Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

1970. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Gázturbina a gépjármű­közlekedés­ben A gépjármuKözlekedésben a dugattyús motorok 80 éven át megőrizték egyeduralmu­kat. Egyre aktuálisabb a kérdés, hogy vajon meddig tart még ez a kivételes ál­lapot, hiszen a modern tech­nikától joggal elvárhatjuk a további előrelépést. Talán a gázturbina lesz a dugattyús motorok versenyképes ellen­fele? Erre a kérdésre csak akkor kaphatunk választ, ha a gázturbina számtalan elő­nye mellett számba vesszük egynémely hátrányos tulaj­donságát is. Előnyök... Előnye elsősorban a rend­kívül egyszerű építésmódja, és hogy kevés alkatrészből áll, ezek is zömmel forgóré­szek. A gázturbina 60 féle al­katrészével szemben az azo- nds teljesítményű dugattyús motornak mintegy 300 féle alkatrésze van. Az sem mel­lékes. hogy a gázturbinában a tengelyágyazáson kívül nincs finomabb illesztést igénylő alkatrész. A gáztur­binának nincsenek alternáló mozgást végző tömegei, en­nélfogva rázásmentesen, zaj- talamabbul működik. Az in­dulás után mindjárt eléri az üzemi hőfokot és nincs szük­sége hűtőberendezésre. Gyúj­tást csak az indításnál igé­nyel, ezt követően folyama­tosan. öngyulladással üze­mel: A kenőolajfogyasztása kicsi, s egyszerűsége foly­tán kevesebb karbantartással is beéri. Mindezeken felül legfontosabb előnyének te­kinthető kis fajlagos súlya, aminek következtében fokoz­ható a jármű hasznos terhe­lése. és ezzel párhuzamosan nö‘- "• 'tő az utastér. Ugyan­is amíg egy 250 lóerős du­gattyús motor körülbelül 1000 kg súlyú, addig az azo­nos teljesítményű gázturbina csak mintegy 140 kg-ot nyom. Az is a gázturbina mellett szót, hogy forgónyomatéka majdnem kétszerese a Diesel­motorénak, ennek következ­tében menetközben sokkal kevesebb kapcsolásra van szükség, tehát aránylag ki­sebb és egyszerűbb hajtó­mű alkalmazható. Gépjár­műveknél természetesen a sebesség is fontos tényező, márpedig a gázturbinával járó jó gyorsít^ készsége folytán nagyobb' átlagsebes­ség érhető eh Hátrányok... A gázturbinának — mint már említettük — a fent vá­zolt előnyei mellett hátrá­nyai is vannak. Mindenek­előtt nagyobb a tüzelőanyag- fogyasztása — különösen részterhelésnél —, ezt az utóbbi időben hőkicserélő al­kalmazásával igyekeznek csökkenteni. Másik hátránya a magas gyártási költség, ami abból adódik, hogy a gázturbina számos alkatré­sze nagyértékű hőálló anya­gok alkalmazását igényli, ezeknek a megmunkálása is többe kerül. Bár a gáztur­bina által okozott zaj lá- gyabb, mint amihez a du­gattyús motorok esetében hozzászoktunk, mégis kelle­metlen a fülnek, mivel nagy­frekvenciájú rezgéseket kelt. E jellegzetes zaj tompítása még ma sincs kielégítően megoldva. Egyes turbina-típusoknál az indítás ma még nehézségek­kel jár. de ez csak pillanat­nyi probléma. a megoldás ugyanis időközben megszüle­tett csak alkalmazása késik még Mint láttuk, a hajtómű ki­sebb és egyszerűbb lehet, mint a dugattyús motorok­nál. Ezt az előnyt azonban bizonyos fokig lerontja egy fordulatszámcsökkentő szer­kezet alkalmazásának a szük­ségessége, ami azért nem nélkülözhető, mert míg a turbina tengelyének percen­kénti fordulatszáma 20 és 70 ezer között változik, addig a hajtóműhöz csatlakozó ten­gelynél 2—3 ezres percenkén­ti fordulatra van szükség. Miért lett koraszülött? örvendetesen csökkent ha_ zárakban a csecsemőhalálo­zás arányszáma. Amíg a századforduló táján ezer cse­csemő közül 225 halt meg, 1914-ben 196, 1938-ban 136, addig 1967-ben már csak 37! Még kedvezőbb volna azon­ban a helyzet, ha nem len­ne olyan sóik koraszülött. Sokan nem tudják ponto­san, mit értünk koraszülött alatt. A modem felfogás ugyanis a koraszülöttséget nem a terhességi idő tarta­mára, hanem az újszülött születési súlyára vonatkoz­tatja. Ha a csecsemő nem éri ei a 2500 g súlyt, — füg­getlenül a terhességi idő hosszától — koraszülöttnek minősül. A koraszülötteknek nem­csak a halálozási arányuk nagyobb és testmagasságuk kisebb az átlagosnál, hanem gyakoribb köztük az angol­kóros, a fogyatékos érzék- szervű és a csökkent értel­mű is. Kb. 30 százalékuk 6 éves korban még éretlen az iskolára; ez hatszor több, mint a nagyobb születési súlyúak között. Az iskolára megérettek körében is gya­koribbak a tanulási. vagy alkalmazkodásbeli problé­mák. Mindez azt jelenti, hogy a koraszülöttek több­sége is életben marad, és ugyanúgy helytállhat az élet­ben, mint nagyobb súllyal született társuk, de közöttük több indul hátránnyal az életbe. A cél tehát az, hogy min­den eszközzel csökkentsük a koraszülöttek számát. Sajnos világszerte ennek éppen az ellenkezője érvényesül. De különösen elszomorító tény, hogy a koraszülöttek nem­zetközi statisztikájában Ma­gyarország az élcsoportba tartozik. szülés valószínűségét. A szív- betegségeken és a cukor ba­jon kívül a terhességi toxi- kózis a leggyakoribb ilyen szempontból. A fertőzéses ártalmakat is egyre nagyobb figyelemmel kísérik újabban, különösen a terhesség alatti húgyúti fertőzéseket. Sok­szor bizonyos testi adottsá­gok is elősegítik a. kisebb magzati súlyt. A nagyon kis­termetű anyáknak legtöbb­ször kisebb gúlyú a magzata. A méh fejletlensége. a mé- het ért sérülések, a vérsze­génység is koraszülést okoz­hat. A koraszülés elleni véde­kezésben legfontosabb a megelőzés, ebben az egész országra kiterjedő terhesség­gondozásnak van nagy sze­Legfőbb ok : a művi abortusz A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál valószí­nűbb, hogy gyermeke kora­szülött súllyal jön a világra. De az abortuszok számának a növekedésével nemcsak a koraszülések száma növek­szik. hanem a koraszülöttek átlagos súlya is csökken. Nagyon sok nem éri el kö­zöttük a 2000 g-ot sem, és ez fokozza az őket fenyegető veszélyeket. A művi abor­tuszoknak a következménye az is. hogy általában csök­ken a nagyobb súlyú, 3— 4500 g-mal született gyerme­keknek a száma és emiatt a szülési átlagsúly is egyre kisebb. Ez a tény is arra mutat. hogy az egyébként helyes családtervezést kor­szerűbb eszközökkel kell megvalósítani, nem szabad a művi abortuszra számítani. Dohányzás, alkohol A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének sporthajókészítő üzemegységében évente mintegy 150 ezer dollár értékű sporthajókat készítenek. A balatonfüredi sporthajók keresettek külföldön. Jelenleg angol, olasz és svéd megrendelőknek dolgoznak. Rövidesen átadják az ún. Amphora típusú vitorlásokat az angol megrendelők­nek. Képünkön az üzem udvarán csomagolásra várnak az Angliába induló „Amphorák” (MTI foto — Jászai Csaba felv.) A növényélettan — az ésszerű földművelés alapja repe. Ha megfogadja az anya a rendelésen elhangzó ta­nácsokat. különösen ami a dohányzásra és alkohol- fogyasztásra vonatkozik, máris sokat tett a koraszü­lés elkerüléséért. M. L. Világszerte megfigyelték, hogy a dohányzó nők újszü­löttei kisebb súlyúak, mint a nemdohányzó asszonyok gyermekei. Ha viszont az anya és az apa is dohányzik, még kedvezőtlenebbek a Kö­vetkezmények. A terhesség alatti alkoholfogyasztás az­zal, hogy gátolja a belső szervek, a máj, gyomor, be­lek, belső elváltozású miri­gyek működését/ ugyancsak-- megzavarhatja a magzat mé­hen belüli fejlődését, — .és a gyermek kisebb súllyal születik. A munka önmagában — hacsak nem különlegesen nehéz fizikai munkáról van szó — a legtöbb esetben nem okoz koraszülést, de számos megfigyelés valószí­nűsíti, hogy a városok mes­terséges környezete és a mo­dem élet zaklatottsága egyik oka lehet koraszülésnek. A kutatók azt is megál­lapították, hogy a fiatal nőknek általában kisebb sú­lyú az újszülöttjük, — kü­lönösen az első gyermek —, és sok köztük a koraszülött. Ezért is nem tanácsolható a túl fiatal korban, 18 év előtt, kötött házasság. 35 év felett ismét gyakoribbá válnak a koraszülések, különösen, ha előtte már többször szüit az anya; ennek oka valószínű­leg az előző szülések okozta károsodás. Sokan nem számolnak az­zal, hogy a terhes nő lelki- állapota szintén hatással le­het a magzat súlyára. Ma­gyar kutatók megállapítása szerint, ha az anya örömmel várja a születendő gyerme­ket. a legtöbb esetben na­gyobb lesz a súlya. Betegségek, öröklődés Több olyan betegség isme­retes, amely fokozza a kora­Uj kutatóintézet T ávol-Keleten Vlagyivosztokban új kutatóintézetet létesítettek, amelynek az a célja, hogy a Távol'Kelet titokzatos növényeit, kü­lönösen az ün. zsenysent és az eleuterococcust tanulmá­nyozza. Ki akarják vonni belőlük azt a hatóanyagot, amely miatt ősidők óta népi gyógyszerként használják e növényeket. A természetes vegyületek kémiája foglalkozik az ezekhez hasonló kérdésekkel. A fáradozásokat máris siker koronázta, kiválasztották a zsenysen-gyökér ható­anyagát és most már szintetikus úton történő előállításá­val kísérleteznek. A növény testét felépítő egyes vegyüle­tek összetétele csaknem azonos a tengerífű összetételével. Ezért a vegyészek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a tajgai növény- és állatvilág vizsgálata mellett a tengeri flóra és fauna vizsgálatára is. A kutatóintézethez egy ten­geri kutatóállomás is tartozik. Képünkön: aktív biológiai anyagok vizsgálata a szerves mikroanalízis laboratóriumában. Terméshozam és alapkutatás Tudománypolitikai irányel­veink kifejtése kapcsán, Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, egyik nemrégiben megjelent cikké­ben (Természet Világa, 1969. december) a következőkre fi­gyelmeztet: ,,A termőföldte­rületének csökkenő tenden­ciája közismert. Élelmiszer- termelésünk fejlesztésének tudományos megalapozásánál tehát a fejlesztés alapvető közgazdasági tartalma a területi hozamok növelése". Ebből egyértelműen követ­kezik. hogy a mezőgazdasági kutatás elsőrendű és alapvető feladata a hozamnövelést szolgáló kutatások fejlesztése. A növénytermesztés hozamá­nak tokozásához, nélkülözhe­tetlenek a növények életfo­lyamatait egyre inkább fel- táró növényélettani kutatá­sok Éppen ezért felkeres­tük a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Nö­vényélettani Tanszékének vezetőjét, dr. Frenyó Vil­mos egyetemi tanárt, a bio­lógiai tudományok doktorát, hogy megkérdezzük: véle­ménye szerint tud-e a nö­vényélettan. a területi hoza­mok növelésében elvi támo­gatást adni a gyakorlati me­zőgazdaság számára? Hiszen az emberiség létszáma éven­ként már most is több mint 40 millióval növekszik! — Az emberiség rendkívül meggyorsult szaporodása — divatos kifejezéssel a demog­ráfiai robbanás — aggodal­mat kelt a borúlátókban a jövőt illetően. A tudomány és a civilizáció mai szint- . jén azonban ma már elkép­zelhetetlen, hogy megengedje az emberiség a katasztrófa kitörését amiatt, hogy az éle­lem megtermelésében nem tud lépést tartani a szaporo­dással. Az említett aggoda­lom azonban mégis sok szempontból jogos, nyilván­való tehát, hogy a tudomá­nyok nagy versenyében. a biológiára óriási szerep há­rul. A kielégítő táplálkozása jólét elemi fokozata, az pe­dig az élelemláncolat legkez- detén működő növényi foto­szintézishez, illetve a növé­nyi életfolyamatokhoz vezet. A legtöbb eredmény tehát, amely ezek tanulmányozása során születik, potenciálisan a Mezőgazdasági terméshoza­mok fokozását segíthetik elő a jövőben. Ilymódon valóra válnak a nagy orosz tudós­nak, Tyimirjázevnek a múlt században mondott szavai: „A növénvélettannak az ész­szerű földművelés alapjává kell válnia!” A régebbi növényélettani kutatások közül vannak olyanok, amelyek a trnai növénytermesztés alapjá­vá váltak? A régi idők emberei úgy gondolták, hogy a növény az életéhez szükséges anyagokat kizárólag a talajból veszi fel. Ez a téves nézet egészen Arisztotelészig vezethető vissza, és bámulatosan soká­ig fennmaradt. Pedig senki sem tapasztalhatta, hogy a talaj fogyatkoznék ott, ahol növények vannak! Sőt en­nek ellenkezőjét figyelhették meg pl. az őserdőben, ahol a talaj inkább gyarapodni látszik, mert senki sem hord­ja el az ott felgyülemlő szer­ves anyagot, a növények ter­mékét. Csupán 1840-ben bi­zonyította be J. Liebig, hogy a mező talajából minden év­ben elveszünk bizonyos mennyiségű szenet anélkül, hogy valaha is hozzá ten­nénk valamit. A talaj szén­mennyisége mégis évről évre szaporodik: bizonyos tehát, hogy ez a szén a levegőből ered. Ugyancsak Liebig szer­zett nagy érdemeket annak megállapításában, hogy mi a szerepük a talaj ásványi anyagainak a növények éle­tében. Azóta az elemek fon­tosabb szerepét pontosabban megismertük, és ez a tudás alapját képezte a különböző műtrágyázási eljárások al­kalmazásának. A mai növénytermesztés milyen konkrét támoga­tást igényel a növény­élettantól? — A tudomány részletei­ben megismerte a növény anyagcserefolyamatait. Áz anyagcsere-térképek meg­mutatják, hosry a növényi sejt élő állományában ho­gyan illeszkednek össze az egyes részfolyamatok, létre­hozva az anyagcsere bonyo­lult szövevényét. De miként válik ez a szövevény olyan komplex egésszé, amilyen a termesztett élő növényi test, a maga külső és belső diffe­renciált részleteivel. arról bizonv ma sem tudunk so­kat. És éppen ez a kérdés sz^' ■ meg a növényélettani kutatások haladásának a fő irányát. A növényélettan elvi. tudományos szerepe ma és a jövőben is főként az integrálás, vagvis annak az űrnek a kitöltése, ami a sejt és a teljes organizmus között tátong. Ezt ma még csak igen gyér tudásanyag kanrsolia össze. Ugvancsak hasonló irányú probléma ia a növényélettan­nak a növényi ásványos táp­lálkozás tanulmánvozása makro- és mikroelemekkel, a fotoszintézis jobb fény­hasznosítása a széndioxid mennyiségének dúsításával vagy más utakon, továbbá a növéilyi vízgazdálkodás és a hormonokkal irányítható fej­lődés. Ezek csak a növé­nyi életjjelenségek. ame­lyek harmonikus és szak­avatott befolyásolása útján a tér"’hozam fokozható. A növényt organizmusként kell szemlélnünk ilyen feladatok­nál, mert hiába állapítjuk meg hogy miben szenved hiányt a vizsgált növényállo­mány. nem biztos, hogy a kérdéses tápláló elemet fel is fogja venni a növény, ha a hiányt pótolni akarjuk. Előfordul, hogy „ hatalmas búzatáblán a nitrogén-hiány tünetei mutatkoztak, egysze­rűen azért, mert a felvett nitrogént a növény egy mik­roelem hiánya miatt nem tudta feldolgozni. Ilyenkor a pétisó adagolása nemcsak fe­lesleges, de káros is! A lát­szat szerint pedig éppen ezt kellett volna adni; tudomá­nyos elemzési nélkül tehát nem lehetett volna megaka­dályozni a még nagyobb kárt A mesterséges fotoszin­tézis várható megvalósí­tása mennyiben fogja megváltoztatni a terme­lési körülményeket? — Egyelőre csak a víz­bontás fotokémiai szakaszáig jutottak el a kutatók. Szó sincs arról, hogy fotokémiai úton már szénhidrátot állí­tottak volna elő. Az eddig elért részeredmény sem je­lentéktelen, de nem a Föl­dön, hanem az űrutazások vonatkozásában. A kutatók ezüstkloridba ágyazott kloro- fil molekulákkal el tudják érni a víz fokozott bontását, a szinte korlátlanul rendel­kezésre álló fényenergiával. Ilymódon oxigén állítható elő vízből, amit az űrhajók uta­sai használnak fel légzésre. A növényélettan tehát az említett és még egyéb eredményeivel hozzáiárvl a világűr meghódításá­hoz is? — Igen. de addig még itt a Földön is számos tennivr- lónk van. A budapesti Nö­vényélettani Tanszéken egv vietnami aspiráns a mikro­elemek és a fotoszintézis kapcsolatát vizsgálja. Máris sikerült fokoznia az oxigén­termelést. ami az űrhajózás­ban érdekes lehet ugyan, de a mi célunk a szénhidra*- termelés fokozása. Ha ez a jelek szerint sikerül, akkor nem kilátástól an a világprob­lémát jelentő fehérjetermelés kedvező befolyásolása a nö­vényélettan segítségével, ta­lán először éppen a sokat szenvedett Vietnamban — feiezte be nyilatkozatát dr. Frenyó Vilmos. Horti József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents