Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

1970. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A MÁSODIK ÉVTIZED Boidogháza hírneve tehenistállót Remi vették át á vállalattól, mert nem ta­lálták megfelelőnek. Noha a többi szövetkezet mindent átvett azon az alapwn, örül, hogy kapott valamit. . Ugyancsak az Aranykalász Termelőszövetkezetben nagy gonddal válogatták ki a Ve­zetőséget, amelynek Kon­koly Béla elnökön kívül első tágjai, ifj. Mohári Ferenc, Sass Béla, Nagy Péter. Erős Béla, Mdzsei Péter, Nagy Já­nos, Gömöri István, Nyitrai József, Soóspataki Sándor —- a földosztó bizottság el­nöke — voltak. Egy falu, egy nóta Az Aranykalász Tsz az el­ső évben elhúzott 3 többi szövetkezet mellett A si­Éppen tíz esztendeje az idén.. hogy nagy meglepetés ért*» az ország szövetkezeti mozgalmát. A tsz-ek orszá­gos termelési versenyében egy addig ismeretlen, nevű szövetkezet, a jászboldogházi Aranykalász. a második he­lyezést szerezte meg. Az akkorra már évtizedes, sőt avuial hosszabb szövetkezeti múlttal bíró gazdaságoknak akkor még nem sokat mon­dott é név'’ Nem ismerhet-1 1ék, hiszen egyéves fennál­lása után hozta a szép ba­bért a szövetkezet. Azóta azonban a i ászból dogháziak nevét megismerte az ország, k nagy érdeklődéssel figyel iájuk, • ' A tanyákból falu lesz A hírneves szövetkezet tör­ténetétől elválaszthatatlan a község krónikája. Amikor 3 944, november 11-én be­vonultak a felszabadító szov­jet csapatok, a mai faluba csak nagy szétszórt tanyavi­lágot találtak. A demokrati­kus újjáalakulás nyitotta meg a kap u t, a tápiói, a csikós! ég a boldogházi tanyák népé­nek községgé szerveződése előtt. S már az első pillanat­ban segítője e kibontako­zásnak a szövetkezés gondo­lata. Az történt, hogv a háborús időszakban gyakori rekvirá- lások, a háború után a jóvá­tétel i kötelezettség teljesítése veszélyeztette a már akkor is messze földön híres bol­ti ogh ári magyar tarka te- nyészállományt. itt már a vével is kifejezésre kívánja juttatni”. Megalakulnak a vezetőtes­tületek, az új község irányí­tó bizottságai. A termelési bizottság élére már akkor jónevű, középiskolát , végzett gazdaember kerül elnöknek. Konkoly Béla személyében. Ö lett a később 1954-ben megalakult állattenyésztési szakcsoport elnöke is, amely tulajdonképpen a korábbi ál­latmentesítő társulatból ver­buválódott. De nemcsak a név változott meg a fel­adat is. A szakcsoport tagjai — immár százhatv annyian — megszervezték a törzskönyvi ellenőrzést, együttesen sze­rezték be a tenyészállatokat, a szakcsoport képviselte a gazdákat a törzskönyvi fel­ügyelőségnél Szakszerű ál­lattenyésztést folytattak. Nö- vendékállalaikat magasabb áron értékesítették, s hama­rosan hírük kerekedett. Olyan vállalkozásokba kezd­tek, mint a nemesített ta- kar’""-,vvetőinagvak megho­nosítása. Gazdatanfolyamo­kat tartottak, kiváló állat- tenyésztő szakembereket hív­tak meg előadónak, együtte­sen járták az országot a ne­ves szarvasmarhatenyészlő községek megismerésére. Aat lehetett remélni, hogy e szakcsoportból alakul majd meg a község első termelő- szövetkezete. Noha a jelen­legi Aranykalász Tsz-nek tényleg a szakcsoport a mag­ja a község első közös gaz­víszont az Aranykalászon kí­vül alakult még Mohári Ist­ván elnökletével a Hunyadi, Pócz József elnökletével a Zrínyi és ifj- Nyitrai József elnök vezetésével a Zöld Me­ző Tsz. Nehezen választották az ú i utat, sok vívódás után let­tek a szövetkezetek tag­jai a jászboldogházi gazdák. Jellemző, az akitori időszak miliőjére az a hu­moros epizód, amelyet még mindig emlegetnek Boldog­házán. Nagy András tanács­elnök az alakuló ülésről tá­vozva ott felejtette kalap­ját Visszament érte nem ta­lálta. Mondta az emberek­nek: — Elvesztettem a kala­pom. — Én