Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-12 / 36. szám
1970. február KL SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP s MINDENKI JÓL JÁR Hivel szolgálhatunk ?... A népművelés hatékonyságának növelése egyre inkább megköveteli a kulturális alappal rendekező termelőegységek és a művelődési intézmények fokozott együttműködését. Kettős célszerűség alapján hasznos az ilyen jellegű kapcsolat: a termelőegység — a mezőgazdasági szövetkezeteket is ideértjük — értő, a kulturális irányelveknek megfelelő programot kap a pénzéért, a művelődési intézmény pedig bevételhez jut, amely ma már nélkülözhetetlen a működéséhez. A művelődési ház és a termelőegységek hasznos együttműködésének jó példáját adják a tiszafüredi kisipari termelőszövetkezetek és a járási művelődési központ. A kapcsolat különösen a vegyesipari ktsz-szel szoros és gyümölcsöző. Évekkel ezelőtt kezdődött, akkor még csupán hivatalos, alkalmi volt; a ktsz a művelődési házban tartotta közgyűléseit stb. Ma már a ktsz fiatal dolgozói jórészének második otthona a művelődési ház. — Nádfedeles házat már nem építenek, legfeljebb idegenforgalmi nevezetességként egy- egy csárdát. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy miként az épületek tetejéről eltűntek a nádkötegek, az élet más területein is nélkülözhetővé, elfelejtetté vált ez a növény. Ellenkezőleg: az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly deviza bevételt hozva az országnak. A nád igazi otthona a tavak sekély partvidéke. Hazánk jelentős nádterületekkel rendelkezik ugyan, mégsem tekinthetjük valamiféle jellegzetes magyar növénynek, hiszen a környező országok — Románia, Jugoszlávia, a Szovjetunió — nádtermelése a mienkének sokszorosára rúg. Tény az, hogy Közép- és Kelet-Európa, valamint a Balkán természeti adottságai különösen kedveznek e növénynek. Európa más vidékein nincs jelentősebb nádterület, csak fejlett feldolgozó- ipar, mely csaknem teljes egészében tőlünk és szomszédainktól várja a nyersanyagot. A növényrendszertan a pázsitfű-félék családjába sorolja ezt a cukor- és bambusznáddal csak távoli rokonságban lévő évelő vízinövényt. Márciustól szeptemberig nő meg 2—3 méter hosszúságúra, aratására csak azután kerülhet sor, amikor megcsípte a hideg, s leveleit már elhullatta. Sótűrő, tőzegképző növény, amely hosszú tövet ereszt, így nagyon alkal-i más omlós partrészek megkötésére. De a partvédelmet azáltal is szolgálja, hogy az erős, sudár nádszálakon megtörik, lecsillapul a hullámok pusztító ereje. Betakarítása kézzel j— nádvágó kaszával — vagy a gabona rendaratóéval azonos elven működő géppel történik. Hazánk évi nádtermelése 13 —15 millió kéve. Három kéve kb. egy dollárt ér, a minden mennyiségre felvevőképes nemzetközi piacon. így érthető, hogy a termesztés fokozása, az Estéiket rendszeresen itt töltik. Hogy mennyire saját hajlékuknak tekintik a művelődés házát, bizonyítja az is, hogy vállalták: társadalmi munkában elkészítik a művelődési központ ifjúsági presszójának berendezését. Nemrégiben írtunk arról, hogy a munka — a fiatalok hibáján kívül — kissé vontatottan halad, de a legújabb hír már örvendetes: február végéig elkészül az ifjúsági presszó, amelyet teljes egészében a ktsz KISZ-szervezete működtet, a népművelők segítségével. A művelődési központ és a ktsz jó kapcsolatának eredménye az Építők Akadémiája is, amely a kőművesek és más szakipari munkásak továbbképzését szolgálja. A művelődési ház biztosít tanulószobát a szövetkezet ipari tanulóinak is. A ktsz a kulturális szolgáltatások fejében jelentős pénzösszeggel támogatja a művelődési központot, — pontosabban, ezzel az összeggel saját dolgozóinak megfelelő export növelése elsőrendű népgazdasági cél. A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és a háziipar, de az utóbbi időben a vegyipar is nyersanyagának tekinti ezt a sokoldalú növényt. Az építőipar kiváló hő- és hangszigetelőképessége, valamint a súlyához viszonyított nagy szilárdsága, teherbíróképessége miatt kedveli a nádat (kevesen tudják, hogy a 3 cm vastag nádréteg hőszigetelőkéfelel meg.) Nádszövet, nádpalló és nádlemez formájában használják fel. A nádszövetet vakolattartó rétegként alkalmazzák, a nádszálakból sajtolással és sodronnyal való össze- varrással kialakított lemezt (szolomit) pedig térelzáró burkolatként, szigetelőrétegként építik be. A papíripar a nádban lévő jóminőségű cellulózt hasznosítja. Céljainak a rosszabb mikulturális ellátását biztosítja. Hasonlóan szerencsés az együttműködés a háziipari termelőszövetkezettel is. A járási művelődési központ rendszeresen ellátja a szövetkezetét kulturális programmal. Ügyes ötlettel kötötték az ismeretterjesztést a dolgozók napi munkájához. A szövetkezet számos országba exportálja termékeit,— filmvetítésekkel kísért előadások hangzanak azokról az országokról, ahová a füredi kosárfonók kezemunkája eljut. A háziipari szövetkezet természetesen anyagiakkal járul hozzá a tagoknak a juttatott kulturális szolgáltatásokhoz. .Természetőr en* Igen, úgy lenne ez mindenhol természetes, hogy a kulturális alapot a lehető legcélszerűbben használják fel; sajnos a tapasztalat nagyon sok helyütt azt mutatja, hogy mindez nem is olyan természetes. Elfolyik „erre, arra” a kultúra pénze. — « — nőségű nádtermés vagy a hulladék is megfelel, hiszen úgyis felaprítják, s kémiai kezelésnek vetik alá a nádat. A növény sejtfalainak fő alkotóelemét képező cellulóz csak mintegy felét teszi ki a teljes anyagmennyiségnek, a többi kísérő anyag legnagyobb része lignin. A kémiai kezelés sortén ez utóbbit vegyszerekkel oldatba viszik, miközben a cellulóz oldhatatlanul visszamarad. Ha a cellulózrostokat megfelelő tisztítás után ún. töltőanyagokkal keverik és vizet adnak hozzá, máris rendelkezésre áll a papírpép. A cellulóz nemcsak e módon hasznosítható, hanem alkalmas eljárással elbontva tovább alakítható facukorrá, mely takarmányként szolgálhat, vagy erjesztés révén alkohol készíthető belőle. Ebben az esetben savas kezeléssel oldhatóvá kell tenni a cellulózt (ennek a műveletnek hidrolízis, feltárás a neve.) Ügyes kezű háziiparosok kosarakat, székeket és egyéb tetszetős közhasználati cikkeket formálnak a hasitott nádból. Ekként feldolgozva megsokszorozódik a nád értéke, e cikkek exportját tehát még kifizetődőbb fokozni. A nádfedelek építését azért tiltották be, mert a száraz nád nagyon gyúlékony, s szinte olt- hatatlan lánggal ég. Időközben rájöttek, hogy magnéziumsó oldatával való kezeléssel (telítéssel) a nádszálak tűzbiztossá tehetők, így azon sem lepődhetünk meg, ha a mezőgazdasági jellegű építkezéseknél ismét „csatasorba állítják” ezt a sok kitűnő tulajdonsággal rendelkező anyagot. A tsz-efaben a szólásmoffidás szerint kétszer aratnak egy évben. A téli „aratást” úgy hívják, hogy zárszámadás. A havi bérből élők sóvárogva nézik azokat, akik ilyenkor egy összegben veBőven van hiánycikk Mezőtúr határában, a Pó- hamara egyik tanyájából ember kecmereg kifelé a féllábszárig érő sárban. Fél óráig tart az alig száz méteres út. Tsz-tag. feleségével együtt több mint 20 ezer forintot kaptak. Mit vesznek a pénzért? — Egy fillért sem költünk el belőle, megy az egész a malacba — mondja S. L. — Rövidesen házat építünk Túron. Akkor leszek boldog, ha a tanya két végébe bedughatom az égő csóvát. Majd innen, a betonúiról nézem, hogy ég földig az egész — mondja miközben egy fadarabbal kaparja csizmájáról a tenyérnyi sarat. A karcagi Béke Tsz tagja K. E. — Sikeres évelt zártunk. Munkájáért mindenki reményen felül kapott pénzt. Mi hűtőszekrényt vettünk. Szaratovot kerestem, kaptam is. Az olajkályhával már nem voltam ilyen szerencsés. A feleségem Is hiába keresett 29-es gyerekcipőt. A lányom a télen két pár műanyag csizmát nyűtt él. Nem lehetne jobb minőségűt gyártani? A szomszédom tv-t Az alapítók jutalmazása (Tudósítónktól.) Cseh Pál, az alig egy éve megválasztott tsz-elnök szép eredményekről számolhatott be a tiszabői Petőfi Tsz tagságának. 1969-ben a termelőszövetkezet adottságaihoz képest jó eredményeket ért eL Búzából 15,1, cukorrépából 210, kukoricából 18 mázsás átlagot takarítottak be. A tsz jelentős takarmányalapot halmozott fel, így az állattenyésztés is teljesítette tervét 1968-hoz képest 4 millióval nőtt a tsz közös vagyona és elsőízbem tudtak igen jelentős összeget. 1,7 milliót biztonsági alapra helyezni. Nőtt az egy napra eső kereset is, meghaladta a 77 forintot. A aárszámadó közgyűlés egyhangúlag jotalomban részesítette az alapító tagokat, akik nevében Rátái Kálmán mondott köszönetét a tagságnak. Emlékeztetett azokra a nehéz időkre, amikor 5 zárszámadás is zárult úgy. hogy év végén nem vitt haza annyi fizetést, amennyit most jutalomként kapott. HOQY MIK VANNAK?! Hatalmas, fényes autócsoda poroszkál az országúton. Alig gurul gyorsabban egy fürge Mopednél. Párbeszéd mögötte, egy aprócska, tán’ még a Trabantnál is kisebb autócskában: — Te, miért nem előzöd meg? — Ne hülyéskedj öregem, egy ekkora nagy kocsit! Hiába, van már országúti protokoll is. ☆ Valahol, valakinek szüksége volt egy olyan igazolásra, amelyből kitűnik, hogy őt hogy hívják és hol lakik. A lényeges dokument diákotthoni elhelyezéshez vált okvetlenül fontossá. Nosza, írt a diákotthon az illetékes tanácsnak, hogy N. N. sz-i, Latyak utca 87. szám alatti lakos N. N.-e és a Latyak utca 87. szám alatt lakik-e? Igazándiból... Mire a tanács illetékes osztálya imigyen válaszolt: „N. N. sz-i Latyak utca 87. szám alatti lakosról kért információt nem áll módunkban megadni.” Keresztkérdés: a diákotthonban elhihetik-e ezek után N. N. sz-i Latyak utca 87. szám alatti lakos létezését. Hivatalosan, igazándiból. ☆ Csak az nem téved, aki nem dolgozik, mondja a magyar. / Én sok-sok tekintélyes, tévedhetetleh embert ismerek. . ☆ Olvastam, hogy Pesten van már olyan fránya masina, — komputer, vagy hogy hívják — amelyik ki tudja kalkulálni, milyen is a jó házasság; osztán így szortírozzák egymásnak a házasságközvetítők a Magas Feleket. De mi van akkor, ha mégse lesz jó a házasság? Hogyan foglalnak állást a válóperes bírák, hogy mondják ki a válást? Nem talán a komputert építő cég hibájából? — tiszai — A sokoldalú nád pessége 30 cm-es téglafalénak Gyűlik a nád a cellulózgyár tárolóterén sónk fel évi munkájukért a jelentős summát. Mi lesz a sorsa a pénznek? Mit vásárolhatnak a szövetkezeti tagok? — erre kerestünk választ megyei körsétánk során. akart venni, de nem kapott Legalábbis OTP-re nem. Jászapátiban B. E.-né férje a napokban hozta haza a 17 ezer forintot — Körülnéztem az fizietekben, pénzzel a táskámban. Olcsóbb, fényezett szobabútort nem találtam. A kisfiam úgy látszik, járóka nélkül fog felnőni, mivel sehol nem kapok. De konyhabútort is hiába keresett a nővérem. A Lehel gyermekszoba bútort csak a vevők bosszantására találták ki? Mutatóba láttam egy garnitúrát. Mikor meg akartam venni, csak mosolygott az eladó: — Elkelt. Hússzor annyi is kevés lenne. Az emberek nagy része takarékoskodik. Akik pedig vásárolni akarnak, nem kis bosszúságnak néznek elébe Néhány árucikkhez csak hosszú utánjárással juthatnak. Ám azért mégsem ez a jellemző. Nemcsak kívül mutat — belül is A megyében egymás után emelkednek a modem, tetszetős áruházak. Kívülről jól mutatnak, belépni is érdemes. A jelenlegi árukészlet szinte mindenütt milliókkal múlja felül az előző évit, mégis van hiánycikk bőven. Jó dolog, hogy megnőtt az üzletek, áruházak manőverező képessége, de éppen ezért egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy ki áll a kormánynál. A túrkevei Vas és Műszaki boltban korlátlan mennyiségben lehet olajkályhát kapni. Igaz, Marcaliba ment érte az ÁFÉSZ teherautója, vállalva a szállítás többlet- költségét. Ügyeskednek tehát. ám televízió OTP-re itt sincs. A kisújszállási Sztár ruházati bolt árukészlete egy év alatt nőtt négy és fel millióról hat millióra. Az üzlet öt dolgozója jár árut szerezni. Van amikor hárman is úton vannak, mégstocs jéger és bundaáru, olcsó szőnyeg és nem kielégítő a választék gyermekcipőkből. Egy bizonyos határon túl hiába minden ügyeskedés. Hogy miért, annak az okát sokan próbálták már kideríteni. sikertelenül. — Pb —< Csillogó csillárok9 hangulatos asztali lámpák Üvegtervezők, ipari forma- tervezők vettek részt azon a pályázaton, amelynek legszebb darabjait most a nagyközönség elé tárják az Iparművészeti Tanács budapesti bemutatótermében. — Több mint félszáz csillár, asztali és hangulatlámpa, álló és fali világítótest szórja a fényt. Nemcsak; a ragyogástól, csillogástól 'káprázik el az ember, jóleső ámulatba ejti a lámpák változatos színe, formája. Átlátszó és matt, színes, fekete, fehér, kék vagy mintázott üvegből tervezték a lámpatesteket. Hagyományos és merészen formabontó lámpákat. Van itt gömb és fáklya alakú, atommag modellre és petróleum lámpára emlékeztető, függesztett és földre állítható, kicsi és sok részből álló lámpa A zsűri első díjjal jutalmazta Erdei Sándor három részes, matt fehér üvegből készült, függesztett csillárját, Dárday Nikolett hangulatvilágító lámpája is első díjas — fehér üvegből, Burkus János tervezte fekete-fehér lámpatest is díjat kapott. —• Szép. formájú a kék-fehér kombinációjú asztali lámpa, a két lombikformájú állólámpa, az Aladin csillárok. A bemutató a közönség gyönyörködtetésén és ízlésformálásán kívül piackutatási célokat is szolgál. , Ezek közül választ, rendel a kereskedelem, itt döntik el, mivel világíthatunk, milyen lámpával rendezhetjük be lakásunkat a közeljövőben. Eddig már nyolc lámpán — nem éppen a legszebbeken — láttuk a bűvös jelet — megrendelte a kereskedelem. K. M. Erdei Sándor elsődíjas háromrészes függesztett csillárja. (MTI fotó — Kácsor felv.)
