Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

XXI. évf. 54. sz. 1970. március 5., csütörtök. Ära: 80 finér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt — a hagyományok szerint — ismét fel­került a nemzeti lobogó a Parlament déli kupolájára jelezve, hogy tanácskozik az ország legfelső törvényhozó testületé. Az országgyűlés idei első ülésszaka a kormány elnökének expozéját, valamint a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének beszámolóját és az ezek feletti vitát, s kép­viselői interpellációk meghallgatását tűzte napirendjére. A téma tárgyalását megelőző nagy várakozásról és érdeklődés­ről tanúskodtak a zsúfolásig megtelt diplomáciai- és vendég- páholyok, s az üzemek, vállalatok dolgozóinak figyelmes so­kasága a karzatokon, A megszokottnál nagyobb számban vo­nultak fel a külföldi sajtó budapesti tudósítói is. A kormány beszámolója, amelyet Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke ismertetett a képviselőkkel, s amelyhez Péter János külügyminiszter fűzött kiegészítéseket hazánk nemzetközi tevékenységéről, igazolta az érdeklődők vára­kozását: sokoldalúan elemez­te belpolitikai és gazdasági helyzetünket, eredményeinket és gondjainkat s részletesen ismertette közeli és távolab­bi jövőnk terveit, feladatait. A képviselők helyeslő véle­ményével találkozott a kor­mány elnökének megállapí­tása: hazánkban a politikai élet nyugodt, szilárd, a népgaz­daság fejlődése biztató, tár­sadalmi életünk kiegyensú­lyozott. Á harmadik ötéves terv ide­jén a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalékkal szemben kb. 40—42 százalék­kal növekszik Az ipari ter­melés 1070-ben kb. 33—3'4 százalékkal lesz magasabb, mint 1965-béh volt, e ez meg­felel a harmadik ötéves terv idejére tervezett növekedés- nék. Ahogy terveztük, a nö­vekedési , ütem a vegyipar-1 ban, az energiaiparban és a gépiparban a legerőteljesebb. Kedvező jelenség, hogy mú- lóban van a mennyiségi szemlélet, az intenzivebb, a hatékonyabb gazdálkodás ke­rül előtérbe. Tovább folytató­dik a termelés szerkezeté­nek előnyös átalakítása is. A termelés szerkezeti változásá­ban elért eredmények azon­ban még kezdetiek, jelentő­sebb változást a negyedik öt­éves terv időszakában vá­runk. A mezőgazdasági termelés 1966—1970 között a tervezett Fock Jenő 13—15 százalékkal szemben 16—17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növényterme­lés gyorsabb, az állattenyész­tés a szükségesnél mérsékel­tebb ütemben nőtf- (Gomba- szögi Jenő. Somogy megyei tsz-elnök délutáni felszólalá­sában rögtön helyi példákkal illusztrálta, milyen károkat okoz a népgazdaságnak, hogy az állattenyésztés fejlődése néni érte el a kívánt mérté-. két.) A harmadik ötéves terv időszakában sikerült teljesí­teni az ország egyik nagyon fontos agrárpolitikai célkitű­zését: megoldottuk, az ország biztonságos kenyérgabonael­látását. Öt év óta nem importal­tunk búzát, sőt 1969-ben már exportra is felhasznál­ható készletekkel rendel­keztünk. Az eredmények értékét eme­li — hangsúlyozta a kormány elnöke —, hogy az 1968-as aszályos időjárás sem okozott nagyobb törést a fejlődésben. A mezőgazdaságról kialakuló pozitív összkép ellenére több képviselő is felhívta a figyel­met azokra a sürgető felada­tokra, amelyeknek megoldása nélkül nem biztosítható a mezőgazdaság további egyen­letes fejlődése. A kormány elnökének be­számolója részletesen foglal­kozott az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekkel is. Mint Fock Jenő mondotta: a tervezettnél erőteljesebb gaz­dasági fejlődés lehetővé tette: hogy a lakosság életszínvonala, jövedelme, fogyasztása, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése is az előirányzott nál jobban emelkedjék A la­kosság egy főre jutó reáljö­vedelme a számított 14—16 százalék helyett 30—32 száza­lékkal, a fogyasztás pedig 18 —:20 százalék helyett 31—33 százalékkal nőtt. A reálbér a tervezett 9—10 százalék he­lyett előreláthatóan 15—16 százalékkal növekszik. A kormány elnöke azonban hozzátette; az életszínvonal alakulását jelző számok az átlagot je­lentik., Ettől felfele és le­felé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek cs van­nak is. Az olyan családoknál pél­dául, ahol nőtt a keresők szá­ma, ott a reáljövedelem, il­letve az életszínvonal az át­lagot ■ lényegesen meghaladó ütemben növekedett. Azok­nál a családoknál azonban, amelyeknél betegség, munka­képtelenség vagy más ok miatt egy kerésö kiesett, • vagy nyugdíjba ment, még életszínvonal csökkenés is be­következett. A kormány vál­tozatlan törekvése a reálbé­rek és a reáljövedelmek eme­lése. Ennek azonban az anya­gi fedezetét is meg kell te­remteni. A kereskedelmi forgalom gyors fejlődése is jelzi, élet- színvonalunk emelkedését. Mint Fock Jenő beszámolójá­ból kitűnt, fél évtized alatt — a harmadik ötéves terv éveiben — 45—47 százalék­kal nő a kiskereskedelmi for­galom, s főleg a tartós fo­gyasztási cikkek, a jobb és korszerűbb termékek vásár­lása emelkedik dinamikusan. Népünk növekvő jólétét mu­tatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztartás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden negye­dik hűtőszekrénnyel és por­szívóval. Az életkörülménye­ket javította az is, hogy je­lentősen növekedett a I alvás- építés üteme: 300 ezer lakás­sal szemben 317—318 ezer la­kás épül fel a mostani ötéves tervben. Az áruellátás problémáit taglalva a miniszterelnöki expozé bíráló megjegyzése­ket tett azzal kapcsolatban, hogy míg 1968-ban észreve­hetően javult, a múlt évben nem tartott mindenben lépést a>z igé­nyekkel az áruellátás. A helyzet visszásságát több képviselő is meggyőző pél­dákkal illusztrálta délutáni felszólalásában. A képviselők — felszólalásaikban és a fo­lyosói párbeszédekben — egyöntetűen helyeselték, hogy az MSZMP KB novemberi ülése és a parlament legutób­bi költségvetési vitája alap­ján a kormány úgy döntött: el keli érni a lakosság ellátá­sának kiegyensúlyozottságát, s jobban kell kielégíteni az alacsonyabb jövedelműek igényeit is. Kiemelt hangsúllyal szólt a kormány elnöke gaz­dasági életünk egyik legfon­tosabb eleméről, a termelé­kenység alakulásáról. Mint mondotta, az elmúlt négy esztendőben éves átlagban az előirányzott 4.5 százalék helyett csak 3 százalékkal emelkedett az iparban a ter­melékenység. Oláh György, Heves megyei képviselő igen szemléletes tényekkel és ér­(Folytatás a 3■ oldalon.) Á telekgazdálkodási irányelvekről Ülésezett a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága A Szolnoki városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén napirenden szerepelt a szolnoki termelő- szövetkezetek személyzeti mukájáról készült jelentés, valamint a város teleíkgaz- dálkodási irányelveit tartal­mazó javaslat. Ez utóbbi té­máról majd újból tárgyal a végrehajtó bizottság, ami­kor a kormányhatározat vég­rehajtásához szükséges jog­szabályokat kiadják az érde­kelt miniszterek. A tegnapi ülés elé terjesztett anyag a vb tagok tájékoztatását szol­gálta. Mint ismeretes, a kormány tavaly augusztusban kelt ha­tározatában új alapokra he­lyezte a lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátását Felvázolta azokat az alapvető elveiket, amelyek alapján — részletesen szabályozni kell a telekellátást, telekforgal­mat. Az 1031/1969 (VIII. 31.) számú kormányhatározat az új szabályozás alapvető elvé­nek elsősorban a fejlődő városokban, jobb telekellá­tás megszervezését; a köz­művesített és nagyobb laksű­rűséggel hasznosítható terü­letek gyorsütemü beépítését a lakóház építése célját szol­gáló telekkel való foglalko­zás minden más telekkérdés elé helyezését; a személyi telektulajdon mértékének korlátozását tekinti. A helyi tanácsok feladatává teszi az állami telekkínálat lényeges növelését. A fenti célok eléréséért a kormányhatározat telekadó. út- és közmű hozzájárulás és a személyi telektulajdon mértékének korlátozásával tesz intézkedéseket. Újszerű a határozatban annak ki-, mondása, hogy a tanácsok telekgazdálkodási feladataikat az általuk megbízott szerv út­ján gyakorolják Minden, a telekgazdálkodással, közmű­vesítéssel kapcsolatos bevé­tel a tanácsok fejlesztési alapját növeli, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos kölsége- ket is a fejlesztési alapból kell fedezni. A kormányhatározatból már világossá váltak az alábbi tennivalók: a tanácsi szerveknek gondoskodniuk kell t e lekny ü ván tartásról, — amely tartalmazza a város területén lévő beépíthető tel­keket. Meg kell határozni az átlagos építési telekmérete is és kialakítani azokat az övezeteket. amelyekben a közművesítés mértékétől — függően azonos telekadó ka­tegóriákat érvényesítenek. Az elkövetkezendő öt évben szervezetten beépítésre szánt terű leteke^iskb keLLjelöflSl^ s kialakítani áü út-esközm-í hozzájárulások kivetésének módszerét. A javaslat rész­letesen tartalmazta azokat a feladatokat, amelyek az új telekgazdálkodási elvből erednek. A végrehajtási uta­sítások megjelenése után 30 napon belül az érintett ősz- ' tályvezetők és az OTP kidol­gozzák a feladatok végrehaj­tását szolgáló javaslatokat és azt a vb elé terjesztik. ­Wilson—Brandi találkozó * Kreisky kül Politik áj a KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A & OLDALON--------------------------------------------------------------------------­-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------, H ÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK J Magyar—szovjet közős kémiai kutatómunka Szovjet meghívásra Ki- jevbe és Moszkvába utazott dr. Bognár Kezső Kossuth- öijas akadémikus, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem szerves kémiai tanszékének vezetője. Az általa vezetett tanszék ugyan­is több éve eredményes együttműködést folytat a ki­jevi állami. Sevcsénko egye­temmel, az Ukrán Tudomá­nyos Akadémia szerves ké­miai intézetével és a moszk­vai Antibiotikumokat Kutató Intézettel. Bognár Rezső professzor Kijevben résztvesz azon a tudományos ülésszakon, ame­lyet a Lenin-centenárium al­kalmából ezen a héten ren­deznek. Az ülésszakon elő­adást tart „A magyar ké­miai tudományok helyzete különös tekintettel a felsza­badulás óta eltelt időszak­ban” címmel. Ezenkívül meg­beszéléseket folytat a debre­ceni és a kijevi kutatók kö­zös témáiról. Eddig már több kölcsönös publikáció jelent meg. s debreceni tapasztala­tok alapján a természetes vegyületek kutató laborató­riumát rendezik be a kijevi Sevcsénko egyetemen. Az Ukrán Tudományos Akadé­mia szerves kémiai intézeté­vel a mák alkaloidok bioló­giailag hatásos foszfor tar­talmú származékainak kuta­tása területén folytatnak a debreceniek együttműködést. Moszkvában a Gause pro­fesszor vezette új antibioti­kumokat kutató intézetben tölt egy hetet dr. Bognár Re­zső. Ezzel az intézettel he­tedik éve áll munkakapcso­latban a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem szerves ké­miai tanszéke. Az együtt­működés új antibiotikumok szerkezet-felderítésére vo­natkozik. Országos növényvédelmi ankét A korszerű növényvéde­lemről kétnapos országos an­két kezdődött szerdán Kő­szegen. Az ankéton Konkoly István. az AGROTRÖSÉT igazgatója tartott tájékozta­tót az 1970. évi növényvédő- szer ellátásról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben csak­nem egymilliárd forint érté­kű növényvédőszert érték"sí- tettek. Az ellátás általában kielégítő volt, helyenként, időszakonként azonban hi­ány mutatkozott egyes sze­rekből. 1970-ben a tavalyinál mintegy 150 millió forint ér­tékű növényvédőszerrel több áll majd a termelő üzemek rendelkezésére. Több mint tízmillió dollár értékű sz-rt hoznak be a tőkés országok­ból, s növelik a behozatalt a szocialista országokból is. Lényegesen bővül a növény­védőszerek választéka: 200 fölé emelkedik a hazánkban felhasználásra engedélyezett szerek száma. Ezenkívül több mint 300 új szerrel folytat­nak kísérleteket. Az idén első ízben hoznak forgalom­ba korszerű angol gomba­ölő szereket, s bőséges lesz a választék a fontosabb ga­bonafélék gyomirtószerei- böl is. ’ Vegyes műtrágyából az el­múlt évben 3 200 000 tonnát kapott a mezőgazda-ág. Eb­ben az évben 3 600 000 tonna műtrágya értékesítését ter­vezték, de a Szovjetunió■> val folytatott eredményes tárgyalások alapján még to­vábbi 300 ezer tonna1'— fő­leg foszfor és kálium mű­trágyát. kapnak a termelő üzemek. Irány Milánó A HUNGEXPO rendezésé­ben hét magvar vállalat vesz részt az áprilisban nyíló mi­lánói vásárén. A magyar áru eg.v részét már útnak indí­tották Olaszországba. A két vagonnyi szállítmány köny- nyű- és nehézipari terméke­ket. berendezéseket tartal­maz. A MIKEX egyebek kö­zött bemutatja a Török-féle szabadalmaztatott légtisztító berendezést, amely megtisz­títja a szoba vagv az üzem­csarnok levegőjét. Kiállítják a külföldön nagy érdeklő­désre számottartó hulladék­égető kemencét is. Az ELEKTROIMPEX a kosár- labda-eredmóovjelző fény­berendezésen kívül bemutat televíziókészülékeket és mag­netofonokat. Az ARTEX pgveh^k közölt méterárut, a TANNIMPEX pedig bőrdísz­mű-árut mutat be a kiállítá­son, amelyen a magyar vál­lalatok összesen 530 négyzet­méteres területet béreltek ki. A vásár még itthon levő magyar kiállítási anyagát Camionokkal viszik majd Milánóba. Gépesítik a cukorrépa termesztést A cukoripar és a cukorré­pa termelő gazdaságok száz­nál több szakemberének részvételével zajlott le egy fontos tanácskozás szerdán a mezőhegyest cukorgyárban. A cukoripar képviselői rámutatlak, hogy a gazdasá­gok újabban idegenkednek az erősen munkaigényes cu­korrépa termelésétől. Ennek egyik konkrét jeleként az iparnak eddig csak a ter­vezett terület 90 százalékára sikerült termelési szerző­dést kötnie. Még az olyan kedvező termelési adottságú területeken sem érték el a megfelelő eredményt. mint amilyen például a mtezőhe- ayesi cukorgyár körzet°. ahol holdanként 3700—4000 forint tiszta jövedelmet is hoz a ontcorrépa. A termelők álta­lában a munkaerőhiányra hivatkoznak. Az ipar méitá-_ nyalja az érveiket, s tetemes összeget áldoz a munka gé­pesítésére. Békés megye te­rületén az idén hat nagytel­jesítményű szovjet prizmázó gépet állítanak munkába. Fokozzák a rakodás gépesí­tését. s a teljes vetésterület­re szemenkénti vetésre al­kalmas vetőmagot biztosíta­nak. Gondoskodnak arról is, hogy az üzemiek megfelelő számú szemenkénti vet-sre alkalmas géphez jussanak. 1945-ös szükség bélyegek Értékes postatörténeti em­lékek — köztük szükségbé­lyegek és levelezőlapok — kerültek a nyíregyházi Jósa András Múzeum birtokába. A szükségbélyegek és le­velezőlapok a nyíregyházi posta megrendelésére a he­lyi Venkovits-nyomdáhan készültek közvetlenül Sza- bolcs-Szatmár meeve felsza­badítása után, amikor az or­szág más részén rnég dúltak a harcok. 1945. ”nnnr 4-én már ilven bélyegekkel bér­mentesítették a postai kül­deményeket. t

Next

/
Thumbnails
Contents