Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

1970. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Jubileumi tanszerkiállítás KOLDUSOPERA Brecht—Weill zenés játéka a Szigligeti Színházban Hidegre léve Késnek a primőrök. A Szolnok megyei MÉK- nél is „benyúltak a hű­tőszekrénybe”. A napok­ban megkezdődött a szolnoki hűtőházban tá­rolt alma árusítása. A jóminőségű, plusz két fokon tárolt gyümölcs­ből, mintegy 25 vagon­nyit szállítanak a Szov­jetunióba és Nyugatné­metországba. A megye boltjaiban előrelátható­lag három—négy forin­tért árusítják majd a hűtőházból kikerült al­mát. Burgonyából is jelen­tős mennyiséget tárolt a MÉK. Tavaly akadozott a krumpliellátás, az idén inkább a meglevő kész­let értékesítése okoz gondot. A napokban Ro­mániába indul egy na­gyobb szállítmány a prizmában tárolt burgo­nyából. Az elmúlt két hétben két nagysikerű KRESZ vetélke­dőt rendeztek a megyében. Először a Középtiszai Álla­mi Gazdaság felhívása alap­ján az üzemegységeknél ren­deztek „házi”’ vetélkedőket, majd az egyes gazdaságok legjobb versenyzői öt fős csapatot alkotva március 6-án Bánhalmán nagyszabá­sú döntő keretében mérték össze tudásúikat. Ezt a dön­tőt az Állami Gazdaságok megyei főosztálya és a me­gyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya rendezte. Több órás küzde­lem után az egyéni versenyt Telek István, a Szolnoki Ál­lami Gazdaság dolgozója nyerte. Jutalma oklevél és 2000 forint. A második he­lyen Adamik Gyula, a har­madikon Kónya Sándor vég­zett, mindketten a Nagykun­sági Állami Gazdaság dolgo­zói. Csapatversenyben a Középtiszai Állami Gazdaság együttese végzett az első he­lyen megelőzve a szolnoki, és a Kunszentmártoni Álla­mi Gazdaság csapatát. Március 15-én Szolnokon a Ságvári Művelődési Ház­ban a megye huszonnégy közép- és szakiskolájának KRESZ vetélkedőjére került sor. Ezen a döntőn is öt fős csapatok indultak itt, azon­ban csak csapatversenyt rendeztek. A küzdelem első részében a hat legjobban szerepelt iskolai válogatott maradt „állva” s került a vágső döntőbe. A négy órás küzdelem után végül is a kisújszál­lási Móricz Zsigmond Gim­názium bizonyult a legjobb­nak 49 ponttal. 45—45 pon­tot szerzett a törökszent­miklósi gimnázium és a szolnoki Verseghy Gimná­zium. A holtverseny végül a törökszentmiklósiak javá­ra dőlt el, így ők lettek a második helyezettek. Negye­Az Országos Tanszergyár­tó és Értékesítő Vállalat Gorkij fasori bemutató ter­mében kedden Lugossy Je­nő művelődésügyi miniszter- helyettes nyitotta meg a fel- szabadulás 25. évfordulója alkalmából rendezett jubi­leumi tanszerkiállítást. A tanszergyártás és ellátás te­rén elért fejlődés jellemzé­sére megemlítette, hogy amig tíz esztendővel ezelőtt alig több mint másfélmillió forint értékű felszereléssel Az Idegenforgalmi Hivatal — a Siótúr — munkáját ér­tékelte kedden Kaposvárott megtartott ülésén a Somogy zium, ötödiken a karcagi Mezőgazdasági Technikum, hatodikon „ törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Techni­kum együttese végzett. Meg­lepő volt, hogy a két szol­noki közép, illetve szakisko­lából csak egyetlen csapat került a döntőbe. A kisúj­szállásiak meglepő bizton­sággal nyerték a selejtezőt és a döntőt is. A győztesek és helyezettek itt is oklevél és pénzjutalomban részesül­tek. . . . ft. Több olvasónk érdeklő­dött a legújabb szov­jet kiskocsi a Zsaporozsec iránt. Fényképét látták a szaklapokban, s hallottak olyan hírekeit is. hogy a közeljövőben nálunk is áru­sítják. Ezzel kapcsolatban a Merkur Személygépkocsi Ér­tékesítő Vállalattól a követ­kező tájékoztatást kaptuk: Valóban fut néhány Zsapo­rozsec hazánkban is. A KERMI és az ATUKI vizs­gálja ezeket a kocsikat, s a részletes vizsgálatok után sor kerül n szállítási szer­ződés megkötésére is. Elő­reláthatólag a nyári hóna­pokban kb. ezer szovjet kis­kocsi érkezik hazánkba a magyar autósok számára. V A Merkur jelentése s gép­kocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 25 889 Trabant Kombi 2616 Wartburg Limousine 11122 Wartburg de Luxe 754:3 Moszkvics 18 349 Skoda 1000 MB 12 316 Skoda Oktávia 1244 Volga 797 Polski Fiat 1300-as 1386 Polski Fiat 1500-as 429 Fiat 500-as 1291 Zasztava 1023 Renault 4-es 821 Volkswagen 942 Fiat 850 Limousine 4125 rendelkeztek iskoláink, ma már a tanintézetekben talál­ható felszerelések értéke meghaladja a másfélmilliárd forintot. A több mint ötszázféle szemléltető eszközt, külön­böző berendezéseket — köz­tük a legújabb típusú óvo­dai és iskolai bútorok minta- példányait bemutató kiállítás 25 évre viszamenően tükrö­zi, grafikonokkal illusztrálja a tanszerkutatás, fejlesztés, gyártás és forgalmazás tör­ténetét, megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A Siótúr, amely már tavaly is 22 országból több mint 76 000 vendéget fogadott, együttesen mintegy 375 000 vendégnapra, első­sorban a középszintű igé­nyek kielégítésére törekszik, s ennek megfelelően diffe­renciálja az árait — mutat­tak rá többek között az ülé­sen. A szálláshelyek válasz­tékának bővítésére töreked­ve ez évre kibérelte a bala- tonlellei Vörös Csillag és a balatonboglári Hullám szál­lót, a balatonmáriai Touring hotelben pedig 80 ágyat kö­tött le a teljes üdülési idényre. Más fürdőhelyeken együt­tesen 750 ágy igénybevételé­re kötött megállapodást. Sok helyütt pedig az iskolák át­rendezésével, valamint a fi­zető-vendég szolgálat kiter­jesztésével biztosítja az elő­reláthatóan növekvő számú vendégek elhelyezését. A nagy forgalom lebonyolítá­sára újabb időszakos kiren­deltségeket nyitnak, s növelik a pénzbeváltó helyek szá­mát is. Fenntartják az olcsó „Egy hét a Balatonon” ak­ciót. A KISZ Somogy megyei bizottságának közreműködé­sével nemzetközi úttörő ta­lálkozót szerveznek. Ezek révén többezer gyer­mek üdül majd a Balaton partján. A fiatalok balato­ni üdülésének elősegítésére egyébként — főleg az elő- és utószezonban — 20—30 százalékos árkedvezményt nyújtanak. Nemcsak a hazai ifjúság részére, de a nem­zetközi kemping-szervezetek tagjainak is adnak enged­ményeket. Augusztus 8—9 Volán nap Szegeden Az Autóközlekedési Tröszt és a Szegedi Szabadtéri Já­tékok között létrejött szer­ződés értlmében a Volán irodák is nagyobb mérték­ben bekapcsolódnak a sze­gedi ünnpi hetek eseményei­nek közönségszervezésébe. Az idén augusztus 8-án és 9-én Volán Napot rendeznek Sze­geden. Horváth Mihály, a Sza­badtéri Játékok igazgatóhe­lyettese elmondotta hogy jú­lius 18 és augusztus 20. kö­zött 16 előadást tartanak a Dóm téren. Az érdeklődésre jellemző, hogy már 30 000 belépőjegy gazdára talált. Az 1959-ben felújított játé­kok megkezdése óta sokszáz­ezer ember tekintette meg a Dóm téren bemutatott produkciókat. Az idén vár­ják az egymilliomodik né­zőt. Az értekezleten ismertet­ték, hogy a szegedi ipari vá­sár, a képzőművészeti, a vi­rág, a bor, az őszibarack ki­állítások, a szakszervezeti együttesek népitánc feszti­válja, az orgona hangverse­nyek, a nemzetközi és or­szágos sprtversenyek tucat­ja nyújt majd sokrétű szó­rakozást a városba látogató turistáknak a szegedi ünne­pi hetek időszakában. A XX. század legnagyobb gazdasági válságának előes­téjén, 1928-ban mutatták be először a. Koldusoperát. A mű fordulópontot jelzett Brecht munkásságában. Itt fogalmazza meg először, hogy a világ, a kizsákmá­nyolással, nyomorral, er­kölcstelenséggel teli kapi­talista társadalom nemcsak rossz, de meg is változtat­ható. Bírálatát a kegyetlen szatíra eszközeivel, egy gro­teszk párhuzamba ágyazva fejezi ki. A londoni alvilá­got úgy ábrázolja, hogy közben állandóan figyel­meztet: ez a világ semmi­ben sem különbözik a „tisztes” üzletemberek vilá­gától, a kettőre azonos tör­vények érvényesek, a kapi­talizmus farkastörvényei. Szatírája azzal válik iga­zán találóvá, hogy a zenés játék formailag is paródia, a kor érzelmes polgári szín­házának paródiája. Az an­gol John Gay kétszáz év előtti darabját úgy dolgozta át, hogy nevetségessé tette az ,,ez a világ úgy jó, ahogy van” szemléletet. A kötelező happy enddel pél­dául éppen arra figyelmez­tet, hogy az életben milyen ritka a szerencsés befeje­zés. „Látjátok ilyen könyű lenne az élet Ha, királyi hírnökök mindig érkeznének” — énekli Bicska Maxi szerencsés meg­menekülése után Peacockné. A néző már tudja azt, amit később Peacock ki is mond: „A királyi hírnökök roppant ritkán jönnek”. A Koldusopera úgyneve­zett epikus dráma. Ennek hagyományai történetileg Shakespearehez vezetnek, s Brecht egyúttal az énekes— zenés színház klasszikus ope­ra előtti formáját támaszt­ja fel. Az epikus dráma az ókori klasszikusok dráma- szerkesztéséből származó hármas egység (tér—idő- cselekmény egysége) felbon­Megválni az öreg búto­roktól? A rozoga íróasztal­tól, a mindig széngázt árasztó kályhától, a rózsás lámpaernyőtől, a régmúl­tat idéző képektől a falon? Nem! Megszokta a ma­gányt. Huszonkét éve él egyedül. Reggel korán kel. Lassú mozdulatokkal felöltözik. Gyújtóst vág, kiszedi a pernyét a kályhából, szá­lanként rakja be a fát és néhány percig gyönyörkö­dik a lángok játékába, ahogyan halk recsegéssel égni kezd, lángra lobban a száraz fa. Egy kis élet ez az élettelenségben, ami körülveszi. Aztán elbotorkál a bolt­ba citromért kenyérért, hol ezt, hol azt vesz. Alak­ja — melyet alázatossá gör­bített az idő, meg a sok betegség — megszokott lát­vány a falu utcáin. Gyere­kek köszöntik, meg felnőt­tek. öregek is. Mindenki egyképpen: „Csókolom Ga­bika néni.” Mindenki is­meri és mindenkit ismer. Mire hazaér dél felé jár az idő. Gyorsan megfőzi a kályhán az egytál ételt. Elmosogat, és számára ez­zel véget is ér a nap. Dél­után mór csak üldögél az öreg karosszékben. Rádiót nem hallgat: sokat kellene fizetni a villanyért. A vi­lágot az úiság jelenti szá­mára: amelvet eleiétől vé­gig elolvas. Minden hónap­ban amikor a postás beko­pogtat hozzá a nyugdíjjal, előfizet a következő hó­napra. tásával folyamatot mond el, és lehetővé teszi » hősök ala­kulásának, fejlődésének áb­rázolását is. Brecht az epikus drámát az „elidegenítési effektusok”- kal teszi igazán agitatívvá. Megakadályozza a . nézőt, hogy „beleélje magát” a színpadon játszódó törté­netbe. mindig figyelmezteti arra. hogy amit lát, az nem maga a valóság, annak csu­pán tükörképe. Ezáltal kény­szeríti, hogy a játékot össze­vesse a valósággal, s ebből az összevetésből maga vonja le a tanulságot. A Koldusopera állandóan műsoron szerepel a világ színházaiban. Alapvetően kétféle értelmezése van, s ezen belül számtalan árnya­lat lehetséges, a rendezők felfogása szerint. A kétféle értelmezés közül az egyik az operettesített, a darab vígjátéki elemeit kiaknázó, a másik az agitatív, csak a kritikai mondanivalót hang­súlyozó felfogás. A szolnoki előadás rende­zője, Berényi Gábor óvako­dott a végletektől. Bár ren­dezése megőrizte a darab társadalomkritikáját. min­denhol kiaknázta a humoros lehetőségeket is, ahol ezt a kritikai mondanivaló gyen­gítése nélkül megtehette. Si­kerének az a titka, hogy az előadás a különféle elemek összeolvasztása ellenére sem vált eklektikussá, egységes, szerves egészként hatott. A vendégművészekkel kiegészí­tett együttes összeforrott az előadásban, s ez elsősorban a rendező érdeme. Ami hiányérzetet keltett, az éppen az átlag fölé emel­kedő színészi alakítások hiá­nya volt. Bicska Maxi sze­repe olyan parádés alakí­tásig nyújt lehetőséget, amely a figurát kiemeli az együttesből. A többiek, amel­lett. hogy önmagukban is szuverén figurák, főleg úgy élnek, ahogyan a Bicska Ma­xihoz fűződő viszonyuk ezt meghatározza. Huszár László Bicska Ma­És ez így megy nap, nap után. Betéve tudja már dédapja halotti levelének szövegét, amely a hívatlan látogatónak érdekes, törté­nelmét idéző írás keretbe foglalva a falon. Ki tudja, hogy ő hányszor olvasta már el életének hetven esz­tendeje alatt: „össi Czime- re Tekintetes Nemes Nem- zetes Vitézlett Bohutai Aj- tich Harváth Jósef Urnák Kiis Súlyos Szenvedelme utann bevégezvén Év Ko­rait Tette Heves Megyében Pufzta Monostorban. Csa­ládi Köz Sajnálkozáfsal Él­te 26-dik Évében megholt Tél előtt 2-án 1845-i Év­ben.” Így él ő, akinek dédapja is Pusztamonostort mondta otthonának, akinek apja negyven esztendeig volt jegyző a faluban, s ember­ségéért utcát neveztek el róla, és aki maga is 39 esztendeig tanította betű­vetésre a monostori gyer­kőcöket. Néha előveszi, megnézegeti elemi népis­kolai tanítónői oklevelét, mely tanúsítja, hogy ,.Há- bor Gabriella kisasszony, a kiszabott követlemények- nek megfelelt, őt magyar tannyelvű elemi népisko­lákba való