Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
1970. február 1« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 ECV NÉP KÁLVÁRIÁJA Szuperszonikus A cigányok keresik hazájukat Hazájuk többnyire még mindig a kocsi vagy a sátor, törvénykönyvük még mindig íratlan. Népük történetéről nem sokat tudnak. Kétségbe vonható adatok alapján Indiából származnak, ahonnan 1500 évvel ezelőtt őseiket, a hatalmas fejedelmeket lázadó alattvalóik elűzték. És az elűzött fejedelmek szétszóródtak Európában. Itt vándorolnak egyik helyről a másikra. Vajon van-e jövőjük? A mai cigányok szeretnének letelepedni. Ennek a vágyuknak az utóbbi években mind hangosabban adlrífoici7űie+ óc o»» lrovri194Z-oen tuiumier úgy rendelkezett, hogy a cigányok ellen addig alkalmazott szórványos büntető eljárásokkal szakítani kell és a cigányokat rövid úton a rendőrségnek kell átadni — ez volt a treblinkad és auschwitzi koncentrációs táborokba való szállításuk rajtja. A mérleg: kereken 500 ezer áldozat. A Német Szövetségi Köztársaság az áldozatok utódainak jóvátétel! összegeket fizetett, viszont bürokratikus intézkedéssel megnehezítette rendezett életük megteremtését. Példa a .házalók” útlevélszabályozása: az esetenként kiadott igazolványok csak egy helységre érvényesek és nem jogosítja fel őket a szabad iparűzésre. Három év után idegen útlevelet kapnak pótjogokkal. Csak tíz év múlva juthatnak „kivételes jellegű állami fő- haitalmi aktussal” az öszr te feledtetni az egyre halványuló romantikából (Származó legendákat. Alig van még egy nép, amely az európai élet árnyoldalait oly alaposan ismerné, mint a cigány. Üldözés, kiutasítás — és szociális, jogi és gazdasági helyzetük még mindig siralmas. Ez Németországra is vonatkozik, ahol a harmadik birodalom vezetői a „radikális” faji intézkedések során brutális eszközökkel irtották a cigányokat, a birodalmi kormány a „cigányok garázdálkodásának leküzdésére”, kollektív üldözésükre szólította f\oil o +>n rca Halmat szes jogokra kiterjedő állampolgársághoz, feltéve, hogy az így kitüntetett cigány előzetesen megtanult olvasni és írni és tökéletesen elsajátította a német nyelvet. A Német Szövetségi Köztársaságban, akárcsak több más nyugat-európai országban, mostanában szervezetek létesülnek a cigányok védelmére. Így például a liverpooli „Gipsy Lore Society” és a párizsi „Etudes Tziganes” állandó javaslatokat terjeszt a parlamentek és kormányok elé a nomádok életének megjavítására. Kérelmük az ENSZ elé kerül? Az NSZK-ban működő ei- gányjogi bizottság, amelyet VI. Pál pápa múlt év júniusában történt látogatása felbátorított, semleges útlevelet követel, menekült statútummal, mivel a cigányok „nem támasztanak igényt és nem is akarnak soha igényt támasztani saját országra, és mivel őket egyetlen ország és állam sem tekintheti politikai edenfélnek” Karway, akit a nemzetség legidősebb tagjai 1968 májusában választottak meg nemzetközi elnökké, VI. Pál pápát is megnyerte. A pápa a cigányok útlevelére vonatkozó kívánságait az ENSZ elé fogja terjeszteni. Senki sem tudja, hogy hány cigány él ma a földön. Megközelítő becslés szerint számuk 14 millióra tehető. Ebből a Német Szövetségi Köztársaságra 10 ezer, Magyarországra 200 ezer, Spanyolországra, illető, leg Lengyelországra 800 ezer jut. Csehszlovákiában 180 ezer cigány él. Franciaországból és Svájcból nem kaptunk pontos adatokat. Számos országban ellenőrzés alatt akarják tartani a cigányokat, jóllehet kevés bűnöző akad köztük. Igaz, hogy már maga a nomád élet is magában foglalja a legegyszerűbb kihágásokat: tüzet raknak a szabadban, a kutyák után nem fizetnek illetéket. késük van — mindez a polgári törvények szerint legtöbbször büntetendő. Rablás, gyilkosság, illetve emberölés azonban náluk éppoly ritka, mint a szexuális bűntény. (Frankfurter Rundschau) /✓ vagy bűnözők? Több országban feloszlatják a hippi-közösségeket Amilyen az életük, olyan a haláluk — mondta egy amerikai Sharon Tale és vendégei legyilkolásánck hírére. Véleménye nemcsak az áldozatokra, hanem a tett elkövetőire, Manson úgynevezett „családjára“ is vomtkosilCt, „ Ha azonban Manson bandája a gyilkolás, az erőszak útjára is tévelyedett. a „virágok gyermekei” közül sokan a békeszándék és az egymás iránti szeretet szószólói. A mozgalóm kezdetben a fiatalok forradalmi szembe^ helyezkedése volt a fennálló társadalommal. Haigh-Ash- buryt, San Francisco egyik külvárosát 1967-ben kezdték élözönleni a hippik: mindenféle csőcselék, alvilági ;igu- ra, a kábítószer-fogyasztók ezrei. A rendőrség kénytelen volt erősítést küldeni a városrészbe. Emiatt a „flowe-. rek” közül sokan csapatokba verődve megindultak Kolora- do, Oregon és New Mexico hegyvidékei felé. Az erős egyéniségek, mint Manson is, maguk köré gyűjtötték a többieket, csoportokat alakítottak. így jöttek létre a hippi-közösségek. Tanyáikat elhagyatott farmokon, sátrakban vagy maguk összerótta kunyhókban ütötték fel. Ügy hitték, hogy messze a ködfüstös városoktól, az öregektől és a törvény parancsoló erejétől megtalálják az igazi életet. A tipikus hippi-csoport körülbelül harminctagú és magát the family-nek, családnak nevezi. A létfenntartáshoz szükséges pénzt alkalmi munkával keresik még, kunyhóik körül pedig maguk terme’ik a gabonát, sőt még a rizst is, ahol az éghajlati viszonyok megengedik „Lelki” táplálékuk a kábítószer, a keleti misztika. A jóga- gyakorlatokat az egész csoport közösen, meztelenül végzi. Kevés azonban az olyan f(család”, amely kegyetlenségben, lelki eiíerdüítségében a Mansonéhoz mér-heti magát. Most mégis éppen miattuk az egész hippi-társadalomra lesújt a törvény keze Egyes államokban máris új törvényeket hoztak, amelyek szerint egy lakásban nem élhet háromnál több olyan ember, aki nincs rokonságban egymással. Másutt feloszlatják a közösségeket, letartóztatják tagjaikat, és felgyújtják viskóikat. A „zarándokhely* Az egyik legismertebb amerikai hippi Timothy Leary volt. Korábban pszichológia tanár volt a Harvard egyetemen. A fiatalok „forradalmi” papjának nevezte magát. Élvezte a karhatalommal való összecsapásokat. Különféle kihágásokért 30 év fogházbüntetésre ítélték, marihuana csempészésért 30 ezer dollár pénzbírságra. A Playboy c'mű folyóiratnak adott interjújában ki je1 en tette, hogy az a nő. aki előzőleg LSD-t élvezett, a nemi aktus alatt néhány száz orgazmust is átélhet. Ezzel a kijelentésével egy csapásra közismertté vált az amerikai ifjúság körében. A Los Angeles környéki hegyekben levő tan váj a ettől fogva a zarándokok állandó cé>nontia volt. Tizenkét ..család” lakort i+t indián sátrakban mindaddig míg egy 17 éves lánv bele nem fulladt a közeli f(óvóba. Learyt azzal gva-núcáoteSV. biv*v köze volt az esethez, hahár ő mindvégig kitartott állítása mellett, hogy nem is ismeri a lányt Egy másik közismert hippi-vezér, Ginsberg, a költő és jós, San Francisoótól délre, Big Sumál, a tengerparton ütötte fel tanyáját. Magát így jellemezi: — Nemiséggel áthatott anarchista, látnok és kommunár vagyok. — Előszeretettel hangoztatja, hogy életében LSD hatása alatt hált először nőveL A koldulás megtisztítja a lelket A kábítószerek élvezőinek száma rohamosan nő az amerikai fiatalok között. Sharon Tate esetében is mind a tettesek. mind pedig az áldozatok kábítószer-élvezők voltak, ezenkívül az okkultizmus hívei, akik hisznek a természetfölötti titokzatos erők, szellemek létezésében. Számtalan levelezőtanfolyamon képezik ki a jósokat. A „szabadegyetemeken” asztrológiai tanfolyamokat rendeznek, egyesek asztrológiai laboratóriumokat nyitnak. Sybil Leek jósnő — Egy boszorkány nanlója — című könwe bestseller lett. Los Angelesben például „körzeti” boszorkány is van A cím jelenlegi birtokosa Louisa Huebner asszony, a „boszorkányok hatodig nemzedékéből”. San Franciscóban uevanezt a tisztséget effv , terf! boszorkány” viseli. McLvhan Los Angeles-i futurológus egy-egv előadásért 25 ezer dollárt is elkér. Kaliforniában egyesek szerint több vallás van. mint amennvi eddig összesen volt az emberiség története folyamán. Nasvon divatosak a keleti vallások főleg a buddhizmus. Tú’ddhirtánnk vallott-, magát tearv és G’rKberg i<t. A hindu szokások naflv férőit hódítottak fölver „ fiatotok körót>oT) lrii- lönösen a ko’duiás. amiről azt áuftiák a szekta szószólói, hogy megtisztítja a lelket. utasszállítás 1947. október 14.-e nevezetes dátum a repülés történetében : ekkor érte el és haladta túl legelőször egy amerikai Bel] X—1 típusú repülőgép a hangsebességet. A hangsebesség határán jelentkező ún. hanggátat korábban lek üzd hetetlennek hitték, nem bízván abban, hogy a repülőgép túlélheti a nyomásnövekedésből, a lökéshullámokból és egy ior más kellemetlenségből álló meg- próbátatásokat. Az első szuperszonikus repülés ofa eltelt 22 év alatt a kutatók és tervezők sok problémát oldottak meg, miközben számtalan újabbal találták magukat szemben. Az erőfeszítések eredményeként 1955 óta a vezető katonai hatalmak elit gépállományát szuperszonikus vadászok és bombázók alkotják, és nines mész- sze az idő, amikor az első hangon túli sebességgel haladó utasszállítók is rendszeresen résztvesznek a légiközlekedésben. A hang sebessége plusz 15 C fok hőmérsékleten és a tengerszinten mért normális légköri nyomáson 1228 km óránként A levegő nyomásának, sűrűségének csökkenésével e terjedési sebesség csökken, 10 000 méter magasságban például már csak 1080 km/ora. A hanghatár jellemzésére egy sokkal könnyebben „kezelhető” megjelölés használatos, az ún- Mach-szám (M), amely a mindenkori repülősebesség és a hangsebesség hányadosa. Ha tehát azt mondjuk, hogy egy repülőgép elérte az 1 M sebességet, ez azt jelenti, hogy elérte a hangiratért bizonyos magasságban, bizonyos sebességgel szelve át a levegőtengert. Az ember a modem technika segítségével szüntelen harcot folytat a mind nagyobb utazási sebességért, a földön, a vízen, a levegőben, sőt ma már a világűrben is, A Párizs és New York közötti légiót a mai legkorszerűbb repülőgépekkel körülbelül nyolc óráig tart. Ennek a tekintélyes időtartamnak „üzenték hadat” az angolok és a franciák, amikor 1961-ben közzétették, hogy közös vállalkozásban megkezdik egy 2,2 M sebességű utasszállító, n „Concorde” építését. Az Egvesült Államokban nagy felhördülés fogadta a váratlan bejelentést, s lázas sietséggel ők is hozzáfogtak szunerszónikus utasszállító gépük előterveinek elkészítéséhez. 1965-ben, amikor a Concorde-nak már jó néhánv fődarabja készen állt. az amerikaiak még mindig csak a tervezés és a kísérletezés stádiumánál tartottak. aminek az a magyarázata hogy „sokat akarván markolni”, a Con<y>rde-éná! ióval nagvobb befogadóképességű és sebességű gép építését tűzték ki célul és nem tudtak úrrá lenni a felmerülő műszaki problémákon. Ebben a Helyzetben valóságos bombaként hatott a Szovjeunió bej derítése, miszerint 1968-ban elkészül a TU—144 típusú sugárhajtású szuperszonikus repülőgép prototípusa, amely várhatóan 1970-ben már' menetrendszerű forgalmat fog lebonyolítani. E hármas versenynek az left az eredménye, hogy 1968-ban mind a Concorde, mind a TU—144 elkészült és sikeresek levegőbe emelkedett, az amerikai Boeing 2707 óriásgép elkészültét viszont csak 1978-ra ígérik. Az angol—francia és a szovjet tervezők nagyjából azonos elképzelés alapján alkották meg szuperszonikus utasszállítójukat. Mindkettőt kb. 2,2 M utazóeefcességre tervezték 20 ezer méter repülési magassággal és 120— 130 utas befogadóképességgel. A 130 ezer kg felszálló súlyú TU—144 6500 km-t repülhet egyhuzamban, a csaknem azonos súlyú Concorde viszont 540(0 km-t tehet meg leszállás nélkül. Jogos a kérdés, hogy e szuperszonikus gépóriások számára miért éppen a 2,2 M utazási sebességet választották, miért nem tervezték őket valamivel gyorsabbra, ha már úgyis túllépték a bűvös hanghatárt? Ennek magyarázata az, hogy e sebességhez még alumíniumból lehet készíteni a gépet, 3 M sebesség körül dszont már tetemes mennyiségű ti- tániumra és rozsdamentes acélra van szükség. Szuperszonikus repülésnél 2—2,2 M sebességig a súrlódásiból származó hő még nem okoz különösebb problémát. Amennyiben a gép 11 km magasban repül, felülete még csupán 100 C fok körüli hőmérsékletre hévül (talajközeiben ugyanez a sebesség, a nagyobb légsúrűség következtében mintegy 200 C fokos felmelegedést eredményez). A súrlódási hő a sebességgel négyzetesen növekszik és a 4 M sebességnél 11 km magasságban már eléri az 530 C fokot. Képzeljük el, hogy ugyanakkor az utasfülkében a kellemes közérzetnek megfelelő 20—22 C fokot kell biztosítani. A szuperszonikus repülőgépek sebessége a navigációs rendszer, a hírcsere, az ellenőrző eljárások, valamint a meteorológiai viszonyok előre meghatározása tekintetében is új mércéket állít fel, hiszen már az első forgalmi gépek is másodpercenként mintegy 600 méter utat tesznek majd meg levegőben. Megoldásra vár még az üzemanyag fogyasztással kapcsolatos, probléma is. A 2,5—3 M sebességű repülőgépeknél a felszállósúlynak körülbelüf a felét az üzemanyag teij-zá ki. Ebből 75 százalék használódik el az utazáshoz, 25 százaléknak pedig navigációs tartaléknak kell leirmie mindaddig, amíg nem vezetnek be új, az időjárástól független leszállási eljárásodat. Ha ez megvalósulna, egyszeribe meg lehetne töVrbszörözni a repüiőgépek befogadóképességét. Biztosra vehetjük, hogy 970—71-ben a TU—144 és a Concorde rendszeresen megjelenik majd a világ nagy légikikötőiben. Ezalatt a hiperszónikus határt megközelítő katonai gépekkel folytatott kísérletek tapasztalatait a tudóséit folyamatosan „átültethetik” a polgári légiforgalom szolgálatába. Mindez azonban csak a távoli jövőben válhat az utasszállítás gyakorlatává. Színes rádiográf— készülék Eredeti, saját műszaki megoldáson alapuló, sokszínű radiográfiák készítésére alkalmas készüléket szerkesztettek a lodzi Katonai Orvostudományi Egyetem Radiológiai Tanszékén. A színek azoknak a kóros elváltozásoknak kiemelésére szolgálnak, amelyeket a fekete-fehér röntgenkép nem mutat ki megfelelően. Az új készülék előreláthatóan nagy szolgálatokat tesz majd a diagnosztikában és az oktatásban. KÜLPOLITIKAI Ilyenek lesznek a közeljövő szuperszonikus utasszállító gépei. Félmillió áldozat