Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

19TOi asárdias S« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A statisztikai hivatal jelentéséből: lOviomm. fogyasztás Aklfv kantát 3,6 •\Sz£é* íróban M 1.0 fcfcjbk&ott és aBccfaozottck Paroizttát} agy táré jutá reőlja vedelne XÍWK-K-Y'Wí'JO?»*^®, aí 1966 1967 1968 1969 ;n ■: - ■■ előző év f| f .................... 1 966 1967 1968 1969 1966 T967 1968 1969 •M'WWXWX'MW' faű&thfáiáaaffi!& emelkedés 5 % felett emelkedi ■ 2-5% 1966 196719Ä 1969 Az árok változása 1968 - hoz képeit 1969-ben ( összesen 1-2 % emelkedés ) csökkenés Vegyes , ipar eleiem Ruházat cikkek 102 ’i3 102 100­1968-69 1968-69 1968-61 ••••.v.v.v.wXw.v Szombati szemle a szolnoki piacon Tegnap a télvégi piacon is sok volt a szép áru. Élőcsir­kéből mintegy 420-at hoztak eladásra, elsősorban a terme­lőszövetkezetek s az átlagos kilogrammonkénti ára 26 fo­rint volt. Tyúk is volt csak­nem 500 kilogramm, ennek az ára viszont emelkedett Tejfelből és túróból is a szo­kásos felhozatal volt és az ár is maradt az egy héttel előb­bi. Tojásból csaknem 11 ezer darabot hoztak eladásra. Az előző hetihez viszonyítva to­vább csökkent az ára, dara­bonként 1,20—1,40 forint kö­zött adták. Burgonyából másfélezer ki­logrammnál is több volt a friss felhozatal és 2,60—3,50 forint között váltakozott a kilogrammonkénti ár. Sárga­répából a kínálat meghaladta a 800 kilogrammot, az ára 3—4 forint között volt. Pet­rezselyemből csaknem ezer kilogrammot kínáltak eladás­ra, többnyire 5—6 forint kö­zötti kilogrammonkénti áron. Vöröshagymából is volt bő­ven felhozatal és az ár vál­tozatlanul 5—6 forint között váltakozott Káposztafélékből mintegy ezer kilogramm volt a felhozatal, az ára 3—5 fo­rint között változott, az áru minőségétől függően. Karfiol­ból csaknem 200 kilogram­mot kínáltak eladásra 4—4,50 forint közötti áron. Fokhagy­ma is volt, csaknem 60 kilo­gramm, aminek az átlagos ára 30 forint volt kilogram­monként Almából több mint 6 ezer kilogramm volt a felhozatal és az áru minőségétől füg­gően 3—7 forint között volt a kilogrammonkénti ár. Sava­nyúkáposztából mintegy 300 kilogrammot adtak el, több­nyire 4,90—5 forint közötti áron. Területi döntő székhelye volt Szolnok Brigádjainknak nem sikerült a továbbjutás Szolnok ismét öregbítette hírnevét szombaton. Leg­alábbis erről szóltak nagy elismeréssel az alföldi me­gyékből érkező — Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyei — vendégek, mintegy fél- ezernyien. Ennyien voltak kíváncsiak arra, hogyan vég­ződik a négy alföldi megye állami gazdasági, vízügyi, er­dészeti, gépjavító állomási munkásainak jubileumi ve­télkedője. Ahogy Kátai Má­ria, a MEDOSZ Szolnok me­gyei bizottságának titkára ünnepi megnyitójában el­mondotta 670 szocialista bri­gád, tizenkétezer versenyző tagját képviselte a nyolc — megyénként két — mérkőző szocialista brigád. Megyénket a Jászsági Ál­lami Gazdaság Egyetértés és a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat Szamuely Tibor szocialista brigádja képviselte miután már megnyerték az üzemi, vállalati — ágazati — s a megyei döntőket. Igaz, a majd egésznapos verseny során nem tudtak beleszólni az első három helybe, s végül is a negyedik, ötödik helyen végeztek, ennek ellenére nagy elismeréssel szólt felkészült­ségükről Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság fő­szerkesztője,a zsűri elnöke. A döntőn megjelent brigá­dok felkészültsége ugyanis olyan magasíokú volt, hogy az első és az utolsó helyezett között mindössze 3 pont kü­lönbség alakult ki. S éppen ez bizonyította egyértelműen, hasznos gondolata volt a MÉM-nek, a MEDOSZ elnök­ségének, a KISZ KB-nak, az Országos Vízügyi Hivatalnak, hogy felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulóján szellemi vetélkedőt hirdetett a mezőgazdaságban dolgozók körében. Szó szerint tömegméretű ismeretterjesztés, közművelt­séggyarapítás volt ez a ve­télkedő sorozat. A kérdezz, felelek játékon kívül alkalom nyílt irodalmi- tánc, s más öntevékeny művészeti cso­portok bemutatkozására is. A szombati körzeti döntő ren­dezői, a MEDOSZ Szolnok megyei bizottsága ebből is jól, közmegelégedést kivál- tóan vizsgázott. A Ságvári művelődési ház nagytermét megtöltő hallgatóságot jó műsorral szórakoztatta. A magasszínvonalú területi döntőt végül is a Mezőberényi Gépjavító Vállalat Petőfi brigádja nyerte a Helvéciái Állami Gazdaság szocialista brigádja előtt Az új nyereségelosztási rendszer bevezetésének gondjai az Aprítógépgyárban Várták a rendelkezést Az új nyereségelosztásd rendszer beveze ését elég hosszú vita előzte meg. Az aprítógépgyáriaik is olyan előzetes tájékoztatásit kap­tak, hogy a bevezetés csak 1970. január 1-től lesz ese­dékes, tehát az 1969. évi nyereségfizetési rendszer az előző évivel azonos marad. Nem így történt Csík Jó­zsef a vállalat főmérnöke elmondta, hogy az új ren­delet visszamenőleges beve­zetése teljesen váratlanul érte őket és meglehetősen zavart körülményeket te­remtett az emberek között A december 20-án nap­világot látott MŰM végre­hajtási utasítást követő idő­szakban már nemcsak nyug­talanság, hanem konkrét el­vándorlási tendencia is megfigyelhető volt a gyár­ban. Csak jól átgondolt vál­lalati intézkedésekkel sike­rült a mozgolódást leszerel­ni és elejét venni egy olyan elvándorlásnak, ami a gyár további munkáját már sú­lyosan érintette volna. A nyugtalanság azonban az új rendszert illetően csak las­san szűnt meg. Az első nyereségprémium előleg A vállalat vezetősége ab­ból az alapvető célból in­dult ki, hogy az új rend­szerre való áttéréssel sem következhet be a dolgozók­nál általános jövedelem­csökkenés. Ezért részletes jövedelemalakulási vizsgála­tot végeztek 1967-től mosta­náig Megvizsgálták az év­közben! bérszínvonal fej­lesztést is. Ebből tudták meg, hogy kiknél várható az új elosztási rendszer alapján lényeges jövedelem- csökkenés. A felmérés alapján a de­cemberi fizetéskor a válla­lat nyereségprémium előle­get fizetett Ebből azok kaptak csak. akik jelentősen hozzájárultak az évi jó gaz­dasági eredmények elérésé­hez. Az előleg nagyságren­dileg 1—2 havi fizetésinek felelt meg és már fokozot­tan érvényesült az » diffe­renciálás amit a nyereség- elosztás új rendszere is szor­galmaz. Így tehát nem is érinthetett minden olyan személyt, alci korábban az első és második részesedési kategóriában volt A premi­záltak köre tehát csökkent, de alak kimaradak, azok még kaphatnak nyereség ju­talmat. A nyereségprémium előlegezését az évi jó mun­ka és a már konkrétan is látható vállalati eredmények tették lehetővé. A volt harmadik kategó­riások is várakozással te­kintenek az új elosztási Tavasz — március 1-én vagy 21-én Már csak három hétig kell — ha nem is sikerül elégedetlenkedés nélkül — elviselni a telet, legalább is a csillagászok számítása szerint A meteorológia ennél jóval „türelmetle­nebb” mert az időjárás tu­dománya három téli hóna­pot tart nyilván, decembert, januárt és februárt, így sze­rintük március már a ta­vaszhoz tartozik. Az idei esztendő azonban mintha inkább a csillagászok állás­pontját érvényesítette volna. A Nap és a Föld viszonya úgy alakul, hogy a követke­ző három hét platt a nappal pontosan 70 perccel hosz- szabbodik meg. Most vasár­nap ugyanis a Nap csak reggel 6 óra 26 perc és dél­után 17 óra 28 perc között tartózkodik az égbolton, március 21-én viszont „mennyei” utazása 5 óra 46 perctől 17 óra 58 percig tart Ebből a három hét múlva elérkező napból a tél­nek a csillagászok szerint is csupán nem egészen 2 órá­nyi jut. mert a tavasz már éjszaka 1 óra 57 perckor megkezdődik. BÉRBE VENNÉNK Szolnok város területén cement tárolásra alkal­mas zárható, száraz raktárhelyiségeket vál­lalatoktól, vagy magá­nosoktól is. Ajánlatokat kérünk Szol­nok m Állami Építő­ipari Vállalat Szolnok. Ady E u. 117k Telefon: 13—231, fii. Kardos. 16 óra alatt 16 fokos lehűlés — még mindig nem várható az időjárás javulása Szombaton reggelre a Kö- zép-Európában áthűlt leve­gő elárasztotta Franciaorszá­got. sőt Spanyolország egy részét is, úgy hogy Mar- sellle-ben, Bordeaux-ban, Párizsban és Madridban fagypont alá süllyedt a hő­mérséklet. Budapesten ezekben a na­pokban a sokévi átlagból következtetve plusz 3 fokos középhőmérsékletnek kellett volna kialakulnia, de az időjárás öt fokkal maradt adósunk és a jelék arra mu­tatnak. hogy a következő napokban sem lesz hajlan­dó a törlesztésre: De még így is Bécs, Belg­rad és Moszkva mellett Budapest volt Közép- és Ke!e*-Európa meleg rekor­dere” a 0 fokos hőmérsék­lettel. Szombat reggelre a vastag hótakaró Moszkvában mínusz 10 fokra hűtötte le a levegőt, de ezen is túltett Debrecen, ahol a péntek kora délutáni plusz 2 fokról szombat reggelig mínusz 14 fokra süllyedt a hőmérsék­let. vagyis 16 óra alatt 16 fokot hűlt a levegő. Tetőzött Budapestnél a Duna árhulláma A szombatra virradó éjjel 581 centiméteres vízszinttel tetőzött Budapestnél a Duna árhulláma. Alig egy hét alatt 358 centiméterrel duz> zadt meg a folyó fővárosi szakasza Röviddel a tetőző» után megkezdődött az apadás, reggelig 3 és délig további 1 centiméterrel csökkent a vízszint. Vasárnapra 10 cen­timéteres, s a következő na­pokon általában 30 centi- méteres apadást várnak. Egy nap alatt Dunaremeténól 13 centiméterrel csökkent a fo­lyó vízszintje s a lassú apadás miatt továbbra is • fenntartják az elsőfokú ár vízvédelmi készültséget a Dana Ra j Ica és Gönyű kö­zötti szakaszán. Szombaton délután Dunaújváros térsé­gében tetőzött az áradás, de hétfőig előreláthatóan átlépi az árhullám a déli ország­határt rendszer élé. Talán nagyobb is ez a várakozás, mint ami indokolt lenne. Az elmúlt évben ugyanis az Aprító- gépgyáxban 16,7 napnak megfelelő nyereségrészese­dést fizettek a harmadik ka­tegóriába soroltaknak. Az átlagos érték a három ka­tegóriánál 24 nap volt Az új elosztási rendszer azon­ban nem azt mondja ki, hogy a hármas kategóriához tartozók most már az össz- kategória átlagot kapják, Az a növekedés, amire biztosan számíthatnak való­jában csak tizednapban mérhető. Nem szabad azon­ban elfelejteni azt sem, hogy az elmúlt évben 6 szá­zalékos bérszínvonalfejlesztés volt1 a gyárban a nyereség- részesedés terhére, a terve­zett 1—2 százalékos emelés­sel szemben. Ezen a téren a vállalat a maximális lehe­tőségig elment A felmérések szerint a ve­zetőknél sem volt lényeges keresetváltozás. mert 1968- ban kisebb lett a jövedel­mük, mint az 1967. évi Hiá­ba nőtt a vállalati nyereség, a prémiumok nem emelked­tek, hanem csökkentek. Az új felosztási rendszer kiha­tását nálunk még nem lehet pontosan látni, de lényeges változás ott sem lesz. Így az új elosztási rendszer bevezetése egyik kategóriá­nál sem azt hozta, amit vár­tak. Az elosztási rendszer most már lassan ki is ke­rül a reflektorfényből. He­lyette más fog bekerülni: a jobb munka, és nagyobb ter­melékenység, valamint a nagyobb munkahelyi fegye­lem. Ugyanis csak ebből származhat növekedés a t egyéni nyereségrészesedés­nél. Fekete Út a semmibe Karcáig határá­ban, a 4-as számú főútvonalról nyilik egy út. Nem hol­mi kitaposott ös­vény — egy gon­dosan kiépített be­tonút Érdemes vé­gigmenni rajta, mert ez az út a semmibe visz. Olyan váratlanul ér Véget az alföldi rónaságban. mint ahogyan az ember csuklani kezd a meglepetéstől. Az utat vagy három évvel ez­előtt a karcagi vá­rosi tanács épít­tette — megyei támogatással — 400 ezer forintos költséggel. — Van itt pénz — mondhatná va­laki, ha a határ­ban is utat épít a városi tanács. Pedig nem így van. Mint mindenütt, Karcagon is nagy gondot jelent az utak állapota. Van­nak sáros mellék­utcák, amelyekben alig lehet közle­kedni. A város fő­útiéra is ráfért volna az a félmil­lió. És még azt sem lehet monda­ni. hogy a város vezetői meggondo­latlanul szórják a pénzt. Hát akkor mi a magyarázata annak, hogy évek óta áll kihaszná­latlanul az a 260 méter hosszú út­szakasz? A karcagi Sze­relőipari Ktsz 28 millió forintos költséggel új köz­pont építését ter­vezte. Ezt a lépést a városi tanács örömmel üdvözöl­te és az ipartele­pítési program ré­szeként az építke­zés megkönnyítése érdekében bekötő­utat épített a ktsz leendő épületéig. Az út dicséretes gyorsasággal meg­épült. Aztán a ktsz — ebben az időben lépett élet­be a jelenlegi gaz­daságirányítási rendszer — nem kapta meg az ígért központi támoga­tást. Így a szövet­kezet nem kezdte meg az építkezést, másutt keresett otthont magának A hajdani lázas tervezgetésekre ma már csak a meg­épült bekötőút em­lékeztet. Talán már nem fog kihasz­nálatlanul állni: az AKÖV készül az út végéhez épít­kezni, A tervek az idén elkészül­nek és jövőre 8—9 millió forin­tos költséggel meg­kezdődik a beru­házás. Az ÁFOR az út másik olda­lára húzza fel kar­cagi kirendeltsé­gének épületét, így hát rövidesen gépkocsik halad­nak a jelenleg ki­használatlanul nyújtózó bekötő- útón. Az út sorsa megoldódik de nem lehetett vol­na alaposabb szer­vezéssel mindenre kiterjedő tervké­szítéssel elejét venni a túl korai beruházásnak ? — P. b. — Növényvédő „jogosítvány" osztás Karcagon Otvenketten az Alföldről ( Tudósítónktól.) A mezőgazdasági termelés kemizálása nemcsak a ter­melés intenzitását növeli, ha­nem esetenként fokozza az életveszélyt is. Már eddig is több halálos áldozata volt a növényvédőszer szakszerűt­len kezelésének Az egyre szaporodó erős mérgek üze­mi felhasználása ma már elkerülhetetlenné teszi a szi­gorú üzemi fegyelem beve­zetését, speciális szakembe­rek alkalmazását. A növény* védelmi kódex részletesen leírja a védekező szerek ok­szerű használatát Az idevo­natkozó kormányrendelet sze­rint 1970. március 31 után csak azok az üzemek hasz­nálhatnak erős mérget, akik vizsgázott szakembert alkal­maznak. egyszerűbben szól va az erős mérget ez évtől kezdve csak „jogosítvány- nval” lehet felhasználni. Tegnap a karcagi techni­kumban ötvenkét felsőfokú technikus szerezte meg elő­ször az erős méreg felhasz­nálására jogosító képesítést. Az 5 hónaoos toví**Wr*»-7.ésl ciklusom során ez évben kö­rülbelül százötvenen fognak végezni, ez azonban az igé­nyekhez képest elég kis lét­szám.

Next

/
Thumbnails
Contents