Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

1970. február 11. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP *P Tíz vagon kávé — I izenkéteser palack pezsgő egy év alatt Egy évtizede már, hogy megalakult a Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalati. Az egy év­tized alatt az áruforgalmuk megkétszereződött és 1970- ben meghaladja a négymil­lió forintot Az évi átlagos alkalmazotti létszám a me­gyében működő vállalati boltokban most már megkö­zelíti a nyolcszázat. Aho­gyan Kovács Béla igazgató mondja, az évtized alatt ja­vult a szakképzett dolgozók aránya is, két-három évvel ezelőtt már elérte a 95 szá­zalékot Az utóbbi években viszont különböző okok miatt csökkent a szakkép­zett dolgozók aránya. Sok régi alkalmazottaik a maga­sabb jövedelem reményében más vállalatokhoz szerző­dött. Jelenleg m vállalatnak mintegy kilencven tanulója van. a jövő tanévben is negyven fiatalt szándékoz­nak beiskolázni részben Szolnokon, részben pedig Jászberényben. Egyetlen foglalkozás, amelyet keve­sen választanak: a hentes szakma. Ezért a vállalat az erre a pályára jelentkezők­nek a tanulási időre ösztön­díjat is biztosít. Sokan tanulnak a közgaz­dasági szakközépiskola ke­reskedelmi tagozatán is. Kö­zülük több hallgatóval ta­nulmányi szerződést kötött a vállalat. A vállalat boltjainak szá­ma az elmúlt tíz év alatt nem növekedett, alapterüle­tűk viszont valamivel na­gyobb, mint akkor volt. A vállalat ezért főleg az üzle­teli hűtőterének a növelésé­re törekedett. Tavaly mint­egy 500 ezer forintot köl­töttek erre a célra és így 71 ezer literrel növelték az üzletekben a hűtő kapaci­tást. Ez nagyon is kellett, mert tavaly például 8 száza­lékkal emelkedett a tejter­mékek fogyasztása: sajtból és túróból 12 százalékkal vettünk többet, mint egy év­vel korábban. Pörkölt kávéból csali a vállalat szolnoki boltjaiban több mint tíz vagonnal ad­tak el az egy év alatt. Ugyanakkor 18 százalékkal több húskészítmény is fo­gyott, amit jórészt közvetlen termelőktől szereztek be. Borból mintegy 25 százalék­kal növekedett a fogyasztás. Különösen kelendő volt az ünnepek alkalmával — főleg év végén — a pezsgő. Ebből mintegy 12 ezer üveggel ad­tak el. A felmérések szerint idén előreláthatólag ennek a kétszeresét is elfogyasztjuk. Mfiiitörténet, a min ikonzervájárról A' magyar ipar mintegy 10 esztendeje szállít külföldre komplett konzervgyárat és egyéb élelmiszeripari gépso­rokat. A szállítás ezen idő alatt csak különböző kon­zervgyárakból is meghalad­ta a 200 darabot, ami sok­száz millió forintos bevételt jelentett. A kezdeti egyedi* vagy kiscsoportos próbálko­zások ma már szervezett formát öltöttek. Jogilag is létezik egy konzorcium, (gaz­dasági szervezetek alkalmi társulása), amely „együtt sír, együtt nevet” alapon bonyo­lítja ezt a tevékenységet. — Tagjai a nagyobb, érdekelt gépgyártó vállalatok, a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium Gépexport Irodája, valamint a Komplex külkereskedelmi vállalat. A résztvevők száma természetesen jóval több, hi­szen egy-egy komplett gyár­hoz legalább száz magyar üzem szállít berendezéseket és felszereléseket. Nem túl­zás, ha azt mondjuk, hogy ennek a vállalkozásnak ma már nemzetközi tekintélye van. A magyar élelmiszer­ipari felszerelések minősége ugyanis sokkal jobb, mint azt a közvélemény tudni véli; Amiről pedig a megjegy­zésben konkréten szó van, az az M—2-es típusú kon­zervgyár. A típusjelben az M-betű a „mini” szócska rö­vidítése. Rendeltetése mérsé­kelt égövi gyümölcsök fel­dolgozása félkész árunak vagy gyümölcslének, illető­leg befőttnek, lekvárnak. Ha arra gondolunk, hogy mi­lyen gondjaink voltak ta­valy az almával és az őszi­barackkal, akkor ez a kis üzem valóban nagyon kelle­ne belterjes övezetben mű­ködő gazdaságainknak. Persze a mini szócskát nem Zenei ünnepi Fehér Lajos elvtársi még az MSZMP Politikai! Akadémiáján tartott em­lékezetes előadásában szólott arról, hogy a ha­zai termelőszövetkezetek és állami gazdaságok élelmiszeripari feldolgo­zó tevékenysége nem fejlődik a kívánatos mér­tékben. Ennek közgazda­ság! és műszaki okai vannak. Ekkor mondot­ta: „Meg kell jegyeznem, hogy a 200 vagonos kis konzervgyárakat a ma­gyar ipar évek óta gyárt­ja, közel százat exportált már, de egyetlenegyet sem állítottak üzembe Magyarországon. Az érdekeltek kíván­csisága bizonyára három kérdőjeles „m”-be sűrít­hető: miért, milyen, — mennyiért. Nos, e kér­désre található megkö­zelítő válasz az aláb­biakban. kell egészen komolyan ven­ni. Az M—2-es nem is olyan aprócska üzem. A kapacitás kihasználásától függően 2— 400 vagon gyümölcsöt dol­gozhat fel szezononként. Fel­szereléséhez tartozik az 1500 tonnás hűtőtároló, valamint az összesen 600 köbméteres alumínium tankok sora is a félkész termék tárolására. — (Ezt a mennyiséget azután szezonon kívül, télen vagy kora tavasszal lehet kész­áruvá alakítani). Hogy mennyire nem „mi­ni”: fedett területének mére­te 7500 négyzetméter, a tel­jes területi igény pedig 20 életünk eseményei ezer négyzetméter, azaz két hektár. Teljes üzemben a gyárban műszakonként mint­egy másfélszáz ember dolgo­zik, közöttük természetesen mérnök is, valamint a techni­kusok, szakmunkások sora. Ennyi ember óránként mint­egy 20 mázsa gyümölcsöt dolgozhat fel. A gyár igénye — ugyancsak óránként — mintegy 3—400 kilowattóra áram, 110—130 köbméter víz és/4—-5000 kilogramm gőz. Mindez nem is kerül ke­vésbe. Pontos hazai kalkulá­ció ugyan nincs, de maga a felszerelés is drágább lenne 20 millió forintnál és ha ehhez az épületet is hozzá­vesszük, bizony csinos sum­ma kerekedik ki. Ilyesminek korábban hazai piaca nem is volt, mert a nagyiparnak igazi nagyüzemekre van szüksége, a gazdaságoknak pedig a régi mechanizmus­ban egyszerűen tilos volt ilyesmire még csak gondol­ni is. Pénzük se lett volna rá. Ma azonban más a hely­zet. Egy-két állami gazda­ságnak, vagy négy-öt terme­lőszövetkezetnek csak mellé­kesen is terem annyi almá­ja, vagy őszibarackja, ami­vel ezt az üzemet szakadá­sig ki lehet használni. Eset-' leg piac hiányában több megy tönkre, illetve többet kell elpocsékolni, — mint amennyit ez az üzem jó kis rubelra, vagy dollárra tudna átváltoztatni. És azt a né­hány tízmillió forintot előte­remteni sem lenne ma már reménytelen próbálkozás. Itt következne tehát a fel­háborodás, hogy ha a ma­gyar mezőgazdaság ma már hasznát vehetné ilven üze­meknek, akkor miért nem vásárolhat efféle gyárakat? A felháborodás azonban elmarad. A GÉPEXI vagy a Komplex ugyanis az M—2 kialakulása idején — úgy 1965—66-ban — azért nem keresett hazai piacot, mert ilyen akkor még nem volt. Később azért nem, mert a résztvevő üzemek kapacitá­sát a külföldi vevő lekötöt­Hazánk felszabadulásának 25. évfordutójára készül ze­nei életünk is. Az Állami Operaház április 4-re bemu­tatja Alexandr Krein szov­jet zeneszerző Laurentia cí­mű balettjét. Az ünnepekre bemutatandó produkciót Vah­tang Csabukiani tervezi és tanítja be. A jubileumi év­ben még három Bartók mű­nek felújítását is tervezik; A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és a csodálatos mandarin szere­pel újra műsoron. Az Országos Filharmónia április 1-től 16-ig ünnepi hangversenysorozatot rendez. A 11 1'or*f'""tím szövi-* - vők új műve; — Szviridov: Kurszki dalok, Pjart: Poly­phon szimfónia, Scsztako- vics; Zongorave ny trom­bitával, valamint magyar szerzők ünnepi művei. Sza­bó: Meghalt Lenin. Sugár: J-Iősi ének szerepelnek a programban. Ezenkívül Csaj­kovszkij: VI. szimfónia, — Rachmaninov: II. szomfónia, Borogyin: Poloveci táncok, Stravinszkij: Tűzmadár, — Sosztakovics: IX. szimfónia, Prokofjev: Klasszikus szim­fónia, valamint a II. zongo­raversenye szerepel műsoron. A hangversenysorozat kere­tében két koncerttel fellép a Szovjetunió Állami Szirmó- nikus Zenekara is Szvetla- nov vezénylésével. Április 6-án és 7-én koncerteznek. Az Állami Népi Együttes teljes estet betöltő műsorá­nak ősbemutatójára február 13-án kerül sor a Föltáma­dott a tenger című új prog­ram egyes részei: Eatinka ballada, Hajnalodik és Szám- adáa te. Most azonban más a helyzet. Az érvényes köté­sek 1970-ig szólnak. A kö­vetkező üzleteket még nem kötötték meg. A kapacitás egyébként is a pillanatnyi helyzet tükrében bővebbnek látszik, mint a külföldi ér­deklődés. Szívesen fogad­ják tehát a hazai vevőt. — örömmel tárgyalnak. Ha a megállapodás az idén létre­jön, azt az ipar 1971-es ter­veibe már be lehet kalku­lálni. Ne gondolkodjunk azonban okvetlenül az M—2-es kere­teiben. Ez a típus már né­hány éves, azóta a techniká­ban sokminden történt. Ké­pes például már hazai ipa­runk is olyan lényerő beren­dezéseket gyártani, amelyek a gyümölcs teljes zamat és aroma anyagát is visszatart- j jak. Földeáki Béla I •Szeretném megismerni sorsát" Fénykép a lányok közül Tisztelt Szerkesztő Elvtárs! Egy ember ír Önöknek, aki 1944—1945 telén részt vett az Önök országának a német fasiszta megszállás alóli felszabadításában, 1945 januárjában pedig a Szolnok körüli harcokban. Mindez huszonöt eszten­deje történt, s abban az időben én mindössze húsz éves voltam. Az országuk fővárosáért, Budapestért vívott harcok­ban is részt vettem, s e har­cokért megkaptam a „Dicső­ség” érdemrend 11. fokoza­tát. 1945 januárjában Szolnok egyik főutcáján, a romok és lángok közölt találtam effll fényképet> amelyet most el­küldő,k Önöknek. A harcizaj és a füst köze­pette vettem kezembe ezt a fényképet, s nagyon megka­pott ennek a fiatal kislány­nak a szépsége. aki bizőnyá- ra akkor állt „ fényképező­gép elé, amikor életének egy boldog pillanatát akar­ta megörökíteni. Hogy ki ő — számomra nem ismeretes E fényképet 25 éven át őriztem otthon, s most, mikor „ magyar vá­rosokban és falvakban fel- szabadulásuk huszonötödik évfordulóját ünnepük, * ez év április 4-én pedig orszá­guk arról emlékezik meg, hogy 25 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg felszabadí­totta Önöket n német fa­siszta megszállók uralma alól — szeretném lapjuk se­gítségével megismerni en­nek az egykori magyar kis­lánynak a sorsát, s azt kér­ném segítsenek neki vissza­juttatni ezt a fényképet. Egyúttal élek az alkalom­mal, s megkérem Önöket• adják át megyéjük és váro­suk dolgozóinak a legjobb kívánságaimat, hiszen vala­ha azon a föllön harcoltam. A háború után a Harko­vi Dokucsájev Mezőgazda­sági Intézetben folytattam tanulmányaimat s évfo­lyamtársaim között volt agy magyar is. Nagy Bálint, aki jelenleg a Magyar népköz- társaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mában dolgozik (Dr. Nagy Bálint, MÉM, Budapest Kossuth L. tér) és akit nem­régiben levélben üdvözöl­tem. Nagyon jó érzés számom­ra, tudni, hogy vérrel meg­pecsételt barátságunk erő­södik és fejlődik, s én a magam részéről őszintén kí­vánok további gyarapodást ennek a barátságnak. Nagyon örülnék, ha vá­laszként elküldenék nekem azt a lappéldányt< amely­ben alkalmat találtak írre, hogy ezt a fényképet és so­raimat közöljék. Tisztelettel: Iván Kuzmics Jcrmolenko a Harkov megyei Erdő­gazdaság és Fakitermelő Vállalat főmérnöke A szakmunkásképzés új törvénye IV. Hogyan tovább? Ma már nem kell túl ko­molyan venni a szakmunkás- vizsgára készülő fiatalok fo­gadkozását, amikor a tanulás és a további életvitelük ki­békíthetetlen ellentétét fejte­A szakmunkásképzésről al­kotott törvény és végrehajtá­si rendelet intézményesen biztosítja azokat a feltétele­ket, amelyek az ifjú szak­munkások továbbtanulásához szükségesek. Amint erről az első részben már szó volt, a szakmunkásképző iskola eredményesen végzett növen­dékeinek a szakmunkásképe­sítés mellett nem befejezett középiskolai képzést nyújt. A továbbtanulás szempontjából ez azt jelenti, hogy a fiatal szakmunkás elsősorban a dolgozók középiskoláiban — közvetlenül, vagy különböze­ti vizsgával, — a tanulmányi idő beszámítással tanulhat tovább. A rendelkezések ér­telmében aki a szakmunkás- képző iskola „B” emeltszintű tagozatán eredményesen vég­Nyitva az út a továbbta­nuláshoz azok előtt is, akik az érettségi helyett egy má­sodik, vagy kiegészítő szak­munkásképesítés megszerzé­sét helyezik előnybe. Alap­szakmai képzésben részesült szakmunkások az alapszak­mából leágazó szakmák közül tetszés szerint választhatnak, hogy a meglévő mellé me­lyekből kívánnak további képesítést szerezni. Aki pél­dául a gépi forgácsoló alap­szakmát tanulva esztergályos szakképzettséget szerzett, vá­laszthat, hogy az alapszak­mához tartozó még másik két szakma — köszörűs, marós — közül melyikből akar szakmunkás vizsgát tenni Bármelyikből, vagy egymás! követően mind a kettőből le­vizsgázhat az a jelentkező, getik. Aki egyszer kiadósán megkóstolta a tanulás, az is­meretszerzés jó ízét, örömét és hozzá még fiatal is, na­gyobb rábeszélés nélkül is el­töpreng azon: hogyan tovább? zett, különbözeti vizsga nél­kül továbbtanulhat a szak­májának megfelelő (dolgozók szakközépiskolája III. osz­tályában, s így becsületes ta­nulással két év múlva zsebé­ben lehet az érettségi bizo­nyítvány. Különbözeti vizs­ga révén időbeszámítással ta­nulhatnak tovább azok is, akik nappali tagozaton, vagy egyéb középiskolában akar­ják tanulmányaikat foly­tatni, valamint az „A” tago­zaton végzett szakmunkások. A vállalatok kötelesek elő­segíteni elsősorban azoknak a fiataloknak a továbbtanu­lását, akik a szakmunkáskép­ző iskolai tanulmányaik be­fejezése után közvetlenül je­lentkeznek a megfelelő szak- középiskolák esti tagozatára. aki az általa megjelölt szak­mában már rendelkezik a tantervnek megfelelő szak­mai gyakorlattal, az alap­szakmában 1972 után kapott szakmunkás bizonyítványt, és annak kiállítása óta 10 év nem telt el. Második, vagy további szakmunkásvizsgát az tehet, aki a második, vagy harma­dik szakma tantárgyaiból sikerrel levizsgázott és az újabb szakmából az Országos Szakmunkásképző Jegyzék­ben előírt képzési idővel egyező — bizonyos esetekben annál egy évvel hosszabb — szakmai gyakorlatot szerzett. Már ma is kincs birtokosa az, aki két, vagy több szak­mát mondhat magáénak. A fejlődés útját fürkészve úgy tűnik, hogy e kincs árfolya­ma a jövőben gyors ütem­ben növekszik és birtoklása a szakmunkások boldogulásá­nak egyre nélkülözhetetenebb feltételévé válik. Szakmunkásképesítés felnőtteknek A szakmunkások iránti igé­nyek hazánkban már sok év óta gyorsabban nőnek, mint amennyit a szakmunkáskép­ző iskolák a hagyományos módon kielégíthetnek. Az­után vannak olyan szakmák, amelyekben különböző sajá­tosságok miatt csak munka- viszonyban állók számára le­hetséges szakmunkásképzés. Jelentős az olyan dolgozók száma is, akik az arra leg­alkalmasabb éveikben vala­milyen okból nem tanulhat­tak szakmunkásképző iskolák nappali tagozatán. Mindezek­re való tekintettel az új jog­szabályok rendelkeznek an­nak módjáról, hogyan szerez­hetnek szakmunkásképesítést a munkaviszonyban álló dolgozók. A korábbiakhoz hasonlóan ezután is lehetséges, hogy azok akik megfelelnek a munkaviszonyban előírt élet­kori, iskolai végzettségre és szakmai gyakorlatra vonat­kozó feltételeknek, — szak­munkásképző tanfolyam el­végzésével, vagy egyéni fel­készüléssel elsajátítsák a szakmunkásképesítéshez szük­séges elméleti és gyakorlati ismereteket. Kiegészül mind­ez egy újabb lehetőséggel, mert az új törvény alapján a szakmunkásképző iskolákban esti, „D” tagozatot szervez­hetnek a munkaviszonyban álló, 20. életévüket betöltött dolgozók szakképzésére. A szakmunkásképző iskola esti tagozata a nappali tagozattal azonos képesítést és iskolai végzettséget nyújt az itt ta­nulóknak, ezért akinek mód­iában áll, éljen ezzel az új, értékes alkalommal. Gyl Zr. Irány az érettségi! Kincset ér a második szakma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents