Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

1970. március 13. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf* 9 Két évtized után Cibakháza, a Tiszazug legjobbja A tiszazugi közös gazdasá­gok tagjai mindenütt tiszte­lettel beszélnek a cibakház! Vörös Csillag Termelőszö- vetkezetrőL A nagy múl tú közös gazdaság huszadik zár­számadását tartotta az idén, s ennek eredményei is arról vallottak, méltán tartozik a megye élenjáró szövetkezeti üzemei közé. Nem számított mindig a legjobbak közé. Sőt, 1961-ben szomorú rekor­dot tudhatott magáénak. Ab­ban az esztendőben Szol­nok megyében e tsz-ben fi­zették a legkisebb jövedel­met. Küzdelmes két évözed gö­röngyös útja vezetett a má­ig. Ezért is igaz ragaszko­dással veszik körül az ala­pító tagokat, nagy szeretet- 1 tel gondoskodnának róluk. A múlt év szeptember 13-án az ünnepi közgyűlés emléke­zett meg a húsz esztendővel azelőtti dátumról, s az akkor induló kilenc szövetkezeti magvető még élő nyolc kép­viselőjét nagy ünneplésben részesítette a mai generáció. Megható esemény volt. ami­kor az ünnepség előtt Ho- vodzák István, a tsz elnöke. Révész Benjamin a szövet­kezet párttitkára felkereste a temetőben, s a szövetke­zeti közösség nevében elhe­lyezte a kegyelet koszorúit Bánszki József elhunyt ala- -pítótag sírján. Ezen az ün­nepi közgyűlésen ötezer fo­rint jutalmat kaptak az ala­pító tagok, s szépen megem­lékeztek Bánszki József öz­vegyéről is. Kurucz Antal Matyi lova A jubileumi ünnepségen Kurucz Antal ült « díszel­nöki helyen. A lassú járású, megőszült Antal. bácsi volt e szövetkezet első elnöke. 1949. szeptember 13-án, a párthelyiségben, a Vass- féle házban Kurucz Antal kilencedmagával döntött úgy, hogy a párt hívő szavára az új utat választja. Földhöz juttatottak voltak mindany­lévő kommunistákhoz arról, hogy Cibakházának is moz­dulni kellene. Éjfélig tartó vita után — amelyet Ku­rucz Antal, a pártszervezet akkori elnöke vezetett — mondta ki: Kurucz Antal, Ferenczi András, Ferenczi Andrásné, Lukács Mihály és felesége Kati néni. Varga Sándor, Sz. Nagy István, Bodnár Mihály és Bánszki ellenforradalom, az október 30~i közgyűlésen arról tár­gyal a tsz-tagság, hogy már csak a cukorrépa fel­szedése van. hátra, hogy ho­gyan készülnek a jövő évre. 1959-ben testvérszövetkezete született a Vörös Csillagnak. Lajmer János vezetésével március 23-án tizenhárom taggal, 72 holdon megalakult a Haladás Tsz. Egy eszten­deig gazdálkodtak külön, s akkor nyolcszáz hold föld­jükkel százhetvenegy tagjuk­kal egyesültek a Vörös Csil­laggal. Ekkor már — 1961- ban — igaz a megyében utolsónak, szövetkezeti falu volt Cibakháza. Az egyesült nagy szövetkezetben nagy szükség lett volna a vezetők és a tagok közös neki feszü­lésére. A vezetők egymást marták Olyan emberek kerültek vezető beosztásba, akik sa­ját malmukra hajtották a vizet. A szövetkezet hírhedt főagronómusa Görög János lett, aki két diplomával di­csekedett, a valóságban még nyolc általános végzettsége sem volt. Ahhoz viszont jól értett, hogy az embereket összeugrassa egymásnak, tá­bort kovácsoljon, hogy köz­ben szabadon lophasson. Bí­rósági tudósításokból ismeri ezt az időszakot a megye ol­vasóközönsége. Abban az év­ben hat hónapig nem kapott előleget a szövetkezeit tagsá­ga, zárszámadáskor is csak 11 forint néhány fillér jutott. Érthetően megromlott a han­gulat, a parasztemberek el­vesztették a szövetkezeti moz­galomba vetett hitüket' Eb­Éttől kezdve így nőtt a munkaegység érték a cibak- házi Vörös Csillag Tsz-ben: 1962- ben 26 forint. 1963-ban 35, 1964-ben 40. 1965-ben 42, 1966-ban 45, 1967-ben 55 forint és így tovább. A mun­kaegység érték nem mond meg mindent,. sokkal jellem­zőbb az évi személyi jöve­delem. Ez pedig a következő képet mutatja: 1961-ben 5800 forint volt a termelő­szövetkezeti tagok átlagos évi jövedelme a tsz-ben. A létminimum alatti összeg. Majd 1962-ben már 9500, 1963- ban 15 000 1964-ben 16 600. 1965-ben 18 000, 1966- ban 26 7Ö0. 1967-ben 27 300* 1968-ban 27 800, 1969-ben 31 400 forint. Amíg a terme­lési érték 1961-ben 15 mil­lió forint volt, 1969-ben A szövetkezet nyolc élő alapító tagja: Kurucz Antal, Ferenczi András, Ferenczi Andrásné, Lukács Mihály. Lu­kács Mihályné, Varga Sándor, Bodnár Mihály és Sz. Nagy István. :nyian. Ahhoz az ezerkétszáa ' cibakház! földhözjuttatott- hoz tartoztak, akik 3600 hold ősi jusson osztozkodtak 1945- ■ ben. amikor Kapitány Ist­ván, Bodnár Mihály és má­sok karókat vertek az ura* sági földeken. Érthető volt ragaszkodásuk a földhöz, ví­vódásuk a bizonytalansággal, amikor a közös gazdálkodási, a szövetkezés magvát hin­tette már az új idők szele. 1948-ban már működött egy táblás csoport Bodnár Mihály vezetésével, tizenhat taggal Cibakházán. Ebből szerettek volna szövetkezetét alapítani a falu haladó erői, az egyko­rú jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban a tagok „a legnagyobb ijedtségigei tilta­koztak ellene”. S arról is vall a feljegyzés, hogy a ci- batóháziak „fenntartás nél­kül elhiszik a reakció ál­tal terjesztett kolhozimesét”. Nem is a táblás csoport­ból alakult az első szövet­kezet 1949. szeptember 13- án a pártházban Bede Ist­vánná, a párt akisori szer­vező titkára, szólt a jelen­Jözsef megalakítják a Vö­rös Csillag Tsz-t. A kilenc tsz-tag közül nyolcán párt­tagsági könyvet hordtak szí­vük felett Háromtagú intő-, zőbizottságot választottak: Kurucz Antal, Bodnár Mi­hály és Sz. Nagy István sze­mélyében. S csak később, ok­tóber elején választották meg alapító elnökükké Kurucz Antalt A kis szövetkezet 120 hold elhagyott földet kapott a községtől. A legnagyobb da­rab sem volt nagyobb né­hány holdnál, 15 kilométe­res körzetben szétszóródva, sokszor az gondot okozott, hogy megtalálják földjüket Teljes gazdasági felszere­lésük: a Kurucz Antal által behozott Matyi nevű szürke póniló, egy kocsi, egy eke, egy fogas, egy ekekapa. A többiek semmit nem tudtak behozni, mert nekik sem volt. Vetőmagot is csak Lu­kács Mihály tudott adni. Ezen az őszön 40 hold búzát vetettek ei a gépállomás traktorával, de a gép után még foglatos vetőgép ment ben az időben szerepelt száz­harminc kilépési nyilatkozaít egy vezetőségi ülésen. A szélhámosokat leleplez­ték, elitélték, s új vezetők kerültek a közös gazdaság étóm. Ekkor választották meg a Mesterszállási Gép­állomás igazgatóját Hovod- zák Istvánt elnöknek. Nem sokkal később párttitkárnak Révész Benjámint, s főagro- nórrausnak Rottmayer Jenőt főkönyvelőnek Anderkó Ist­vánt Mind a négyüknek nagy érdeme van a szövetkezeit talpraállásában, s mindany- nyian ma is a szövetkezet vezetői, a közben nyugdíjba vonuló Rottmaver Jenőt ki­véve. A Vörös Csillag Tsz tagjai éppen ez év januárjá­ban választották újjá a ve­zetőséget. s ezen Hovodzák István ellenszavazat nélkül lett ismét elnök. 1962 a napv fordulat éve a szövetkezet életében. Az új vezetők a szorgalmas, becsü- setes tagokra támaszkodva, a gépek nagyarányú alkalma­zásával elérték, hogy abban az évben mindent időben el­végeztek, s a szövetkezet tör­ténetében először fizették az ígért munkaegység értékét. 61.5 millió fórját. A közös vagyon 1961-ben 23 millió forintot ért, 1969-ben 79 millió forintot S amíg R kö­zös vagyon nőtt a szövet­kezet hitelállománya csök­kent. 1961-ben még 12 mil­lió forint hiteütartozása volt a szövetkezetnek. 1969-ben már csak 3 millió forint S hatodik esztendeje, hogy évközbeni üzemviteli hitelt nem vesz Igénybe a szövet­kezet Ami érthető, ha csak azt az egy adatot vesszük, hogy 1961-ben az állatte­nyésztés évi bevétele 3,5 mil­lió forint volt 1969-ben pe­dig 10,5 millió forint Szé­pen nőttek a szövetkezetben a termésátlagok. 1961-ben 8.5 mázsás búzatermése volt a tsz-nek. 1969-ben 24 má­zsás Ugyancsak 61-ben a kukorica 11 mázsát adott, míg 1969-ben. 34,8 má­zsát Nem beszélve arról, hogy 1961-ben egyéb, első­sorban melléküzemági bevé­tele 240 ezer forint volt s tavaly 12,5 millió forint. A Vörös Csillag Tsz. tagjai­nak nagy munkaalkalmat is biztosítva, félkész áruvá dolgozza fel a kertészeti ter­mékeket, azt szállítja a konzervgyárnak. Tehén a birka mellett A konzolos öntözőberendezés. Magyarországon kettő van még csak belőle a megtisztelő címért a- szö­vetkezetben. itt működik Habán Mihályné megyeszerte híres női szocialista bri­gádja, A szövetkezet évről évre jelentős összeget áldoz a termelés korszerűsítésére, arra, hogy megtartsa előkelő helyét az élenjáró gazdasá­gok között. 1968-ban « tsz saját építőbrigádja a Dórái telepen megkezdte 600 férő­helyes szakosított szarvas­marhatelep megépítését, me­lyet ebben az évben fejez­nek be, 25 millió forintból. A teljesen gépesített állat­tenyésztő telepen a szövet­kezeti tagok gyerekeiből képzett szakmunkások dol­goznak majd. Ezzel párhuza­mosan teremtik meg a kor­szerű legelőgazdálkodást. A Telki major környékén ön­tözött legelőket telepítenek. A takarmánykészlet növelé­sére bevezették, hogy a zöld­borsó után 300 holdon silót termeinek, s öntözéssel 250 —300 mázsa jó minőségű zöldtakarmányt vesznek le holdanként a másodvete-. ményről. A Tisza IL újabb kétezer hold korszerű földalatti nyo­mócsöves öntözőtelep meg­építését teszi lehetővé a Vörös Csillag Tsz-ben. B programba illik bele a sza­kosított szarvasmarha telep építése, a korszerű sertés­telep is. amelyet ebben az évben kezdenek építeni 30 millió forintból. Ékre készül a szövetkezet tagjai isko­láztatásával is. Ketten vál­lalták az öntözéses szak­mérnöki oklevél megszerzé­sét, jelenleg is öten járnak felsőoktatási intézménybe a tsz-ből. A szövetkezetnek az a terve, hogy az általános iskolát jó eredménnyel vég­ző tsz-tag gyerekekből nevel szakmunkás gárdát a kor­szerű állattenyésztő, s az öntözőtelepekre. A cibakháza Vörös Csillag Tsz mindig jó talaja volt a technikai, termelési újdon­ságok elterjesztésének. A tsz szaktanácsadót foglalkoztat, s közvetlen kapcsolata van a Karcagon működő nagy­kunsági talajtani és a sze­gedi székhelyű legelőgazdál­kodással foglalkozó délma- gyarországi kutatóintézetek­kel, a törökszentmiklósi me­zőgazdasági gépgyárral. Eb­ben az évben „ Gépkísérleti Intézet Cibakházán kezdte meg a Szovjetunióból im­portált DT-ie szerelhető konzolos öntöző berendezés kísérleteit Magyarországon e géptípusból csak Cibak­házán van kettő, s tulajdon­képpen » Tisza II. öntözési módjait kísérletezik ki. A szövetkezet egyébként ebben az évben is 700 ezer forin­tot biztosít munkagépek vá­sárlására, noha a korábbi években már megteremtette a korszerű gépparkot, mely­nek irányítását egy gépész- mérnök végzi. Nyáridőben a Vörös Csillag Tsz a kör­nyék termelőiszövetkezeteit is ki szokta segíteni gépei­vel. Többek között tíz teher­gépkocsija ,van ^ közös gaz­daságnak. a 1969-ben min­den gépkocsija képletesen körülfutotta az Egyenlítőt, akkora távolságot tett meg. Elsősorban a dinnyeszállí­tással, hiszen H Vörös Csil­lag Tsz a környék leghíre­sebb dinnyetermesztő gaz­daságai közé is tartozik. A szövetkezetnek közvetlen kapcsolata van a Határőrség Orsz. Parancsnokságával, a határőrség művészegyüttese szinte évenként ad színvo­nalas műsort a faluban. A szövetkezet elnöke, Hovod­zák István, a szolnoki, tsz- szövetség elnökhelyettese és a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának is tagja. Anderko István főkönyvelő, a Szolnok megyei MÉK fel­ügyelő bizottságának elnöke. Varga Sándor nyugdíja Nehéz munkával, kitartó szorgalommal küzdötte fel a legjobbak közé magát « ci­bakházé Vörös Csillag Tsz. Sikereiben benne van mind az ezemegyvenkilenc tagjá­nak kétkezi, vagy szellemi iskola Milliószám termeli Kovács László szőlősbrigad- ja, s olyan kiváló minőség­ben. hogy a Szovjetunióba is exportálnak belőle. Meg­becsüléssel beszélnek a kö­zös gazdaságban az állatte­nyésztésben dolgozók mun­Äz ország legjobbjai kozott 1950-ben az első közős ara* tás még teljesen kézzel tör­tént. Ügy, hogy a Csárdala­posra négy-öt napra kimen­tek a tagok, s addig kinn is aludtak, míg be nem fejez­ték munkájukat. Az alapítók emlékezete szerint Húsvét első napján kapták 1950-ben a szövetkezet első két lovát, s nemsokára rá 9 tehenet. A telken ma is meglévő nádas istállóban, mivel csak ez az egy épületük volt, egymás mellé kötötték a lovakat, te­heneket, és ugyanott kaptak szállást a juhok. Az első években nem tud­tak mit osztani. Az első év­ben például a többiek sze­génységét megértve. Luká­csék. Ferencziék. Varga Sán­dor és Kurucz Antal le- .mondtak az előlegről, hogy olyanoknak jusson, akiknek a kenyere serp volt meg. A sok bajjal küzdő szövetke­zet mégis egyre vonzóbbá lett a község lakói előtt. 1950- ben. már belépett a kő- zépparaszt László János, alá 1951- től tizenegy éven át el­nökként vezette a közös gaz- daságot. Gyorsan nőtt a kö­zös határ, s a tagok létszá­ma is. 1952-ben már 800 hold földje volt a szövetke­zetnek. hetven tagja. De nagyrészt csak pártoló ta­gok, akik nem dolgoztak a szövetkezetben. Az ekkori időkre még mindig jellem­ző, hogy 1953-ban Lukács Mihálynak 97, Varga Sándor­nak 45 forintot vissza kellett fizetnie zárszámadáskor egész évi munkája után. Mégis az a jellemző a szövetkezet tagjaira, hogy az 1953-as kacskaringó és az 1956-os ellenforradalom ide­jén is hűséggel kitartottak a közös mellett. Amikor az országban vadul tombolt az A cibakház! Vörös Csillag Tsz 1964-ben Iratkozott fel az ország tizenöt legjobb szövetkezetének sorába a Minisztertanács elismerő ok­levelével. 1965-ben. 66-ban és 67-ben ugyancsak elsők között végzett az országos gazdálkodási versenyben. Eb­ben nagy részük van a szo­cialista brigádoknak. Nyolc szocialista brigád vetélkedik munkája. A közösségben is külön tisztelettel beszélnek Kurdlcs János traktoros, Heritó Sándor szállító, Csa­bai István fogatós brigádjá­ról. öt év óta új termelési ág honosodott meg a szö­vetkezetben, a szőlőoltvány kájáról. Külön ig a Munka­érdemrend arany fokozatá­val kitüntetett Ambruzs Jánosné baromfi gondozóról, aki most ment nyugdíjba, s éveken át a legjobb ered­ményt érte el „ megyében. Lassan száz nyugdíjas« lesz a Vörös Csillag Tsz-nek i Az öregék sorsáról történő szocialista gondoskodást lát­nak abban a szövetkezeti tagok, hogy Varga Sándor alapító tag 2100 forint nyug­díjat kap. Alapítók, Idősebbek, fia­talok egyaránt magukénak vallják a Vörös Csillag Tsz-t. Mindannyiuk eltökélt szándéka, úgy dolgozni, hogy a jövőben még több jót hal­lasson magáról a már jő híré« ró’ ismert szövetkezet, (XI Épül a dórái szakosított szarvasmarhatenyesztó te!or

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents