Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 25. f f Őszinte, baráti szívvel Közvetlenül vettem részt Magyarország felszabadításában. Nagyon jól emlékszem az 1944—45-ös eseményekre, az első napokra és hónapokra, amikor a magyar nép a fasiszták elűzése után végre elkezdhette a békés életet. Mint ismeretes, Magyarország 1945 januárjában megkötötte a fegyverszüneti egyezményt a Szovjetunióval és a szövetséges hatalmakkal. Hadat üzent a hitleri Németországnak. A fegyverszünet végrehajtására és ellenőrzésére megalakult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság. Elnökéül Vorosilov marsallt nevezték ki. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság, annak szovjet tagjai nagy segítséget nyújtottak a magyar hatóságoknak, a békés élet beindításában. A felszabadulás első napjaiban komoly gondot okozott a nagyvárosok és az ipari vidékek kenyér- és élelmiszer ellátása. A Szovjetuniónak magának is nehézségei voltak, az élelemmel. Az ország európai részét úgyszólván teljesen kirabolták a németek. Ám a szovjet kormány mégis talált lehetőséget, s nagymennyiségű gabonát, húst és cukrot szállított Magyarországnak; mintegy nyolcezer igásSó dolgozott a magyar mező- gazdaságban. A lovakat később teljesen átadták a magyaroknak. Számos katonai teherautó is segített a tavaszi munkában. Az egész idő alatt a szovjet hadsereg járműállományából mintegy 500 teherautót sofőrrel együtt adtak odd, hogy segítsen a magyar parasztgazdaságokban. Szükség volt a megrongálódott vasútvonalak helyre- állítására is. Nehéz munka volt. A tiszai és a dunai hidak romokban hevertek, a mozdonyok egynegyedét és a tehervagonok nyolcvan százalékát nyugatra vitték a fasiszták. Dunántúl lakosságának élelmiszer ellátását is meg kellett szervezni. A szovjet csapatok. szükségmegoldásként, kezdetben egy pontonhidat építettek. Ezután, ugyancsak szovjet műszaki segítséggel, megépült a dunai Kossuth- híd. A híd a budapesti munkások és a szovjet katonák barátságát jelképezte, s ezért Barátság hídjának is nevezték. A magyar ipar normális munkájához vasérc, koksz, szén, gyapot és más nyersanyag kellett. A háború még folyt, a frontnak fegyver kellett, tehát a Szovjetunióban is takarékoskodtak a nyersanyaggal. A szovjet kormány azonban, az internacionalizmus elveitől vezérelve mégis szállított Magyarországnak vasércet, kokszot, gyapotot és nyersolajat. A magyar gyárak termelni kezdtek. Megjegyzem, hogy a magyar textilipar abban az időben csak szovjet nyersanyagból dolgozott. Budapesten, a felszabadulás első napjaiban szovjet kenyeret osztogattak, az első traktorokat a mezőkön szovjet benzin hajtotta, az első nyersanyagot a magyar gyárak és üzemek megindulásához a Szovjetunióból szállították. « » Önzetlen segítség ____ A Szovjetunió elsőként nyújtott önzetlen segítséget a magyar ipar helyreállításához. A szovjet hadsereg katonái, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet tisztjei, szovjet mérnökök aktívan segítettek a magyar népnek a gazdaság helyreállításában és a normális élet megindításában. Ezzel lehetővé tették a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, hogy megkezdjék a szocializmus építését. 1970 április negyedikén a magyar nép felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepli. Negyed évszázad viszonylag nem nagy idő, de ezalatt Magyarország ipari állam lett, új iparágak létesültek. Tudjuk, hogy a magyar mező- gazdaság most jól gépesített fontos népgazdasági ág, — amely a szocialista fejlődés útján halad. Fejlett a tudomány és a kultúra, emelkedik a dolgozók életszínvonala, gyors ütemben folyik a lakásépítkezés. Mint a felszabadulás közvetlen résztvevője és a fel- szabadulás utáni első lépések szemtanúja, őszintén örülök a magyar nép sikereinek. Mi, szovjet emberek