Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

1970, március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A dupláját, mint amire készült Az Építési és Szerelőipari Vállalat néhány évvel ez­előtt rendezte be TMK műhelyét Akkor a vállalat ter­melési értéke az évi 50 millió forintot sem érte el. Most ez a műhely a vállalat 100 milliós termelési értékének előteremtéséhez szükséges gépeket, munkaeszközöket ja­vítja. Érthető, hogy nagy a zsúfoltság, korszerűtlen mun­kafeltételek mellett kell dolgozniuk az embereknek. Dicsé­retükre szolgáljon, hogy a megduplázódott feladatokat is kitűnően elvégzik. Szinte éjjel-nappal munkában vannak a beton és ha­barcskeverő gépek. Nem csoda, hogy jut belőlük bőven a javítóműhelybe is Nemcsak a zsúfoltság nehezíti a munkát, ráadásul térdig áll a víz a szerelőaknában is. Ilyenkor mit lehet tenni — aláhasalnak a gépkocsiknak a szerelők Még az udvarra is jut a gépekből. Szerencsére elmúlt a dermesztő hideg, könnyebben halad a munka. A Panter autódaru rövidesen újra megindul az építkezések felé Befejeződött a megyei szövetkezeti küldöttgyűlés (Folytatás az L oldalról.) növelésére ösztönöznek. Na­gyon figyelemreméltó jelen­ség, hogy amíg öt évvel ez­előtt az italboltoknak a for­galomból való részesedése csaknem 55 százalék volt, ta­valy 10 százalékkal csökkent. A beszámoló további része a MÉK-kel végzett termel­tető felvásárló és értékesítő munka eredményességét ele­mezne, hozzáfűzve, hogy a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket is .jobban ki­használhatták volna. A szö­vetkezetek gazdálkodásának eredményességéről így is el­mondhatják, hogy tavaly 93 millió forintot meghaladó gazdálkodási nyereséget ér­tek eL Befejezésül a taka­rék- és lakáss zövetkeze'ek te­vékenységiét elemezte a be­számoló. Az előbbrejutast« a korszerűséget képviselve A beszámoló vitájában kül­döttek és vendégek sokan részt vettek. Elsőnek Büdh- ler Józsefné kapott szót és a hiteljuttatások könnyítésé­re tett javaslatot, ami sze­rinte meggyorsítaná a ház­táji állatartást, a lakásépít­kezést stb- Simon József a MÉSZÖV segítségét méltatta. Tatai István a szolnoki Bál­vány úti lakásszövetkezet pénzügyi nehézségeiről szólt, Szigeti József arról beszélt, hogy sokat tettek a lakosság minél jobb áruellátásáért, eljártak Tiszafüredről a Hortobágyra halért, amiből 5 tonnát hoztak fogyasztóik­nak. Ugyanakkor sertéshizla­lással is gondoskodtak az el­látás javításáról. Papp Lász­ló a háztáji gazdaságok áru­termelésében való közremű­ködésükről szólt, amelyet mint mondja, egyik fő fel­adatuknak tartanak. Molnár Jánosné arról be­szélt, hogy egy érv alatt meg­tanultak tervszerűen gazdál­kodni és így jelentősen meg­javult Jánoshidán az áruel­látás. Ehhez azonban min­denekelőtt a szövetkezeti ve­zetést kellett átformálniuk. Mohácsi László a megye leg­kisebb szövetkezetének, a ti- szasas i nak tevékenységéről 6zólt, hangsúlyozva hogy kö­rülményeikhez mérten kor­szerű boltjaik vannak, és azokban a forgalom egyre növekszik. Szabó István Karcagról elsősorban a ser­tésfelvásárlásban meglevő kötöttségek feloldását java­solta. Bereczki Lajos, a tsz-szö- vetség titkára a különböző szövetkezetek feladatainak azonos jellegéről beszélt, majd együttműködésük fon­tosságát hangsúlyozta. Tősér Lajosné a takarékszövetkeze­teknek az OTP-vel azonos kölcsönzési feltételeket kert. Dr. Molnár Frigyes. a SZŐ VOSZ elnöke felszólalá­sában mindenekelőtt ki­emelte a tanácskozás jubileu­mi jellegét, majd hangsú­lyozta, hogy a szövetkezeti önállóság tette lehetővé a ta­gok igényeinek megfelelő ki­elégítését Számolni kell — mondotta — a korszerűsödő élettel, annak követésével. A nyereség is mindig a közös­ségi célok alá legyen ren­delve. Szolid árpolitikával állhatnak helyt a szövetke­zetek a kereskedelmi ver­senyben. Most mindenhol ne­hezebb helytállni, mint a régi mechanizmusban volt, — mondta —> mert vezetők­nek és tagoknak egyaránt tanúsítani kell « hozzáér­tést a gazdálkodáshoz. Bordás László, a KISZÖV megyei elnöke a szövetke­zetek együttműködésének nagy lehetőségeit elemezte majd Gulyás József szólt szolgáltató és ipari tevé­kenységükről, amit Kunhe­gyes lakossága érdekében tesznek. Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára felszólalá­sában elismeréssel szólt a szövetkezeti mozgalom eredményedről, hangsúlyozvo. hogy megállják helyüket az új gazdasági mechanizmus­ban. Lehetőségeikről pedig elmondotta, hogy az egyen­letes fejlődiéshez minden ko­rábbinál kedvezőbbek a fel­tételek. Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb elnöke, azért fe­jezte ki elismerését a küldött- gyűlésnek. mert az az elő- relátást, előrehaladást szol­gálta. Beszélt többek között a szövetkezetek és a taná­csok kapcsolatáról, amit a lakosság jó ellátása érdeké­ben tovább kell javítani, erősíteni. A felszólalásokra Varga Illés adott választ. Ezt követően pedig a megyei szövetség új vezető testületé tisztségviselőinek megválasz­tására, a bizottságok létreho­zására került sor. Titkos szavazással A titkos szavazások során megválasztották az elnöksé­get Az elnökség elnökéül: Varga Illést, elnökhelyettes­sé Boda Mihályt; tagjaivá pedig: Szekeres Sándort, Sá­rosa Bélát Tóth Imrét, So- modi Mihályt, Jenei Imrét, Varga Jánost Tihanyi Nán­dort Pólyák Mártont Fele- dy Jánost és Tősér Lajosnét választották. A küenc tagú fedügyelőbizottság elnöke: Balogh Jenő. A küldöttgyűlés külön bizottságának tagjai pedig: Vágó Pál, Bíró Zol­tán. Gulyás József, Nagy Árpád, Cseresznyés Zoltán­ná és dr. Lázár Ottó. Műanyag az élelmiszer- gazdaságban Az élelmiszergazdaságban évente legalább hetvenezer tonnányi műanyagot lehetne felhasználni kétszáz féle te­rületen — mondotta dr. Ger­gely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes a MÉM műszaki fej­lesztési tanácsának csütörtö­ki ülésén, amelyen a mű­anyagok felhasználásának helyzetét és további lehető­ségeit vitatták meg a szak­emberek. A legnagyobb fej­lődés a kertészeti termelés­ben várható, ahol a fólia- ágyak, sátrak és alagutak alapterülete évente megkét­szereződik. Az elmúlt évben különösen nagy jelentősége volt a műanyagfóliának; a kedvezőtlen, hideg tavaszi időjárást bizonyos fokig el­lensúlyozni lehetett a mű­anyag takarókkal. Egyre keresettebbek a műanyagtárolók, szállítólá­dák és rekeszek, mert sú­lyúk csak negyede a fáénak, de nincs belőlük elegendő. — Műanyagrekeszekből jelenleg mintegy 200 000-et használ­nak, az igény 1975-re 740 000. számú vezető, az igazgató. a főkönyvelő, a termelésveze­tő nyereségprémíumát a fel­ügyeleti szerv határozza meg. Amiről a gazdaságban döntenek, annak elosztási elve nagyjából a következő: az évi alapkereset, az el­töltött idő, és n múlt évi kiemelkedő munka külön jutalmazása személyeknek és kollektíváknak. Arra is meg van a menetrend, ho­gyan érteinek szót a mun- . kasokkal. Azt tervezik, meg­vitatják a szocialista brigá­dokkal, majd termelési ta­nácskozáson esik róla szó. Utóirat Ritkaság, s talán szabály­talan is, hogy az újságíró külön véleményt fűzzön a tapasztaltakhoz. A megkér­dezett munkások véleményét szépítés nélkül adjuk közre. Nem mindenben egyezik sem az állami gazdaság vezetői­nek elgondolásaival, sem a nyereségrészesedés országos irányelveivel. Lehet, hogy egyéni vélemények, lehet, hogy egyenként is munkás- csoportok felfogását képvi­selik. Az bizonyos, a gazdaság vezetői, a szakszervezet, s a munkások is abból indulnak ki: lehetőleg igazságosan osztani. Az elgondolások kö­zött mégis különbségek van­nak. Valószínűleg marad­nak is. Az azonban minden vállalat minden munkaválla­lójának joga, hogy alaposan ismerje a kollektív szerző­dés módosítását, a nyereség- részesedés felosztásának el­veit. sőt véleményével részt vegyen annak kialakításá­ban. Ami Palotáson meglepett bennünket, az volt, hogy nagyon utoljára hagyták a dolgozók tájékoztatását. Hi­szen hónap végén már oszt­ják a nyereséget. S ez fog­lalkoztatja most az ott dol­gozó embereket. Mindenki kívánságának sosem lehet eleget tenni. De azt sem mulaszthatja el a gazdaság­vezetőség. a szakszervezet, hogy ne igyekezzen a több­ség véleményét megismerni. — borzák — Hogy osztanák a munkások? Kozvéleménykutatás a nyereségosztásról a Palotáéi Állami Gazdaságban Ecsek! József főgépész ne-. Vetve meséli, hogy járt Ő a nyereségrészesedéssel. — Jön egyszer a személy­ügyes, azt mondja, gratulál. Igazgató elvtárs kiemelt a második kategóriából s át­tett az elsőbe. Nem taga­dom, örültem. Tán vagy két hétre rá hallgatom a rádiót, a kormány eltörölte a kate­gória rendszert. Na, mondom engem tényleg jól áttettek a másodikból az elsőbe. Aztán komolyan hozzá­teszi. A gépműhely sarkában ezt megvitatni gyűlt össze vagy huszonöt ember. Kérésünkre jöttek. Azt kérdeztük, mi a véleményük, hogyan lehetne igazságosan elosztani a nye­reségrészesedést, mit java­solnak ők? Meglepődtek aztán Berki József szerelő megnyitotta a sort. — Tulajdonképpen még nem tudunk semmit. Az or­szágos elveket olvastuk, hal­lottunk róla. Hogy a gazda­ságban mi lesz, nem tudjuk. Jó lenne ismerni, mert az­tán csak új ellentéteket szül. Olyan sose lesz. hogy min­denki mindennel elégedett legyen, de az a jó, ha a nagy többség egyetért vele. A pártoktatáson Gál elvtárs a párttitkár említette, úev akarják, hogy aki többet Ki kapjon nyereség jutalmat ? Boros László szerelőnek is hozzáfűzni valója van. — Azt is hallottuk, az idén a munkások is kaphat­nak nyereségjutalmat, ki­emelkedő teljesítmény után. De ki bírálja el, hogy ki dolgozik kiemelkedően? Az elbírálásnál hallgassák meg a műhelyt és a brigádot is. Boros Vilmos szerelő sze­rint: — Én nem értek azzal egyet, hogy a vezető beosz­tásúak külön nyereségpré­miumot kapjanak. Magasabb a fizetésük, több prémiumot kapnak évközben. Szerintem úgy igazságos, ha most csak — Olyan bolond ember nemigen van, hogy ne fo­gadná szívesen, ha adják a pénzt. Lehet, hogy én most kevesebbet kapok a kategó­ria rendszer eltörlésével. Mégis azt mondom elvtórs, nem sajnálom. Őszintén mondom. Sokkal jobb érzés úgy dolgozni, ha a kollek- ttívában nincsenek ellenté­tek. ha jó hangulat uralko­dik. Ha a munkások is igaz­ságosnak tartják az elosz­tást. tett, többet is kapjon. Ez he­lyes. Abban is van valami, hogy a vezetők munkakö­rük, felelősségük után töb­bet kapjanak. De hol az arány? Ezt jó lenne tudni. Szirák Imre raktáros mindjárt vitába is száll. — Ügy hallottam, azokban az üzemágakban többet kap­nak, amelyek a nyereséghez többet tettek hozzá. Én nem helyeslem. A gépjavítás tudvalévőén nem nyereséges. A tehenészet is veszteséges. De próbáljon a növényter­mesztés nélkülünk dolgozni, az ő nyereségükben nyilván benne van » mi munkánk is. Nem azt kellene nézni, mi­lyen munka mennyire nye­reséges, hanem, hogy ki mi­lyen becsülettel látja el. az egész évi keresetet vesz- szük alapul, a vezető beosz­tásúak keresete így is több, nekik már eleve több jut a nyereségből is. No meg ter­mészetesen az eltöltött időt be kell számítani. A gazdaságvezetők már kidolgozták javaslataikat, hogyan akarják szétosztani a nyereséget Eleve maga­sabb az alapösszeg a tava­lyinál, jobban gazdálkodott, jobban zár most a gazda­ság. A tavalyinál többéit alkarnak visszatartani az óvoda működtetésére, üdül­tetésre, az üzemi étkezés támogatására. A három első ................................................................. E gész évben vásároljon a Centrum Áruházban AJÁNLATAINK: Műszálas kasmír — — •— Férfi laminált felöltő — — 39.80 Ft-tól 610.— Ft-tól Hűtőszekrény, részletre is kapható — — 2750.— Ft-tól Irpport nylon kombiné — —— 100.— Ft-tól Szolnok, Sárvári krt. 59/a. Szolnok, Piactér. | Minden idényben, vegye igénybe a Centrum Aruházat! Szolnok, Piac-tér. !.»i.nninnn n,,n,mil.f,llmrin«mminnm»»m«i«m|»l>llllllll,ll“lll4,ll,lll,ll,rirl|n»»i|ri11 iiiiriniimmiiiirmii iiiiTriniiíinniiiiiiiiiiriiiiiiiiiiíiiiain v Megoszlanak a vélemények

Next

/
Thumbnails
Contents