meg a földemet el­nök elv társ — mondta Kon­koly Albert, még sem kere­sem. A közös gazdálkodást azon­ban az első pillanattól na­gyon komolyan vették az új tsz-tagok Noha, csak őszi kezdésre alakultak az Arany­kalász Tsz az első pillanat­tól arra törekedett hogy ala­pot teremtsen. Az állami tar­talék földeken takarmányt termeltek, s ősszel többnyire jóminőségű tenyészállatokat adtak be a háztájiból. Ba­romfi helyett például a pénzt adták össze, s azon állami gazdaságból vásároltak törzs- tenyész anyagot Az Arany­kalász azonnal nagy beruhá­zásokat kezdett, s jellemző a tel ki ismeretes szakértelem­mel bíró vezetésre, hogy 1959 őszién az első 100 férőhelyes Egy a tsz-tagok utcáiból Villanypásztoros legeltetés a* öntözött ősgyepen A központi major látképe tfelszaabdulás előtt is nem egy magángazda csak törzs­könyvezett tenyészállományt tartott. Ennek niegmeintésére alapították meg az úgyneve­zett Boldogbázi Tanyészállat- mentesítő Társulatot. Tagjai — mintegy százhúszon — együttesen vásárolták meg más falvakban a beadásra szánt állatot, s azt adták be. Tulajdonképpen a kényszer vezette rá a boldogháziakat e nagyon hasznos társulási formára. A társulat összefogta az embereket, alapja lett az el­szakadási küzdelemnek is. Addig Jászberényhez tarto- j zott a tanyavilág, s azon la- : kokat igen hátrányosan érin- ■ tette. Rajk László rendelete A boldogházi tanyavidék népének, a koalíciós pártok­nak küzdelme sikert hozott. Nagy János, az első főbíró örömmel vehette kézhez Rajk László, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom fénylő egyénisége, az akkori belügyminiszter 1946. III. 9- én kiadott 157 689. számú rendeletét, amelyben engedé­lyezi a három tanyacsoport nagyközséggé alakulását 3 Jászboldogháza nevének, fel­vételét, mivel az új község „jászxnivoltát” a község ne­Tátolás, « aagydtjas tehén dasága azonban 1949-ben Üj Élet Tsz néven a csikósi ré­szen alakult meg. Uj Elet, régi rossz emlék A csikósí részen 1949 augusztus 20-ám kilenc em­ber, szinte kivétel nélkül új­gazda vágott az új útnak. El­ső elnöknek Eszes Istvánt választották, a mai szövet­kezet tagjai közül az Üj Éllet alapítója volt Vári Dé­nes is. Hetvennyolc hold földön kezdték! a gazdálko­dást, hozzáértés és gazda­sági felszerelés nélkül. A kisszövetkezet fennállásáig — 1960-ig — nem foglalkoz­tatott mezőgazdasági szakem­bert. Gazdálkodási szintjére az volt a jellemző. nem vonzotta, inkább riasztotta a községbelieket. A ki- és belépés állandóan napiren­den volt, az elnökcserékkel együtt. A szövetkezetben 20 hold föld jutott egy-egy em­berre. amit nem tudtak tisz­tességesen megművelni. A munkaegység értéke 1958- han 15 forint 85 fillér volt. s a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya ak­kor azzal a gondolattal fog­lalkozott, hogy feloszlatja az Üj Élet Tsz-t. A nagy fordulat 1959-ben következett, a jászboldogházi szövetkezők életében. Az ak­kor megindult kollektivizá­lás magával ragadta a niég egyéni gazdákat. Konkoly Bélát, az állattenyésztő szak­csoport elnökét, személyesen az MSZMP akkori járási tit­kára. Árvái István kereste meg, hogy meggyőzze a közeg gazdálkodás előnyéről. Kon­koly Béla s a vele tartó ne­ves gazdák belépése maga után vonzotta az egiész fa­lut. Az Aranykalász Tsz 3952 holdon, háromszázot- vemhat család összefogásával kezdett gazdálkodni, s már akkor a község legnagyobb közös gazdasága lett. A rosszhírű Űj Siet Tsz-nek egyetlen belépője sem w<ok. Tsz-szel. A következő , év­ben a Hunyadi és a Zöld Mező Tsz egyesült Bercsé­nyi néven, amely 1964 elején csatlakozott az Aranykalász­hoz, miután egy évvel ko­rábban a Zrínyi már beol­vadt az Aranykalászba, Meg- lalósult az egységes szövet­kezet, elkezdődött az egyse- . ges paraszti osztály kialaku­lása a faluban. Ahogyan a boldogháziak mondják: egy falu. egy nóta. A nagy szövetkezet is arra törekedett, hogy a majort koncentrálja a legkorszerűbb gepeket vásárolja, a leg- élenjáróbb termelési mód­szereket alkalmazza. S to­vábbra is előkelő helyet biz­tosított magának az ország legjobbjai között. 1960-ban birtokcsoportjában országos második helyen végzett, 1961- ben szintén, 1963-ban orszá­gos harmadik lett, attól kezd­ve ismét a rangos második helyeket mondhatta magáé­nak. A megyei termelési ver­senyben eddig négyszer lett első és ötször második, a já­rásban egyszer második, és nyolcszor első. A közös gazdaság „trófeái” közé tartozik az FM örö­kös vándordíja, amelyet 1964- ben az országos mezőgazda- sági kiállításon és vásáron kaptak, mint a legjobb ál­lattenyésztési eredményt el­ért szövetkezet. Ugyancsak az 1964-es kiállításon egy tehe­nük első díjas lett, egv tehe­nük második díjas. Három bika első, második-harmadik díjon „osztozott”, s tenyész­kanjuk szinten első díjat ho­zott. Fennállása alatt kétízben vett részt országos kiállítá­son a szövetkezet Másodszor­ra 1967-ben amikor egy üsző­je nagydíjat másik üsző első dijat, s ismét másik üsző harmadik díjat kapott. Ugyanezen a kiállításon első díjat hozott el egy tehén, egy tenvészkoca, s két bika, második és harmadik díjat. Az ország legjobb állatte­nyésztő gazdaságai között emlegetik az Aranykalász Tsz-t Amiből is nyilvánvaló, hogy tenyészállatoevelő gaz­daság. Szinte az ország min­den részébe eljutnak a Bol­dogházán nevelt tenyészálla- tok és közelharcot vívnak ér­te a szövetkezetek. Nyugdíjkiegészítés, szakmunkáspótlék Bár, állattenyésztő gazda­ságként ismerik a boldoghá­vedelem. A szövetkezetben prémiumot fizetnek 1984 óta. s a prémium tavaly munka­egységenként 4-8 forintot je­lentett. Az . idea tervtár«való köz­gyűlésen pedig olyan nagy- jelentőségű dolgokat hatáy rozott el a közösség, ín int a nyugdíjait, járadékok 600 fo­rintra történő kiegészítése. 1967-től már eddig is kiegé­szítették 400 forintra az ala- ->V pvugdi>’ mostan-' tói viszont 600 forintra egé­szítik ki azoknak, akiknek nyugdíja és a földi Ivadéka ezt az összeget nem éri el. Százötven embert érint a közösség e nagyszerű gesztu­sa. Ugyancsak 1970. január 1-től kezdődően azok a sző-. Nagy Sándor volt Űj Elet Tsz tagja, Majercsik Béla, a sok szorgalmas boldogházi gazda közül vetkezeti tagok, akiknek szakmunkásbizonyítványuk van, 10 százalékos jövede­lemkiegészítést kapnak. s azok a betanított munkások, akik már 1Ö éve bebizonyí­tották hozzáértésüket. 3—6 százalék jövedelemkiegészí­tésre számíthatnak. Nem kis pénzről van szó, hiszen a négyszázkilencven dolgozó tagból százhúsz szakmun­kást foglalkoztat a szövetke­zet. A mezőgazdasági szak­munkások ilyen megbecsülé­sére alig akad példa az or­szágban s megyében. Am Boldogházán nagy jelentősé­ge is van a szakismeretnek, hiszen mindenben a legkor­szerűbb termelési eljáráso­kat alkalmazzák. A szövet­kezetnek szerződése van az országos állattenyésztési ku­tató intézettel, szarvasmar­ha, sertés, juhtenyésztés és az épületek együttes korsze­rűsítésére. Együttműködnek a gépkísérleti intézettel az üzemgazdasági kutató inté­zettel. a közgazdasági egye­temmel. Az országos fajtami- nösítő intézettel együttesen hozták létre 1969-ben a szarvasmarha é® a tehénállo­mány a tsz-ben, A mostani 450 tehén helyett akkor 900' lesz. S azt mind saját sza­porulatból állítják élői az Ausztriából importált 50' osztrák üsző kivételével, amelyek tenyészértékére jel­lemző, hogy 52 ezer forintos üsző is volt köztük. Bemutató gazdaság Az Aranykalász Tsz a MÉM által kijelölt bemuta­tó- és szaktanácsadó gazda­ság 1967 óta. Elsősorban ál­lattenyésztési bemutató üzem. hiszen a szarvasmai- hán kívül a sertésállomány­ban is törzskönyvezett te­nyészállat törzse van. sőt 5 év óta a nagyüzemi lóte­nyésztést is elkezdte a szö­vetkezet, s 146 lovából 26 1 kanca már törzskönyvezésre előjegyzett. A szakosított telép felépü­lésének idejére ezer holdon valósítják meg a legelőöntö­zést. 1966-ban a Tápióban. kezdték el az ősgyepek öntö­zését, műtrágyázását, s már 700 holdnál tartanak. Elsők között valósítottak meg a villanypásztoros legeltetést. A szövetkezetnek 1969-től önálló üzemi állatorvosa van, a termelést tizenegy mérnök, tizenegy technikus irányítja, többek között jelenleg is ketten tanulnak a szövetke­zet . ösztöndíján egyetemen, szakvezetői nagyrésze a kö­zös segítségével szerez dip­lomát. Érthető a nagy érdeklődés, ami Boidogháza iránt meg­nyilvánul. Dobi István az Elnöki Tanács elhunyt elnö­ke megjelent könyvében is megemlékezik Boldogházáról. Járt náluk Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr. Erdei Ferenc, a népfront • főtitkára, Tisza József, So­mogyi Miklós s mások. Ven­dégük volt a lengyel kor­mányküldöttség, az észt dele­gáció, szovjet pártküldöttség, csehszlovákok, svédek, fran­ciák, olaszok, amerikaiak, keletről és nyugatról ér­deklődők, Sőt. az NDK wit- tembergi járásában gazdál­kodó Pretzsch falubeli Kari Marx szövetkezettel 1964 óta testvérkapcsolatuk van. Töb­bek között évente huszonöt gvereket üdült.etnek kölcsö­nösen, a’ keletnémet és a jászboldogházi tsz-tagok. In­nen van, hogy a jászboldog­házi gyerekek játszva szer­zik meg az idegen nyelvis­meretet. .Nomen est omen' Az épülő szakosított szarv asmarh a - telep kerhez hozzájárult a már említetteken kívül az anya­gi érdekeltség ügyes alkal­mazása. Ez később az ország szövetkezeti mozgalmában is polgárjogot nyert, de náluk már az induláskor azt csi­nálták, ho"-' a területet ki­mérték tagokra, családokra, s ki-ki aszerint' részesedett a jövedelemből, amilyen ered­ményt elért a rábízott földön, állatállománynál. Így volt képes a szövetke­zet arra, hogy már I960, ja­nuár 1-vel megrázkódtatás nélkül egyesüljön az addig rosszad gazdálkodó Űj Éket zit, valójában a növényter­mesztésben is kiváló ered­ményeik: vannak. Búzából például ,1968-ban 22 mázsás, cukorrépából 1967-ben 296 mázsás, kukoricából 1969-ben 41,2 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. A szorgalmas munkának, megvan a látsza­ta. Ä szövetkezet tiszta va­gyona 1969-ben 92.6 millió, s összvagyona 105,6 millió forint volt. Az Aranykalász Tsz már az első évben 18.5 ezer forintos közös jövedel­met biztosított átlagosan tag­jainak, 1969-ben pedig 31.9 ezer forint vök az átlagáé­Jaszsagj Faj tarnt nősítő Állo­más t. a szövetkezet 120 hold főidet adott át kísérletek cél­jára az intézetnek, ellenérté­kűi viszont ők kapják az or­szágban az elsőnek az új növényfajtákat A közter­mesztésben még ismeretlen Tápláni árpafajta tavaly 24 mázsájával űzetett s a ha­luk található őszi zab is 24 mázsát adott A szövetkezet 1968-ban kezdte meg a 42 millió fo­rintból épülő szakosított szarvasmarhatelep létesíté­sét 1972-ben készül el, s ezzel duplájára emelkedik a Ebben az évben laborató­riummal felszerelt üzem ha­zat épít a szövetkezeti amelynek földszintjén két­százötven személyes üzemi étkezde is létesül. 1969-től vágóhidat tart fenn a szö­vetkezet, évente 2 millió fo­rintot költ gépparkja kor­szerűsítésére. Jelenleg is 12.5 millió forint értékű gép­állományuk van. Teljesen gé­pesítették a kalászosok mű­velését az egyelés kivételé­vel a rtikorrépaterniésztésti a szénabetakarítást és soron van a kukorica gépesítése „Nomen est ómen” — a név meghatározza a sorsoti mondja a latin. Boldogháza valóban megtalálta a boldog guias útját (X> |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents