Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

1970. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 O LVASÖINK A legfontosabb: a gyerek! Emberségből jeles 0G Á honvédelmi hozzájárulás új mértéke Telefonon hívta fel szer­kesztőségünket Szombati Jú­lia Szolnok, Szántó út R épület 1. ísz. 2. szám alatti lakos, mivel betegsége miatt nem hagyhatja el lakását. Arra kért bennünket: tegyük lehetővé, hogy az újságban köszönetét mondhasson an­nak az ismeretlen fiatal nő­nek. aki emberségből jeles­re vizsgázott A 66 éves Szombati Júlia így indo­kolta kérését: „Március 3-án a posta előtt elütött egy kerékpáros, aki mát sem törődve azzal, hogy balesetet okozott tovább hajtott Többen is szemtanúi voltak az esetinek, azonban csali egy fiatal nő sietett a segítségemre. Föltámogatott a járdára majd a Hófehérke gyermekruházati boltból te­lefonált a mentőkért. Elkí­sért a kórházba is. megvár­ta, amíg megröntgeneztek. Sajnos, két helyen eltört a lábam, s a nagy fájdalom miatt megfeledkeztem arról, hogy megkérdezzem a fia­tal nő nevét, s megköszön­jem. amit értem tett.” Jogos a köszönet és elis­merés a segítséget nyújtó is­meretlen fiatal nőnek, alá emberi kötelességből megtet­te, amit tehetett — nfc — Növelik a családos üdülők számát — olvastam valame­lyik nap újságjukban. És hozzátehetem: megelégedés­sel. Hiszem, hogy rajtam kí­vül nagyon sokan vannak még ugyanezen a vélemé­nyen. Néhányszor már ma­gam is nyaralhattam két hé­tig a Balaton mellett fér­jemmel és kisfiámmal. Örömteli, . gondtalan volt az a két hét, igazi pihenés, vi­dámság. Van olyan házaspár isme­rősöm. akik tavaly elmehet­tek volna együtt üdülni. Mégsem mentek. Pedig az ötéves Ági gondozását ezer örömmel vállalta volna ad­dig a vidéken élő nagyma­ma. „Eigész évben mindket­Március 11-én közöltük Tóvizi István kengyeli olva­sónk levelét „Jó, ha tud­juk ..címmel. Olvasónk ebben, szóvátette a község pb-gáz fogyasztóinak sérel­mét: miért kapják a gázit 33 forint helyett 51 forintért. Zsíros József, a Kengyeli Községi Tanács V. B. elnöke válaszolt fentiekre. Sze­rinte is jogos a mintegy négyszáz kengyeli gázfogyasz­tó kérelme, s mint írta, rég­óta azon igyekeztek, hogy ezen változtassanak. Több­ször tárgyaltai! ez ügyben az ten dolgozunk, a gyerek óvodában nap mint nap. Még a szabadságunkat se töltsük vele?” — panaszkodott a feleség. És nyáron — sza­badság ide, vagy oda — hajnalban kelt, bevásárolt, főzött, mosogatott. Mire a Tisza-ligeti strandra kiér­tek, fáradtan nyúlt el a pá­zsiton. Mint mondta, füröd­ni sem nagyon volt kedve, mert a víz még jobban e\- bágyasztotta. Mégis a gye* rekével töltötte a két hetet. Ezért, meg sok másért is csinálnék én — ha rám bíz­nák — sokkal, de sokkal több családos üdülőt az or­szág legszebb tájain. J. F. Szolnok illetékesekkel. A követelmé­nyeknek viszont anyagiak híján nem tudtak eleget ten­ni. (Sokat — kétmilliót — „elvitt” a községből a tör­pevízmű.) Végül mégis egyezség „szü­letett”: a gyógyszertár ud­varán megépült a tároló­ketrec, s amennyiben, a tűz- rendészeti hatóság engedé­lyezi ott a robbanásveszélyes áru tárolását, áprilisban már 33 forintért cserélhet­nek gázpalackot a kengye­liek is. A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló 35/1969. (XII. 19.) PM. számú rendelet alkal­mazásával kapcsolatban vi­tás kérdés volt, hogy az 1969. évet illető, de az 1970. évben kifizetett járandósá­gok után a 8 százalékos, — vagy az új szabályozással megállapított 12 százalékos kulcs alkalmazásával kell-e fizetni a honvédelmi hozzá­járulást Az említett jogsza­bály helyes értelmezésének elősegítése céljából a Pénz­ügyminisztérium közleményt adott ki, melynek fontosabb iránymutatásait az alábbiak­ban ismertetjük: A fizetési kötelezettség mértékét mindig a járandó­ság kifizetésének időpontja határozza meg. Tehát, ha a járandóság (bérkiegészítés, nyereségrészesedés, prémium, jutalom, bérpótlék kiegészítő részesedés, terményprémium, osztalék, illetőleg közös mun­ka után járó vagyoni része­sedés, stb.) kifizetése napján a hozzájárulás fizetésére kö­telezett, fizetési kötelezettsé­ge fennáll, a kifizetett járan­dóság után a>, kifizetés nap­ján érvényben lévő hozzájá­rulási kulcs alkalmazásával kell a honvédelmi hozzájá­rulást megfizetni, függetle­nül attól, hogy a kifizetett járandóság milyen időszakra jár. f Például: annak a munka- viszonyban álló hadköteles­nek az esetében, akinek a honvédelmi hozzájárulás alá eső 1969 december havi já­randósága — a havi végel­előre felvett járandóság után is, a honvédelmi hozzájáru­lást a kifizetés napján ér­vényben lévő mértékben kell megfizetni. Például: annak a hadkötelesnek az esetében, aki az 1970 január hónapra járó járandóságát 1969 de­cember hónapjában már fel­vette, mert szabadságra tá­vozott, a honvédelmi hozzá­járulást 8 százalékkal kell levonni. Ha a hadköteles hozzájá­rulás fizetési kötelezettsége 1970. január 1. napjával kez­dődik, a részére 1970. január 1. napja után kifizetett min­den járandóság után 12 szá­zalékos honvédelmi hozzájá­rulást kell fizetni. Így az 1969 december hónapra járó munkabérének azon része után is, amelyet 1970. január 1. napja után fizettek ki. — Ugyanígy az 1969. évre járó nyereségrészesedés, jutalom, prémium után is 12 százalé­kos honvédelmi hozzájáru­lást kell fizetni, minthogy azt 1970. évben fizették ki ré­szére. Nem kell viszont honvé­delmi hozzájárulást levonni, illetőleg fizetni az 1969 de­cember hónapra járó bér része, — illetőleg az 1970. január 1. után kifizetett 1969. évre járó nyereségré­szesedés, prémium, jutalom* stb. után, ha a hadköteles fizetési kötelezettsége 1969. december 31. napjával meg­szűnt. Ha a levonásra kötelezett munkáltató olyan hadköteles részére fizet ki' nyereségré­Hatvanba utazik a Dózsa György brigád A cukorgyár szocialista brigádjai közül korábban tizenhat nevezett a március 14—15-én rendezendő szel­lemi vetélkedőre. A verseny napján azonban már csak tizenegy brigád tagjai jelentek meg a kultúrott- honban, ahol hosszú idő óta tartó felkészülésükről adtak számot. Az érdeklődök szurkolása mellett az első ver­senynapon a tavalyi győztes, a villanyszerelők Zalka Máté, és a kazánház Vörös Csillag aranyjelvényes (tit­kos esélyes) brigádja mérte össze tudását a többi négy brigáddal. Az első fordulók után sejteni lehetett, hogy a jól felkészült Zalka brigádot nem lehet le­győzni. Olyan nagy pontelőnyt szerzett a többiekkel szemben, hogy a vetélkedő biztos győztesének látszott. Ám másnap — vasárnap — meglepetés született. A hegesztők Dózsa György brigádja —-szoros küzdelem­ben az ácsok Táncsics Mihály brigádjával — két pont­tal megelőzte a szombati győztes Zalka Máté bri­gádot is. Az első három helyezett brigád pénzjutalomban, a továbbiak értékes tárgyjutalomban részesültek, és okle­velet kaptak. A Dózsa György brigád képviseli gyárunk szocialista brigádjait április il-én Hatvanban. a cukor­ipari vetélkedőn. Zsigmond Béla Szolnok cifa/^ein^h^ Közös erővel talán sikerül Gazdátlan ház? 1954-ben kezdték alakít­gatni a szolnoki Ságvári kör­utat. Az a háztömb, ahol én is lakom, az elsők között épült. Alig másfél évtizede ennek, s lassan úgy érezzük; félkész lakásokban élünk. A mellettünk levő modem, ké­nyelmes lakások mellett ugyanis ócska bérkaszárnyá­nak tűnik a miénk (Ságvári krt 69.). Már a lépcsőházban rideg barátságtalanság fogadja a belépőt. Sötétszürke, kopott ajtók sora. A lakásokban meg? Folyton úgy véli az ember, nyitva hagyott vala­hol ajtót vagy ablakot, mert állandóan huzatot érez. Pe­dig csali összeszáradtak, megvetemedtek az ajtók, az ablakok, elromlottak a zá­rak, kihullottak az ablakcsa­varok. Körülbelül másfél éve „al­bérlőink” is vannak. Nem örülünk nekik, de vannak, méghozzá szép számmal. Svábbogár van. mindenütt a 15 éve épült bérházban. Azt hisszük, azért, mert hetekig kell vámunk, könyörögnünk, ha valahol belső csőrepedés van. 1967 decemberében beve­zettettük saját költségünkön a gázt az egyik szobába és a fürdőszobába. Erre enge­délyt az IKV-tól kellett kér­nünk. őrizzük meg a szám­lákat — mondták akkor —, mert hamarosan gázosítják a házat és a beépített anyagot megtérítik. Egy évre rá va­lóban -,gázt kapott” a há­zunk, csak az ígéretről fe­ledkezett meg az IKV, pe­dig: „Az ígéret szép szó...” A házmesterek kétévenként listákkal járják végig a la­kásokat, összeírják a hibá­kat — aztán marad minden a régiben. Azaz: 15 év alatt egyszer befestették az abla­kokat. s kicserélték a ron­gyokban lógó rolettákat. Pe­dig ennyi idő alatt — a ter­mészetes elhasználódás kö­vetkeztében is — többre len­ne szükség. Lcntuloy Katalin Szolnok s. ameddig a takaró ér” Annyit olvasok mostanában az újságban a szol­noki utak, járdák elhanyagolt állapotáról, sárról, la­tyakról! Való igaz, hony senki sem szeret túlságosan sáros cipőket tisztogatni, meg aztán ami igaz, az igaz: az állandó mosás sem tesz jót a lábbelinek... Mit lehetne tenni? Legkézenfekvőbb válasz: utat, járdát kell építeni, sokat, rengeteget. Csakhogy ez ugyancsak rengeteg pénzbe kerülne. Másutt víz- és vil­lanyvezetékért kilincselnek. Szegény tanácsiak! Nem irigylem őket. Mert hisz ők is csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a taka­rójuk ér. Magyarán: városfejlesztésre annyit költhet­nek, amennyi pénzük van erre! (Gondoljunk csak sa­ját pénztárcánkra. Hiába szeretnénk egy hónapban öt­ezret költeni, ha csak két és fél ezer áll rendelkezé­sünkre.) Nemrégen „találkoztam” egy számadattal. Egy ki­lométer (4 méter széles) betonút építése 1,2 millió fo­rintba kerül. Őszintén szólva, megdöbbentem. 4 jár­dának kilométerét kétségkívül „olcsóbban mérik”, de mégis... Közben eszembe jutott: évekkel ezelőtt a papír­gyár. a cukorgyár örült, ha területéről elvitték a tö­méntelen mennyiségű. salakot. Ha ez most is így va", meg kellene szervezni az elszállítást. Bizonyára akad­nának üzemek, válla’atok, amelyek adnának tehergép­kocsikat. Szocialista címért küzdő brigádok, a városukat (a sárt már kevésbó) szerető szolnokiak pedig vállal­nák, hogy a salakból — ott, ahol erre a legégetőbb szükség van — járdát készítenének. Addig is, amíg be­tonjárdára nem telik a városi kasszából' Sz. L. Szolnok r Elkésett bejelentés Molnár Ferencné szolnoki olvasónk levele március 4-én érkezett hozzánk, amelyben szóvátette: a gabonaraktár mellett szabad ég alatt tá­rolják a kukoricát, s az értékes terményt „megeszi” az idő. Sorait március 11-i lapunkban közöltük ,,Kuko­ricahalmaz az ég alatt” címmel. Március I4-én kaptuk kéz­hez Tátinál István osztály- vezető főmérnök (szolnoki városi tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya) tájékoztatását, amely szerint a kukoricát már ko­rábban biztonságosabb táro­lóhelyre szállították. (Hajók az értesüléseink, tanácstagi beszámolón is kifogásolták a választók az effajta tá­rolást.) számolás szerint — 1800 fo­rint, s ebből a munkáltató a hadköteles részére 1969 de­cember hónapban 900 forint előleget már kifizetett, a 900 forint különbözetet pedig — 1970 január első felében fi­zette ki* az 1969 december hónapban kifizetett 900 fo­rint után 8 százalék, míg az 1970 január hónapban kifi­zetett 900 forint után 12 szá­zalékkal kell a honvédelmi hozzájárulást megfizetni. Az említettekből követke­szesedést, vagy egyéb honvé­delmi hozzájárulás' alapját képező jdttatást, aki a kifi­zetés napján már vele nem áll munkaviszonyban, a kifi­zetés előtt köteles meggyő­ződni, hogy a hadköteles fi­zetési kötelezettsége fenn- áll-e. Ennek érdekében a ki­fizetést eszközlő volt mun­káltató jogosult az 1942. ja­nuár 1. után született dolgo­zótól ilyen értelmű munka­helyi igazolást követelni. A közlemény az 1970. évi Ta­Még óvatosságból sem í: > Panaszoslevél alapján írta munkatársunk március 4-i lapunkban ,„A megrendelő rovására” című cikket. Ol­vasónk azt kifogásolta, hogy a Minőségi Szabók Ruhá­zati Ktsz Ságvári körúti új női divatszalonjában „óvatos­ságból” túlszámláztak. Ter­mészetes ugye. hogy a meg­rendelő terhére — amint ez a cikkből is kiderült. Kecskés László, a szövet­kezet elnöke a következőket írta szerkesztőségünknek fentiekkel kapcsolatban: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy megrendelőnknek há­rom hónapig kellett várnia a 7-es részlegünkben meg­rendelt angol krümmer bun­dára. Ennek elsősorban az alapanyag-hiány volt az oka. Egyébként az ősszel sem nálunk, sem a kiskereske­delemben nem lehetett kap­ni 300 forintos vatelint. Ezért volt kénytelen szabá­szunk felajánlani a megren­delőnek: ha megvásárolja a vatelint. _ kicserélik a bun­da bélelését. Szövetkezetünk­nek volt ugyan jobb minő­ségű vatelinja, fehér színű, ami viszont könnyen a bun­da felszínére hatol... Amint a levélíró is írta, kérésére « bundát újra va- telinozták. Így a 40—50 fo­rintos károsodás az , újon­nan elvégzett munka után már nem állt fenn, az átdol­gozásért ugyanis már nem kértünk pénzt a megrende­lőtől... Állandó feladatunk­nak tartjuk, hoev városunk lakosságát mind színvonala­sabb munkával lássuk el. s ezért a jövőben fokozottan ügyelünk arra is. hogy eb­ben a részlegünkben még óvatosságból se forduljon elő ártúllépés.. zik az is, hogy a járandóság­ra kifizetett előleg, illetőleg — szabadságolás esetében — nácsok közlönye 6. számában odvasható részletesen* Dr. Cs. I. Miért nem idejében ? Avagy a vasútállomásra menni vessélyes Régóta hírelték már, hogy Szolnokon az új vasútállomás épületének létesítése miatt lezárják a Beloiannisz utca állo­más felöli részét, megszüntetik ott az autóbuszmegállót. Ám arra is hangzott el ígéret: az illetékesek kellő , időben gondoskodnak arról, hogy az utazó kö­zönség az építkezés ideje alatt is zavar­talanul megközelíthesse a régi állomást. Annál is inkább, mivel köztudomású, hogy Szolnok nagyforgalmú vasúti góc­pont: naponta több ezer ember utazik a megyeszékhelyre, és onnan. Több mint tízezer azoknak a száma, akik napról napra vidékről utaznak Szolnokra dol­gozni Nos, az útelzárás két hete megtörtént. De ami a zavartalan közlekedést illeti, ott nincs minden rendben. A MÁV beruházási főnökség megépí­tett ugyan egy utat. járdával egyetem­ben az állomás előtt, de annak megkö­zelítéséig két sáros utcán kell keresztül vergődnie az utazónak. A Jósika utcán korábban gáz- és víz­vezetéket építtetett a városi tanács — Ugyanott csatomabeszakadás is történt. Nos. az árkokat betemették, de meg kell várni, amíg a föld megülepedik, csak azután építhetik meg a betonjárdát. (Egyébként az az építkezés úgv készült, mint Luca széke.) Az út közepén pedig nem közlekedhetnek az emberek az autók, motorkerékpárok között, a másik — a Lehel utcán — eleve nem szándé­koznak iárdát építtetni, mivel az tulaj­donképpen az építkezés felvonulási terü­letéhez tartozik. Csakhogy a buszmegálló, a taxiállomás maradt a régi helyén, és az emberek — természetesen — a rövidebb úton igye­keznek megközelíteni azokat, vagyis a Lehel utcán át. Az út lezárása után bokáig, sőt térdig érő sárban csetlettek, botlottak, mígnem csináltak oda egy kes­keny salakutat, mondván: ideiglenesen az is megteszi. Száz szónak is egy a vége: felkészü­letlenül, egy nagy lélekszámú megye- székhely és sok ezer utazó ember érde­keit úgyszólván semmibe véve intézked­tek az arra illetékesek. Nos, tíz nap szükséges ahhoz, hogy közvetlenül a vasútállomás mellett új buszfordulót építtessen — amely egyébként köteles­sége is — a MÁV beruházási főnökség. Akkor az autóbuszok közvetlenül az ál­lomás mellől indulhatnak. Az AKÖV-nek pedig át kell helyeztetni a taxiállomást egy másik helyre Akkor valóban nem lesz szükség a Lehel utcai salakjárdára. A Jósika utcán pedig azonnal meg kell építeni a gyalogjárdát. A városi tanács ahhoz a szükséges előmunkálatokat el­végeztette, csak a betonozás van hátra, ami szintén a MÄV-ra vár. Ha hozzáfognak — most már az idő sem gátol, ha lassan is, de tavaszodik —, nem egészen két hét alatt mindez elké­szülhet A konzekvenciát azonban min­denki levonhatja magának Elsősorban is a városi tanács: amíg egv építkezésnél nincs megfelelő terelőút, ne engedjenek lezárni területeket. V. V.

Next

/
Thumbnails
Contents