tiszta szívből gratulálunk magyar barátainknak a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából és a szocialista építésben további alkotó sikereket kívánunk. Anatolij Kondratov vezérőrnagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi törzsének volt parancsnoka NÉMA ALAKOK A PARLAMENTBEN E gy tőzsgyökeres tőkés, pontosabban tözsgyökeres tőzsdés is ott állott a legutóbbi ülésszak idején a parlamenti ülésterem melletti társalgóban, ahol a képviselők a szünetben csevegtek, pihenlek, vagy éppen folytatták az ülésteremben elkezdett vitát. A honatyákat cseppet sem feszélyezte a bukszáját kezében szorongató úriember, akiről senki sem mondta volna, hogy túljár a hatodik X-en. A részvények adásá- ból-vevéséből élt férfiú azonban akkor sem mozdult, amikor az elnöki csengő jelezte, hogy hamarosan folytatódik az ülés. Ott maradt a társalgóban mozdulatlanul, ugyanazon a helyen, ahol 1904 óta áll. A tőzsdés ugyanis egyik alakja annak n szoborsorozatnak, amely a századforduló utolsó éveinek tipikus foglalkozásait, illetve a foglalkozások űzőit ábrázolja. A kongresszusi terem felé eső társalgóban jobbára a paraszti foglalatosságokat szimóilizá ló figurák állnak, a képviselőház társalgójában pedig — a szelvényvágó. osztalék-bezsebelö társaságában — az ipart, a kereskedelmet, a tudományokat jelképező és művelő polgárok szobra áll. A telefon, a posta, a vegyészet, a gépészet és a vasút megszemélyesítői is tagjai a parlamenti társalgó különös tárlatának, amely más érdekességgel is szolgál. A középkori építészetet jelképező alak, a tervrajzot tartó mester arca ugyanis Steindl Imrének, az Országház tervezőjének vonásait őrzi. Kevesen tudják, hogy szobrászati alkotásokban a mn- gyar parlament épülete páratlanul gazdag. Csupán az épület külsejét 90 szobor díszíti, amelyek a dunai oldalon a hét vezértől kezdve V. Fer- dinándig az uralkodókat, a térre néző oldalán pedig a nagy hadvezéreket, vitézekét és az erdélyi fejedelmeket ábrázolják. A parlament belsejében levő szobrok kivétel nélkül színesek, s így — jóllehet pirogránitból, horgany-öntvényből, és egyéb kemény alapanyagokból készülnek — a középkori színes faszobrokhoz hasonló hatást keltenek. Katonák a mezőgazdaságban A ni agyai' parasztok nagyon jól emlékeznek arra, hogy milyen nehéz volt számukra a felszabadulás utáni első tavasz. A traktorok nagy része hasznavehetetlen volt. Nem volt üzemanyag. Nem voltak szerszámok, sem vetőmag. Ekkor sok helyen a falvakban állomásozó szovjet katonák segítettek. Emlékszem, hogy a szovjet katonák a magyar parasztokkal együtt szántottak és vetettek, javították a traktorokat és a mezőgazdasági gépeket. A tavaszi vetéshez a szovjet kormány több mint 10 000 tonna benzint adott. A szovjet hadsereg lóállományából Segítettek a műszakiak Mi, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tisztjei jól tudtuk, hogy a szovjet műszaki alakulatok segítsége nélkül a magyarok aligha birkóznak meg a vasúti forgalom gyors megindításának nehéz feladatával és, következésképpen, az ipari termelés beindításával. Szovjet műszaki csapatok — együttműködve a magyar munkásokkal, műszakiakkal — tehát hidakat, állomásokat építettek, vagonokat javítottak. A fővonalakon hamarosan megindultak a tehervonatok. Ebben az időben a budapesti dunai hidak is romokban hevertek. Márpedig a x4merikai önleleplezések Laoszból Bush kapitány és a többiek... Felperzselt falvak, elhajtott lakosok, dzsungelutakon bicegő rokKantak: az egyre kevésbé „titkos" amerikai háború laoszi nyomairól drámai képek járják be a világsajtót. Az International Herald Tribune, ez az Európában megjelenő amerikai újság, amelyet a New York Times és a Washington Post közösen ad Ki. a héten fényképes dokumentummal számolt be róla, hogy a tengerentúli szakértők és helybeli kiszolgálóik tizenkét év körüli gyereKek kezébe is fegyvert nyomnak és őrségbe küldik őket az Amerika-barát laoszi erők oldalán. Henry Kamm, a New York Times tudósítója idézi egy tiszt szavait, aki elismerte hogy némelyik gyereK még 12 évesnél is fiatalabb lehét,.. Kollégája T. D. Allman, aki egy héttel korábban a Life munkatársával, John Saar-ral és az AFP francia hírügynökség tudósítójával. Max Coif- fat-val a Long Chen-i amerikai támaszponton járt. így ecsetelte a háború következ- ménveit: ..A harcok szétzilál- táK Laosz hagyományos gazdasági életét. Csaknem minden 12 és 50 közötti férfi a hadseregben van amelyet a CJA szervezett és Vang Pao tábornak irányít. A többieket — nőket, öregeket és gyermekeket — áttelepítették, s most csaknem teljesen az amerikai könyöradományokra vannak utalva”. (Az elűzöt- tek száma külöben: 20 ezer.) Ezt hozta Laosznak az amerikai beavatkozás, amely az Egyesült Államokban is a közvélemény és politikusok egyre hevesebb bírálatának tárgya. Sem a sajtó, sem a szenátus külügyi bizottsága nem titkolja, hogy attól tart: a Nixon-kormány egy újabb, vietnami típusú háborúba rántja bele az országot. Az amerikai elnök március 6-án külön üzenetben próbálta le- csillapítani a nyugtalan közvéleményt, de hiába. Azóta ugyanis szinte naponta láttak napvilágot részint hivatalos közlemények, részint helyszíni tanúvallomások, amelyek egyre kétségtelenebbé teszik az Egyesült Államok laoszi beavatkozásának fenyegető arányait. Épp a héten érkezett a hír hogy a Pentagon ezentúl Laoszban is fizet „frontpótlékot” és ennek összege (havi 65 dollár) azonos a Dél-Vietnamban fizetett amerikai veszélyességi pótléliéval. S ugyancsak a héten közölték Washingtonban, hogy a harmadik legmagasabb frontkitüntetést adományozták — halála után — Joseph Bush amerikai kapitánynak. aki Laoszban esett el. Mi több. ezentúl külön kezelik a vietnami és a laoszi amerikai veszteségek listáját: ami azt jelenti, hogy eddig a „titkos” háború ha- lottait automatikusan a „Vietnam” rovatban vezették... A washingtoni jelentésekből és a laoszi helyszíni tudósításokból kiderül, hogy az Egyesült Államok évi 200 millió dollárt fordít laoszi háborújára — a bombázógépek költségeit, a rombolás dollárigényeit leszámítva. A B—52- es bombázók naponta 200— 300 bevetést hajtanak végre. (sp) KÉPERNYŐJE ELŐTT Az elmúlt héten nem túlságosan kényeztetett el bennünket a televízió. Igazán emlékezetes program alig került a képernyőre. Annál több mindennapos, szürke megoldást láthattunk akár az egyes riportműsorokban, akár pedig a szórakoztatás könnyedebb formáiban. Legfeljebb a sportrajongók örülhettek a valóban izgalmas és színvonalas jégkorong-mérkőzéseknek. továbbá annak, hogy láthatták, miként kapta el az Újpesti Dózsát a Rába parti csapat. Akadt program olyan is, amit szívesen elengedtünk volna, például Maigret felügyelő űjabb nyomozását, az öreg hölgy tárgyában. Szombat este még bizonyos fajta egyhangúság is szeghette kedvünket, hogy a képernyő előtt üljünk, ugyanis ezen az estén túltengett a zenés irodalmi összeállítás. Némi szerencsénkre az egyikben, az Eötvös József gimnázium vegyeskarának műsorában friss hagulattal előadott, kiemelkedően szép munkás- mozgalmi dalokat kaptunk. Az Elveszett illúziók befejező részének is aligha jobban örültünk, mintsem sajnáltuk, hogy a bájos Lucien pályafutása végétért a magyar televízióban. Balzac remekműve bizony sokkal többet érdemelt volna az átdolgozók- tól. Aki csak ebből a többrészes filmből ismerkedett meg Balzac-kal, bizonyára csodálkozhatott. hogy miért tartják a francia regényírót a világ- irodalom egyik legnagyobb- jának. Ez a többrészes filmjáték cukrozott kivonat volt, s legfeljebb arra volt jó, hogy a néző valóban kezébe vegye az eredeti remekművet, és ha ezt teszi, meggyőződhet róla, hogy a folytatásos filmből valóban kimaradt a markánsabb korrajz. hiányos volt a jellemábrázolás, ugyanakkor bőviben volt a szentimentalizmus, az érzelgősség. Igazi, sűrített dráma helyett langyos történettel traktált a francia televíziós adaptáció. Az irodalmi művek filmre való átültetésének érdekes kérdései kerültek terítékre abban a beszélgetésben, amelyet Benedek István és Ungvári Tamás folytattak Révész filmjéről, az „Utazás a koponyám körül” című filmről. A kötetlen, egyáltalán nem okoskodó, hanem társalgási formában folyó beszélgetés nemcsak jól igazított el az átdolgozás egyes műhelybeli kérdéseiben, de egyben élményt és szórakozást is nyújtott. kellemes csevegő hangulatával. A viszonylag gyengébb műsorhéten fokozottabb várakozás előzte meg a Péntek esti bemutatót. Volt egyszer egy borbély Fitos Bélának hívták, s aki nem azzal vált híressé, hogy városában legjobban értette a fodrászok mesterségét, hanem azzal, hogy egyszerű kisember létére a forradalmi időkben, tetteivel fölé nőtt környezetének. A Tanácsköztársaság — mert ezt a kort idézte Cser. halmi Imre filmje — ellenségei fölé éppen úgy, mint a képzeletbeli város, IpolyVár direktóriumi vezetői fölé. A rendkívüli idők szárnyakat adtak neki. „A forradalomban a szekrény is lehet front” — hangzik el a filmben és ez átváltva Fitos alakjára, azt jelenti, egy borbélyból is lehet forradalmár. A forradalmi központi kiküldöttnek álcázott provokátor leleplezésével Fitos olyan hősi tettet hajt végre, hogy méltán kerülhetett volna a proletár- diktatúra vezérkarába is. De nem került, nem kerülhetett, mert a győzelem pillanata előtt tragikusan megölte az általa üldözött ellenség golyója. Érdekes egyéniség, kicsit furcsa figura. A fejfájára alighanem rá lehetett volna írni: mestersége borbély, hivatása forradalmár. A cingár kisember tragikus megdicsőülésével zárul tehát Cserhalmi Imre tévéfilmje. S a megdicsőülés már-már az elhihetőség határát súrolja. De mi mégis elfogadhattuk ezt a Fitos Bélát, sőt félszeg, törékeny. riadt volta ellenére kétségtelenül meg is szerethettük. mert Dégi István felejthetetlen módon formálta meg. Az ő játékával vált hitelessé a borbély kissé „mesés” alak. ja. Neki, Dégi Istvánnak elhittük, hogy létezhet ilyen borbély, nemcsak az írói képzeletben, hanem a valóságban is. Ezért vettünk megrendültén búcsút tőle. amikor a film végén utoljára jelent meg arca kimerevítve a képernyőn. Rózsa néni A főiskolán így szólították Péter Rózsa matematikust a tanítványai. Ezúttal éppen egyik tanítványa szólítására jelent meg a képernyőn, hogy derűsen és mosolyogva beszéljen a matematika szépségeiről, és arról, hogy a matematika és a művészet valójában mennyire édestestvérek. Ö maga is legszívesebben matematika—magyar szakos lett volna, amikor ismerkedett a tudományokkal, ha egyáltalán ilyen párosítás lehetséges lett volna. Az ő példája bizonyítja, hogy a gyakorlatban van ilyen párosítás. Hisz Péter Rózsának nemcsak a matematika alapjairól van mondanivalója felsőfokon. de egyben a költészet értő tudója is; fordításai valóságos remekművek. (Egyet hallhattunk is belőlük.) Milyen jó volt tehát hallani a matematikus irodalmárt, hiszen láttán, és hal- lattán az általa is képviselt tudománnyal szemben a laikus tartózkodás is feloldódott. Rózsa néni valóban érti, hogyan lehet, hogyan kell a sokak számára ma is elrettentő tudományról érzékletesen és megnyerőén szólani. Vasárnap este is ezt tette. V. M. Vásárolnánk UE 28-as, DT-213 felújításra alkalmas vagy kiselejtezett motort, felújítható motor ára 10 __Ft/kg,selejt motorára 5 .— Ft/kg. írásbeli értesítést kérünk. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szolnok, Vörös- hadsereg út 33. Telefon: 13—000 37-es mellék.
