Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

1970. március S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az országgyűlés ülésszaka elé Indiai táncegyüttes Szomokan A hazánkban vendégsze­replő világhírű Kalakshetra klasszikus indiai táncegyüt­tes vezetője és tagjai hétfőn a Magyar Sajtó Házában ta­lálkoztak újságírókkal. Ruk- mini Devi asszony, az együt­tes igazgatója a többi között elmondotta, hogy a Kalak­shetra voltaképpen művésze­ti akadémia Dél-Indiában. Az akadémiát 1936-ban —■ a világhírű szovjet balettmű­vész, Pavlovna tanácsára — alapította, abban az időben, amikor az indiai független­ségi mozgalom fokozott fi­gyelmet fordított az ősi nem­zeti kultúra értékeinek fel­kutatására. A Klakshetra akadémia ma az indiai kultúra egyik fellegvára. Az akadémiáról kikerülő tánc- és zeneművé­szek egyetemi végzettséggel egyenértékű diplomával ren­delkeznek. Az intézményben számos külföldi is tanul. Az akadémia célja kezdettől fogva az volt, hogy Indiában terjessze, majd külföldön is­mertesse a nemzeti kultúrát. Együttesük bejárta már szin­te az egész világot, s számos nemzetközi fesztiválon vett részt. A most hazánkba látoga­tott 25 tagú együttes első íz­ben vendégszerepel Európá­ban. Az indiai táncegyüttes ma este a Madách Színházban mutatkozik be a fővárosi kö­zönségnek. Műsorát ugyan­csak a Madách Színházban 5-én megismétli, majd Szol­nokon, Kecskeméten és Pé­csett lép félj Az utóbbi időben a sajtó, a rádió és a televízió útján a lakosság mind több értesü­lést szerez az országgyűlési képviselőknek az ülésszakok közötti időben folytatott te­vékenységéről, a képviselői beszámolókról, a bizottságok munkájáról. Ez az ország- gyűlésnek, népünk választott képviselőinek fokozódó ak­tivitására mutat. Az elmúlt napokban is részletesen beszámolt a sajtó az országgyűlési bizottsági üléseken elhangzott felszóla­lásokról és a hozott határo­zatokról. A külügyi bizottság például a Közel-Keleten ki­alakult veszélyes helyzettel foglalkozott és nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatos álláspontjáról, ismételten a magyar nép szolidaritását fe­jezve ki az arab népnek! az izraeli agresszióval szembeni igazságos harcával A keres­kedelmi bizottság ülésén az export dinamikus fejlődése, s az exportgazdaságosság to­vábbi fokozásának fontossága szerepelt a napirenden. A hozzászólók közül többen ki­fejtették a termelési struk­túra további változtatásainak szükségességét. Külön figyel­met érdemel, hogy a bizott­ság a saját munkájának ha­tékonyságát, eredményeit is elemezne. A kuturális bizott­ság közművelődésünk helyze­tével foglalkozott, s ennek során felmerült az az igény, hogy szükség volna egy nép­művelési kerettörvényre. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban a testület két­évi munkájával foglalkoztak. Ennek során a képviselők fel­vetették, hogy' hasznos len­ne, ha a legfőbb ügyészség és a legfelsőbb bíróság veze­tője beszámolna munkájáról és az igazságszolgáltatás idő­szerű kérdéseiről az ország- gyűlésnek. A mezőgazdasági bizottság ülésén különösen hangsúlyt kapott a mezőgaz­dasági úthálózat fejlesztésé­nek kérdése. Az Elnöki Tanács az or­szággyűlés következő üléssza­kát szerdára hívta össze Il­letékes helyről szerzett érte­sülések szerint a napirendi javaslatban — amely felől a képviselők az ülés megnyi­tása után döntenek! — első helyen a Minisztertanács el­nökének a kormányzati mun­káról szóló expozéja szerepel, amelyet várhatóan a kor­mány néhány tagja is kiegé­szít; sor kerül a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámo­lójára is. Előreláthatólag in­terpellációkra is sor kerül. v NEGYVENÖTÖSÖK „Azt csináltam, amit a párttagok” •— Jaj, én akikor nagyon megijedtem. Jön haza az uram, mondja, tagja lett a földasztó bizottságnak. Kér­tem, pe ársstd bele magad, apja. Visszajönnek: a régi urak, az egész családunkat felakasztják. De csak úgy tett, ne mondjak én ilyet neki. Egyszer, miikor jöttek érte az elöljáróságról meg két, szovjet tiszt, le is ta­gadtam hogy nincs itthon. A négy gyereket féltettem, mi lesz velük, ha apjuk nélkül maradnak. Fehéredé hajú assszony Fekete Imréné. Mindig lebe­szélte volna az urát és min­dig segített neki. — Az ötös bizottság tagjai be voltak osztva ügyeletbe. Két hónapig is odavolt az uram az elöljáróságon, sok baj volt a földosztással, mentek az újgazdák, keresték őket. Meg eljártak tárgya­lásra. Én meg a gyerekekkel dolgoztam a kapott földön. A tankok összevágták, ágyú­golyók robbantak rajta, úgy egyengettük el kapával. Mondta is szegény lányom, hiába az ötös bizottság tag­ja apa, mi ilyen földet kap­tunk. ' Két kommunista, három parasztpárti tagja volt az ötös bizottságnak. Fekete Imre parasetpárti vezető volt, j» mezei munkások ol­vasókörének vezetője is. A mások földjéért is vereke­dett. a sajátjáéit is megküz- dött — Mentünk ki a család­dal kapálni a földünkre. Gyalog mentünk. Egyszer csak fékez mellettünk egy kocsi. Kiszáll belőle egy úr­féle, a Szabó Gyula veje. Hát nem ismerem meg, kér­dezi. Ha az ősi jussából visz- szakapna tíz holdat, olyan kerékpárt veszek magának öregem, mondta, egész éle­tében nem kell gyalogolnia. Le ne írja. hogy válaszol­tam neki Egyszer meg jött hozzám a Jurinák uraság fe­lesége. Fekete úrnak van-e szüksége vetőm' gra, kérdezi. Bizony van mindnyájunk­nak. Nekem i$ kellene, vagy három mázsa, hogy adja? Kekem ingyen. Na, isten áldja, már nem is tárgyal­tam vele. Volt ám ilyesmi. Meg olyan is. kínáltak rú­gott borjút, malacot, ha ne­ki több földet adunk. Papp István, a Kommunista Párt törökszentmiklósi titkára az­tán megválaszolt: mi nem malacért osztjuk a földet. Kezével az asztalon mo­toszkálk iemlékezik a kis öreg — Hát sok bajunk volt a földekkel. Volt itt Török- szentmiklóson egy Szűcs ne­vű nagygazda. tartalékba hagytuk a földjét a hazajö­vő hadifoglyoknak. No. ez meg fűt, fát megmozgatott, hogy ha nem osztottuk ki, nem js jogos kiosztani. Az Országos Földbirtokrendezö Tanácshoz került az ügy. Veres Péter tárgyalta. Veres Pétert, meg Erdei Ferencet, Nánásit én jól ismertem a parasztpártból. Veres Péter minden könyvét elolvastam. De akkor, ott p tárgyaláson, rámripakodott, hogy ne han- goslcodjak, mert én aztán mondtam a magamét. Szilágyi Lajos, a török­szentmiklósi ÁFÉSZ elnöke meséli, hogy talán egyetlen kivételként a megyében, itt a parasztpárt alakította meg az fmsz-t. Fekete Imréék. Még 1945. júliusában. — Mondtuk az újgazdák­nak, gyertek, könnyebb lesz, ha összefogunk. Lettünk is sokan, de mind újgazda, mind szegény ember, még a részvényt is alig tudta ki­fizetni némelyik. Megtörtént, annyi pénze sem volt az fmsz-nek, hogy a levélre bélyeget ragasszon. Nem is üzletet láttak még akkor az fmsz-ben az űj- gazdák, hanem összefogást. A vezetőség is. Nagy híre járt akkoriban a törökszent­miklósi műhelynek. Az fmsz ekekapákat gyártott az új­gazdáknak. — Lejött egyszer a rádió is, monda a riporter Boza Gyuszinak, verje az üllőt, hadd szól ion. Közben meg­kérdezte. minek lesz ez? Az meg még a vascsengését is túlharsogta; ezzel segítjük az újgazdákat. Lassan megerősödött az fmsz. Szereztek hat uradal­mi traktort, szántottak az újgazdáknak. Már szakcsopor­tok is alakultak. Tszcs-k is. Fekete Imre is alakított egyet, az Új Reménységet, ő lett az elnöke, a volt pa­rasztpártiak oda álltak be. Az ő földjük mindig szépen rendben volt. Pedig az elnök nagyon sokat távol járt. — A MESZÖV-nél már jobban tudták, hol van az én földem, mint magam. Jött az autó, menjek. Ak­koriban nagyon sok elfog­laltságom volt. Megválasz­tottak az fmsz felügyelöbi- zottsági elnökévé, képviselő- testületi, majd tanácstag lel­tem, lcét választás között vb- tag is, beválasztottak az or­' szágos földművessszövetkeze- ti tanácsba. Sokszor négy na­pig oda voltam, aztán éjjel vagy ünnepnap dolgoztam a magam földjén. így telt a huszonöt eszten­dő. Azt mondja Fekete Im­re, nagyon szépen. Ö min­dig azt nézte, mi jó a népr neic és aszerint cselekedett. Tavaly nagyon beteg volt. Sokan meglátogatták. Ma­gyar János, a városi pártbi­zottság titkára is. — Pedig én nem voltam sose párttag. Hívtak már nagyon sokszor, hogy ott lenne a helyem. De ’ most már elszaladt a délelőtt, a délután meg olyan rövid Na meg én is csak azt csinál­tam a huszonöt év alatt, amit a párttagok. Több emberrel beszéltem Töröltszen tmikl oson. Keve­sen tudták, hogy Fekete Im­re pártonkívüli. A többség párttagnál-: véli. Az ellenfor­radalom alatt is azt hitték róla. Bement az fmsz-hez. — Nem tetszik nekem annak a szaga, ami most történik. Nem vezet ez jóra. Nagyon vigyázzunk min­denre. Ügy ismerik, nagyon ol­vasott. nagyon tettre kész, becsületben őszült ember. A fiatalabbak Imre bácsinak hívják. Az idősebbek. a negyvenötös nemzedék min­dig úgy szójítja: Fekete elv­társ. Borzák Lajos Az anyasági segély három éve Három éves a gyermek- gondozási segély — azok az anyák, akik elsőként éltek vele, már vissza is tértek munkahelyükre, mások pe­dig — ma még növekvő számban •— most kérik elő­ször. Három év már elegen­dő idő arra, hogy mérleget készítsünk; vajon beváltot­ta-e a hozzá fűzött remié­Pedig a mérce magasra ke­rült annak idején. A gyer­mekgondozási segély beveze­tését 1966 végén a párt IX. kongresszsua határozta el, s 1967. január 1-től lépett életbe — többféle céllal. Mindenekelőtt azért. hogy erőteljesen ösztönözze a né­pesség — 1962 óta rendkívül alacsony mértékű — növeke­dését. Nem kevésbé fontos szere­pet kellett a segélynek vál­lalnia abban, hogy enyhítse Végül fontos munkaügyi féladatot is szántak a gyer­mekgondozási segélynek. Készben azért, mert koráb­ban — gyermekük egy éves korig — a dolgozó anyák munkaidő-alapjuk 40 százalé­kát táppénzes állományban töltötték (ma ez már egyötö­dére esett vissza), s ez nem volt közömbös a vállalatok számára sem. Más oldalról a segélynek lehetővé kellett tennie, hogy minél többen jussanak munkához az 1952— 54-ben született nagy lét­számú, már munkaképes ko­rú nemzedék tagjai (főleg a lányok), illetve az egyes vi­dékeken nagy számban mun­kára váró nők közül. A múlt évben három évi-e ne öv anválr iiiohh Maga a segély választási lehetőséget ad az anyáknak: a húsz hetes szülési szabad­ság után visszamennek-e munkahelyükre, vagy otthon maradnak kisgyermekük mellett. A felmérések sze­rint a döntésben a legna­gyobb szerepe az iskolai végzettségnek és a munka jellegének van: az általános iskolát végzettek 3/4-e, az érettségizett anyák 61, a fő­iskolai végzettségűek 30 szá­„Technos 70“ „Technos 70” címmel hét­főn délelőtt a Technika Há­zában megkezdődött a Gép­ipari Technológiai Intézet 10 éves fennállása alkalmából a Gépipari Tudományos Egye­sület és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület közreműködésével szer­vezett öt napos tudományos ülésszak. Ötvenhat külföldi — an­gol, bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, lengyel, NDK-beli, NSZK-beli és szovjet — va­lamint több száz magyar szakember száznál több elő­adás alapján vitatja meg a gépipari technológia leg­újabb kutatási—fejlesztési eredményeit. Az előadások közül 44-et külföldiek tar­tanak. A magyar előadások zöme a jubiláló intézet eddigi ered­ményeit ismerteti. Az inté­zetben kifejlesztett egyik megmunkálási technológia, a fogaskerék törzsköszörülése, illetve az ehhez kidolgozott berendezés — például több szempontból felülmúlja a vi­lághírű külföldi cégek ha­sonló rendeltetésű gépeit. Az ílymódon előállított fogaske­rék csak tizedannyiba kerül, mint az eddigi legtermelé­kenyebb eljárással gyártva. Ugyancsak a GTI-ben sike­rült megoldani az egyetemes szerszámgépek számítógépes művelet-tervezését, — amire szinte az egész világ gépipa­ri technológusai már régóta I várnak. nyékét ez a nagy visszhan­got keltett társadalompoliti­kai intézkedés. Széleskörű, gondos felmérés után — a munkaügyi miniszternek és a SZOT elnökségének előter­jesztése alapján — a Minisz­tertanács is napirendre tűz­te ezt a kérdést, a feltétle­nül megalapozott válasz; igen. a bölcsődei férőhely-hiányt és egyben megkönnyítse az anyák és kisgyermekeik hely­zetét. (Noha egy bölcsődei férőhely állami dotációja havi 1000 fariint, mégis vitat­hatatlan. hogy nem nyújt — nem nyújthat — az anyai gondoskodással egyenértékű ellátást; nem szólva arról, hogy az otthon és az üzemi bölcsőde közötti többnyire nagy távolság is megviseli az anyákat és az apróságokat egyaránt.) csoportjaira kiterjesztett gyermekgondozási segélyt 1967. január 1. óta 181 ezren kérték, s a múlt év végén 144 ezren éltek vele (37 ez­ren időközben lemondták.) A három év alatt kifizetett se­gély összege 1,4 milliárd fo­rint, ebből 900 millió jut a műt évre. E közismert számok továb­bi sorolása helyett azonban menjünk inkább sorjában a bevezetőben említett elvárá­sok szerint; mi teljesült kö­zülük és hogyan. A születé­sek száma az 1966-os 13 ez­relékhez képest 1967-ben 8, 1968-ban további négy száza­lékkal emelkedett, s .ebben nagy szerepe volt a gyermek­oYvn r\ r*7 Ct cti cptfólimpLr­zaléka él a segély adta lehe­tőségekkel . Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az is, hogy az utóbbiak munkaköre nehezen tűr el három évi ki­esést, de nem hagyható fi­gyelmen kívül a dolog anyagi oldala sem: a felelős munka­körben dolgozó asszonyok fi­zetése lényegesen meghalad­ja a segély összegét. Erre utalnak az adatok is: a segélyt főként fiatal, mun­kahelyükön még kezdő, kis Néhány nappal ezelőtt — megdöbbentő tragédiáról ér­tesültünk. Egy fiatal, 18 éves öcsödi lány, Enyedi Zsuzsan­na, kis híján magára gyúj­totta a házat, s majdnem a kályhából kicsapódó lángok áldozata lett. Szerencsétlen­ségét meggondolatlansága, — elővigyázatlansága okozta. — Gázolajat löttyintett a nehe­zen égő tűzre, ami az üzem­anyagtól egy pillanatra fel is lángolt, pontosabban rob­bant, A robbanás leszakítot­ta a lány ujjainak hegyét, s a bádogkanna tartalma égve a testére és a környező bú­torokra ömlött. A szomszé­dok azonnal észrevették a balesetet, és még a tűzoltók megérkezése előtt a bajba került lány segítségére siet­tek. A tüzet sikerült gyor­san megfékezni, majd elol­tani. Enyedi Zsuzsannát har­madfokú égési sebekkel, élet- veszélyes állapotban szállí­tották a mentők a szentesi A fagyos, hideg idő ellené­re megelevenedtek a Körös­vidéki vadrezervátumok. A biharugrai „vadvízország­ban” a nyári ludak után szá­zas csoportokban érkeznek a dankasirályok, az északi ré­cék és vadlibák. Valóságos „sirályfelhő” sötétlik regge­li zetésű és általában fiatal házas anyák veszik igénybe, — de hiszen a segély célja eleve az volt, hogy főleg őket támogassa! A segélyezettek aránya a legnagyobb az iparban (fő­ként a textil-, a ruházati-, bőr-, szőrme- és cipőiparban az építőiparban), valamint a kereskedelemben. Itt tehát lehetőség nyílt a munkát ke­resők felvételére. A vállala­tok az így felszabadult mun­kahelyek 75 százalékát töl­tötték be, azaz 100—110 ez­ren jutottak keresethez. Ter­mészetesen néhány helyen a segély fokozta a munkaerő­hiányt, de csak átmenetileg, hiszen az anyák többsége 3 év után — vagy még előbb — visszatér munkahelyére. Újra munkába Ez azonban már felvet né­hány kérdést. Előfordulhat ugyanis — a technikai fej­lődés felgyorsult ritmusa miatt —, hogy egy-egy mun­kahely a 3 év alatt meg­szűnt, vagy megváltozott, il­letve számottevően megnőt­tek a szakmai követelmé­nyek. A vállalatokra vár most az a feladat, hogy meg­szervezzék: miként pótolhat­ják régi dolgozóik a kiesett időt, hogyan illeszkedhetnek be újra a munkába. A gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevő anyák száma a múlt év végén már megközelítette a várható fel­ső határt: az idén még 15— 20, azután pedig csupán évi egy-két ezerrel lesznek töb­ben. A segély eredményekép­pen — a bölcsődében elhe­lyezett 40 ezerrel együtt -4 az 1—3 éves gyermekek 60 százalékára terjed ki az ál­lam támogatása, míg koráb­ban — csak a bölcsődét véve számításba — nem érte el a 20 százalékot. Társadalmi siker A felsorolt — és az emlí­tés nélkül hagyott — tények a menet közben keletkező és megoldódó gondok ellenére is azt tanúsítják, hogy a gyermekgondozási segély be­töltötte hivatását. E „társa­dalmi sikerhez” tegyük még hozzá, hogy rövid idő alatt valóban népszerűvé vált a fiatal, kisgyermekes anyák körében — se kettő együtt teljessé teszi az imént felvá­zolt kedvező képet. — ÍS ­kórházba. Teste bőrfelületé*, nek 65 százaléka megégett. Az orvostudomány eddig csodákat művelt. Zsuzsanna él és eszméleténél van. A közeli napokban pedig, ahogy állapota engedi, Budapestre* a Kun utcai kórházba szál­út ják, ahol bőrátültetéssel próbálnak) segíteni állapotán* Hogy sikerül-e életét meg­menteni, az az elkövetkező három hétben dől el. Hányszor olvassuk, halljuk és látjuk a különböző oktató filmeken és röplapokon, hogy a tűz, a legkisebb vigyázat­lanság, gondatlanság esetén halálos veszélybe sodorhatja az embert és környezetét, s a házakba bekopogtató tűz­oltók — ellenőrzéseik során hányszor hívják fel a lakók figyelmét a tűzrendés^eti előírások betartására. Ügy látszik azonban, az óvaintő szavak és intézkedések elle­nére is a tűz időnként ke* gyetlenül szedheti áldozatait. lenként a tavak felett. A si- rájok, vadlibák, récék — a gyorsfolyású, jégmentes Kö­rösökön keresnek tánlálékot, a hullámterek fűzbokrai alatt pedie szélvédett helyet. A hullámtereken egyéb­ként sorra látnak napvilá­got a tapsifüles újszülöttek. A mérce magasra került Munkaügyi feladat is Dankasirály „felhők" a Körösök vidékén Választási lehetőség Megégett egy lány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents