Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

1970. február 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A 601-es Ipari Szakmunkásképző Intézet, Makó, Vöröscsillag u. 2—4, sz. felvételt hirdet mezőgazdasági gépszerelő emeltszintű szakmunkástanulók beiskolázására A kollégiumi helyet és a legkorszerűbb kép* zési feltételt biztosítjuk. — Tanulmányi ered­ménytől és évfolyamtól függően 50—550.— Ft ösztöndíjat folyósítunk. Felvételt nyerhetnek az 1969, illetve 1970-ben végzett tanulók. Azonanli belépéssel felvételre kereünk autószerelő és autóvillamossági szerelőket Fizetés szakmai gyakorlattól függően. Helybeli lakosok előnyben. Jelentkezni lehet a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemvezetőjénél. Törökszentmiklós, Kossuth u. 1. ÉRTESÍTJÜK kedves ügyfeleinket, hogy az Ady E. úti volt kozmetikai szalonunkat • Ságvári körúti női fodrászatunkhoz helyeztük át. Helyette az Ady Kidre úton megnyitottuk FÉRFI FODRÁSZ SZALONUNKAT. PATYOLAT Vállalat vezetősége. Még hogy az nem kér enni...? Dehogynem! Az ön öreg, rossz tehergépkocsija falja az üzemanyagot, a pótalkatrészt, a sok pénzt és a drága időt. Legfőbb ideje volna« hogy > kicserélje egy felújított CSEPEL tehergépkocsira ! Most rendkívül nagy a választási lehetőség. Napi áron, «azonnal vásárolhat egy jó Csepelt HASZNALTAUTÖ kereskedelmi egység Budapest, XIX., Hullay Jenő u. 135. Ügyintéző: Adám András. Telefon: 473—999. A Szolnok megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat 1970—71-es iskolaévre VIII. általános iskolát végzett tanulókat szerződtet húsipari szakmunkás tanulónak Felvételre jelentkeznének 17 életévet be nem töltött fiúk. Jelentkezési lapokat az alábbi címre kérjük bekül­deni: Szolnok, Beloiannisz u. 82. Tisztítótűz Fiataloknak, középiskolá­sokról szól Kamarás István hangjátéka, öt fiatal közösen készít egy történelmi dolgo­zatot az országos középiskolai tanulmányi versenyre. A Ta­nácsköztársaság még fel nem tárt dokumentumait kutat­ják és dolgozzák fel, sok munkával, eredményesen. Végül a sorsolásnál —, hogy kié is legyen a dolgo­zat és a várhatóan jó ered­ménnyel járó egyetemi felvé' tel — a szerencse nem ked­vez valakinek, aki minden­áron egyetemre akar jutni. Ezért beárulja társait az igazgatónál, elmondja, hogy annak, akinek a nevén fut a dolgozat, nincs joga ahhoz, mert közösen írták. A rádiójáték tulajdonkép­pen a nyomozás története, hogy ki beszélt az igazgató­val, ki az áruló. A felidézett epizódok során alakul ki előttünk, áll össze a történet* mozaikokból egy nagyon szimpatikus írói mondaniva­ló: a munka értéke, az alko­tás emberi izgalma fonto­sabb, mint maga a várható elismerés, a számítgatás, hogy kinek is fog ez effek­tiv „hasznot” hajtani. Ezt a fiatalok egyike meg is fo* galmazza, de érzik a többiek is, mikor lemondanak a dolgozat rájuk eső 20 száza­lékáról. Egyikük, az áruló kivételével. Az eszközeiben, fiatalos lendületében ötletes, nem szájbarágóan agitáló hangjá­ték pedagógiai szempontból is jelentős. A fiatalok nyel­vén szóló, hiteles játéknak csak a végső megoldása hat kissé teátrálisan, hamisan. A fiatalok önmagukra találását jelképező újraszavazás (négy üres és egy, az áruló nevét tartalmazó papírt találnak a kalapban) nem a legszeren­csésebb képletes kifejezése annak, amit már úgy is ér­tünk. Teli Vilmos Minden népnek vannak és kell is legyenek romantikus hősei. Teli története mégsem csupán egy romantikus tör­ténet, vagy Schiller szép mívű drámájának irodalmi műélvezetet nyújtó ’ rádióvál­tozata. Némi dramaturgiai változ­tatással, a dagályosság visz- szafogásával sikerült a hall­gató figyelmét az átlagem­ber Telire, az ő belső átala­kulására koncentrálni. Ezzel vált a ma is értékes gondo­latokat hordozó szép dráma igazán aktuálissá. A soha sem politizáló, még a zsar­nok elleni, igazságosnak tar­tott összeesküvésből is ki­maradó Teli akkor döbben rá, hogy nem lehet félreállni, mikor a helytartó az „alma” jelenetben majdnem saját fia gyilkosává teszi. Ez a néhány perc nemcsak a drá­ma, de a rendezői és színészi munka legjobbja is. Sinko- vits Imre Telije itt igazán érző, hús-vér ember, nem romantikus hős. Mellette a népes és rangos szereplőgár­da jó összhangú alakításá­ból két nevet kell kiemelni. Gelley Kornél Gessler-e ki­tűnő hangjátéki alakítás: já­ték a hanggal. Kállai Ferenc Stauffacher szerepé­ben kissé talán modoros, de nagyon kifejező alakítást nyújt. Gáti József, a rendező a Rádiószínházban szokatlan hosszúságú (pontosan két órás) darabban megteremtet­te az egyensúlyt a figyelmei koncentráló drámai konflik­tusok és a pihentető átkötő* sek között ' — trömböczky — Velük foglalkozni társadalmi érdek A megyei tanyai társadalmi bizottság üléséről jelentjük Tegnap délelőtt tartotta a Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége mellett működő megyei tanyai tár­sadalmi bizottság kibővített ülését. A Hazafias Népfront IV. kongresszusa annak ide­jén — 1968. áprilisában. — amikor meghatározta a moz­galom feladatait, azt is ki­mondta, hogy a népfrontnak a tanyákon fokozott fel­adatai vannak, ezért megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítaniok a külterületen végzendő munkára. Ezt a kongresszusi állásfoglalást igyekszik valóra váltani a tanyai társadalmi bizottság, amely tizennégy taggal ta­valy februárban Szolnak me­gyében is megalakult Az egy év óta végzett munka ta­pasztalatairól számolt be tegnap délelőtt a résztve­vőknek Elek Lajos, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője, a bizottság alelnöke. Beszámolójában többek között elmondta, hogy bár a népszámlálás részletes ada­tait még nem hozták nyilvá­nosságra, becslések szerint jelenleg is Szolnok megyében mint­egy 70 ezer ember él kül­területen. Velük foglalkozni társadal­mi ügy. társadalmi érdek. Annál is inkább, mivel en­nek a lakosságnak jelentős része 30—50 év között van, tehát az aktív munkaerők száma magas h külterülete­ken. Néhány évvel «előtt, amikor felmérést végeztek a megyében a tanyasi lakosság körében, kiderült, hogy több­ségük még 1980-ban is ta­nyán akar élni. Ez termé­szetes. mivel anyagi jövedel­mük igen jelentős. Emellett a népgazdaságnak is jelen­tős az az árumennyiség, ame­lyeket ezekben a háztáji gaz­daságokban termelnek. Fon­tos azonban, hogy ezekkel az emberekkel törődjünk, po­litikai, kulturális műveltsé­güket emeljük. A beszámolóból kide­rült az is: nem hozta meg a kívánt eredményt eddig az a ren­delkezés, amellyel a mű­velődési autók működési területét decentralizálták. Még mindig ritkár járnak le ezek a kocsik a tanyákra. Szó volt arról is, hogy a megyében eddig 67 tanyai is­kola szűnt meg, amelyek korábban kulturális bázisok voltak. Legtöbb épületet a termelőszövetkezetek vásá­rolták meg, s ott klubokat hoztak létre. Jó példának említhető a törökszentmik­lósi Alkotmány Termelőszö­vetkezet és a kunszentmár­toni járás több közös gazda­sága. A legnagyobb gond azonban — mivel a pedagó­gus is elköltözött a tanya­világból —•, nincs megfelelő ember, aki a külterületeken a nép­művelési feladatokat in­tézze. E tekintetben a termelőszö­vetkezetek népművelési mun­kával foglalkozó alkalma ­zottainak többet "kellene tenni. Túróczi Ferencné, a nőta­nács megyei titkára, a bi­zottság elnöke ismertette az idei esztendő első félévi munkaprogramját . E szerint J ászszentandráson, Török- szantmiklóson a Dózsa Ter­melőszövetkezetben és Abád- szalókon a szeles! részen a mezőgazdasági könyvhónap ideje alatt író—olvasó talál­kozót rendeznek az agrár- tudományok terjesztése érde­kében. A háztáji gazdasá­gokban a fejlett tenyésztés és tartási eljárások, módsze­rek megismertetésére hat tanyaközponthan tartanak szakelőadásokat. Március hó­napi programjukat a nem­zetközi nőnap és hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lójára rendezett ünnepségek fémjelzik. Így tíz tanyai településen ün­nepi gyűlést tartanak, a szovjet nép iránti tisztelet és barátság jegyében szov­jet-magyar nőtalálkozó­kat rendeznek. Bemutatják a Hazafias Nép­front Országos Központja ál­tal kiadott. 25 éves fejlődé­sünket bemutató foto-kiál- lítást. Áprilisban Lenin szü­letésének .100. évfordulóján Lenin-esteket rendeznek a ta­nyai településeken. Május hónaptól kezdődően béke­gyűléseket tartanak a fasiz­mus felett aratott győzelem 25. évfordulója jegyében. Az ülés résztvevői élénk eszmecserén vitatták meg legfőbb tennivalóikat Tavaszváró táncosok Jó híreket kaptunk a Ti­sza Táncegyüttes háza tájá­ról. A háromszoros kiváló tánccsoportnak végre össze­szokott, értő kritikát is bíró népi zenekara van és így le­hetővé vált az együttes rendszeres fellépése. Április 3-ig nincs is már egy szabad szombat, vasár­nap estéje sem a tánc­együttesnek, a különböző művelődési házak, intézmé­nyek jó élőre lekötötték az előadásaikat A fellépésekkel párhuza­mosan készül a tánccsoport a Központi Művészegyüttes reprezentatív, felszabadulási műsorára. Az új táncjáték koreográfiáját Várhelyi La­jos készítette, zenéjét pedig Molnár László írta. A nagy­sikerű Kállai kettős után remélhető, hogy újabb mű­vészi élményt hoz majd a tavaszi bemutatót, amikor is a tánccsoport a szimfonikus zenekarral és énekkarra] együtt lép fél. Megnéztük az együttes felfrissített ruhatárát — so­kat áldozott erre is az utób­bi időben a »gazda”, a me­gyei művelődési központ A közeljövőben újabb 90 ezer forintot költenek jel­mezekre, hangszerekre. Könnyebben tehetik, mint ré­gebben, hiszen csaknem 400 ezer forint áll ebben az év­ben az együttes rendelkezé­sére. Az eredményes műkö­déshez szükséges szervezeti keretek és anyagiak teljes mértékben biztosítva van­nak. Megérdemli az együttes az anyagi ráfordítást. Az elmúlt évek sikeres szerepléseinek bizonysága az is, hogy je­lenleg három külföldi turné­ra van meghívása a Tiszá­nak. Hívják egy nyugatné­metországi folklór fesztivál­ra, a finn Rihimikibe és a testvérváros Tallinnba. A közeli hetekben dől él> hogy melyik meghívásnak tesz eleget az együttes; Uj filmek fél. szabadulásunk 25. évfordulójára Február 12-én, Budapest fel­szabadulása negyedszázados ünnepének előestéjén az egész országban felújítják Jancsó Miklós Így jöttem című filmjét. Az Uránia moziban pedig feb­ruár 13-án kiállítás nyűik a FÖMO és a MOKEP rendezésé­ben „A filmszakma 25 éves fejlődése” címmel. Március 19-én kerül közönség elé Várkonyi Zoltán—Dobozy Imre: Szemtől szembe című já­tékfilmje, mely Dobozy: Eljött a tavasz cfmű drámájának filmváltozata. Díszbemutató keretében ve­títik április 3-án este Zolnay Pál: Arc című filmjét. Egy ma­gyar ellenállási csoport küzdel­mét mutatja be Zolnay Pál al­kotása. A fővároson kívül tíz vidéki kulturális központban tartanak díszbemutatót április első napjaiban. Az utazó disznók mindig Abonyban betegedtek meg A Szolnok megyei Állatfor- galmi és Húsipari Vállalat te­herautói gyűjtötték össze a vágásra érett sertéseket a ter­melőszövetkezetektől. A teher­autók szép rendben meg is ér­keztek végcéljukhoz. Néha azonban egy-egy „utas rosszul lett”, kényszervágást kellett végrehajtani. A húst a kocsikí­sérők és a gépkocsivezetők a legközelebbi hentesüzletben ér­tékesítették. Feltűnt a vállalat ellenőrei­nek, hogy az egyik teherautó sertései általában Abonyban váltak szállításképtelenné, s mindig ugyanabban a boltban értékesítették is a húst. Vizsgálat indult, s kiderült, hogy Fazekas István kocsikísé­rő és B. Kiss Vendel gépkocsi- vezető, ifjú Soós Béla és Ma- róti Mihály húsbolt vezetőknek adták el a sertéseket. Mérlege­lésnél 40—50 kilóval kevesebbet írtak a való súlynál az átvéte­li elismervényre. A hús árán aztán feleztek. Idősebb Soós Béla pedig — aki hentes volt —, besegített a nem is olyan kényszerű kényszervágásba. A ceglédi járásbíróság tár­gyalta az ügyet. Megállapítot­ták, hogy a disznóval manipu­lálok bűnszövetkezetben elkö­vetett társadalmi tulajdon elle­ni bűntettet hajtottak végre. Több ezer forinttal megkáro­sították a Szolnok megyei Al­latforgalmi és Húsipari Válla­latot. Kiss Vendel gépkocsivezetőt visszaesőként egy évi börtönre, idősebb Soós Bélát, ifjabb Soós Bélát, Maróti Mihályt és Fa­zekas Istvánt, tíz-tíz hónapi szabadságvesztésre ítélte a bí­róság. Idősebb Soós Béla bün­tetését idős korára való tekin­tettel felfüggesztették. (A Pest megyei Hírlapból) A Szigligeti Színház Szolnok, eladásra felajánlja műszakilag nem vizsgázott IKARUS 311 autóbuszát. Érdeklődni a Színház 12—072 telefonján lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents