Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

2 SZOLNOK MEG S EI VßPLAP 1970. március 15. A San Francisco-i rendőrök brutálisan léptek fel a tün­tető diákok éllen. A diákok követelték: a hatóságok ne engedélyezzék, hogy a katonai toborzók az egyetem terü­letén tevékenykedjenek. (Telefotó — AP—MTI—KS) Nagy választékban megvásárolhatja * a Állami Gazdaságok Boltjában Szolnok, Kossuth L, u, 15 a világpolitikában a járási va­Aíí események krónikája: HétfAiVt i Péter János versói utazása. A francia kommunisták sikere 1 oszlásokon. Kedd: Moszkvában folytatódik a Gromiko—Bahr megbeszéléssorozat. Szerda: Váltás a maratoni olasz kormányválságban: Moro helyeit Fanfani próbálkozik. Befejeződik a lengyel—nyugatnémet eszme­csere Varsóban. ' . Csütörtök: Megállapodás a két német kormányfő erfurti találkozói áró. Vihar a kambodzsai jobboldal provokációi miatt Péntek: Jarring New Yorkban, tárgyal, harcok a Közel-Keleten. Intézkedések a ciprusi reakció ellen. Szombat; Világkiállítás Oszakában. Amerikai bombázások Laoszban. tffy latja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: A forrna bontás divatját él­jük. Hadd kezdjem rendha­gyó módon a világpolitikai összefoglalót a hét utolsó napjával. Oszakában meg­nyílt az EXPO 70, a világki­állítás. Mire akar a korán kelő olvasó kézbe veszi ezt az újságpéldányt, már hosz- 6Z.Ú sorok kígyóznak a senri dombon, a kiállítás területe előtt. Közrejátszik ebben a nyolcórás időkülönbség is, .-■hiszen hajnali négy órakor ' Japánban már dél van. Az oszakai seregszemle pa­vilonjai. mozgó járdái, szí­nei és építési anyagai a jö­vő századot akarják idézni. A múló idővel játszunk ak­kor is, amikor egy ember nagyságú kapszulában ün­nepélyesen elhelyeztek két­ezer. korunkra jellemző tár­gyat. azzal „ felirattal, hogy utódaink csak ötven. évszá­zad múlva bonthatják fel. , Ügy gondolom, egyetértünk abban, hogy ezt még a Méz- gáék is megirigyelhetnék. Most azonban ne kalan­dozzunk térben is időben ilyen messzire. Maradjunk az elmúlt napoknál és konti­nensünknél, mert meggyőző­désem szerint ez a hét kü­lönösen fontos eseményeket hozott Európa számára. Az eseménykron lkából is kitű­nik, hogy viszonylag hosszas előkészítő tárgyalások után megegyezés született a két német állam kormányfői ta­lálkozójáról. Ez a jelentős­nek ígérkező találkozó a jövő csütörtökön a „virágvá­rosban”, Erfurtban kerül sor­ra. Sikerült tehát áthidalni a jócskán jelentkező techni­kai és protokolláris problé­mákat, amelvek végső so­ron politikaiak voltak. hi­szen az NSZK magatartásá­nak lényegéből falcadtak. Mi­vel Bonn változatlanul visz- szautasítja az NDK nemzet­közi elismerésére vonatkozó jogos igényt, s nem hajlandó tudomásul venni Nyugat- Berlin különleges státuszát, a különben látszólag talán má­sodrendű kérdések is elő­térbe nyomultak. Természetesen nem lehet­nek illúzióink és nem szá­míthatunk arra. hogy egy nap alatt fel lehet számol­ni az ellen tétcsomókat. Amennyiben Bonn részéről nagyobb realitás-érzék nyil­mefc és a varsói lengyel— nyugatnémet véleménycsere is jelez. Szándékosan hasz­náljuk ezt a kifejezést, mi­vel a felek tulajdonképpen azt tisztázzák: milyen tehe­tőségek. és esélyek vannak áz esetleges hivatalos tár­gyalásokon. A kelet—nyugati párbe­széd sokféle formája beleil­lik az európai biztonsági kbníeiencia előkészületeibe is. Külügyminiszterünk, Pé­ter János a hőt nagy részét isméit külföldön töltötte: dip­lomáciai aktivitásunk foko­zódását jelzi, hogy ez im­már lassan „megszokottá” válik. Szófia és Brüsszel után Varsóban folytatott tárgyalá­sokat, s az utazássorozat a közeljövőben folytatódik majd. Kis ország vagyunk, de a szocialista szövetség tagjaként a magunk eszkö­zeivel is előmozdíthatjuk az európai kibontakozás ügyét: ez a vezérgondolat hatja át hogy mennyi tennivaló akad még kontinensünk szilárd és átgondolt biztonságának, sta­bilitásának kialakításához. Azért dióhéjban megemlí­teném, hogy az európai ese­mények bizonyos előtérbe kerülése mellett továbbra sem csendes a két súlyos válság­góc: Délkelet-Ázsia és a Kö­zel-Kelet sem Az ameri­kaiak laoszi beavatkozásával szembeni bírálatok mind erő­sebben hangzanak a kong­resszusban is. Ha ezekhez a harci cselekményekhez hoz- zévesszük a kambodzsai hu­ligánok provokációját és az észak- és dél-vietnami nagy- követség ellen, akkor kibon­takozik a fenyegetés: Viet­nam után a washingtoni po­litika egész Indo-Kínát láng­ba boríthatja. A rendkívüli események indokolták Sziha- nuk kambodzsai államfő pá­rizsi programjának félbesza­kítását, rövid moszkvai és pekingi tartózkodással sietve hazafelé vette útját. A négy nagyhatalom New Yorkban megtartotta har­mincadik ülését a közel-keleti rendezés ügyében. Jarring svéd diplomata pedig tapo­gatózásokat folytatott: Érde- mes-e ismét megkezdenie Péter János külügyminiszter Stefan Tehowski lengyel külügyminiszter meghívására Varsóban tárgyal. A képen: a külügyminiszterek a repülőtéren. (Telefotó — CAF— MTI—KS) váriul meg, — mégis elkez­dődhet a magasszmtű meg­beszélések sorozata. Erről azonban majd a jövő heti kommentárunk fog szólni, hi­szen előtte vagyunk a fejle­ményeknek. Az NDK—NSZK érintkezésiéi Vétel mindem­képpen része annak az. euró­pai mozgásnak, amelyet a moszkvai szovjet—myúgatné­tevékenyBégtinket, amikor a baráti, a semleges és a NATO-országok fővárosaiban egyaránt kétoldalú tárgyalá­sokat folytatunk. Az európai biztonság szük­ségességére fényt vetnek azok a veszélyes jelenségeik, ame­lyek földrészünk déli ré­szén mutatkoznak. A Muka- riosz ciprusi elnök elleni merénylet egy jobboldali ál­lamcsíny előjátéka kívánt lenini, amelynek célja vég­ső fokon Ciprus NATO-izá- lása. Reakciós mozgolódás ta­pasztalható Töröko osságban, a külpolitikái vonatkozásban kiegyensúlyozottabb nézete­ket valló Demirel miniszter­elnök elleni, a junta Görög- országában a helyzet válto­zatlan, Olaszországban vi­szont a hosszú kormányvál­ság ösztönözheti akcióra a jobboldali szélsőséget. Mind­ez mint csepp a tengert (pon­tosan fogalmazva: mint csepp a Földközi-tengert) tükrözi, közvetítő tevékenységét. A hét. eseményei javarészt a kulisszák mögött zajlottak le, s valószínűleg néhány na­pig még vámunk kell árra, hogy megtudjuk: történt-e akar néhány millimétemyi haladás. Ami magát az arab keletet illeti, a legfontosabb fejlemény az iraki kormány megállapodása a lakosság egynegyedét kitevő Kurd ki­sebbséggel. Az időnként pol­gárháborús szintet elérő vál­ság jó másfél évtizede tar­tott, s ha a békekötés tartós lesz, Irak sokkal nagyobb erővel vetheti be magát az antiimperialista küzdelembe. Ha majd késel leszárma- zottaink kibontják az osza­kai időkapszulát, és történe­tesen az elmúlt hétről is ta­lálnak feljegyzéseket, fejüket csóválva mondogatnák: Es- zsu-bo-hé. Ami „őrnagyánál” annyit jelent, hogy eseményekkel zsúfolt, bonyolult hét SONKÁT ÉS BORT El a kezekkel Laosztó! Ma világszerte szolidari­tásukról biztosítják a ha­ladó emberek az amerikai agresszió ellen küzdő lao­szi népet Azért is, mert — mint minden háború — a laoszi beavatkozás, mér­hetetlen szenvedéseket zú­dít az ország lakosságára, elsősorban védtelen öregek­re, nőkre, gyermekekre. S azért is, mert „összeszű­kült.” világunkban már nincsenek távolságok: a háborús tűzfészkek nem- csupán egy-egy térség, ha­nem gyakran — sajnos, túl­ságosan gyakran az egész földgolyó biztonságát fenye­getik. Laoszban súlyos a tét: ha az amerikai beavatko­zás folytatódik, az ország könnyen „második Viet- nam”-má válhat. Valójá­ban az Egyesült Államok máris. — „vietnamosította” Laoszt: éppen amerikai po­litikusok hívták fel a fi­gyelmet arra, hogy a laoszi beavatkozás története, a ta­nácsadóknak álcázott kato­náktól és titkos ügynökök­től a szőnyegbombázásolrig és a kényszerű nyílt szín­vallásig — kísértetiesen hasonlít arra, ahogyan az Egyesült Államok számára a vietnami háború elkez­dődött. S ha már g törté­nelmi párhuzamoknál tar­tunk, az is teljesen nyil­vánvaló, hogy — miként Vietnamban, Laoszban sem járhat eredménnyel Wa­shington háborúja. A laoszi válság úgy kez­dődött, hogy az Egyesült Államok egy semleges nem­zeti egységkormány helyett Amerikával szövetséges re­akciós kormányt látott vol­na szívesebben a Vietnam­mal szomszédos királyság­ban. Ezért tarkították a hatvanas évek laoszi törté­nelmét amerikai ihletésű politikai gyilkosságok, thai­földi katonai „átruccaná- sok” amerikai támaszpont­építések. A laoszi válság­nak éppen, ezért csak az lehet a megoldása, hogy az Egyesült Államok felhagy a beavatkozással. Ezért tá­mogatják a haladó embe­rek világszerte, s támogat­juk velük együtt mi is a laoszi hazafias front párt­jának ötpontos javaslatát a laoszi válság békés és igazságos rendezésére. (K. S.) Éjszakai légitámadás Szueznél Tel Avivi jelentés szerint szombatra virradó éjszaka iz­raeli vadászbombázók több hullámban támadták a Szue­zi-csatorna mentén fekvő egyiptomi állásokat. A beve­tések összesen egy óra húsz percig tartottak. Korábban a pénteki nap folyamán izraeli gépek három alkalommal bombáztak egyiptomi célpon­tokat. Az izraeli szóvivő sze­rint az éjszakai támadásban resztvett gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjaik­ra. Az egyiptomi fél még nem nyilatkozott az akcióról. Letartóztatások Görögországban Március elején az athéni titkosrendőrség a betiltott Lambrakisz Demokratikus Ifjúsági Szövetség újabb tag­jait tartóztatta le. A szerve­zet fogvatartott tagjainak szá­ma már elérte a húszat. A letartóztatottak között van Babisz Theodoridisz, a szer­vezet vezetőségének tagja is. Mint a görög főváros újság­író köreiben ismeretessé vált, több fogvata rtottat a börtönben kínoznak. Kiderült a tartózkodási he­lye a kommunista párt és az EDA baloldali párt azon be­börtönzött vezetőinek, akiket március 6-án a pireuszi bör­tönből ismeretlen irányba elszállítottak. Mivel közösen azt követeltek, hogy találkoz­hassanak a Nemzetközi Vö­röskereszt képviselőjével, kü­lönböző más börtönökbe szál­lították át őket. Sztrájkok Amerikában San Franciscóban második napja tart a városi alkalma­zottak sztrájkja. Péntek haj­nalban körülbelül 7000 tiszt­viselő, ápolónő, technikus, ta­nító. portás szüntette be a munkát, hogy alátámassza bérkövetelését. San Francisco különös képet mutatott: mi­után a tömegközlekedési jár­művek — közöttük a világhí­rű fogaskerekű vasút — le­álltak, mindenki kocsit vett; igénybe, hogy bérfizetési nap lévén minkenképpen eljusson munkahelyére. Az összezsúfo­lódott kocsik áttekinthetetlen zűrzavart okoztak a tenger­parti nagyvárosban. Áz erfurti találkozó napirendbe Miről kíván tárgyalni Er­furtban Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke. Brandt nyugatnémet kancel­lárral? Ebben a kérdésben foglal állást szombati számában az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland. A lap bevezetőben hang­súlyozza, hogy az erfurti ösz- szejövetel, két független szu­verén állam kormányfőjének találkozója lesz. Az a tény pedig, hogy az NDK az ösz- szejövetel megvalósulása ér­dekében lemondott a berlini találkozó tervéről — az NDK komoly tárgyalási készségét mutatja. A lap idézi Brandt kancel­lár egyik megállapítását, hogy a megbeszéléseken ésszerű eredményt kell elemi, s ez­zel összefüggésben kifejti az NDK álláspontját. Rámutat, hogy a szövetsé­gi köztársaság mindezidáig nem ismerte el az európai status quot, ennek megvál­toztatására törekszik, s nem mutatott még hajlandóságot az NDK nemzetközi jogi ér­vényű elismerésére sem. Mindez — állapítja meg a lap — bizonytalanná teszi az európai helyzetet. „Ha tehát az NDK kor­mánya és a szövetségi köz­társaság kormánya együtte­sen ésszerű eredményt akar elérni, akkor elsősorban és mindenekelőtt az európai bi­zonytalanságot előidéző té­nyezőket kell kiküszöbölnie” — írja a lap és hozzáteszi: „A tárgyaló partnerek fel­adata tehát az lesz, hogy megteremtsék a békés egy­más mellett élés feltételeit egymás között.” A cikkből kitűnően tehát, az NDK az NSZX- hoz eljuttatott ál" lamszerződés-tervezetót tűzi a március 19-i erfurti talál­kozó napirendjére.

Next

/
Thumbnails
Contents