Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

1970. március 2& SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A jogról mindenkinek — 10. Család és alkohol „Az én dolgom, hogy mennyit iszom. Én keresem asz árát, jogom van inni, sen­kinek semmi köze hozzá.” Ismerős szavak ezek na­gyon sok család számára. Hi­szen az apa, vagy a család­fenntartó nagyfiú erre szo­kott hivatkozni, ha valaki megpróbálja rábeszélni: ne igyon annyit, mert a családot károsítja meg vele. A törvény nem tiltja, nem is tilthatja meg az alkohol- fogyasztást, annál kevésbé, mert a kis mértékben fo­gyasztott bor például egyes esetekben még egészségre hasznos is lehet. (A kocsmák bezárásai, a teljes alkohol- tilalom — amelyet már so­kan javasoltak —, ugyan­csak nem vezetne eredmény­re: az Amerikai Egyesült Ál­lamokban évtizedekkel ez­előtt megpróbálkoztak vele, s az eredmény: még több alkoholista lett.) Arról viszont intézkedik a törvény, hogy a részegeske­dés ne mehessen huzamo­sabb időn át a család, az eltartottak rovására. Három éve, 1966 októberében al­kotott a Népköztársaság El­nöki Tanácsa törvényerejű rendeletet „Az alkoholisták­kal kapcsolatos egyes intéz­kedésekről”. Ebben egyrészt lehetővé teszi, hogy azok az alkoholisták, akik meg akar­nak szabadulni káros szenve­délyüktől, önként jelentkez­hessenek rendelőintézeti el­vonókúrára, s ha ez nem bizonyul hatásosnak, kór­házban folytathassák a kú­rát Másrészt intézkedik azokról is, akik önmaguk nem tudnak vagy nem akar­nak lemondani a rendszeres italozásról: «Azt az alkoho­listát aki rendszeres és túl­zott alkoholfogyasztásból ere­dő magatartásával családját kiskorú gyermekeinek fej­lődését, saját egészségét környezetének biztonságát veszélyezteti... — a tanács vb egészségügyi szakigazga­tási szerve gondozásort való részvételre kötelezheti.” A gondozást, — vagyis el­vonókúrát — az alkoholista családtagjainak kérésére, il­letve a tanács, a gyámható­ság, a rendőrség, a Magyar Vöröskereszt, az alkoholista munkahelyének valamelyik illetékes munkatársa vagy az alkoholizmus elleni küz­delem helyi bizottságának kezdeményezésére rendelhe­tik el. A gondozó-intézett kezelés addig tarthat, amíg az alko­holistának arra szüksége yan, vagyis — amíg le nem szo­kik az ivásróL Ha a kény­szer elvonókúrára küldött alkoholista magatartása miatt az intézeti kezelés nem vezet eredményre, az illeté­kes orvos javasolhatja a kórházi beutalást. A kórhá­zi elvonókúrán lévő alkoho­listát munkaterápiás inté­zetbe is át lehet helyezni, a kezelés azonban a kórház­ban és a munkaterápiás in­tézetben együttesen hat hó­napnál nem tarthat tovább. A társadalmat, de ezen belül elsősorban a családot védik ezek az intézkedések, hiszen az alkoholisák a leg­több esetben éppen hozzá­tartozóikkal, gyermekeikkel szemben viselkednek durván, az ő életüket nehezítik meg. A törvény azonban arról is gondoskodik, hogy az alkotni rabjainak féktelen pazarlása ellen is védett legyen a család. Ügyészi indítványra a bíróság elrendelheti, hogy az alkoholista keresetéből egy jelentős részt levonhassanak és azt házastársának vagy kiskorú gyermekei gondozó­jának fizessék ki. Ez a ősz- szeg az alkoholista munka- vállaló összes jövedelméből a más címeken történő le­vonások után fennmaradó összeg fele lehet. A rendel­kezés egyformán vonatko­zik mindenkire, akár ipari üzemben, hivatalban, mező- gazdasági vagy kisipari ter­melőszövetkezetben stb. dol­gozik. Külön intézkedik az alko­holistákkal kapcsolatos jog­szabály arról is, hogy kiket kell meghallgatni azon a tárgyaláson, amelyen a ke­reset egy részének a család­hoz juttatásáról döntenek. Ilyenkor az érdekelt család­tag is — a bűnügyi eljárá­sokkal ellentétben — köteles tanúvallomást tenni. A bíró­ság határozatát meg lehet fellebbezni, de az alkoholis­tát foglalkoztató vállalat a tárgyalás utáni munkanapon értesítést kap a határozatról, s már a legközelebbi fizetési napon eszerint kell az esedé­kes bért, fizetést kiadni, te­kintet nélkül a fellebbezésre. A törvény tehát számos intézkedést tartalmaz a csa­lád védelmére az alkoholis­ta családtagokkal szemben, de teljes védelmet nem ad­hat. Ahhoz a társadalom segítsége is szükséges, Várkonyi Endre Mindene a zöld, meg a virág... A hosszú tomácos ház ge­rincét itt-ott már megrok- kamtotta az idő. a hatalmas udvar fölött gyöngytyúk csa­pat húz el, majd békésen le­száll a jókora kert közepén. Tavasz lesz. A gazda tekintélyes sóder­kupaccal birkózik. Egy fia­tal kezében sem járhatna gyorsabban a lapát. — Nem veszem észre, hogy múlik az idő. pedig 68 éves vagyok. Hallja mit: mondok, — húzza ki magát büszkén — egy zsák búzát még köny- nyen elviszek. Bár az utób­bi időben nem volt szüksé­gem a fizikai erűmre. — A felszabadulás után Pesten a szappangyárban dolgoztam, mint kertész. Szép Ms üvegházam volt Ha idegenek érkeztek a gyárba, csak elgyönyöirködtek a vi­rágos udvaron: — Nem is gyár ez. hanem üdülő ' — mondták. — Itthon, is kertész va­gyok. Az egész Abádszalók parkját én gondozom. Itt is van egy szép üvegház: Télen fűtök benne. Ha hideg van, éjjel is felkelek és többször is átmegyek a tűzre tenni. — Szép lesz ez a falu. Már tervet is készítettem, hogy fogom beültetni a te­reket utak szélét A tanács­háza előtti kertben virágot akarok. Az udvaron az ár­nyékban pálma-kertet olyat mint Pesten volt — Csak a meleg jönne már. Olyan embernek, aki­nek mindene a zöld, meg a virág, kínszenvedés a véget nem érő hideg idő. — Meglátja — teszi hozzá búcsúzóul —. öröm lesz nyáron végigmenni Abád- szalókon. Elhisszük, de — bár már ott ttrtanánk... — pb — Hobby a javából Először azt hittem, hogy a televízióban reklámműsor megy a dohányzás örömei­ről, mert a képernyőn csak ' különböző cigarettacímkék villogtak, kellemes zene áradt a hangszóróból. Nagy volt a rémületem, amikor a A szolnoki ezermester „új­típusú” televíziós készüléke tud még mást is. Bekapcsol­ja az „igazi” tv-t, megszólal­tatja a konyhai rádiót, ezen­kívül akkumulátort tölt a kisrádióba és nyugvóhelye jóféle italoknak. A lakásban még más sokkal gyakorla­tiasabb „ördöngösség” is ta­lálható. Személy szerint én nagyon irigylem Csekő Lász­lót, a vegyiművek mérnö­két, mert lakásában nem durva vekker-berregés éb­reszt. Egy kis szerkezet te­szi lehetővé ezt, mechanikai és villamossági törvénysze­rűségek alapján, összekap­csolja az ébresztőórát a rá­dióval és a kívánt időben automatikusan bekapcsolja á rádiókészüléket. A lakásban lévő többi újí- |as is mind gyakorlati célt házigazda a készülékhez lé­pett .