Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
1970. március 15. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 8 Emberek, emeletek Belvízvédelem a besenjszögi Kossuth Tsz határában Ha ül össze a megyei diákparlament Torkig süppednek a gumicsizmák. Esik, mintha dézsából öntenék, a megduzzadt viharkabátokról az emberek arcába folyik a víz, a verítéküket mossa. „Hórukk, hórukk!” Elakadt egy munkagép. A művezető káromkodik, szidja az időjárást „A piszkos... a tél nem vágott úgy haza bennünket, mint ez a. — mit tudom én milyen tavasz. A hideg az más: téliesítettünk, dolgoztunk, de a latyakkal nem bírunk. Mocsár minden...” A sokasodó emeletek mögött óriásgép berreg. Lustán Sok helyen ellenszenvvel fogadnak: ,,A tv, a rádió, meg a sajtó egyebet se tud, csak az építőket szapulni. Jönnének ide!” Régi bölcsesség: „Hallgasd meg a másik felet is!” , Lassan kitárulkozik előttem a négy és fél ezer embernek kenyeret adó mam- mutvállalat gondja, baja. Vasbeton felhőkarcolókban gondolkodó mérnököket és analfabéta segédmunkásokat ismerek meg. Hipermodern gépekkel dolgoznak, — hol van már a kőműves kalapács és malteros kanál mindenhatósága? — Gép hajlítja a betonvasat. a gép emel, vakol... gép, gép... Egy öreg kőműves szaki hajszál pontosan tudja, hogy ,,az elmúlt évben 992 lakást épí'e.tünk. negyvenhárommal többet a tervezettnél. Várjon csak! Harmincöt éve A szocialista brigádmoz- galomnak nagy az emberformáló ereje ennél a vállalatnál is. Több mint kétszáz brigád, kétezer ember tette magáévá a jelszót: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. De... ami a „de” után jön, nem rájuk vonatkozik. A legnagyobb tisztelet, a szorgalmas, sokszor nagyon nehéz körülmények között dolgozó építőknek, a törzsgárdához tartozó, állhatatos munkásembereknek, — nem róluk beszélek, amikor leírom, hogy az építőipar ma a lumpen elemek legnagyobb felvevő piaca. Az elmúlt évben csaknem kétezerötszáz fizikai dolgozó lépett be a vállalathoz (Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat) — és csaknem ezernyolcszáz kétkezi dolgozó lépett ki. A kilépők háromnegyed része egy évnél rövidebb ideig dolgozott a vállalatnál. A törzsJelenleg tizenkilenc mérnök, közgazdász és technikus jelöltnek folyósít R vállalat társadalmi ösztöndíjat. Csaknem 800 ipari tanulójuk van, szeretnék ha több lenne. Szakelőadó: „Hiába látják az emberek a darukat, az automatizált gépeket, a vasbeton előgyártást. mégis kísért a malteros kanál szemlélet. Kérem, tizenhat remek szakmából indítunk tanuló- képzést az idén is; a gyerekek harmadéves korukban már 1300—1400 forintot kereshetnek. Aztán meg két és fél, három és felet. Kevés a szakember utánpótlás kérem." A vállalat új tanműhelye most készült el, több mint négymillió forintba került, hozzá a gépek újabb másfél millió. — És ha évente ezer ipari tanulójuk lesz — elég? — fjem. az is kevés. Tudja mi történik? Szakvizsgát tesznek nálunk a gyerekek, — nem) kell mondanom, hogy mibe kerül egy-egy szakmunkás, — aztán jönnek a jópénzű tsz-ek, ktsz-ek — az isten tudja miből tudnak annyit ígérni — elviszik a fiatalembert. Jó. jó, tudom én, hogy falura is kell az építő szakember, de mi dolog az kérem, hogy a pa- néll készítésre és összeszerelésre kiképzett fiatalembereket elviszik tsz-irodakat. nyújtózik a levegőben egy fél szoba. Felér a helyére, az emberek illeszthetik. A daru megint berreg; a magasban libeg a szoba másik fele. Felkiáltok, de gyorsan megy! A művezető két nekifohászkodás közt mondja: „A poligon üzemünkben csináljuk... 400 lakást tud évente.” A gép tovább süpped a latyakban. „A keserves- •• ennek a sárnak. Hé, szerezzetek valahonnan két pacit, mert ezt ki nem húzzuk!” A daru újra berreg, óriás karja a következő panelért nvríl... vagyok az iparban, akkor, amikor en Kezdtem, ez a cég — ha valami csoda folytán nekiállt volna a melónak — az egész megye tíz évre való munkáját elvégezte volna két hét alatt. Mit két hét alatt? Két nap alatt. Ezzel az erővel? No, jó, egy hét alatt. S aztán nem lett volna mit dolgozni egész liz évig. Most meg...” Elűjságoitam statisztikusoknak, régi vezetőknek, amit az öreg kőműves mondott. Nem nagy túlzás mondták, mert az 1930-as években alig épült egy tucatnyi emeletes ház, apróbb gyárféle, meg néhány száz családi ház. A mai vállalatnak — elméletileg számolva a kapacitás lehetőséggel — bizony csak néhány hónapos munka lenne az akkori Híz év minden építkezése. gárdából csak a nyugdíjba menők léptek ki. A vállalat fizikai dolgozóinak hót százaléka analfabéta, 21 százalékuk járt négy-négy osztályt... Az előzőekkel sok baj van... Húsz segédmunkást kérdeztem meg: mikor volt utoljára moziban, olvas-e valamit? Az idén még csak hárman voltak moziban, öten tavaly, vagy azelőtt, „ritkán beleolvasnak az újságba”, három közülük analfabéta, egy szerint „Péter János az egy párttitkár”, egy fiatal cigányférfi fogalmában, a könyv azonos a munkakönyvvel. Fiatal technikus: „Uram, volt a jó múltkoriban egy brigádom. Azt mondtam, amikor befejeztük a munkát, hogy te jó ég, ezekkel az emberekkel húztam én fel a négy emeletet? A vállalatnál tervszerű és céltudatos az emberformáló tevékenység, de ehhez alanyok kellenek; meg falusi cukrászdákat renoválni. Nem akarok megsérteni senkit, de olyan ez kérem, mintha a sebész orvos tyúkszemet vágna! Már elnézést kérek, nem értem én az államot sem kérem; hogy van ez az egyéni meg a társadalmi érdek? Az ősszel induló tanévben száz ipari tanulóval társadalmi szerződést köt a vállalat. ösztöndíjat ad nekik. De ez sem old meg mindent. Építőipari szakközépiskola, vagy legalább szakközépiskolai osztályok kellenének. A minisztériumok már belátták ezt. de még nem kapott mindenütt zöld utat a megvalósítás. Senki se mondja ugyan, hogy ne legyen, — de ne Szolnokon... Az új. öt és fél milliós tanműhely Szolnokon van és a vállalat műszaki törzsgárdá- ja is! A% óriás gyomra Az amyagosztály kész Bábel. Szakkifejezésektől zsong az ember feje. Az előadók egyszerre két telefonba beszélnek „...Leáll az építkezés... Ha nem Ipsz, leál- lunk... Nincs?... Elfogyott?... Még ötven tonnát... Sürgős, határidős..." Bemenekülők az osztályvezető szobáiéba. —; Milyen anyag gondjaink vannak? Diktálom, teleírhatja vele az egész újságot, de legalább harminckétoida- las legyen ám No nem, inkább csak egy apró példát, önmagáért beszél: Embereink aktatáskával járják az országot, hogy felvásárolják a háztartási célokra árusított, aprócska. nylon csomagokban kapható facsavarokat Százezer szám kellene ezekből a kis tasakokból. Nevetséges kérem, de így van. Sosem kapunk annyit, hogy elég legyen. Vagy a másik gond, a szállítás. A szolnoki elemgyár nem tudja biztosítani a megrendelt ötezer négyzetméter födémpanelt. Sebaj, majd Budavest! Igen ami, de nincs vasúti kapacitás. Majdnem kétezer tonnát kellene gépkocsikon Szolnokra szállítani. Tudja mennyi a költségkülönbség: hétszázezer forint. Megtudom, hogy a vállalat évi kő-, kavicságénye 366 vonat, — egy vonat 75 darab, 20 tonnás kocsiból áll. Teháit naponta 75 vagon kellene csupán ennek az anyagnak szállításához. Cementből 35 ezer tonna, parkettából 32 ezer négyzetméter. üvegből 60 ezer négyzetméter, födémpanelből 40 ezer négyzetméter az évi szükséglet. Téglából már „csak” 16 millió darab kell! Szándék és lehetőség Építész: a gondolatsorait sem apró, téglaszerű logikai elemekből alakítja — Nézze, már én is fa- laztattam olyan helyen segédmunkásokkal, ahol nem volt annyira kritikus. Tudtam persze, hogy nem lesz szép munka, — de számot kellett vetnem: kell a kórház mielőbb! Ne higyjék, hogy mi mindig elégedettek vagyunk a munkánkkal. El- hihetik: szeretjük a szakmánkat, szebbet, jobbat akarunk. De sokszor nem sikerül. Nézze itt van előttem ez a terv. Szép, nagyon szép, de nem lesz belőle semmi, ha lesz is, milyen áron. A terv ezelőtt egy évvel készült, ma derült ki, hogy a gyár, amelyik az ablakokat, ajtókat készíti hozzá, ezt a típust már nem gyártja. Valahogy kikönyörögtük, ezt még csinálják meg. Megértö- ck voltak, a jövő héten szállítják. De tudja mikor építjük mi be ezt az árut? Valamikor az ősszel. Addig hová tegyem ezt a rengeteg anyagot? Esetleg eső, vagy víz éri valami alkalmi raktárfélében, néhány elvetemedik közülük. Szidnak majd bennünket, milyen lelkiismeretlenek voltunk. Higgye el állandóan kompromisszumokkal kell dolgoznunk. A krajcár már nem kuncog Fizetés, vége a műszaknak, mennek haza az emberek. Ezren munkásszállásokon laknak, ezernyolcszázan naponta utaznak. Egy év alatt háromszázezer tonna kavics megy át a kezükön, több mint ezer gépnek, csaknem 12 ezer lőerőnek parancsolnak, egy percnyi munkájuk termelési értéke — a vállalat összes dolgozójára vetítve, — 4 ezer 800 forint, az egy munkásra jutó termelési érték évente 220 ezer forint. Mennek kőporosán, rozsdavörösen a vastól, kiszáradt tenyérrel, cementes szemhéjjal, enyvesen, olajosán. Megfíirödhetnének; de nem, sietnek haza. — Vasárnap, hogy lesz? — Elzsugázunk... Túlórázunk... Otthon vállaltam valamit... Viszek haza egy kis Kövidinkát... Lakodalomba megyek... Összejön a brigád... Tiszai Lajos Magyar hét Moszkvában A hazánk határain túli jubileumi kulturális rendezvények kiemelkedő eseményének ígérkezik a moszkvai magyar hét, amelyet március 23-án nyitnak meg. Ennek keretében a művészeti akadémia termeiben rendezik meg a Ferenczy-család művészeti alkotásainak gyűjteményes kiállítását. A Nemzeti Színház 120 tagú társulata vendégjátékának első állomása Leningrad lesz, ahol Az ember tragédiájával mutatkozik be a szovjet közönségnek. Ezt követően a Szerelmem Elektrát játssza, majd ismét Az ember tragédiája kerül színre, ezt követően pedig a Varsói melódiával búcsúzik a leningrádiaktól. Moszkvában négy alkalommal lép fel a társulat a Szerelmem, Elektrával, illetve az Ember tragédiájával. A Minszkben megnyíló iparművészeti kiállításon textil, kerámia és ötvösművészeti alkotásaikkal szerepelnek a legismertebb magyar iparművészek. A magyar könyvkiadás reprezentatív kiállításon mutatkozik be Bukarestben március utolsó napjaiban. Párizsban a Musée Galiera ad otthont annak a magyar képzőművészeti kiállításnak, amelyen mintegy 200 festmény, grafika és szobrászati alkotás kerül a közönség elé, 20 magyar művész munkásságát reprezentálva. „La vivanta Lenin66 A Magyar Eszperantó Szövetség megtisztelő ajándékot, Lenin életét és munkásságát bemutató dokumentumfilmet kapott a szovjet eszperantistáktól. A „La vivanta Lenin” (az élő Lenin) című harmincperces film sok olyan képet, jelenetet idéz fel a szovjet állam megalapítójáról, amelyek eddig ismeretlenek voltak a magyar közönség előtt. Az eszperantó nyelvű dokumen- tumfilmet a Lenin-centená- lium alkalmából országszerte bemutatják az eszperantó csoportok: jelenleg Pécsett vetítik. Termék és javítási kiállítás A KIOSZ szolnoki járási csoportja a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére kiállítást rendez a kisiparosok termékeiből, valamint bemutatnak javítási tárgyakat. A kiállítás keretében szemléltetik a kisipar 25 éves fejlődését és azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a lakosságnak nyújtanak. A kiállítást a Ságvári körúti klubhelyiségben március 22-én nyitják meg és több napon át nyitva tartják. Ma délelőtt 9 órakor az MSZMP Szolnok megyei bizottsága székházának tanácstermében megkezdődik a megyei diákparlament ülése, amelyen százötven küldött képviseli a megye diákságát. A tanácskozásra harminc vendéget is várnak. Az ünnepélyes megnyitó után három szekcióban kezdődik az érdemi munka. A gimnazisták, szakközépiskolások és szakmunkástanulók Lenin szülővárosában, Ul- janovszkban az emlékközpont nagyszabású építési munkáiba az elektroakusztikai gyár dolgozói is bekapcsolódtak. Az emlékközpont 1400 személyes konferenciatermének teljes akusztikai felszerelésével a budapesti gyárat bízták ' meg, s ennek dolgozói vállalták, hogy március 31-re kifogástalan minőségben befejezik a munkát. A magyar gyár szállította a terem tolmácsberendezését, amely lehetővé teszi, hogy nemzetközi tárgyalásokon egyidejűleg akár nyolc nyelvre fordítsák az elhangzó beszédeket, s bármely részvevő a kívánt fordítást hallgathassa. Magyar gyárban készült a terem valamennyi ülőhelye külön-külön vitatják meg a számukra legfontosabb kérdéseket, elsősorban az oktató-nevelőmunkában és az iskolai KISZ-életben adódó gondokat. A tanácskozáson, amely előreláthatólag, késő délutánig fog tartani, megválasztják azokat a küldötteket, akik az országos diákparlamenten képviselik a megye diákifjúságát. Is, a beépített tolmácsválasztó készülékkel és valamennyi zsőlye hátoldalán hangszóróval, amely az eredeti felszólalásokat közvetíti. A felszerelés teljes anyaga a helyszínen van, sőt a gyár szakemberei a szerelési munkák nagy részét már el is végezték. Az elektroakusztikai gyár készítette az uljanovszki új rádióstúdió teljes akusztikai berendezését is, a szerelés itt is jól halad. Az új stúdióban magyar gyártmányú központi, továbbá zenei és beszédkeverő asztalokat, ellenőrző műszereket, jelzőtáblákat szerelnek fel, az össze» mikrofont és hangszórót is Budapestről szállították. ARC ÚJ MAGYAR FILM A felszabadulási filmműsorok egyik , kiemelkedő eseményének ígérkezik Köllő Miklós—Zolnay Pál Arc cimü filmje. A történet 1944-ben, közvetlenül Budapest ostroma előtt játszódik, hőse egy fiatal kommunista, aki nemrég szökött meg vizsgálati fogságból és újra bekapcsolódik az ellenállási mozgalomba. Az antifasiszta sejtet azonban felszámolják és a főhős ismételten magányosan bolyona a téli Budapesten. Végül is eltűnt barátja családjánál talál menedéket, és tanúja, részese lesz mindannak, amit egy budapesti család közvetlenül a felszabadulás előtt átélt. A film főszereplői Drahota Andrea, Kozák András, Madaras József, Mensáros László, Szirtes Adám. Zala Márk fh. és Cserhalmi György fh. A film operatőrje: Ragáfi Elemér. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres legalább 2 éves gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt, szolnoki állandó munkahelyre, karbantartó villanyszerelőnek. Jelentkezni lehet: Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Szolnok, Ady Endre u. 117/c, — munkaügyi osztály. Brigádok és vándormadarak Szakembert, szakembert, szakembert Budapesti akusztikai berendezések a Lenin emlékközpontban Annyit, mint tíz év alatt