tanításra képe­sítettnek nyilvánítjuk.” — Kelt Eger, 1919. szeptem­ber 28. Nem voltál jó tanító. — mondogatja néha magá­nak. — Gyenge kezű vol­tál nem erélyes. Azért a gyerekek megtanulták amit kellett —, mond ellent ön­magának, s aztán ismét xija nem tudott ilyen kulcs­figurává nőni. Egyes sze­replők, elsősorban Peacock és Peacockné — Solti Ber­talan és Hegedűs Ágnes — gyakran fölé nőttek, elhal­ványították. Alkatilag sem egyértelműen alkalmas erre a szerepre. A darabban több olyan szerep is van. amit bizo-’ára jobban ed tudott volna játszani. Igazán ma­radandó élményt csak né­hány jelenetben (például az Ágyúdal előadásával) szer­zett. Solti Bertalan alakításáról csak annyit mondhatunk: hi­bátlan Peacock, Hegedűs Ágnes pedig, néhány túl erős gesztust leszámítva, méltó partnere volt. A többiek közül Cserhal­mi Anna, Molnár Piroska és Hollósi Frigyes igen jól ját­szotta Kocsma Jenny, Polly és Tigris Brown szerepét. A Salamon dal, a Ballada a kalózok szeretőjéről és a mór említett Ágyúdal mind egy-egy csúcspont volt az előadás egészében. Bókái Mária Lucy alakítása az előzőknél valamivel súlyta­lanabb volt. túlságosan egy­értelműen vígjátéki eszkö­zökkel formálta meg a má­sik feleség alakját. Bicska Maxi bandája sok vidám percet szerzett. de játékuk kissé egysíkúan ope- rettes volt, s így kihaszná­latlanul hagytak néhány jó lehetőséget. Olyanokat például, mint amilyet az Ágyúdal előadásakor nagy­szerűen kihasználtak. Végül feltétlenül szót kell ejtenünk a díszlettervező Csányi Árpád munkájáról. Az ötletes díszletek hozzá­járultak az előadás sikeré­hez. A csupasz színpad élet­hűen „játszott” ezen az elő­adáson, a sötét hátsó fal már-már a brechti szándék ellen ható természetességgel keltette fel a koromtól feke­te külvárosi bérkaszámya, az égigérő tűzfalak illúzióját. Bistey András korholja magamagát. — Nem okosan szeretted a gyerekeket majomszerete- tet éreztél irántuk... És is­mét talál mentséget' — De az én lelkiismeretem tisz­ta... Amit tudtam, tovább adtam. Lám az évek min­dent kiszíttak belőlem. El­fáradtam. Kiszáradtam, —• mint üvegben a tinta. Arra sincs már szüksége senki­nek. Néha föl-föl villan em­lékezetében egy-egy fiatal jegyző képe. Udvarolni akartak, de a papa nem engedte őket közel a lá­nyához. S Gabriella nem mondott ellent a papának, így maradt egyedül. Sokat betegeskedik. Van­nak jó emberek, akik ápol­ják — hetekig is ha kell. Csak úgy. tiszteletből, sze­rété tből. És van olyan is, aki ismervén az öreg kis­asszony jó szívét, kicsalja tőle a forintot. Csak köl­csönt kér, de soha nem ad­ja neki vissza. Pedig az 1190 forintos nyugdíjat ma­gára is költhetné, hisz ő dolgozott meg azért. Mostanában már hajlik a szóra: igen, elmenne ő Sopronba. Ott van a nyug­díjas pedagógusok otthona. Ott él Lujza is, a régi ba­rátnő, akivel együtt lak­tak eevütt tanítottak. Csak még egv évet szeretne ki­várni: hogy a faluban kap­hassa meg aranvdinlomá- ját. Aztán elmegy. Csak az emlékeit viszi magával. Varga Viktória Húsz—harminc százalékos árkedvezmény a fiataloknak Magányosan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents