúság nevelésével, a pedagógusok helyzetével, az iskolák gondjaival kapcsolatos kérdéseknek szentelte. A kormány nemzetközi tevékenységéről a Minisztertanács megbízásából Péter János adott számot a képviselőknek. Mint a miniszter beszédéből kitűnt, a kormányt a múlt évben is az a helyes törekvés vezette, hogy nemzetközi kapcsolataink építése is országunk helyzetének további javulását szolgálja, s erejéhez képest mindent megtegyen hazánk a béke megőrzésére, a háborús feszültség csökkentése érdekében. (Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt folytatja a kormánybeszámoló feletti vitát, amelyre eddig 27 képviselő jelentkezett.) Egy női szövetkezet Tizenhárom évvel ezelőtt alakult a szolnoki Textil- és Bőrfeldolgozó Ktsz elődje, a Hulladék- és Helyianyag Jávító- és Feldolgozó Szövetkezet. Az első években alig több mint ötven taggal dolgoztak és évi termelésük 6 millió forint volt. A Textil és Bőrfeldolgozó Ktsz jelenleg százhúsz munkást — főleg nőt — foglalkoztat. A közelmúltban megtartott zárszámadásukon már évi 15 millió forintos termelési értékről számolhattak be. A szövetkezet munkaruhákat, védőkesztyűket, és bőrdíszműt gyárt. A dolgozók megtalálják a ktsz-ben a számításukat. 1969-ben az egy munkásra jutó átlagkereset mintegy 20 ezer forint volt Nagyon szép, érdekes munkakörben dolgoznak. A fizetésük 1500 forintnál kezdődik. de a jóképességű elektroműszerész elérheti a havi 2500 forint fizetést is. Ehhez járul még náluk a ruhapénz, vagy egyenruha juttatás, a teljes utazási kedvezmény. a családtagoknak is. Negyedévenként prémiumot, év végén nyereségrészesedést kapnak. „Import" munkaerő Sajnos, a kis létszám is „import munkaerőből” verbuválódott. Balázs Mihály üzemmérnök főművezető és Köves Mihály technikus Budapestről jött ide, de Bánsz- ki Valéria és Szabó László is Ceglédről került át. Ma is többen járnak még be Újszászról. Ceglédről és Abony- ból. Eddig pégyen kaptak Szolnokon új. modern szolgálati lakást. Az utánpótlásnál és létszámbővítésnél azonban már fel akarnak hagyni az „Importálással”. Ezért kerestek kapcsolatot a Tisza-parti Gimnáziummal, ahonnan már az idén is szívesen látnának 2—3 fiatalt, akiknek ebben a kömvezetben kitűnő to- vábbfeilődési és tanulási lehetőséget tudnának biztosítani. Fekete — Nemrég az égyik szovjet lap cikket kért a Barátság I. kőolajtávvezeték magyarországi szakaszáról abból az alkalomból, hogy egy évtizede kezdődött meg ennek a négy szocialista országot érintő távvezetéknek az építése. A cikk megírása kapcsán kezembe kerültek azok a feljegyzések, amelyek az egykori nagy munkáról szólnak. A száraz műszaki nyelvezet ellenére is izgalmas olvasmány volt például a hatalmas csőkígyó átvezetésének története a Duna alatt. Ha figyelembe vesszük, hogy másfél év alatt 14 vasutat, 30 műutat, és 3 vízfolyást — közöttük az Ipolyt — kellett keresztezni, képet alkothatunk a vezetéképítők teljesítményéről. Most pedig itt van a küszöbön a másik nagy feladat, a mintegy 300 km hosszú Barátság IX. kőolaj távvezeték építése, amely nemcsak hosszabb, hanem nagyobb teljesítményű is lesz elődjénél. Hiszen amíg a Barátság I-en a nemrég elkészült szadai nyomásfokozó üzembe helyezésével is csupán 4, a Barátság II-őn 10 millió tonna kőolaj szállítható évenként. Most is akad bőven nehéz terep, kritikus műtárgy, — folyó-, patak- keresztezés. A nagyátmérőjű csövet többek között át kell vezetni a Tiszán. Mondhatni, nagyrészt attól függ. megjelenik-e 1972. december 31-én a távvezeték százhalombattai végén a hömpölygő fekete arany, a Volga környékéről érkező olaj, hogy mennyire sikerül folyamatossá tenni az építkezést. Ezt lényegesen befolyásolhatja a Dunai Vasmű, amely a csöveket szállítja, a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat, — amely a létesítményeket készíti. és folytathatnám a közreműködők sorát. Természetesen leginkább a beruházó, a Kőolajvezeték Vállalat munkájának szervezettségétől függ a siker. A vállalat vezetői ennek megfelelően igyekeznek biztosítani a maximális szervezettséget. Ügy határoztak, hogy pontosan feltérképezik a területet, amelyen át a távvezeték halad. A Képző- művészeti és Iparművészeti Vállalat már megbízást kapott arra, hogy a Fényeslit- kétől — a szovjet olaj fogadóállomásától — számított 20 km-es szakasz makettjét készítse el. Ennek segítségével a Kőolajvezeték Vállalat szakemberei tereptanulmányt végeznek, és kijelölik az anyagot szállító járművek, munkagépek számára a legmegfelelőbb utakat, átkelőhelyeket. A makett alapján a munkások, gépkocsivezetők, gépkezelők is alaposan megismerhetik a munka- területet, s az erdők sűrűjében, a mezők, rétek végtelenjében sem tévednek eh nem kényszerülnek arra, — hogy értékes órákat, napokat vesztegessenek eL Egyébként vizsgálják annak lehetőségét, hogy a továbbiakban légífelvélelek segítségével jelöljék ki a legcélszerűbb szállítási utakat. A Barátság II. építésénél több vállalat működik közre; Most az előkészületek idején a legfőbb óhaj, hogy a „bedolgozó üzemek”, a partnerek kellő előrelátással készüljenek. Időben elkészüljenek az importot helyettesítő, jó minőségű, nagyátmérőjű csövek a Dunai Vasműben, létrejöjjenek az ifjúsági táborok, minden terv a kivitelező kezében legyen amikor kell, megfelelő ütemben építse fel az objektumokat a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a Villamoserőmű Termelő és Szerelő Vállalat Amikor a vezeték által érintett 6 megye, és a KISZ fiataljainak képviselői elhatározták, védnökséget vállalnak a Barátság II. felett, — nem volt hiány lelkesedésben. Reméljük, nem lesz a vezeték építésekor sem. Szegedi Nándor Kapcsolás a víztorony alatt Előfizetői távválasztás A teljesen automatizált telefonközpont „előfizetői távválasztással” működik és Szolnokról akár Szombathelyre is kezelő közreműködése nélkül adja a hívott számot. Egy másik vasútigazgató- ság területén egy adott előszóm betáplálásával szintén kezelő nélkül tud kapcsolatot teremteni ez a modem automata-központ. Az általános vasútüzemi távbeszélő Akik itt dolgoznak A pormentes, tiszta műszerszobákban és ellenőrzési helyeken csak fiatalokat találni. Átlagos életkoruk nem több 30 évnél. Túlnyomórészt elektroműszerészek és szaktechnikusok. Ügyesek, jól ismerik a bonyolult közcsomópontra bomlik. Ezek egyik fontos tagja a szolnoki csomópont, amely többszáz telefonkészülék fenntartási, javítási és üzemeltetési szolgálatát látja el. A területi illetékessége: Szolnok—Cegléd—Nagykáta térsége. A Budapesti Vasúti Igazgatósághoz tartozó speciális üzem Rákostól—Szolnokig és Al- bertirsától—Szajolig látja el és biztosítja a vasút távbeszélő forgalmát. hálózaton kívül természetesen az önájló telex-rendszer is kiépült. Érdekes szinkronrendszer áll fenn az összes pályaudvari órák között is. Ha valamelyik óra egy meghatározott tartományon belül hibásan jár, azonnal jön az automatikus korrekció és az óraszerkezet külső »beavatkozás nélkül önmaga helyesbít. Ellenőrzésük Budapestről történik teljesen automatikusan. pont legapróbb részletét ts. Biztos kézzel szerelnek, vagy keresik a hibákat. Mert hiba azért előfordul itt. az automata telefonközpontban is, de az elhárításuknak pillanatok alatt meg kell történni.
