Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-20 / 67. szám
1970. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A VERSENYRŐL A kisérő tanárok talán még izgatottabbak, mint a versenyzők. Csoportba verődve cigarettáznak a folyosón, az ismerősök örömmel üd- vözlik egymást. A gyerekek beültek a padokba, nyugodtak vagy legalábbis tanáraiknál jobban leplezik az izgalmukat. Két fiú apró sakktáblát helyez a padra, elmerülten játszik. Kis csoport állja őket körül. Hátul néhány tanár még az utolsó perceket is kihasználja. Suttogva magyaráz, a gyerekek bólogatnak. Lassan az utolsó résztvevők is befutnak. Kilenc óra előtt néhány perccel megkezdődik az úttörők tantárgyi versenye. — A legjobb számtan mértanosok mérik össze tudásukat Szolnokon, a Tallinn körzeti iskolában. Ür Az elmúlt hónapban lezajlottak a járási — városi döntők, külön a hetedikesek és külön a nyolcadikosok részére. Ide csak az első helyezettek jutottak el. A tét nagy: részvétel az országos döntőn, vagy legalábbis a nyári szaktáboron. Számtanból a versenyzők az egész országban azonos feladatot kapnak. Ezen a napon több száz úttörő hajol a papír fölé. A feladatlapok azonban még a jó erősen leragasztott borítékban lapulnak. Bede Lászlóné, a KISZ megyei bizottságának titkára köszönti a versenyzőket, azután dr. Szalai András tanár ismerteti a verseny lefolyását. ☆ A hetedikesek és a nyolcadikosok külön terembe vonulnak. A tanárok ide már nem követhetik őket, de egy-egy jó tanácsot még utánuk kiáltanak. „Ne izgulj!” — ez a leggyakoribb, A versenyzők számot kapnak, s egy lezárt borítékban leadják személyi adataikat. Ezt a borítékot csak az értékelés után bontják fel, addig mindenkinek csak száma van. A kész dolgozatra is a számot írják fel. A részrehajlás még akkor is ki van zárva, ha valaki megpróbálná. A feladatokat sokszorosított lapokon kapják meg a versenyzők. Átfutják a lapot. az arcokon máris meglátszik, hogy kinél mi várható. Van aki elmosolyodik, megnyugszik, — mások összeráncolt homlokkal hajolnak a pad fölé. ☆ Nézegetem a hetedikes példákat; „Egy sakkversenyen öt játékos vett részt. Mindenki egyszer játszott mindenkivel. Egy játszma megnyeréséért a győztes egy pontot, a vesztes nulla pontot kapott. Akik döntetlenül fejeztek be egy játszmát, azok megosztoztak az egy ponton, félfél pontot kaptak. Az alábbiakból állapítsátok meg, — hány pontot értek el az egyes versenyzők: az első helyezettnek nem volt döntetlenje, a második helyezett egy játszmát sem vesztett el, a versenyzők különböző pontszámot értek el.” V A terem elcsöndesedik, lábujjhegyen kimegyek a folyosóra. A versenyzők öt feladat megoldására két és fél órát kaptak. A szomszédos osztályban néhány kisérő tanárt látok. Olvasnak, kötögetnek, mások cigarettázva sétálnak fel — alá. Néhány óra múlva megtudják az eredményt. B. A. Bemutatom a Mézga családot „Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot, de nyakamon a csacsika család” — amikor szombaton és vasárnap esténként felhangzik a szignál, — Deák Tamás zenéje —, s a képernyőn megjelenik a pocakos, kopaszodó figura — a szobában csendet intenek, — jön a Mézga, a Mézga család! Már ismerős az otthonuk, tudjuk hol a konyha, a fürdőszoba. A sorozat néhány filmje után kiderül, ebben a családban a mama viseli a nadrágot, Kriszta és Aladár vásott, de eszes gyerekek, a papa pedig jámbor, lelkes, pesti polgár, valószínűleg könyvelő. Ezeknek a jellemvonásoknak rajzfilmnél mindjárt, az első pillanatban ki kell derülniük. — A rajzfilm figurák jellemvonásukat arcukon, testükön hordozzák. Az alakok tervezésekor a rendező nagyon sok pozícióban megrajzolja szereplőjét, úgy, hogy körbenézhető legyen, — szemben, oldalt, hátul, alul, íölül-nézetben, s a modell- lapra sok-sok arckifejezés is kerül — Nepp József, a Kriszta modeli-lapjanak egy részlete Mézga-család rendezője vagy harminc lelkiállapotot kifejező arcot adott egy-egy figurájának. — Itt van például Kriszta egyik modell lapja — Kriszta csodálkozik, unatkozik, figyel, gondolkodik, megsértődik, csúfolódik, nevet, megijed, fogat mos, kacérkodik, elámul. Blöki és Cicus is sok arccal szerepel, — ásító, nyelvet nyújtó, vicsorító, mosolygó, dühös, áhítatos. Míg Miézgáék csodálatos történetét nézzük, hallgatjuk, — mi is elámulunk, nevetünk, mosolygunk, csodálkozunk, esetleg unatkozunk, vagy feszülten figyelünk, szórakozunk. De arra semmiképpen nem gondolunk, hogy a 13 folytatásból álló sorozathoz a rajzolók 8—10 ezer rajzot. egy csomó vázlatot készítettek és több mint ezer hátteret. Egy film 26 perces. Ilyen hosszú sorozatot európai rajzfilm-stúdióban még nem csináltak. A rajzfilm-rendező dolga egészen más, mint az egyéb filmek rendezőjéé. Az alapötletből megszerkeszti a képes forgatókönyvet, az alakokat. Aztán a mozdulattervező az egyes filmek történését mozdulatokra bontja, és a többi már a rajzolókon múlik. A Mézga-íilmen öt csoport dolgozott, 5 mozdulattervezővel. A rajz után következik a kifestés, a háttér, a zene, a zörej felvétel, a vágás, a hangosítás. Éjjel, vasárnap szinkronizálták a filmeket, amíg Mézga Géza Harkányi Endre, Paula Győri Ilona, Kriszta Földessy Margit, és Aladár Némethy Attila hangján megszólalhatott. MZ/X-et, a távoli leszármazottat Somogy- vári Rudolf, Máris szomszédot Tomanek Nándor szólaltatja meg. — A sorozat valamennyi filmje ugyanazon téma körül bonyolódik — meséli a rendező. — A családban hiányzik valami, s a távoli rokonhoz, MZ/X-hez fordulnak, áld küld egy gépet, szerkezetet, — s mindig ebből lesz a bonyodalom. — Ön melyik részt tartja a legsikerültebbnek? — Az „Időkibővítő” címűt. Arról szól, hogy a család kirándul, s egy várromnál régi pénzt találnak. Az érméket jó pénzért eladják Máris szomszédnak. Az üzleten felbuzdulva, időkibővítő-aénet kérnek Öcsitől, és ezzel Visszamennek a XIII. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik. Kriszta szemből és oldalról — És a tizenharmadik rész? — Ott elpusztul a rádió, amely összeköttetést biztosít a távoli jövővel. A Mézga-család filmsorozatot tavaly koratavasszal bemutatták a cannesi reklámfilm fesztiválon — sikerrel. Azóta külföldi tv-társaságok is érdeklődtek a film iránt. Nepp József, a nagysikerű Gusztáv sorozat (25 film), az oberhauseni díjnyertes öt perc gyilkosság, a Szenvedély, a Mese a bogárról és más emlékezetes rajzfilm rendezője. — A Mézga-család után készül-e újabb sorozat? — Egyelőre nem. Most francia megrendelőnek dolgozunk, modernizált La Fontaine meséket teszünk át rajzfilmre — az eredeti szöveget felhasználva. S még egy előkészület — egész estés Gusztáv-filmé, — új sztorival, új helyzetekkel. A Gusztáv filmek népszerűségét bizonyítja, hogy már megvették, forgalmazzák Japánban, Hollandiában, az NDK-ban. a Szovetjunióban, Olaszországban, az NSZK- ban. Franciaországban. Svédországban. A „szülők” remélik, Mézgáékkal is megismerkednek a külföldi nézők. Kádár Márta Fúrják a pannonhalmi dombot Néhány hete fúróállványok magasodnak a 280 méteres dombra épült pannonhalmi apátság udvarán. Talajmechanikai vizsgálatokkal nagvszabás-' helyreállítási munkálatokat, többek között a hatalmas épületkolosszus elavult közműhálózatának korszerűsítését készítik elő. Az előreláthatólag 4—5 évig tartó munkák idején sor kerül az épületek felújítására is. Az évezredes műemlék rekonstr" V'-í 6s költségeit a bencés-rend. a megyei tanács és az állam közösen viselik. Az egész építkezés gazdája az Országos Műemlék Felügyelőség. Csilla, a cica, meg a világ legdrágább anyukája. Csilla Azon a délutánon anyu volt az ügyeletes: vele mentem Csilláért az óvodába. Amikor találkoztunk, nagylány osan kezet nyújtott: — Karákas Csilla vagyok. — Megengeded, hogy tegezzelek? — kérdeztem. Huncutul nagyot nevetett. És nevetett fekete szeme is. az egész gyerek csupa őszinte vidámság volt. — Hát persze-•• ez Volga — jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon, miközben elhelyezkedett a gépkocsi ülésén. — Ennyire ismered az autókat? — csodálkoztam. — Apuka magyarázott róluk. Az ott Moszkvics, az Skoda... — s míg hazafelé tartottunk, sorra magyarázta az úton a velünk szembe, vagy minket megelőző autók márkáját Aztán a rövid idő alatt azt is megtudtam, hogy apu motorkerékpárral vagy biciklivel megy érte az oviba, hogy a biciklin neki külön kis piros ülése van. hogy Mézga „Gézga” a tv-ben a kedvence, hogy neki van a világon a legdrágább apukája és anyukája Mindez természetes lenne, ha Csilla a Karakas lakásban látta volna meg a napvilágot. Csakhogy ez a csöppnyi kislány ötéves kora ellenére már nagy élettapasztalattal rendelkezik. Különbséget tud tenni: milyen nagyszerű az, ha valakinek van anyukája meg apukája, s milyen egyedül tud lenni egy gyerek, még akkor is, ha sokan vannak együtt egy intézetben. Egy éve annak, hogy a gyermektelen házaspár ellátogatott az egyik állami gondozottakat nevelő intézetbe. A nagydarab, erős fekete férfi, meg a mindig mosolygó, Szőke asszony megilletődötten, zavartan kérte az intézet Igazgatóját: „gyereket szeretnénk”. A férfi alaposan felkészült az útraj zsebeit telerakta finomabbnál finomabb csokival. — Nézzenek szét nálunk — mondta az intézet igazgatója. — Ismerkedjenek meg a gyerekeinkkel. És döntsenek — Egv puszi, egy csoki! — mondta a nagy teremben zsivaj gó gyerekeknek !t férfi. A csöppségek majd szétszedték a bácsit. Csak egyetlen kis fekete szemű, sovány lányka nem ment közelebb. Egyedül üldögélt az egyik sarokban. A férfinak feltűnt a kislány magányossága. — Hát te nem adsz puszit a bácsinak? — kérdezte. — Minek? Úgyse viszel el... — válaszolta a gyermek. A férfi megdöbbent Nézte a fekete csillagokként ragyogó gyermek-szempárt. s megérezte annak pillantásából, a gyerek egész tartásából: egy kis felnőtt keserű tapasztalata nyilatkozott meg. A férfi és az asszony pillanatok alatt döntött: — „Ezt a kislányt visszük, vagy senkit.” így került a zárkózott, kevésbeszédű Csilla anyuhoz, apuhoz. Ám menynyi mindennek kellett történni ahhoz, hogy most már bizalommal simuljon a két felnőtthöz, nehéz lenne elsorolni. Az első kis ruhák, cipők együttes vásárlása; kirándulás apuval, anyuval; nyaralás a Balaton mellett; karácsony, amikor a gyerek szinte öntudatlanul — a sok játék, cukor és csoki láttán, a neki szóló szeretetet érezvén — elmondott egy kis gyermekversikét P fenyőről... Kellett egy kis cica, amit anyu adott neki. egy kis madárka, amit apu fogott az erdőn neki, egyes- egyedül neki. A Karakas házaspár egy éve vette magához és most már örökbe fogadta a kislányt. akit egy hónapos kora óta intézetben neveltek, s aki után vér szerinti szülei soha nem érdeklődtek. És az új gyámhatósági eljárás szerint most már ők az igazi, „jogi nyelven n vér szerinti szülők”, mert így kérték az örökbefogadásnál. Most már senki sem veheti el tőlük Csillát. Hiába jelentkezne az „igazi anya”, már minden jogot elvesztett ahhoz, hogy egyszerűen megtudhassa, hol van a gyermeke. És ez így van rendjén. Egy gyereket nem elég a világra hozni: sokkal nagyobb dolog felnevelni emberséges emberré. Karakasék erre a nagyobb tettre vállalkoztak és boldogok. Boldog Csilla is. Játszott mellettünk a szőnyegen, percenként kérte: húzzam fel neki a kis bicikliző babát, hadd szaladgáljon a szobában. Aztán elárult valamit: — A szünnapomra zsúrt rendezünk. Eljön majd a Marika, meg a Juci. meg a... — és sorolta a fél óvoda nevét. A végén hozzátette: — És anyuék elhozzák Jolánkát is. — Jolánkát? Az ki? — Hát a barátnőm, az intézetből... amikor odakerült, mindig sírt. Én bújtam hozzá az ágyába és vigasztaltam... amikor apuék elhoztak, akkor is ő kísért ki a kapuhoz... olyan kis dundi... Anyu később azt is elárulta: Csilla nagy kérése, hogy örökre vegyék magukhoz Jolánkát. H- többet keresnének ők ketten, talán teljesítenék a kislányuk óhaját. Bár, még most sem döntöttek véglegesen. A szülina- pig még van két hét... •••csakhogy az intézetekben nagyon sok gyerek vár arra, hogy szülőkre találjon. Varga Viktória Sajátos „mű fai66 művelői Szolnokon Mintegy másfélezer amatőr-kórus — több mint 50 000 dalos lép pódiumra a következő hetek — hónapok ünnepi eseményein, — a jubileumi műsoros esteken, a budapesti és vidéki emlék- előádásokon. A felszabadulás 25. évfordulójára „Ünnepelj velünk” címmel meghirdetett művészeti program foglalja keretbe a kórusok felkészülését, s a Lenin centenáriumhoz kapoesolódó második budapesti Vándor Sándor kórusfesztivál is jó alkalmat kínál az együtteseknek tudásuk, fejlődésük bemutatására. Az idén egyébként több rangos találkozó szerepel a kórusok programjában. Áprilisban Pécsett rendezik meg a negyedik országos kamarazenei fesztivált, amelyen néhány külföldi együttesen kívül — közönség elé lécnek az énnekkari mozgalom legmagasabb művészi szintet elért „kisegyüttesei” is. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a második Bartók Béla nemzetközi kórusverseny, amelyet június 28 — július 4 között rendez Debrecen városi tanácsa. A vetélkedővel csaknem egyidejűleg nyolcnapos nemzetközi kórusvezetői kurzust is tartanak 80—90 külföldi résztvevővel, akik a „forrásnál” ismerkedhetnek meg Kodály zenei nevelési elveinek kórusvezetői vonatkozásaival. A központi jellegű rendezvényeken túl a különböző szakmák kórusai maguk is rendeznek fesztiválokat; így például a vasas énekkarok Özdon, — a bányászkórusok Tatabányán, a pedagógusok pedig Debrecenben rendeznek találkozót. Egy másik érdekes esemény: május 15—17 között Szolnokon rendezik meg a családi és társadalmi ünnepségeken résztvevő énekkarok, kamarakórusok, fiatal versmondók tanácskozását, ahol ezúttal első ízben nyílik alkalmuk e sajátos „műfaj” művelőinek tapasztalataik kicserélésére. Budapesten megszűnt az influenza járvány A fővárosi KÖJÁL tájékoztatása szerint az influenzajárvány gyakorlatilag megszűnt Budapesten. A kórházba szállított betegek száma a járvány tetőzésének szakaszához képest — amikor naponta mintegy háromszázan kerültek kórházba influenzával — körülbelül az egyötödére csökkent. Az orvosi körzetekből is hasonló javulást jelentettek: korábban egyes napokon 20—25 ezer beteget vettek gondozásba, jelenleg ez az arány az egy tizedét sem éri el a réginek. Az iskolai hiányzások száma a járvány legsúlyosabb szakaszában tapasztalt 15—20 százalékról 5—6 százalékra mérséklődött. Mindezeket figyelembe véve a főváros vezető főorvosa, a KÖJÁL igazgatójával egyetértésben, március 22-i vasárnapi hatállyal felbldotta a budapesti kórházakban másfél hónappal ezelőtt életbeléptetett beteglátogatási tilalmat. Az influenzajárvány megszűntével folytatódik a gyermekek kötelező védőoltása, mindenekelőtt a járványos gyermekbénulás elleni védekezés. /
