Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
1970. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Állami kenyér — .. Katonai díszszemle szövetkezeti kenyér Ünnepi ülés a, Parlamentben Átadják az Állami-díjakat és a Kossuth-drjakat Készülődés a felszabadulás 25. évfordulójára A felszabadulási évforduló hagyományos ünnepeinek sorozatából is kiemelkedő dátum az idei: április 4-én leg- újabbkori törtnélemének negyedszázadát új élete megszületésének 25. évfordulóját köszönti felszabadult népünk. A történelmi sorsfordulón dolgozó népünk bensőséges ünnepségeken emlékezik meg a szabadságért elesett hősökről. s az új negyedszázad küszöbén —- felmérve a megtett utat — számba veszi a jövő feladatait. x j\em üzlet a kenyér nálunk. Nem „nagy üzlet” szó szerinti értelemben. A gaboha felvásárlási árak ugyanis az elmúlt esztendőkben a gazdaságilag indokolt mérték közelébe emelkedtek, a kenyér árak viszont maradtak a korábbi hatóságilag előírt színvonalon. Az állam ugyan mindenkinek, aki köz- fogyasztásra ' kenyeret süt. mintegy 25 százalékos dotációt ad, évi egymilliárd forintot fordítva erre. Valami busás hasznon azonban még így sem marad a pékségek főkönyveiben. Nem egyszerűen üzleti kérdés azonban a szó átvitt értelmében sem. a kenyér több mint szimpla gazdasági probléma. a kenyér társadalmi ügy. politika. Szeretjük a jó kenyeret. illetve sokszor csak szeretnénk és ez a körülmény igen jelentősen befolyásolja társadalmi közérzetünket. A sütőipar egy időben állami, tanácsi monopólium volt nálunk. A régi pékségek államosításával, vagy új beruházásokkal sütőüzemek, kenyérgyárak létesültek szigorúan meghatározott körzetekkel és ellátási kötelezettséggel. A negyedik ötéves tervben ez a különleges fontosságú iparág is sokat korszerűsödik. fejlődik majd. Tökéletesítik a berendezéseket, és jelentősen bővítik » kapacitást is. Miért kell minálunk a sütőipar teljesítőképességét fokozni? Hiszen — így kell fogalmazni — még mindig évi százezer vagon kenyeret fogyasztunk, azaz nagyjából fejenként egy métermázsát. Ez mindenképpen sok. Életszínvonalunkhoz képest is, az egészséges táplálkozás igényeihez képest is. de „át- lagsúlyunkhoz’’ képest is. Persze nem hiábavaló az egészségügyi propaganda és meglátszik, hogy egyre több ember tudja már megfizetni a húst, a tejtermékeket. A kenyér abszolút fogyasztása valamicskét csökken is országunkban. Azonban ennél sokkal nagyobb ütemben, rohamosan csökken a vámőrlés. Egyre kevesebben dagasztanak és sütnek odahaza, inkább a boltban vásárolják meg a mindennapi kenyeret. Ez a szervezett ellátás iránti igényt évenként országosan mintegy két százalékkal növeli. Nem tűnik soknak ez a két százalék, de kétségtelen, hogy ezt a többletet az állami. tanácsi sütőipar nem lesz képes kielégíteni. Társaikra van szüksége; termelőszövetkezeti, állami gazdasági, kisipari szövetkezeti, fogyasztási szövetkezeti és magánpékségekre. Az új igény ugyanis elsősorban a falvakban jelentkezik, a nagy sütödéktől, a kenyérgyáraktól távol. Márpedig ami a kenyér minőségét rontja, az elsősorban a szállítás. Az emberek szívesebben vásárolnak meg egy friss cipót még akkor is, ha a másik polcon áíló kétnapos, tíz, húsz kilométerről hozott Vekni minősége jobb. Mert az csak jobb volt, a gyárban, amikor .kisült. A helyben létesült kisüzemnek pedig nem kell szállítania, a kemencéből azonnal a pultra teheti a kenyeret. A kisüzemnek más előnye is van. Kicsiben könnyebb specialitásokat készíteni. Nagy kenyeret, vagy kis cipót, krumplis kenyeret, vagv paprikás kiflit, tejes kalácsot stb. A fogyasztó pedig elsősorban ezekért a helyben hagyományos különlegességekért hálás. A többszektorúság legnagyobb előnye azonban a versenv. B^dao-rten nőidéül a gyárak fttvonöt vaeon ke- nvf-rot naponta. A ItákrV-zi Kt<=- mi--döcsre öt vagonnvtt. At »Tiborok azonban kénes®!- v><rnrn kerületen átutazni, bnefv abból a kenyérből, kifliből vásároljanak. Ez a szerény verseny ugyanakkor elég volt ahhoz is, hogy felrázza, seregnyi újítás bevezetésére ösztönözze a nagyipart. Még inkább így van ez vidéken. Szinte titokként. bizalmas értesülésként súgják meg egymásnak az emberek, hol lehet valami igazán jóféle pékárut kapni és ott, a kicsi pékség előtt autók serege áll meg naponta. A kenyérsütés ma már nem az állami vállalatok monopóliuma. De csak elméletben nem az. A pontos képet nem ismerjük, most készül á részletes felmérés. Ügy becsüljük azonban, hogy az összes többiek mindössze a teljes termelés három százalékát állítják elő. Ez gyakorlatilag semmi. Az állam maga is szeretné, ha ez a helyzet megváltozna. Ezért ösztönzi a többi szektorokat. hogy kapcsolódjanak be az ellátásba. Az ösztönzés módszere tavaly még főleg a hitel- kedvezmény volt. Tehát az, aki sütődét akart létesíteni, soron kívül kapott hitelt. Ez azonban kevésnek bizonyult, mindössze néhány tiszteletreméltó mezőgazdasági üzem, vagy szövetkezet lépett erre az útra. Most január elseje óta határozottabb az állami buzdítás. Aki sütő üzemet létesít, az a beruházás 30 százalékát vissza nem térítendő állami támogatásként megkapja. Emellett megmarad a hiteltámogatás is, sőt. két százalékkal csökkentették a kamatot. Egynapi 40 mázsás kapacitású, gőzkemencés sütőüzem beruházási költsége az épületekkel, szociális létesítményekkel együtt mintegy három, három és fél millió forint. A beruházó szerv tehát egymillió forintot kap az államtól. Az összeg még így is jelentősnek tűnik. Nem mindenütt kell azonban mindenestől új üzemet létesítem. Meglévő épületek, berendezések felhasználásával egy ilyen vállalkozásba már néhányszázezer forinttal is bele lehet kezdeni. Az állami. támogatás és hitel pedig az átalakításokra is jár. Ezt a támogatást ma még csupán mezőgazdasági üzemek kaphatják meg. Ez egy kicsit érthetetlen szűkítés, ugyanis ha kisipari. vagy fogyasztási szövetkezet kapcsolódik be az ellátásba, az a lakosságnak ugyan olyan előnyt jelent Reméljük előbb-utóbb ezekre is kiterjesztik az engedményeket. Buzdítjuk tehát a szövetkezeteket: létesítsenek pékséget. Adnánk egy üzleti tanácsot is. Ne csak kenyeret, hanem péksüteményt is készítsenek. Itt van a legnagyobb lehetőség a nagyon kapós finomságok előállítására. ezen a területen fokozódik a legerőteljesebben a fogyasztás és ez a munka lényegesen kifizetődőbb is, mint maga a kenyér. De ismételten hangsúlyozzuk, hogy ebben a beruházásban ne az üzleti oldalt nézzék és lássák először. Hanem a társadalmit, a politikait. A messze földre szálló jó hír és a helyben jobb kenyérhez jutó fogyasztók — akik egyben a szövetkezeti tagok — öröme, elégedettsége nagyobb haszna lesz a vállalkozásnak. mint a papíron kimutatható gazdasági eredmény. F. B» Koszorúzás Az ünnepi megemlékezések legelső eseményei: tiszteletadás azoknak, akik életüket áldozták a felszabadító harcokban. Április 3-án koszorúzás! ünnepséget tartanak a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök terén koszorúkkal díszítik a felszabadító harcokban elesett bolgár, román, jugoszláv, és amerikai hősök emlékműveit is. Az országgyűlés ünnepi ülést tart. amelyen a parlament tagjain kívül részt vesznek a párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának tagjai, a Minisztertanács tagjai a társadalmi és tömegszervezeteK képviselői, a megyék párt- és. tanácsi vezetői, továbbá kiválóan dolgozó értelmiségiek. munkások, a párt és a munkásmozgalom veteránjai, a Budapesten áKkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Április 4-én délelőtt jubileumi díszszemlét tartanak a fegyveres erők alakulatai a Felvonulási téren. Az idei díszszemle nagyobb szabásúnak, impozánsabbnak igérKe- zik az eddigieknél. Lovaskatonák A felvonulás újdonsága lesz a fegyveres erők 25 éves múltra visszatekintő csapatainak bemutatkozása, s érdekes színfoltként korhű öltözetű lovaskatonák is elvonulnak majd a tribün előtt. A jubileumi évfordulóra hazánkba várják a szovjet, a bolgár, a román és a jugoszláv hadsereg küldöttségeit; ezek a delegációk képviselik majd azokat az országokat, amelyeknek fegyveres erői részt vettek a hazánkat felszabadító hadműveletekben. Kőolajból papír Inouye Tetsujiro „Kőolajból származó szintetikus papír vagyok” című könyvében részletesen ismerteti a szintetikus papírt; megma- gjíaráEtaa, miért Van rá szükség, hogyan készül és milyen lehetőségek várnak rá a jövőben. Japánban, évről-évre növekszik a papírfogyasztás, 1968-ban már elérte a 10 millió tonnát. Az ország papír- gyártása nagyrészt ' import cellulózéra támaszkodik, de fennáll az a veszély, hogy ha továbbra is a jelenlegi ütemben növekszik a papírfogyasztás, rövidesen hiánycikké válik« a cellulózé. Ezek a körülmények indokolják a kőolajból előállított szintetikus papír megjelenését. E papír gyártásához szintézis útján nagy molekula- súlyú polimereket (különböző műanyagokat, a többi között polietilént és polivinilklori- dot) állítanak elő kőolajból. A műanyagokat vékony fóliákká dolgozzák fel és utána hozzák létre bennük a papírnak megfelelő tulajdonságokat A díszszemlét követően — s ez is új színfoltja az április 4-i ünnepségeknek — 60 000 budapesti fiatal, diák és ifjúmunkás köszönti látványos tömegdemonstrációval hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. A csaknem másfélórás felvonulás alakzatai, csoportjai szemléletes makettekkel emlékeztetnek az eltelt negyedszázad társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésére. Két zárt tömb halad egymás mellett. az egyik a híres kalapácsos embert, a másik a Magyar Kommunista Párt emblémáját emeli magasra. A tribün előtt a két csoport ösz- szeolvad — a két munkáspárt egyesülését szimbolizálva — majd az ötágú vörös csillag alatt halad tovább. Megszakítás nélkül áramlik a fiatalok tömegé kronologikus sorrendben idézve fejlődésünket. „Megelevenednek” a szocialista úton megtett első lépések eredményei, s munkásőrök közreműködésével szimbolizálják az ellenforradalom leverését. A legnagyobb. tízezres tömb a Magyar Szocialista Munkáspárt nevét emeli magasra, az utolsó menet-alakzatot sportolóK alkotják, 13 000-es seregük látványos gyakorlatokat mutat be. A zárókép gondolata: együtt a szocializmus felépítéséért. Fogadás Április 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi fogadást ad a Parlamentben. A jubileumi évfordulóhoz számos, más kimagasló esemény is Kapcsolódik. A Parlamentben ünnepélyes külsőségek között — a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében — átadják az Elnöki Tanács által alapított Állami-díjakat olyan személyeknek akik a tudomány, Ma már nehéz lenne megállapítani, kiknek a lelkén szárad a tiszafüredi járás néhány községének ésszerűtlen és minden esztétiKát nélkülöző települése. Egyesek szerint volt olyan főszolgabíró, aki csak közvetlenül az út szélére engedélyezte az ' építést. a következőnek más kikötései voltaK és ezeknek a A kétezer laKosú községben sok a tennivaló a falu csinosítása terén. A községi tanács vezetői nemrég a tiszafüredi járási tanácshoz fordultak felhívással, melyben a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére szépítési versenyre hívták ki a járás valamennyi községét. A járási tanácsnál, örömmel fogadták a Kezdeményezést és jelentős pénzjutalmat ajánlottak fel az első helyeiteknek. Máris lázas munka folyik községekben. AbádszalÖKOn - községi tanács 20 ezer forintot ajánlott fel a tanácstagi körzetek ösztönzésére. A „háziverseny” legszebb köra műszaki fejlesztés, a termelés szervezése és irányítása vagy a közvetlen termelő- munka, a gyógyítás és az oktatás-nevelés területén járultak hozzá kimagasló eredményekkel a szocializmus felépítéséhez. Ugyancsak itt nyújtják át a Kossuth-díja- kat, a kiváló, illetve érdemes művészi kitüntetéseket. Az egyéb művészi díjak átadásának ünnepi színhelye a Fészek Klub lesz. A negyedszázados évfordulóhoz méltó, gazdag esemény- sorozattal. díszbe öltözve köszönti a főváros április 4-ét. Az ünnepi megemlékezések már az évfordulót megelőző napokban megkezdődnek: a sokéves szép hagyományt követve Budapest lakói, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői bensőséges koszorúzás! ünnepségeket tartanak a szovjet hősi emlékműveknél. szobroknál. Hálastaféta Április 3-án érkezik Budapestre az ország fiataljainak hála-stafétája, amely minden megyét megjárva gyűjti ösz- sze a felszabadítóknak címzett üdvözleteket. A stafétákat ünnepélyesen fogadják a III. kerületi Felszabadulás téren, Újpesten, a Qsztapen- ko, illetve a Steinmetz emlékműnél, majd a négy irányból érkéző menet a Sza- / badság téren találkozik. Az ország minden részen új. létesítmények sokaságának avató ünnepségéi is kapcsolódnak a felszabadulás 25. évforduló járnák ünnepi programjához. Harmadik ötéves tortáink egyik legnagyobb élelmiszer- ipari beruházásaként átadják rendeltetésének a Debreceni Konzervgyárat. A csaknem 2400 állandó dolgozót foglalkoztató, több mint egymilliárd forintos költséggel készült létesítményben évente hatezer vagon Különféle terméket állítanak majd elő, s a gyár gyorsfagyasztójának teljesítménye . is meghaladja az ezer vagont. meggondolatlan rendelkezéseknek a falvak látták a kárát. Különösen a sáros idő beköszön tével nyújtanak nyomasztó látványt a házaK között kanyargó egy járdás sikátorok, amelyekről csak a helyismerettel rendelkezők tudják, hogy az a falu fő utcája. A versengés két kategóriában folyik. Küíön bírálják el a benevezett nagyközségek —■ AbádszalóK. Kunmadaras, Tiszafüred — erőfeszítéseit és külön a kis falvak csinosodá- sát. Az, első kategóriában 50 ezer, a másodikban 30 ezer forint a tét. A zsűrizés feladatát ellátó operatív bizottság augusztus 20-án tesz igazságot; ekkor hirdetik ki a verseny végeredményét. zete nyeri el ezt az összeget, A tiszaderzsiek parkosítanak. fásat ültetnek és rend- beteszik az állami épületek külsejét is. Az utak javítására 23 ezer forintot szándéKitüntetés szovjet katonáknak A Magyar—Szovjet1 Baráti Társaság budapesti elnöksége a társaság jubileumi aranykoszorús jelvényével tüntette ki az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok 43 tagját — tábornokokat, tiszteket és katonákat. A kitüntetettek részt vettek a Budapest felszabadításáért folytatott harcokban, másik részük pedig a Magyar— szovjet barátság ápolásában szerzett kiváló érdemeket. A kitüntetéseket szombaton délelőtt a Barátság Hazában ünnepélyesen adták át. A kitüntetettek nevében Slz. V. Golubjev vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse mondott köszönetét. Ezután az MSZBT budapesti elnöksége fogadást adott a vendégek tiszteletére. Magyar—szovjet veterántalálkozó A felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet veterán küldöttség — az első gárdahadosztály tagjai szombaton délelőtt látogatást tettek a Partizán Szövetség székházában. A vendégeket Gábor István, a szövetség alelnöke és a Nagy Honvédő Háborúban részt vett magyar partizánok fogadták. A vendégek és házigazdáik több mint két órát töltöttek szívélyes, baráti hangulatban, visszaemlékezve egykori harcaikra. Fodor József és Fenyvessy Béla emlékérmék A Magyar Higiénikusok Társasága szombaton tartotta a közegészségügy nagy úttörője, Fodor József és a Budapesti Orvostudományi Egyetem egykori neves professzora, Fenyvessy Béla emlékének szentelt ülését az Országos Közegészségügyi In-« tézet nagy előadótermében. Dr. Bakács Tibor profesz- szor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója nyújtotta át az idei Fodor József emlékérmét dr. Be- rencsi György professzornak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem közegészségtani intézete igazgatójának. koznak Költeni, nem számítva a. társadalmi munkát, melynek felajánlásában a lakosság körében nagy volt a lelkesedés. A járás egyik legszebb községe _ Nagyiván. Széles főutcáját két oldalról járdák kisérik. Az útmenti vízlevezető árkok kőburkolatúaK. Ezekre az elmúlt években két és fél millió forintot köl- tötteK. A házak előtt virágágyak. Ottjártunkkor szakadó esőben ültetett facsemetét egy férfi. Valamennyi résztvevő nyer Még sokat írhatnánk a községek lázas igveKezetéről, az egészséges versenyzési kedvről. A tiszaszentimrei községi tanács, ezer forintért vásárolt virágmagvakat, melyeket kikeltük után a melegágyból ültetnek ki a terekre, kertekbe. A verseny tehát« megkezdődött.) Bármelyik község lesz is a győztes ebben a vetélkedésben a járás valamennyi résztvevő faluja nyer.- Pb — Melyik lesz a legszebb... Mindenki győzni akar A tiszaderzsiek kezdték
