Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

1970. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Emlékezés a testvéri segítségre Kecskemét határában egész kis falu épült fel a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tag­jainak közös erőfeszítésé- - vei. Negyvenöt családi ház sorakozik egymás mellett. Sőt most már egyemeletes, négy és kétlakásos társas­házak is épülnek. Az új házak szimboli­zálják a gazdák egyre nö­vekvő jólétét. Igaz, a kö­zös ingyen juttatja a telket, ezenkívül az építkezéshez számos kedvezményt kap­nak, többek között fuvart, hitelt. Még idáig eljutottak, sok küzdelmet vívtak. Tíz év­vel ezelőtt, 1960 elején, hazánk felszabadulásának 15, évfordulója ünnepségei előtt határozta el az akkori kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezet tagsága, hogy megváltoztatják a közös gazdaság nevét. Ab­ban az időben nehezen ment a gazdálkodás. Se gép, se munkaerő nem volt elég. Ha a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg nincs se­gítségükre, akkor bizony nem tudták volna elvégez­ni az őszi munkákat, a betakarítást, a szántást, vetést. Éppen az említett segít­ség miatt határozták el több gazda javaslatára* hogy a szövetkezet új ne­ve Magyar—Szovjet Barát­ság lesz. Azóta isimét elmúlt tí2 esztendő, s a baráti kap­csolatok nem szűntek meg, a szovjet katonák és a ter­melőszövetkezet gazdái kö­zött. Most a félszabadulás 25; évfordulójára készülünk, s -, Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet tagsága már nem szorul közvetlen segítségre. Évről évre újabb sikereket ér­nek el a gazdálkodásban. Jóleső érzéssel emlegetik azonban még ma is az ak­kori időket, amikor az el­ső bizonytalan lépések megtételénél baráti kézfo­gás segítette őket. Kosa Antal elnök a leg­utóbbi zárszámadáson is szóvá tette mindezt: — Termelőszövetkeze­tünk sokat fejlődött az el­múlt esztendőben. Jobban alakult vagyoni helyze­tünk, lényegesen nagyobb volt a fejlődés, mint aho­gyan azt terveztük. A ter­melési érték 1967-ben nem érte él a 60 milliót, tavaly már megközelítette a 91 és fél millió forintot. ,A tiszta vagyon 24,5 millió­ról csaknem 42 millióra emelkedett ugyanennyi idő alatt. — Termelőszövetkeze­tünk szántóterülete 200 holddal csökkent az el­múlt öt évben. Az árbe­vétel ennek ellenére meg­háromszorozódott. Nagyobb az emelkedés, ha Í964-hez viszonyítjuk. Akkor még alig haladta meg a 14 mil­lió forintot. Tavaly már 80 millió forinton felül volt Mindezek eredményeként az 1964. évi 11400 forint­ról 20 600 forintra emelke­dett az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem. A felszabadulási ünnepr i/V^kre meehíviák azokat. • '•’V a ffazdál­odás mai <-;kereinek el­érésében: a szovjet had­sereg képviselőit Kereskedő Sándot Bemutatjuk a kecskeméti Ének-Zenei Iskolát Ebben az évben ünnepli 20 éves fennállását, a kodályi ének-zenepedagógiai elvek gyakorlati megvalósítását tűzték ki célul vezetői. Elő­ször — évekig — rendkívül rossz körülmények között kellet dolgozniuk: helyiség­gondok, szándékukat félre­értő értetlenség, szakember- hiány nehezítette életüket. Ám aztán változott a hely­zet: gyönyörű, modern épü­letbe költözhettek, megfelelő lett a szakember ellátott­ság, egyre szélesebb körben megértették gyönyörű céljai­kat. rájuk irányult a figye­lem. 1964 óta vannak az új helyükön. Azóta már az ál­talános iskolának indult in­tézmény egyben gimnázium is lett. Jelenleg 16 osztály­ban 442 általános iskolás és 4 osztályban összesen 118 gimnáziumi tanuló készül az életre falai között. A gimnáziumi osztályok­ban nem csupán azok tanul­nak, akik zenei pályára ké­szülnek. Ezt hangsúlyozni kell az iskolával kapcsolat­ban lábra kelt kósza híresz­telésekkel kapcsolatban. — Akik eddig itt’ érettségiztek, számtalan felsőoktatási in­tézményben tanulnak to­vább. Természetesen a zenei vagy zenepedagógiai pályára mennek közülük aránylag többen. Az érettségit szerzettek felsőfokú beiskolázása szé­pen alakul. Egyetlen adat er­ről: két évvel ezelőtt 50 szá­zalékos, tavaly már 62 szá­zalékos volt az arány. S alig van évenként egy-két olyan tanuló osztályonként, aki nem akar tovább tanulni. Az iskola élete és szerepe nem merül ki az oktató-ne­velő munkában. Aktívan si­került már évek óta bekap­csolódniuk a város zenei életébe, öt énekkaruk mű­ködik, tanárok és tehetséges tanulók egyaránt résztvesz- nek a város szimfónikus ze­nekarában, s mint hallgatók tömegesen ott vannak min­den zenei eseménykor- a né­zőtereken. Az iskola híre messze ha­zánk határain is túljutott már. Kanadai, amerikai, ja­pán, német, svájci és más szakemberek jönnek ide ta­nulmányozni a Kodály Zol­tán által kidolgozott peda­gógiai elvek gyakorlati meg­valósítását. És elviszik messze földekre az itt látottakat, tapasztal­takat. Vagyis városunk jó hírét, mert így is igaz. An­gol, német és más szakem­berek készítettek itt már filmet, hogy otthon jobban tudják hasznosítani, amit itt látnak. , Egyetlen dolgot lehetne még hozzátenni az elmon­dottakhoz: azt, hogy a ze­nei életben való aktív köz­reműködésen s az ének-pe­dagógiai eredményeken kívül az iskolai oktató-nevelő munkában is minden tekin­tetben igyekszik — és képes is — helytállni ez a húsz éves múltra rísszatekintő iskola. Varga Mihály Nyáron már termel Rengeteg vas, beton, üveg, felszerelések, berendezések vagon számra. Ezek az első benyomások Kunfehértón. ahol az ország egyetlen borkősavgyártó üze­me épül. A több mint 130 millió forintos építkezés mé­reteire jellemző, hogy külön létesítettek mellé egy 60 holdas mesterséges tavat Naponta ugyanis 800 köb­méter szennyvizet kell el­vezetni* mint a gyártás egyik kellemetlen mellék- termékét A berendezéseket az olasz Padován cég szállította. Fel­szerelésük most folyik. Az üzem a kunfehértói ál­lami gazdaság kezelésében működik majd. Körmendi Géza igazgató jól ismeri a termelési adatokat. hiszen jó néhányszor tárgyalt már a témáról. — Legfontosabb az 5800 mázsa borkősav évente. — Melléktermékként jelentke* zik 85 ezer mázsa takar­mányliszt. 14 500 hektoliter törkölypálinka. A borkösav, mint ismere­tes* fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak és jelen­leg teljes egészében impor­táljuk. Ha a kunfehértói üzemben megindul a terme­lés, évente 600 ezer dollár megtakarítása lesz a nép­gazdaságnak, mivel az ipar teljes igényét fedezi az it­teni gyártás. Nyáron az üzem megkezdi munkáját. Nyersanyagról gondoskodott a gazdaság. — Több mint kétezer vagon szőlőtörkölyt raktároznák, pontosan annyit. amennyi egy évi folyamatos gyártás­hoz elegendő.. K. S. Jobb fajtákat keresnek Húsz évvel ezelőtt alakult az Országos Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet Mik- lós-telepi részlege. A Kecs­kemét határában lévő tele­pen most folyik a legutóbbi tíz évben végzett munka ér­tékelése. Ha ezt befejezik, kidolgozzák a középtávú ku­tatási tervet 1975-ig. Dr. Horváth Sándor, a te­lep vezetője így vall mun­kájukról: —* Huszonötezer hibridünk van jelenleg, ezek közül vá­logatjuk ki a legjobb fajta- jelölteket. Olyan borszőlőket keresünk, amelyek megfelel­nek a korszerű igényeknek, alka’masak 0 nagyüzemi ter- m eszi és re, megfelelő minő­séget adnak és termésük is kielégítő. Négv ilyen új faj­tánk van elismerés alatt Üj kutatási terület 0 pero- noszpórával szemben ellen­állt.’* borszőlők nemesítése. Ilyen már van. Nagyobb te­rületen történő termesztésük gazdaságos lehet, hiszen ala­csony a termelési költség. A kutató munka segíti a termelést. Dr. Horváth Sán­dor elmondja, hogy jelenleg a szőlő gyökérzete és a mű­velési módok közötti kap­csolatot tanulmányozza. — Nyolc éve gyűjti az anyagot. — Harminc szőlőfajtát, 300 tőkét vizsgáltam, ezer köbméter földet mozgattunk meg. Minden fajtának más­más a gyökérzete. Nem kö­zömbös. hogy a növény mi­lyen körzetben szívja a táp­anyagot Ez határozza meg a művelést, a talajerőpót­lást. a vegyszerek bedolgo­zását. Tapasztalatairól tanul­mányt készít. ami könyv­alakban jelenik majd meg. K. S Ipar a falvakban A szocializmus építésének célkitűzései között fontos helyet foglal el a város és a falu közötti különbségek csökkentése. A kulturális és kommunális ellátottság szín­vonalának emelésében jelen­tős lépések történtek Bács- Kiskun megyében is. A vil­lanyt például valamennyi községbe bevezették, jóné- hány tanyaközpontba is el­jutott az áram által szolgál­tatott fény, de említhetnénk a többszáz kilométer járdát, a 71 vízmüvét, melyek ugyanezt a célt szolgálják. Ám," hogy mindez még ma­gasabb szinten és megalapo­zottabban folyhasson to­vább, ahhoz elengedhetetle­nül szükséges a nagyobb községek iparosítása. Általá­ban nem nagyüzemekről van szó, hiszen a falusi iparte­lepítésnél a legfontosabb az, hogy a községekből a túlzott elvándorlást megakadályoz­za és helyben tegye lehető­vé — elsősorban a fiatalok és a nők — foglalkoztatását. Ilyen megfontolás alapján Bács-Kiskun megyében a városok iparosodásának elő­rehaladása után a harmadik ötéves tervben megkezdő­dött 14 nagyközség iparának fejlesztése. Az ipartelepítés­ből a minisztériumi, a taná­csi és szövetkezeti ipar egy­aránt kivette részét. S bár a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer 1968-ban történt bevezetése némileg módosí­totta az eredeti elképzelése­ket, mégis a nagyközségek iparosítása megközelítően a megyei párt és tanácsszer­vek határozatai szerint ha­lad. Érdemes a falusi ipar- fejlesztést röviden községen­ként is szemügyre venni. Bácsalmás A község legnagyobb ipari bázisa a szegedi ruhagyár üzeme, amelyben mintegy hatszázan dolgoznak. Az itt gyártott orkánkabátok or­szágszerte ismertek. Feldol­gozó telepet létesített a bajai Fínomposztó Vállalat is. amely kétszázötven helybeli lakos foglalkoztatását terve­zi. Jelentősebb üzem még Bácsalmáson a Gépjavító Vállalat és a Vegyesipari Ktsz. Dunavecse nemcsak munkaerőt, hanem szakmunkás gondjaikat is megoldják, ha az eljárók otthon maradnak. Szabadszállás A községben eddig csak egy üzem települt. A kalo­csai Textilfeldolgozó Válla­lat létesített itt üzemet. Sza­badszállásról még ma is so­kan eljárnak máshová dol­gozni. Izsák Ebben a nagyközségben sem kezdődött még el meg­felelő ütemben az iparfej­lesztés. A Férfi Fehérnemű- gyáron kívül nem települt .jelentősebb üzem Izsákra. i Kerekegyháza Itt már kedvezőbb a hely­zet, mert a Habselyem Kö­töttárugyár az elmúlt évek­ben gyors ütemben fejlesz­tette Kerekegyházán létesí­tett üzemét. A Gépjavító Vállalat is bővíti telepét, ami előreláthatóan száznegy­ven új munkaerő foglalkoz­tatását teszi lehetővé. Lajosmizse Kevés község dicsekedhet azzal, hogy országos válla­lat központja települt terü­letére. Lajosmizsén éppen ez történt. A Vízgépészeti Vál­lalat Budapestről ebbe a községbe költözött, s itt léte­sítette 3-as számú gyáregy­ségét is. Azóta a sor bővült az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat is itt ütötte fel székhelyét. Lajosmizsén ezenkívül a megyei nyomda vállalatnak dobozüzeme mű­ködik és van egy vas és ve­gyes ktsz, valamint egy há­ziipari szövetkezet is. Az előbbi nevét a lakókocsikról ismerik a megye határain kívül, az utóbbi , pedig kül­földre is t szállít, többek kö­zött különféle kefeárukat. TIszakécske A község nevét bizonyo­san jól ismerik Szolnok me­gyében is. Legnagyobb üze­me — a volt Permetezőgép­gyár — jelenleg a Vegyimű­veket Szerelő Vállalat gyár­egységeként működik, s több mint ötszáz munkást foglal­koztat. A községben telepe van a megyei Kézműipari Vállalatnak is, s a Vegyes Ktsz a jól működő szövetke­zetek közé tartozik. Kecel Legrégibb üzeme a Tőzeg­kitermelő Vállalat telepe. Másik jelentősebb ipari lé­tesítmény a Fővárosi Faipa­ri és Kiállítást Kivitelező Vállalat telepe. A Keceli Vegyes Ktsz-t pótkocsi gyár­tásáról és neon reklámairól ismerik a megye határain túl. Kiskörös Petőfi szülőfalujában több üzem működik. A Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat telepe, a Kalocsai Textilfeldolgozó telepe, a Kiskőrösi Vegyes­ipari Vállalat — amely egy sor nagyobb fővárosi üzem­mel áll kooperációs kapcso­latban — a Gépjavító Válla­lat és a Kiskőrösi Vegyes Ktsz. Az utóbbi nevét azért is érdemes külön megemlí­teni, mert tulajdonosa volt már a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajá­nak is. A szövetkezet több mint ezer munkást foglal­koztat és termékeit hazánk határain túl is jól ismerik. Kiskunmajsa Négy üzeme közül a leg­jelentősebb a Drótfonatgyár­tó Vállalat, amely sodrony­fonatokat, huzalszöveteket, épületvasalásokat gyárt. Te­lepe van a községben a me­gyei nyomda vállalatnak, ezenkívül működik egy gép­javító vállalat és egy kis­ipari termelőszövetkezet. Jánoshalma A megye egyik legnagyobb községe, ahol három üzem — a megyei Kézműipari Vállalat, a Ládaipari Válla­lat és a Bácska Kisipari Termelőszövetkezet műkő-, dik. A községből még sokan járnak el más településekre dolgozni. A foglalkoztatott­sági gondot a már említett üzemek fejlesztésével kíván­ják megoldani. ☆ A megyei párt és tanácsi szervek fontolgatták: bővít- sék-e az iparfejlesztésre ki­jelölt községek körét. Végül úgy döntöttek, hogy nem ap­rózzák el az anyagi eszközö­ket, hanem a negyedik öt­éves tervben a már kijelölt 12 nagyközség iparfejleszté­sét folytatják. Ilymódon a vonzáskörzetükbe tartozó községek munkaerő felesle­ge is ezekben az üzemekben találhat majd munkát, s mert a közlekedést is meg­oldják, az ingázóknak lakó­helyet sem kell majd változ­tatni. Nagy Ottó A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységében 50—100 és 200 köbméteres hidroglobuszokat gyártanak, , amelyek községek és gazdaságok vízellátását biztosítja. A községben a felvonó szerelő vállalat és a buda­pesti Reonál Ktsz telepített részleget. A helyi munka­erők foglalkoztatottságának megoldásában jelentős sze­repe van még a Vegyesipari Vállalatnak. A meglevő üze­mek továbbfejlesztését úgy tervezik, hogy elsősorban a női munkaerők foglalkozta­tottságát oldják meg. Kunszentmiklós A Budapesttől alig 60 ki­lométer távolságra levő köz­ségből igen sokan jártak a múltban is a fővárosba dol­gozni. A Csepe’ Autógyár, s Villamos Állomásokat Sze­relő Vállalat és a TÉMA FORG Vállalat (géprongyot manipuláló üzem) telepített üzemet a kiskunok fővárosá­ba abban a reményben, hogy A kalocsai femtömegentkipari Vállalat 80 és 50 lite­res villanybojlerek gyártását kezdte meg. A kalocsai üzem e termekéi iránt már a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron és a Szegedi Ipari Vásáron is igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg. (Pásztor Zoltán, felvételei) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents