Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

1970. március 29. i i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A kínai borbélyok forradalma A nagy Mao tanítását a fodrászok is hasznosítják Egy tanteremben száz őrmester ül fegyelme­zett diákként, a terem végében egy vetítőké­szülék, és a falon ve­títővászon. Az előadó asztalán az oktatást szolgáló tárgyak: vil­lamos vezetékek, fo­gók, vasrudak és gumi­botok. Nem elméleti oktatás volt, az előadást gyakorlati be­mutató követte, amihez az elővezetett politikai foglyok szolgáltak. Egy előadás során mintegy tízüket „kezelik” az altisztek. Ismerem a nevü­ket és tudom a tanáruk ne­vét is, aki a kínvallatásra oktatja őket: Haylton főhad­nagy 3 hadsereg rendőri különítményéből. Ellenben nem tudom a nevét annak a „diáknak”, aki óra közben rosszul lett és ki kellett ve­zetni. mert hányingert ka­pott. Ez három hónappal ez­előtt történt, október 8-án. Az iskola azóta sem csukta be kapuit, és jelenleg „ vi­lág legszebb tengeri öblé­ben álló Vila Miljtarban működik. Egy újabb Gestapo léte­zik 1970-ben, és az egész ország ki van szolgáltatva neki. Hidegen, gépiesen, ka­tonai eszközökkel végzik alávaló munkájukat Az or­jjpm olb'ŐT'TYví Itt/w» A brazil tisztikar minde­nütt és mindenkiben ellen­séget lát, és mindenhol fel­kelést szimatol. A száraz­földi hadseregnek külön hírszerző szolgálata van, csakúgy, mint a tengerészet­itek és a légi haderőnek. Je­lenleg 9 „intézmény” műkö­dik. kutat, hajszol és üldöz. Erősebbek, mint a kormány. Egy anya, fia érdekében, egy miniszter közbenjárását kérte, aki azt felelte: — Nem tehetek semmit! Ha beleütöm az orrom, az csak megnehezíti a fia, de az én helyzetemet is. A katonai rendőrség fen­nen hirdeti magáról, hogy a brazíliai Gestapót testesíti meg A kínvallatások olyan méreteket öltöttek, hogy de­cember elsején Emilio Me­dici köztársasági elnöknek is sorompóba kellett lépnie: nyilvánosan elítélte a kín­zásokat Egy héttel később Alfredo Búzáid igazságügy­nánköztársaság”. Brazíliában vagyunk, amely Dél-Amerika felét teszi ki, 92 millió la­kosa van, és fejlődését a termelés anarchiája helyett, a kényszer és terror anar­chiájával fejlesztik. Elképesztő — mondotta Brazília egyik legismertebb ügyvédje — a portugál gyár. matosátás óta nem éltünk meg soha ilyen erőszakural­mak Ez voltaképpen 1968 * decemberében kezdődött amikor szélnek eresztették a parlamentet, majd . 1969-ben Burke Elbrick amerikai nagykövet elrablását köve­tően fokozódott. a jogbiz­tonság megszűnt, a gyanúsí­tottakat és az ügyvédeket egyaránt kezelik,' a jogvédőt is a gyanúsított mellé zár­ják. Könyörtelen ököl sújt le az országra, ahol jelen­leg mintegy 15 000 politikai fogoly sínylődik a börtönök­ben. — Háborús állapotban élünk — mondta Osvaldo Ferraro de Carvalho. a ka­tonai rendőrség parancsnoka, aki meg van győződve arról, hogy Brazília csak akikor kerülheti el Vietnam sorsát, ha a felkelést csírájában el­fojtják. Az utóbbi két év- ben 200 fegyveres támadást vezetett a városi gerilla a •bankok és a kaszárnyák ellen. miniszer ígéretet tett, hogy megbüntetik « tetteseiket, ha bizonyítékot szolgáltatnak a kínzásról. A kijelentésen fel­bátorodott a Veja című Sao Pauló-i folyóirat és a Cor- reio de Manha napilap, és hasábjaikon megtörtént ese­teket sorakoztattak feL Csak azt érték el, hogy másnap egy ezredesi hang szólalt meg a telefoniban: — Ezek­ről a dolgokról egy szót se írjanak többet, megértették!? Azóta ismét csönd van Brazíliában, az „esetek” so­kasodnak, a gyilkosságok folytatódnak, de senki sem mer felszólalni. A hivata­lokban hallgatnak az em­berek. A haditengerészet Kio de Janeiro közelében gyűjtőtá­bort létesített Háromszáz fegyveres katona és 25 rend­őrkutya őrzi a letartóztatot­takat. A tábort szögesdrót és gépfegyverállások veszik körül. A tábor parancsnoka Jósé Clemente Monüro Fil- ho, az első számú segítőtársa dr. Coutinho orvos, a hit­leri Memgele hasonmása, aki tudományosan irányítja a kínzásokat, A gyűjtőtábor egy szige­ten vai\ amelynek mások partján gyakorolják a kín­vallatást, rendszerint éjszaka és a Ringó nevű kutya köz­reműködésével: az áldozatok legérzékenyebb testrészeit mardossa. Az „önfejűeket” ketrecszerű helyiségbe vetik, ahol mindössze három négy­zetméter területen kell meg­húzódnia és csak a pirosra festett falakat bámulhatja az éjjel-nappal égő lámpa vakító fényénél. A köztársasági elnök nyi­latkozata felbátorított 34 le­tartóztatott férfit és nőt, akik az említett sziget gyűjtő­táborából levelet csempész­tek ki az ellenük alkalma­zott kínzásokról. Alkalmam volt olvasni ezt az írást, amely a következő szavak­kal zárult: „E pillanattól kezdődően. ha nyilvánosság­ra került írásunk, életünket az igazságügvminiszter ke­zébe helyeztük.” Nem ok nélküli az állításuk. Az alá­írók elképesztő tényekről számolnak be. Jean-Moro von der Weid, 23 éves fia­talember, a Főiskolások Nemzeti Egyesületének, egy­kori elnöke hajmeresztő tor­túrának volt kitéve. Déltől hajnalig egyfolytában kínoz­ták, az úgynevezett „telefon” módszert alkalmazták, ami abból állt, hogy halántékára szakadatlanul erőteljes üté­seket mértek. A szadizmus és az állatias- ság „legszebb példányai” a Rio de Janeiro-i főparancs­nokságon találhatók. Fonte- nelle ezredes személyesen végzi n kihallgatást oly mó­don, hogy egy víztartályban tartott krokodilust tart és utal arra a lehetőségre, hogy a szerencsétlent kiszolgál­tatja a fenevadnak. A leg­gyakoribb kínzási mód az úgynevezett „pau de arara”. Az áldozatod vasrúdra akasztják, kezénél és lábánál fogva, azután órákon át vil­lamosságot eregetnek a tes­tébe, illetve más alkalmak­kor tüzet gyújtanak alatta, hogv „galetot”, azaz „sült csirkét csináljanak” belőle. A tisztek további módszere, hogy vízsugarat lövellnek a gyanúsított orrába mindad­dig, amíg elájul a fullado- zástól. Barátaink életéből Jugoszláv szakértők Líbiában Mintegy kétezer jugoszláv szakember dolgozik Líbiában utak. lakótelepeit, iskolák és kórházak építésén. Jugoszláv szakértőket kértek fel arra is, hogy vegyenek részt Líbia távlati fejlesztési terveineK kidolgozásában ég a líbiai ipar fejlesztésében. Ezenkívül Jugoszlávia teljes ipari üze­meket szállít Líbiának. Új erőmű Csehszlovákia északnyugati részén új, 200 megawatt tel­jesítményű villamcserőmű el­ső blokkját helyezték üzem­be. Az erőmű építésénél dol­gozó munKások különösen az utolsó szakaszban végeztek áldozatos munkát a rendkí­vüli erős fagyok idején. A Balkán-félsziget első atomerőműve Koszloduj bolgár városban kezdték meg a Balkán-félszi­get első atomerőmüvének épí­tését. Két reaKtorának össz- kapacitása 800 megawatt lesz és felépítése növeli a bolgár energetikai bázist. Az atomerőmű építésében szov­jet és bolgár szakemberek vesznek részt. Útépítés Mongólia sztyeppéin A Mongol Népköztársaság­ban igen nagy gondot fordíta­nak az úthálózat fejlesztésé­re. E sztyeppéi országnak a forradalom előtt úgyszólván egyáltalán nem voltak útjai. Ma Mongólia 3 ezer kilomé­ter hosszúságú úthálózattal rendelkezik, az utak fölé ösz- szesen 22 ezer méter hosz- szúságban építettek hidakat és felüljárókat. Ulan Bator és számos mongóliai település utcáit aszfalttal burkolták, Ipar a fogyasztóknak Korea Munkapártja néhány évvel ezelőtt dolgozta ki a piac szükségleteire termelő könnyűipar aktivizálási prog­ramját. Az üzemek hozzáfog­tak a lakosság által keresett cikkek gyártásához, új termé­kek előállításához. Az elmúlt kilenc év alatt a közszükség­leti cikkek termelése a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságban több mint 3,2- szeresére emelkedett. Az Üj-Kína hírügynökség angol nyelvű kiadványa ri­portot közöl a kínai borbé­lyok forradalmi mozgalmá­ról. A cikk szerint a fodrász­ipari dolgozók olyan mérték­ben forradalmasították a haj­vágást és a borotválást. hogy a széles,néprétegek ismétel­ten meggyőződhettek a nagy Mao elnök gondolatainak mélységéről. Mi is történt valójában? A riport vidéki nagyváros bor­bélyainak tevékenységéről számol be. A fodrászok ugyanis Mao Ce-tung művei­nek közös tanulmányozása után rádöbbentek, hogy mind­addig nem a forradalom szel­lemében szolgálták a népet. Észrevétlenül és akaratukon kívül a kapitalista eszmék és gondolkodásmód rabjai vol­tak. Hajlottak arra, hogy ven­dégeiket pusztán külsejük alapján Ítéljék meg. A tehe­tősebbnek látszó vendégek gondosabban szolgálták ki, s a megkülönböztetett bánás­módnak szintén a kapitaliz­mussal összefüggő következ­ményei voltak: a vendég bő­séges borravalót adott a buz­gó figarónak és ezzel emberi méltóságát sértette meg. Mao elnöK; forradalmi gon­dolatainak jóvoltából a bor­bélyok rájöttek, hogy mind­eddig helytelenül értelmezték hivatásukat. Most undorodva gondolnak korábbi viselkedé­sükre. Hogy isiTiét Kiérdemel­jék a megbecsülést, elhatá­rozták. hogy mozgalmat indí­tanak és változtatnak a ven­dégek iránti magatartásukon. A legszegényebb külsejű em­bereket soron Kívül borotvál­ják, nyírják meg. A legna­gyobb jogokat a legrongyo­sabbak élvezik náluk. Még csak fizetniük sem kell, sőt a borbély ad nekik pénzt, hogy — ha nagyon koszosak elmehessenek a fürdőbe. Gyakran súlyos problémá­kat kell megoldaniuk. Nem szabad megengedniük, hogy egy olyan forradalmi ország­ban, mint Kína. az emberek hosszú hajat viseljenek, mert ez a hajviselet a burzsoá de­kadencia kifejezője. Egyszer azonban egy vendég zavarba hozta őket. Azzal érvelt, hogy maga Mao elnök is meglehetősen hosszúra nö­vesztette a haját. A borbé­lyok az első pillanatban nem tudtak visszavágni, de az­után az egyiknek mentő öt­lete támadt: figyelmeztette az akadékoskodó férfit, hogy ő nem Mao Ce-tung, tehát nem is élvezheti a nagy taní­tó előjogait. Mert Mao — függetlenül attól, hogy mi­lyen a frizurája — sohase kerülhet kapitalista vagy re­vizionista hatás alá. Ezzel a megállapítással a vendég is egyetértett és azon nyomban kurtára nyíratta a haját. A kínai fodrászipar több forradalmi megmozdulást élt át az elmúlt években: 1959- ben például bevezették a láncrendszert. Ha a vendég betért a borbélyüzletbe, hogy megborotválkozzék és fejet mosasson, az üzletvezető be­vezette a hajvágó részlegbe. Fehér kendőt terítettek a nyakába és miután néhány percnyi várakozás irtán ráke­rült a sor, egy borbély meg­nyírta. Ezután a hajmosó osz­tályra küldték, itt kék ken­dőt kanyarítottak a nyakaira és egy másik fodrász meg­mosta a fejét. Ezt követően — sárga kendővel a nyaka körül — a borotválóosztályon megborotválták, majd ismét egy másik részlegben megszá­rították a haját, miközben zöld kendőt viselt. Az ötödik helyen — lila kendővel a vál­lán — olajjal kenték be a vendég tóját és megfésülték. A láncrendszerben a hajvá­gás, fejmosás és borotválko­zás több mint másfél óráig tartott, pedig egy ügyes fod­rász mindezt sokkal rövidebb idő; alatt is meg tudja csinál­ni. De hát akkor egész Kíná­ban a láncrendszer volt a di­vat, é3 a borbélyok sem von­hatták ki magukat a forra­dalmi mozgalomból. A hatvanas évek elején aa előjogok uralkodtak a fodrá­szatban. Ha egy mérnök, egyetemi tanár, pártfunkcio­nárius vagy tiszt érkezett a műhelybe, soron kívül a szék­be ültették, nehogy a vára­kozás miatt késedelmet szen­vedjen forradalmi feladataik elvégzése. Most szakítottak ezzel a módszerrel, és a leg­szegényebbeket részesítik előnyben. mert ők inkább megérdemlik, mint az értel­miségiek, akik Liu Sao-csi eszméit követve, a kapitaliz­mus útjára akarták téríteni Kínát. A kínvallatás magasiskolája A párizsi L' Express különtudósiitása Brazíliából növekedése megkövetelte a fogyasztási cikkek behoza­talának fokozását. A szocia­lista országokból eredő im­portot 10%-kal, a tőkés or­szágokból származót pedig 10,4%-kal emelték, míg az említett országokba irányuló export a megelőző év színvo­nalát mindössze 2, illetőleg 7,6%-kal haladta meg. Az import ilyen mértékű túl­súlyba kerülése az export­tal szemben észrevehetően rontotta Csehszlovákia fize­tési lehetőségeit a tőkés és a, szocialista államok viszony­latában egyaránt. A gazdasági mutatók az ország egészét tekintve nem feleltek meg annak amit a kormány gazdasági irányelvei kitűztek. Az ipari termelés, az építkezés, a munkatermelékenység, a szo­cialista országokba irányuló export növekedési üteme, csak feleakkora volt. mint amit vártak. Ezzel szemben az átlag munkabér és n la­kosság egyéb jövedelmeinek növekedése mintegy két­szeresen meghaladta az elő­irányzatot. Sőt, egy sor ki­emelkedő fontosságú fogyasz­tási cikk termelése a ko­rábbi színvonalon maradt, egyes olyan árucikkele ter­melése pedig, mint a textil, hús, 1968 első félévéhez ké­pest még csökkent is. Ter­mészetesen ez a fejlődési tendencia a köztársaság gazdasági élete szervezeti szétesésének veszélyét hord­ta magában, és a szocializ­mus ügyével szemben ellen­séges erők kezére játszott. Megjavítani a légkört a pártban Ahhoz, hogy az események menetében gyökeres változás következzék be mind a poli­tika, mind a gazdasági élet terén, fel tét] ebül radikálisan meg kellett javítani a párt­ban uralkodó légkört. 1969 áprilisától, de különösen a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága szeptemberi plénuma útán,' megkezdődött a párt mar­xista'—leninista alapokon történő konszolidálódásának bonyolult folyamata, vezető szerepének helyreállítása a társadalmi ég gazdasági élet valamennyi területén, a párt sorainak megtisztítása azok­tól az elemektől, akiktől idegen a szocializmus ügye. A párt szervezeti, politikai megszilárdítása pozitívan mutatkozott meg a népgaz­daságban is. A CSKP KB 1969 máiusi plénumán elfogadott, irány­elvek értelmében az ország­ban olyan rendeleteket dol­goznak ki és hajtanak vég­re amelvek - gazdasági élet feilődéséh“n fen vehető mé- retaW öltön ösztönössé^ le- Vr,;A óc-Vn irámvnln^ifc és a nazet-c-Wnt p - 1 Vaz­Hae-árri rlíVp-Irtívában T-örVOtla­la-ott fejlődés medrébe te­re’ ik. Mivel a direktíva mutatói tisztán tájékoztató, a vál­lalatokra nézve nem kötele­ző jellegűek voltak, életbe léptették a megállapodások módszerét. A megállapodá­sokat a minisztérium kötöt­te az egyesülés vezető szer­vével, vagy közvetlenül a vállalattal, és olyan ^érde­seket érintett, 'mint a ter­melés, a bel- és külföldi pia­cokra történő áruszállítások, a munkatermelékenység nö­velése, a munkabér, az árak és a beruházások. A megállapodások 1969 második felében léptek ér­vénybe. Az állami tervirá­nyításnak korántsem tökéle­tes módszereivel néhány hó­nap alatt, érthető módon, nem lehetett gyökerében megváltoztatni a helyzetet, és kiugróan megjavítani az év gazdasági eredményeit. Pozitív eredmények azonban születtek. Az 1969-re vonatkozó sta­tisztikai adatok bizonyítják, hogy az ipari termelés fejlő­désének komoly aggodalom­ra okot adó több fontos mu­tatóját sikerült bizonyos mértékig „hozzáigazítani” a gazdasági direktíva célkitű­zéseihez. A mezőgazdaság­ban a termés jobb volt, mint 1968-ban. Meglehetősen nehéz hely­zet alakult ki a kiskereske­delemben. különösen az év végén. Az 1968—69. években a Dénz-iövedelmek — az utóbbi időben hozott intéz- kedésrk e’lenére — mintegy 44 milliárd koronával, az­az 25%-kal emelkedtek. Csehszlovákiában a kará­csony előtti és az új évet megelőző kereskedelmi idő­szakot mindig a vásárlók áradata jellemzi. Az elmúlt évben még fokozta a keresletet az a kö­rülmény, hogy az embe­rek az áremelésekről és a várható pénzügyi reformról terjesztett provokatív hí­resztelések keltette félel­mükben minél többet akar­tak vásárolni. Meg kell mondani, hogy a belkeres­kedelem. alapjában véve ki­állta ezt az erőpróbát, még a lakosság ellátását súlyos­bító olyan további " nehéz­ségek ellenére is. mint az el­múlt évi rendkívüli erejű csehszlovákiai havazás és fagy. Állami terv 1970 re A fentebb említett rend­kívüli intézkedéseken kí­vül a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya rendeleteket hozott a gaz­dasági fejlődés irányításá­ban az állami terv szere­pének visszaállítására. 1970- re kidolgozták és jóváhagy­ták a népgazdasági tervet, amelynek előirányzatai az ágazati egyesülések vezér- igazgatóságain keresztül jut­nak el a vállalatokhoz. és kötelezőek számukra. Intéz­kedéseket hoznak a vezér- igazgatóságok munkájának javítására és az egyes ága­zati egyesülésekben betöltött szerepük, a munkafegyelem és a vállalatvezetőségek te­kintélyének megszilárdításá­ra, valamint a vállalatveze­tőség belső szervezeti fel­építésére. A tervnek megfelelően a belső ' piaci konszolidáció ér­dekében mérséklődni fog az átlagos nominál bérek nö­vekedési ütemet, amely az előirányzat szerint megköze­lítően 2,9% lesz. A terv egy sor intézkedést tűz ki, a beruházásokban és a7 álló­alapok felhasználásában mu­tatkozó hiányosságok kikü­szöbölésére. Az állami te­vékenység fontos területe, ahogy ezt a plénum hang­súlyozta. p belkereskedelem. Feltételezik, hogy ebben az évben az export meghaladja az importot. Csehszlovákia egész területén helyreállít­ják a külkereskedelem egy­séges irányítását. Nagy fi­gyelmet szentelnek a mező­gazdaság további fejlődésé­nek és iparosításának is. A CSKP KB 1970 januári plénuma feltétlenül fontos mérföldkő a csehszlovák népgazdaság fejlődésében. A plénumon hozott döntések meghatározzák a párt gaz­daságpolitikájának ez évre vonatkozó legfontosabb cél­jait: az éves operatív terv teljesítését, az 1971—1975. évi népgazdasági fejlesztési terv kidolgozását, a jobboldali erők által a gazdasági élet vezetésében előidézett tor­zulások felszámolását, olyan hatékony vezetési rendszer életbeléptetését, amely az elkövetkező öt évben meg fog felelni a népgazdasági . fej­lődés szükségleteinek. (Ford.: Szilágyi Péter) KÜLPOLITIKAI * A brazil Gestapo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents