Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
1970. március 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hajnal a tanyán Keresem önmagámban: mi bajom ezzel a történettel. Az írói szándék tiszta és világos. Mégis miért pereg le rólam? Berkesi András a ma élő írók között az egyik legolvasottabb. Művei pergőek, cselekményesek, olyan „nem lehet letenni” írások Mint ez a hangjáték. Mestere a szituáció-teremtésnek, körmönfont helyzetei felkeltik az érdeklődést. Hatása, mivel mindig politizál is, vitathatatlanul pozitív. De épp e hatás erejével, szuggesztivitásával nincs valami rendben. Üj hangjátékának hőse, Berecz Sándor, tizenkilences kommunista apjának titkát kutatja a felszabadulás első napjaiban. Az apáét, aki eltűnt Mire megtudja, hogy az apa halott, mert az a férti, akit most az anyja bújtat, agyonverte, minden tisztázódik. A forradalom alatt az apa kivégeztette saját sógorát. Meg kellett tennie. A fiú anyja ezért feladta férjét, annál, aki most az országból menekülőben, nála húzódott meg. Ez az ember férje elárulásának emlékével zsarolja az anyát, aki végül szintén áldozattá válik. A fiú megfojtja szülei gyilkosát A történet tehát drámai, a klasszikus szerkesztés sza - bályai szerint való, és... kevés. Hatása nagy részét elveszti, mert figurái — sablonfigurák, mert jellemvonásaik — sablon jellemvonások, mert a drámai erő legfőbb komponense, a hitelesség hiányzik. Ez a környezet csak azért egy tanya, mert ez a címben benne van és mert többször elhangzik. De szereplői nem tanyai emberek. Némi szöveghúzással bármilyen környezetbe átrakhatok. Akár egy pesti kispolgár környezetébei is. Nincs légköre ennek a játéknak. Csak nagyon jó és nagyon rossz emberek vanak. Ha minden figura olyan lenne, mint Gyenge Árpád Józsi bácsija, (sajnos csak epizód szerep) akkor talán. Akkor lenne ebben a történetben valami, ami igazán megmarkolja a hallgatót. De nem a fülénél, hanem a fülén át, valahol máshol, beljebb. Mi is voltunk fiatalok Egyre gyakoribb, hogy riportműsorok, különösen az egy téma köré gyűjtött riportok irodalmi anyaggal együtt szerkesztett műsorként kerülnek a hallgató elé. Ez a nem új, de mindig megújítható módszer ha jó ízléssel, tehetséggel válogatnak, akkor ellátja kettős funkcióját. Gondolatot ad riportélmény nyel és műélvezettel. Az ötvöződés akkor egészséges, ha hangulatilag az egész műsor egységes, mint Padisák Mihály összeállítása. Azok, akik itt szólnak, rég, nagyon rég voltak fiatalok. Van köztük, aki 35 éve mesterember, van aki több mint 50 évet dolgozott a föld alatt, bányában. Szavaikból, ahogy fiatalságukra emlékeznek, — nemcsak egy letűnt kor tárul elénk, de az örök fiatalosság is, minden kedvességével. És még egy. A munka szeretete. Bizonyára nem véletlen, hogy ez kicseng, s ez a legjobb. Mert úgy beszél a munkásemberről, hogy a munka szólamszerű és viszo- lyogtató, hangzatos dicsérete még nyomokban sincs jelen. A riportok közé simított József Attila verseket Mádi Szabó Gábor tolmácsolta szép hangon, férfi módra. A ! hangulatos rendezésért Balázs Jánost, a jó riporteri munkáért Holakovszky Istvánt illeti dicséret. — trcimböczky | A megyei rádiósvetélkedőről Döntő április 1-én A földreform nemzetünk nagysikerű tette volt A megyei felszabadulási rádiósvetélkedő rendező bizottsága tegnap ismertette a döntőbe jutott csapatok vezetőinek az április 1-én sorra kerülő négy, vagy több helyszínről közvetítendő műsor lebonyolításának szabályait, programját. Ismeretes, hogy a különböző járások és városok csapatainak versenyéből Kisújszállás, a szolnoki járás és Túr- keve jutott a döntőbe. Az elő- és középdöntők — egy-két eset kivételével — végig izgalmasak voltak, — nemcsak a mérkőző feleknek, hanem a rádióhallgatóknak is. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, a rádiós vetélkedő tömegmozgalommá nőtt, a siker, a tisztes szereplés érdekében egy-egy város, vagy járás apraja-nagyja megmozdult. Felfokozott várakozás előzi meg az április 1-én lezajló döntőt, amely egyes szóhasználat szerint vetélkedő, más megfogalmazásban pedig emlékműsor. Ügy véljük, az lenne a szerencsés, — bízunk is, így lesz —, hogy az ünnepi alkalomhoz méltó emlékműsorok vetélkednének a szolnoki stúdió nyilvánossága előtt. A feladatok izgalmasak, a készülődés máris igen nagy, minden remény meg van tehát arra, hogy nívós másfél— két órás műsort továbbít majd a szolnoki stúdió. Ezúttal nem soroljuk fel egészében a versenyfeladatokat (egyelőre ez még a zsűri titka) csak néhányat közülük, a lényegesebbeket: A szolnoki járás 1945-ről, az élet megindulásának mozzanatairól készít műsort, Túr- keve pedig a jelenben játszódó cselekményt hoz mikrofon elé, — talán a kisújszállásiak feladata a legnezebb; azt kell bemutatniuk tíz perces műsorukban, hogy milyennek képzelik Szolnok megyét 1995'ben. A három műsor élő, egyenes adásban hangzik majd el, tehát nem magnetofonszalagról. Egy másik, lényeges versenyszám lesz; a résztvevőknek öt perces zenei műsort kell bemutatniuk. Megmarad a döntőben is a kedvelt — vagy nem kedvelt? — történelmi totó és a „Találd ki” játék is. Ezúttal már nem a szűkebb hazához kötődő személyeket kell kitalálniuk a versenyzőknek, hanem olyan ismert személyiségek nevét, akiknek neve valamilyen formában Szolnok megyéhez kötődik. Országos emlékünnepség Békéscsabán Erdei Ferenc a szünetben az emlékülés résztvevőivel beszélget Á művészeti szemle első bemutatója Jászapátin Az Ünnepelj velünk fel- szabadulási művészeti szemlére huszonhat művelődési ház, illetve irodalmi színpad küldte be nevezését. A szemle első előadását vasárnap délután tartották a jászapáti művelődési házban. Az elsősorban az fmsz kórusra épülő előadás a megjelent több mint kétszáz főnyi hallgatóság előtt nagy tetszést aratott. A zsűri sem értékelte rosszul a bemutatott „Új világ épül” című műsort, de megállapította, hogy a komplex előadások kivitelezésében még nagyobb gyakorlatra kell szert tenniük a jászapátiaknak. Nagy tetszést aratott Kodály—Ady: Fölszállott a páva című dalának előadása. Az Ünnepelj velünk művészeti szemle légközelebbi előadását március 21-én Tisza- várkonyban tartják, majd másnap a jászszentandrásiak mutatják be tudásukat a közönségnek és a zsűrinek. PP Forradalmak emlékét idézzük“ A forradalmi ifjúsági napok ünnepélyes megnyitása Havas esőt csapdosott a szél vasárnap, éppúgy mint 1848-ban. A március 15-i ko- szorúzási ünnepségek résztvevői esernyők alatt borzon g- tak és szívesen elengedték volna a korhűséget. Szolnokon már kora reggel megkezdődtek az ünnepségek. A KISZ szervezetek fiataljai keresték fel Petőfi és Kossuth emléktábláit és helyezték el koszorúikat. Tíz órakor a Damjanich szobornál került sor az ünnepi nagygyűlésre, ahol Lakatos Lajos, a városi KISZ bizottság titkára mondott ünnepi beszédet és egyben megnyitotta a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatát. — A három évszámot — 1848 — 1919 — 1945 — együtt ünnepeljük. A három dicső tavasz összetartozik. A mögöttük rejlő történelem kapcsolja őket össze — mondotta beszédében. Ezután a szabadságharc jelentőségét méltatta — Az 1848-as szabadság- harcot — miként az 1919-es Tanácsköztársaságot is — leverte a szövetkezett reakció mérhetetlen túlereje. A küzdelem azonban nem volt hiábavaló. A forradalom lángja egy pillanatra sem szűnt meg lobogni. Dicső elődeink példája mutatta nekünk 1945- ben és mutatja ma is, hogyan éljünk elnyert szabadságunkkal hogyan szeressük, hogyan erősítsük, hogyan vigyázzuk azt. Ezért az elmúlt 122 esztendő e három nagy eseményéről úgy emlékezünk meg, hogy ezúttal mind a három „örök tavasz”-t ünnepeljük. Ezután a hála és az emléke^ zés koszorúit helyezte el a szobornál a város ifjúsága, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A Hazafias Népfront, a Magyar Agrártudományi Egyesület agrártörténeti szakosztálya, valamint a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium közös rendezésében országos földreform emlékünnepséget rendeztek március 15- ás 16-án Békéscsabán. Az ország különböző megyéjéből, városaiból hatszázan emlékeztek a 25 évvel ezelőtti történelmi időkre. Szolnok megyét is népes küldöttség képviselte. Az ünnepségen megjelent Szállási János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Bereczki Lajos, a jászsági tsz szövetség titkára, Borbély László, a népfront megyei bizottságának munkatársa, dr. Ku- rucz Gyula, a karcagi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Szentesi László, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Nyikos Károly, kisújszállási tsz-elnök. Nagy Imre, a népfront tiszafüredi járási bizottságának titkára valamint Csörögi Gyula és Bodnár Lajos kunhegye- si, Márkus András karcagi, Tahi Ferenc tiszafüredi és Kómár János kunszentmártoni küldött is. A közelmúltban ünnepélyes keretek között felavatott megyei ifjúsági ház nagytermében dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a falukutatók 30 évvel ezelőtti ro/unkájáról beszélt, majd a parasztpárt vezetőségének nézeteit taglalta a földreformról. Megemlítette. halogató intézkedéseket javasoltak. A parasztságnak viszont azonnal és minden feltétel nélkül szüksége volt a földre. S ez nemcsak a parasztság szükséglete volt hanem az országé is, amely romokban hevert. Az újjáépítéshez élelmiszerre volt szükség. A Magyar Kommunista Párt irányításával a földreform megvalósult. Kezdetét vette a föld megvédésének politikai korszaka és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszaka. — Ezekről személyéi ’ élményüket és tudományosan megalapozott közgazdasági következtetéseket vont le Erdei Ferenc, s végezetül megállapította: a földreform nemzetünk nagysikerű tette volt a nép felemelkedése útján, amely a későbbi évekre, évtizedekre jól megalapozta a munkás-paraszt szövetséget. Dr. Donálh Ferenc kandidátus, dr. Romány Pál az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, dr. Pölöskei Ferenc, a történettudományok doktora, dr. Lázár Vilmos, az agrártudományok doktora, dr. Orbán Sándor, a történettudományok kandidátusa, dr. Matolcsi János, Magyar Agrártudományi Egyesület agrártörténeti szakosztályának elnöke tartott a kétnapos programban tudományos értékű előadást. A szünetekben a küldöttek felelevenítették „ negyedszázados tapasztalatokat. Többek között a tiszafüredi Tabi Ferenc elmondotta, hogy mint a földosztó bizottság tagja 1945 tavaszán hogyan utazott Budapestre a minisztériumba vetőmagot kérni, hogy az élet megindulhasson. Az emlékünnepség hétfőn A március 15-i ünnepség részt vevői a Damjanich szobornál hogy a kisgazdapárt és a dr- Soós Gábor zárszavával szociáldemokrata párt agrár- ért véget. politikusai különböző módon Dupsi Károly Vállalatok, közületek, tanácsok részére rózsatövek választékos új színekben/ ienyőiák, dísziák, díszcserjék, gömbakácok nagy tétéiben is kaphatók Érdeklődésre árjegyzéket küldünk. Zalka Máté Mg. Termelőszövetkezet Kunszenímárton. Telefon: 32;