és egy természetes moz­dulattal lehajtotta a kép­ernyőt, megkérdezte mit ké­rek. A tv-masina ugyanis „álcázott” bárszekrényként szolgál, Csekő János vegyi­művek telepi lakásán. szolgál. A hűtőszekrény „helyzetjelző” lámpái: piros színű lámpa ég, ha működik a fridzsider, zöld, ha kikap­csol az automata. Egy má­sik „műszerhez” a minden­napos háztartási „tragédia” adta az ötletet: hogyan aka­dályozzuk meg a tej kifu­tását? A Glimm-típusú lám­pa Csekőék konyhájában mindig ég, ha bekapcsolják a villanytűzhelyet. A konyha függőlámpája is saját ter­vezésű és készítésű. Alap­elemei: műanyag tányér, mo­sóporom flakon* virágváza. A Cinzanos üveg némi át­alakítással olvasólámpa lett. Telefonból óra A ház urának nemcsak a barkácsolás a hobbyja, sze­ret fotózni A színesfil­met maga hívja elő, házi­laboratóriumában készíti a képeket. Itt is megmutatko­zik konstruáló kedve, tehet­sége; egy rossz telefonké­szülékből fotózáshoz expozí­ciós órát készített. A lakás­ban szinte minden a keze- munkáját dicséri. A beépített szekrény ügyes ötlet „ma­szek” tervezés. Az előszo­bái fogast őrző, a régi gáz­lámpát utánzó falikarok ere­dete: tartójuk valamikor ka­rácsonyfa talp volt. A vegyiművek mérnöké­nek szenvedélye nem tyjke- letű, gyermekkora óta fúr-fa- rag, próbál olcsón újat ké­szíteni. Mesélte, hogy isko­láskorában egyszer megütöt­te az áram, akkor határozta el, hogy „közelebbről is megismerkedik” ezzel a „rá­zós” témával. Diák volt még, amikor édesapjával —, aki maga is ezermester volt — búzaőrlésre alkalmas szél­malmot épített. Otthoni szórakozása: job­bá, kényelmesebbé, szebbé tenni lakását. Most az elő­szobába akar új „csillárt” készíteni — kocsikerékből. ** k. Sí- "* Zenés ébresztő Hivatala: Szolnok megye — Neve? — Lesták Katalin. —1 Életkora? — Huszonhárom év. — Lakása? — Hát... A szüleim Hu- nyadfalván élnek. Az ón sze­mélyi igazolványomban is ez a lakhely áll, azonban ez nem jelent semmit. Járom a megyét. Hol itt vagyok, hol ott. Hogy elejéit vegyük a ké­tes találgatásoknak, közöl­jük, hogy a fiatal lány pos­tai dolgozó, a beosztása pe­dig állandó helyettesítő. A munkahelye — ha lehet így nevezni a néhány napos, vagy hetes egyhelyütt tartóz­kodást — most a mesterszál­lási posta. Ismétlem, most, mert lehet, hogy mire ez az írás megjelenik, már újabb községben vögzá 3 munkáját. — Négy éve dolgozom a postánál. Budapesten végez­tem a Postaforgalmi Techni­kumot Az első perctől kezdve érdekelt és izgatott a helyettesítő mozgalmas, változatos élete. Jelenleg két három hétig vagyok egy-egy postaihivatalban. Az is vonzó ebben a munkában, hogy á helyettesítőnek mindenhez érteni kell. A telefontól a hírlapforgalmazásig otthon kell lenni a szakmában. — Idővel meg lehet szokni ezt a vándorló életformát Az egyik legfontosabb felté­tele az, hogy érteni kell az emberek nyelvén. Mire meg­érkezem egy községbe, a hi­vatalvezető már 'legtöbbször gondoskodik a szállásróL Vár az albérlet és ahány ház. — annyi házinéni. Ren­geteg emberrel ismerkedik meg a helyettesítést végző. Ahol hosszabb ideig tartóz­kodom és különösen, ha jól is érzem magam, fájó az el­válás. — Bár szeretem a munká­mat áprilistól mégis búcsút mondok az utazgatásnak. Férjhez megyek. Természe­tesen a vőlegényem is pos­tás — és helyettesítő. Je­lenleg Mezősason dolgozik. Elég gyakran beszélgetünk telefonon, személyesen, azon­ban havonta ha egyszer ta­lálkozunk. A megyében tizenkét he­lyettesítő tevékenykedik. Há­rom kislány éppen most ké­szül erre a feladatra Így hát Lesták Katalinnak is meglesz a helyettese. — pb — Húsleves, grízgaluskával, Tyúkpecsenye pikáns mártással, Diókrémtorta rummal. Tyúkpecsenye pikáns már­tással: Tyűkot, vagy esetleg bármilyen más szárnyast pi­rosra kisütünk és szépen fel­darabolunk. Pecsenyés tál­ban elhelyezzük, főtt rizzsel, és szalmaburgonyával dí­szítjük, pikáns mártást adunk mellé: 2—3 tojásból majo­nézt készítünk, amelybe 2—3 kanál vörösbort, V2 kanál tárkonyos ecetet és 2—3 ka­nál tejfölt, törött borsot, csi­petnyi cukrot, sót, késhegy­nyi pástétomfűszert és V2 kg egészen apróra vagdalt ká­posztát keverünk. Ha a már­tást sűrűnek találjuk, még borral hígíthatjuk. A már­tást külön csészében adjuk a pecsenye mellé. Gazdasá­gos eljárás, ha a tyúkot vagy más szárnyast délre egész­ben kisütjük, egyik felét ebédre vöröiskáposztaköret- tel tálaljuk, másik felét- pe­dig vacsorára pikáns már­tással adjuk. Diókrémtorta rummal; 6 tojás fehérjéből nagyon ke­mény habot verünk, kana­lanként habverővel hozzá­keverünk 6 evőkanál cuk­rot. 7 dkg darált diót, 4 evőkanál lisztet, 6 tojássár­gáját. A Mhűlt . tortát a kö­vetkező krémmel töltjük és vonjuk be: 18 dkg darált diót megfőzünk annyi tej­ben. amennyit felvesz és ha langyosra hűlt, beleteszünk 20 dkg vajat, 18 dkg porcukrot, 1 narancs reszelt héját, 2—3 kanál rumot s az egészet ha­bosra keverjük. Díszítés fél­diókkal és rumos meggyel. Drobnyiclci j: Á szellemi értékek világa (Kossuth Kiadó) A Kossuth Kiadó gondozá­sában jelent meg Drobnyic- kij szovjet szerző „A szelle­mi értékek világa” című könyve. A könyv nem az em­beriség szellemi értékeinek tárai, hanem filozófiai és elmélkedés magáról az ér­ték fogalmáról. A kérdés rö­viden: mit nevezzünk szelle­mi értéknek? A téma köz­vetlenül érinti a marxista világnézet néhány döntő kér­dését. amelyek jóval megha­ladják a teoretikusok szak­mai munkásságának kereteit és élénk érdeklődést váltanak M az olvasok széles táborá­ban, mint például az élet célja és értelme, eszmény és valóságé az ember és a múlt, személyiség és társadalom. A témakörök, mint látható, nem újak, de tartalmukat te­kintve csak akkor kaphatunk megbízható választ, ha meg­határozzuk, mi a hasznos és káros, a jó és rossz, a kö­télességszerű és tilalmas, a szép és a rút Az etika és esztétika területén járunk, a szellemi értékítélet koránt­sem egyszerű téziseit érint­jük. Mint a szerző előszavá­ban mondja: „Máig sincs egyértelmű, mindenki szá­mára elfogadható válasz ar­ra a kérdésre, milyen állás­pontot foglaljon el a marxis­ta—leninista filozófia az ér­tékproblémával kapcsolatban és milyen helyet foglalhat el tudományunkban az értékek tanulmányozása ? ” A könyv csak kísérlet ári­ra, hogy^marxista filozófusok álláspontjának egyikét meg­fogalmazza. K. 50 perc = 200000 pengő, kis „szépséghibával Páratlan szenzációval szol­gált 1942. december 16-a, az úgető-fogadás történetében. Az első futamban a tótó- kasszalai ál „ismeretlen ke­zek” 15 000 pengőt raktak fel egy. a papíron csaknem teljésen esélytelen Értelmes nevű paripára. A lovacska esélyéhez híven helyezetle- nül végzett A felrakott pénz elúszott, de a fogadó Jentner Lajos budai vendéglős fia mégis nyert, nem is keve­set: kerek 200 00O pengőt. Annak köszönhette, hogy a futam első három helyezett­je sokszoros helypónzt fize­tett. A rendőrség kiderítette: Jentner Lajos a futam előtt 50 perces telefonbeszélgetést folytatott egyik Felsőgallán élő barátjával a postahiva­talban. Közben az egyik megbízottja a felsőgallai fo­gadó-irodában még a futam indítása előtt 11 000 pengőt tett fel az ugyancsak az első futamban indult Dárda ne­vű ügetőre. Szabályos foga­dás volt, futam előtt tör­tént Dárda a versenyben a harmadik helyen végzett és példátlanul nagí' helyoszta­lékot, 10 pengőre 190 pen­gőt fizetett. A felsőgallai fo­gadó-iroda tulajdonosa egy­szerűén nem tudott telefo­non tájékozódni a futam előtti pesti fogadásokról, hi­szen az egyetlen telefon-vo­nal foglalt volt. A Pesten feltett 15 000 pengővel sike­rült „feltornászni” a Dár- dás pacika osztalékát. A bookméker iroda tulaj­donosa a rendőrség vizsgá­latát kérte. Az európai sajtó vezető helyen emlékezett meg a nagy szenzációról. Jentner Lajos rendőrségi vallomásá- ból; „Mindenkinek joga van annyit beszélni a telefonon, amennyi percet kifizetett.” összeült az ügetőegyesület választmánya. Döntése: a fo­gadás szabályos volt. Jentner Lajos mégsem kapta meg a mesébe illő összeget. A rend­őrségen „lebeszélték” róla. „Győzött” a bookmékeres rendőrségi összeköttetés, a hatalmas összeget „nyert” fogadó felett Meleg pulóver Vastag fonal dupla szálá­val. fa-kötőtűvel és laza kö­téssel készül ez az igazán meleg pulóver. Mivel a búj­tatott szemek az anyagot eléggé zsugorítják. ajánla­tó® előbb körülbelül 20 szem­ből, 5—6 soros kötésmintát készítenünk. A kötésminta segítségével állapítsuk meg a kezdő szemmennyiséget. Kötésminta — a kezdő és befejező sízélső szemet nem számítva: 1. sor: síma kötéssel dol­gozzunk, a tűn következő második szemet kössük le először, úgy, hogy a munka­darab külső (fordított) ol­dalán szúrjuk be a tűt. Ami­kor a hurkot áthúzzuk, ne engedjük le a szemet, csak miután a tűn következő sze­met is símán lekötöttük. 2. _ sor: Ugyanaz, mint az első sor, csak most fordított kötéssel dolgozzunk, és a tűn következő második szem­be a munkadarab belső, te­hát felénk eső oldaláról szúr­juk be a tűt. Kötésmintánk akkor lesz szövött hatású, ha betartjuk a szabályt: ha páros szemmel fejeztük be. akkor páratlan­nal, tehát egy szem egyszerű lekötésével kezdjük a sort. ,Az összeállítás után a szé­leket rövidpálca sorokkal fe­jezzük be. A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat keverő» üzemi vezetősége SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz. Munkabér fizetés teljesít­mény alapján. Üzemi ét­kezés biztosított. Jelent­kezés: Törökszentmiklós. Május 1. u. 64 sz. alatt, volt gazdák malma Iro­dájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents