Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
1970. március 4> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megnőtt oz állattenyésztői kedv, a növendékállatok Február végén és március első napjaiban a növendék- állatok iránt országszerte nagy az érdeklődés, A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy az állattenyésztés fellendítésére hozott kormányintézkedések már éreztetik kedvező hatásukat. Mint ismeretes, a szarvasmarha és a sertés felvásárlási árát felemelték. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt rendszeresen figyelemmel kíséri a szabadpiacokon a növendékállat kínálatot. Ezekben a napokban az élőborjút és a növendékmarhát kilónként 28—35 forintért árusítják a piacokon. Az árak magasabbak a tavalyiaknál, az elmúlt, évben például az első negyedévben 15—19 forintért lehetett vásárolni a borjút, és a növendékmarha kilója sehol sem került többe 17—20 forintnál. Az idei borsos árak azzal magyarázhatók, hogy a háztáji gazdaságok — ugyanúgy, mint a nagyüzemek — maguk akarják felnevelni az állatokat, mert a hízók értékesítése kifizetődő a tenyésztők számára. Erre utal az is, hogy február 26-án a hetipiacokra országosan csak mindössze 48 borjút hajtottak ki és a növendékmarhákból sem volt sokkal több 160-nál. Hizlalásra való felnőtt szarvas- marhából százat kínáltak eladásra. Drágább a süldő és a malac is. Míg tavaly ilyentájt 40—50 forintot fizettek a malac kilójáért, idén csak 65 forintért lehet venni, sőt, Fejér megyéken volt olyan piac is, ahol kereken ezer forintot kértek a tíz kilós malacért. A süldőkért jelenleg kilónként 30—35 forintot számítanak. Február 26-án a piacokon összesen 12 000 malacot kínáltak eladásra, ebből 8500 talált gazdára. A szakemberek szerint süldőkből és malacokból is lényegesen kevesebbet adnak el mint tavaly; például Békés megyében, ahol más években ilyenkor 10 000 állatot is vittek a piacokra, most csak 1600-at hajtottak fel. A megélénkülő tenyésztői kedvet jelzi az is, hogy továbbra is igen nagy az érdeklődés a kedvezményes koca kihelyezési akció iránt. Decentralizálás Az egészségügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben rendeletet adott ki az egészség- ügyi szakigazgatás további decentralizációjáról. Eszerint a jövőben az Egészségügyi Minisztérium helyett a járási, városi, illetve városi kerületi tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei döntenek a központi szociális segélyek ügyében és adnak engedélyt indokolt esetben arra, hogy a hadirokkantak fogpótlásukat, műfogsorukat magánfogorvossal készíttethessék el. A megyei, valamint a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok egészségügyi osztályai helyett a jövőben a járási, városi, illetőleg kerületi tanácsok egészségügyi szervei engedélyezik a köz- gyógy-ellátásra jogosultak számára az ortopéd cipőt, illetve tolókocsit. Ök döntenek a hadirokkantak soron kívüli orvosi felülvizsgálata ügyében is. Hozzájuk tartozik a kivételes méltányosság alapján megállapítható hadigondozási pénzellátás is. Szubjektív vizsgálódásaim X jogok alkotmányba való rögzítése és szüntelen deklarálása nem jelenti feltétlenül a jogok érvényesülését a gyakoraltban. A régen várt messiás, a háztartáson kívüli munka ugyan eljött a nőkhöz, de mire hozzájuk ért robottá degradálódott. Kiderült, hogy a női munkaerő tömeges foglalkoztatása nem Szabadította fel a nőt korábbi gúzsbakötöttségéböl, csupán változtatta a kötelek mennyiségét és rétegezőüését. Érdekes tanulmányok jelentek meg, amelyek a statisztikai adatok objektivitásával bizonyították, hogy a nők elfoglalták, nem a felszabadító Munkát, hanem a szellemi tevékenységet alig igénylő, monoton mozgásokra korlátozó munkaalkalmakat, — vagy a szellemi természetű ténykedések közül azokat; melyek a társadalmi ranglétrán a legalsó létrafokra szorultak vissza. e Bebizonyosodott továbbá az is, hogy ha a férfiakéhoz hasonló körülmények között és hasonló teljesítőképesség- gel dolgoznál?, akkor sem képesek elérni azt az átlag- jövedelmet, amit férfikollegáik természetszerűleg megkapnak. A tudományos vizsgálódások föltehetően még egyéb, a nőkre nézve igazságtalan jellemzőit is fölfedezik társadalmi berendezkedésünknek, az én vizsgálódásaim túlságosan szubjektivek meg esetlegesek ahhoz, hogy a tudományos igazságokhoz közel férjenek. Hozzájárulhatnak azonban az emancipáció kérdéseinek megközelítéséhez —• egy másik irányból, a nők oddaláról, önkritikusan választ keresve a következő kérdésre: Vajon mi nők egyenjogúaknak tekintjük-e magunkat a férfiakkal? de ki Kisebbségi komplexum Hogyan itatódnak a nők alacsoriyabbrendűségét sugalló előítéletek már gyermekkorban az emberbe? Nos, ezek az előítéletek benn fészkelnek gondolkodásunkban, s minden adandó alkalommal megnyilvánulnak. Hadd hivatkozzam a saját példámra: Még néhány évvel ezelőtt nem tudtam sértődöttségemet etlitkolni, ha valahol nőíróként emlegettek, mondván a férfi kollégákról sose tartják megjegyzendőnek, — kogy az illető férfi író. GyeElég az egy nőnek A kifejezés — azt hiszem — ismerős. Elég az egy nőnek, vagy szép az egy nőtől. Elhangzik nem egyszer a kisjövedelmű asszonyok szájából. Elég az egy nőnek, ha a férfi jövedelmét néhányszaz forinttal kiegészítheti. A kifejezésben benne van, hogy a családfenntartó szerepét nem is vállalja, nem is várják tőle. De szép teljesítmény az is egy lánytól, ha megír egy átlagos színvonalú szemináriumi dolgozatot az egyetemen. Elég az egy nőnek. "Minek neki a tudományos kutatás, az alkotó ember ambíciója és igényessége önmagával szembenk Hiszen előbb-utóbb úgyis férjhez megy — egzisztnec'ájának mégis csak a házasság az alappillére. Ezen túl szándékai gyakran csak addig tér-* jednek, hogy valamit csinálni kell. Valamit csinálni kell. rekeim születése s az ezzel járó testi-lelki megrázkódtatás döbbentett rá, hogy nőírónak lenni mégiscsak más minőséget jelent, s hogy ezt a különbözést vállalnunk kell, ha nem akarjuk, hogy a teremtő emberiség egyik fele — az asszonyok sokasága — egyszerűen kimaradjon az irodalomból, legalábbis alig váljék hozzáférhetővé a kifejezetten asszony! konfliktusok ábrázolása szempontjából. családdal, társadalommal, önmagunkkal szemben is kell küzdenünk.' Én például azóta érzem magam emanci- páltnak, amióta elfogadva a fiziológiai és pszichikai habitusból, a családban elfoglalt helyzetből adódó különbözőségeket mégiscsak megteremtettem a magam külön világát is. Azt hiszem ezzel nem vettem el semmit a családtól — a naponta főzőcskézés- ről, s arról a balhiedelemről, hogy az otthon dolgai csak ránk tartoznak, le lehet szoktatni a családtagokat — ugyanakkor önmagam megvalósulása előtt sem ástam áthidalhatatlanra a szakadékot. A nők többsége azonban jelenleg félig járta meg az utat, amely az egyenlő jogoktól elvezet az egyenjogúságig. A hagyományos női életforma már nem elégíti ki, de a magában rejlő emberi értékek kibontakoztatásának igénye még nem sarkallja munkára. Nem vagyok biztos benne, hogy ez az igénytelenség kevésbé akadályozza az egyenjogúság megvalósulását, mint a társadalmi előítéletek. Fenákel Judit Remekmű a rajzasztalon Építészeti szenzáció a kiégett Centrum Aruház helyén A szolnoki volt Centrum Aruház üszkös épülete nyomasztó látvány, bármilyen szemérmesen is igyekeznek palástolni a tűzvész nyomait a deszkapalánkok. A város lakóit egyre többet foglalkoztatja a kérdés: mi lesz a hajdani Centrum helyén, mivel abban mindentó egyetért, hogy az épület sokáig így nem maradhat. Az áruház helyén emelkedő magas ház tervei most formálódnak, ám jelenlegi állapotában is egy szenzációs építészeti alkotást lehet „kinézni belőle”. A Bálint András által megálmodott 18, illetve 22 szintes épület a város jelképévé válhat. De mit mutatnak a tervek? Az OTP-től a Fegyveres Erők Klubjáig ível majd a Ságvári körút és a Beloiannisz út sarkát legömbölyítő épületkolosszus. A csavarodva magasba törő, teraszos kiképzésű forma egészen újszerű és meghökkentő, ugyanakKor célszerűen elrendezett, hatásossága ésszerűséggel párosul. A földszinten és az első emeleten az OTP és az Állami Biztosító irodái kapnak helyet, az árkádok alól pedig üzletek nyílnak. A felsőbb emeleteken 120—130 két- és háromszobás laKás kerül elhelyezésre. Érdekesség még, hogy a központi fűtést biztosító könnyű kazánok a legfelső szinten üzemelnek. A tanulmányterv július végére készül el, az építkezéshez pedig a tervek szerint 1972-ben kezdenek hozzá. Az építés költsége az arányoknak megfelelő; előreláthatólag mintegy 60 millió forint lesz. — Pb — A volt Centrum Aruház helyére szánt épület makettje NEMCSAK , A FIATALOKNAK JO. Ahol megértették az ezertizenhatost Az 1967-ben kidolgozott 1016-os kormányhatározat törvénybe foglalja a KISZ érdekvédelmi tevékenységét, beleszólási, javaslattevő jogát a fiatalokat érintő ügyeik intézésébe, döntéseibe. A három évvel ezelőtt született ifjúsági törvény tapasztalatait nem könnyű summázni, mert megvalósításával Kapcsolatban jelentős eredményekről, de ugyanannyi visz- szásságról is számot adhatunk. Annyi azonban konkrét valóság, hogy megyénkben az „elöregedéssel” küszködő községek termelőszövetkezeteiben talált e törvény igazán „meghallgatásra”. Talán a hátrányos helyzetből való kiút keresése kényszerítette sok helyen a szövetkezetek vezetőit arra, hogy k ülönféle kedvezményekkel tartsák meg a fiataljaikat. Olyan ifjúságpolitikát folytatnak, amely elválaszthatatlan az 1016-ostól —, nemcsak tudomásul veszik a törvényt, hanem érvényesítik is. A gazdasági vezetők egyenrangú partnerként működnek együtt a helyi KISZ szervezet titkárával, vezetőmert a! család ellátása már nem elégíti ki vágyait, Így fogalmazta meg egy egyetemi hallgató pályaválasztása inditékáit. Egy másik arra hivatkozott hogy két bátyja is diplomát szerzett, nem akart lány létére elmaradni mögöttük. Egy harmadik szerint a gyógyszerész ugyan nem keres sokat, de elég nyugodtan élhet. Ennek a gondolkodásnak köszönhetjük, hogv legtehetségesebb lányaink i? csak ritkán szániák el magukat alkotó munkára, s náluk kevésbé tehetséges fiútársaik jóval nagyra- látóbbak. A kiváló, értékes, de lányok által írt szakdolgozatok azért nem fejlődnek doktori disszertációvá, tudományos publikációvá stb. — Az egvenlő jogoktól az égvén jogi ] ságig hosszú út vezet. Az egyenlő jogokat kapjuk, az egyenjogúságot A megrendelők rovására 1 úlazamlásás „ó valósságból1** Levél érkezett . a szerkesztőségbe, amelynek feladója megírja: a Szolnoki Minőségi Szabók Ruházati Ktsz Ságvári körúti új női divatszalonjában tavaly őszszel felesége bundát csináltatott. „A bunda elkészítésének örömébe azonban üröm is vegyült — írja Fehér Mihály. — Tizenfioi esetben kellett próbálni és sürgetni. Ennek ellenére a bunda legfőbb rendeltetésének sem felelt meg. Feleségem felbontotta a bélést és akkor derült ki, hogy a 360 forintos vatelin helyett rosz- szabb minőségűt tettek bele Feleségem a bundát visszavitte a megrendelést felvevő főszabász távollétében a helyettese mondta, hogy nincs megfelelő vatelinjuk. Csak akkor tesznek bele másikat, ha azt valamelyik üzletben beszerezzük. Felháborodásunkra a bundát ez év január 10-re újra va lelinozták. Az anyagok minőségi és árbeli különbözeiéi miatt — a bosszúságokon kívül — 40—50 forint a károsodásunk.f A levél alapján kiderüli az is, hogy ebben az üzletben sok megrendelővel fizettettek többet. Ez mindenekelőtt 'így történt, hogy a megrendelt ruhákat, kabátokat, több anyagból készítették el, mint amennyi ahhoz valójában szükséges. Illetve nem több anyagból készítették. hanem l> oznyos meggondolásokból — leltárhiány megelőzése stb. — több anyagot számláztak. mint amennyi „ megrendelt cikk elkészítéséhez szükséges volt, A kiszámítás módja egy- szesű volt. Ha nem hozott, hanem véganyagból dolgoztak. a felhasznált mennyiséget először a főszabász toldotta meg. Hozzávetőleg 8— 10 centiméterrel. Azt követően pedig — szóbeli utasításra — az adminisztrátor számlázott hasonló módon többet. Az adminisztrátor, aki' annak idején a szabálytalanságra csak a műhely egyik idős dolgozója figyelmeztetett. nehezen nyugodott ebbe bele. Csak akkor írta be az „óvatossági” 5—10 centiméter többletet, ha nem találta soknak már azt a mennyiséget is. amit előzőleg neki á főszabász megadott. Annak idején, amikor tavaly ősszel ez a szalon megnyílt. a város női közönsége nagyon örült és mindaddig bizalommal volt az üzlethez, amíg ezek az észrevételek el nem terjedtek. Valóban nem szívesen fizet az ember többet egv-egy kabát, vágj7 bunda elkészítéséért az indokoltnál. Remél iük. hogy a szövetkezet vezetősége kivizsgál la q valószínűleg hozzájuk is beérkező panaszokat — és intézkedik. A megrendelőket ezután megkímélik a túlfizetéstől. •— borsi —< ségével. Kontóét példákat is sorolhatunk. Erkölcsi, emberi, szakmai rang A kunszentmártoni Zalka Máté, az öcsödi Szabadság, vagy a tiszaderzsi Kossuth Termelőszövetkezet alapszabályának elkészítésénél kikérték a KISZ-titkár véleményét is. Énnek alapján az öcsödi Szabadság Tsz-ben dokumentumban rögzítették például, hogy nemcsak a bevonuló katonáknak, hanem a leszerelőknek is juttatnak 500 forint segélyt. Tiszader- zsen a fiataloknak azt az indítványát fogadták el a szövetkezet vezetői, hogy a családtagok is kapjanak háztáji megművelésre egy katasztrá- lis hold földet, Amennyiben igénylik, a szövetkezetek szívesen támo. gatják a fiatalok lakásépítési akcióit. Tavaly decemberben fejeződött be Kunszentmár- tonban a fiatal tsz-tagok részére egy 12 lakásos KISZ- ház építése. Öcsödön a Kossuth Tsz biztosított 6 KISZ- lakáshoz ingyen telket, s az építőbrigádja vállalta a kivitelezést is. Kinek az érdek© ? Az eredmény természetesen nem maradt el. Tiszader- zsen csak tavaly öt leszerelt katona ment vissza a t=z-be. de ott jártunkkor az. említett többi termelőszövetkezetben sem panaszkodtak, hogy kevés a fiatal, vagy elvágyódnak a községből. Ez azonban nem kizárólag a fiataloknak jó, nem csak az ő érdekük. Ahogy az 1016-os megvalósítása nem ké-zelhe- tő el küför-külöri, hanem csakis kölcsönösen, úgy az eredménye is mindkét félnek haszon; H. M.
