Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

19T0. február Itt SZOLNOK MEGYEI NEPfeAP 3 7 f A 8xakmunhásképssés új torvénye Ili. A szakmunkásképző intézmények és a tanulók felelőssége, kötelességei A gyakorlati képzés gazdája az iskola Külön díjazás a tanítómesternek Éjszakai gyakorlati oktatás csak kivételes esetben hat. A tanulófoglalkoztatás joga megvonható korlati oktatást végző vál­nia is. és holnap mégin- kább az lesz. Az erőtelje­sebb elméleti megalapozás­nak erre kell felkészítenie a jövő mestereit, azoknak a gyakorlati szakismereteknek és készségeknek az elsajátí­tásával együtt, melyeik ré­vén a tanuló fiatal valóban szakmunkássá válhat. bárhol, annak a szakmun­kásképző iskola a teljes jo­gú gazdája minden esetben. Az iskola gondoskodik — a vállalattal együttműködve — a gyakorlati oktatás meg­szervezéséről, az ahhoz szük­séges alapdokumentumokról, a tanmenet elkészítéséről. Meghatározza a foglalkozá­sok hetenkénti beosztását, pedagógiailag és módszerta­nilag irányítja és ellenőrzi a gyakorlati oktatást. tőle az eredményes gyakor­lati oktatás céljából, kötele­sek megfelelő foglalkoztatá­si helyről, annak felszerelé­séről, működtetéséről, a tan- tervvel egyező munkáról, fe­lelős oktató megbízásáról gondoskodni. Ha a tanulót gyakorlati oktatásra szak­munkás mellé osztják be, ezért a vállalat köteles a szakmunkást külön díjazni. Ennek mértéke a szakmun­kás alapbérének 5—20 szá­zalékáig terjedhet. tál indokolt esetben, — az iskola igazgatójának előzetes engedélye alapján kerülhet sor, feltéve, ha betöltötték 18. életévüket. (A vendéglá­tóipari tanulók éjszakai fog­lalkoztatását külön rendel­kezések szabályozzák.) Egyéb­ként a tanulók gyakorlati oktatása reggel 6 óra előtt nem kezdődhet, és este 21 óránál, a „C” tagozatos és a szakmunkás bérezéssel fog­lalkoztatott tanulók számára 22 óránál tovább nem tart­Gyakorfat teszi a mestert, — így a népi közmondás, s ennek érvényéből nem von le egy csöppet sem az a körülmény, hogy az új tör­vény alapján növelik a szakmunkásképzésben az el­méleti oktatás súlyát, szín­vonalát. A szakmunka a legösszetettebb szellemi és fizikai munkák egyike már A szakmunkástanulók gya­korlati oktatása történhet az iskola tanműhelyében, álla­mi vállalatnál, szövetkezet­nél. vagy magánmunkáltató­nál. (Amennyiben a tanuló szövetkezetnél, vagy magán­kisiparosnál vesz részt gya­korlati foglalkozáson, akkor a tanulóviszony létesítésé­hez a szövetkezet, illetve a magánmunkáltató javaslata is szükséges.) De történjék a tanulók gyakorlati képzése Az új jogszabályok meg­szigorították a vállalatokkal szembeni követelményeket, növelték felelősségüket a szakmunkástanulók gyakor­lati képzéséért Esze­rint a tanulók gyakor­lati oktatását csak olyan vál­lalatnál szabad megszervez­ni, amely rendelkezik az eredményes szakképzéshez és neveléshez szükséges va­lamennyi tárgyi és személyi feltétellel. A szakmunkásta­nulót foglalkoztató vállal a­A gyakorlaS képzésben ré­szesülő tanulókkal — egész­ségük, testi épségük megőr­zése érdekében — meg kell Ismertetni a biztonságos munkához szükséges baleset­elhárítási, munka- és egész­ségvédelmi szabályokat, tud­nivalókat a tanulókat csak a szakmájukba vágó mun­kán, egészséges, biztonságos körülmények között szabad foglalkoztatni. Éjszakai ok­tatásukra csak kivételes — a szakmájuk sajátossága ál­Amint ezt már említettük, az iskola köteles rendszere­sen ellenőrizni, hogy a gya­laiatok, szövetkezetek és kis­iparosok a rendelkezések pontos betartásával, a. szak­ma eredményes elsajátítását biztosítva foglalkoztassák ta­nulóikat. Ha az ellenőrzés során az iskola mulasztást talál, erre felhívja a válla­lat figyelmét, megjelölve a hiba kijavításának határide­jét is. Amennyiben fellépé­se eredménytelen marad, az iskola a tanuló gyakorlati oktatását az adott vállalat­nál megszüntetheti és az ok­tatásra más vállalatot jelöl­het ki. Attól a vállalattól, mely az előírásszerű gyakor­lati oktatáshoz nem képes biztosítani a szükséges felté­teleket, vagy ha a tanulók képzése során ismételten sú­lyos mulasztást követ el. a tanulófoglalkoztatás jogát megvonhatják. Kölcsönösek a jogok és kötelezettségek Az éremnek természetesen két oldala van: a tanulóvi­szony kölcsönös kötelezettsé­geket és kölcsönös jogokat je­lent. Ennek során á szak­munkástanulóra is hárul egy és más? amelynek — a sa­ját jói felfogott érdekében is — becsületesen eleget kell tennie. Így mindenekelőtt a tanuló köteles az általános és szakmai ismereteket mi­nél jobban elsajátítani, az iskola -- a gyakorlati okta­tást biztosító vállalat mun­karendjét megtartaná, a kép­zésre vonatkozó utasításait fegyelmezetten végrehajtani, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon pontosan fel- készülten megjelenni. Külö­nösen indokolt esetekben az elméleti tantárgyak óráinak látogatása alól az iskola igazgatója, a gyakorlati ok­tatáson való részvétel olól a képzésre jogosult minisz­ter adhat felmentést Fegyelmi az iskolában A kötelességét nem teljesí­tő, rossz magatartásé ta­nulót fegyelmi úton felelős­ségre lehet vonni. Ezt kez­deményezheti az iskola, vagy a gyakorlati képzést biztosí­tó vállalat de a fegyelmi el­járást minden esetben csak az iskola folytathatja le. En­nek során a tanulót meg kell hallgatni, lehetővé téve számára a védekezést. Gy. Z. (Folyt, kön.) Jelesre vizsgázott A felnőtt is diák, ha beül az iskolapadba, tanulni, kezd, vizsgára készül és szorongva várja, milyen érdem­jegy kerül bizonyítványába, indexébe. Az MSZMP Szolnok megyei bizottságának oktatási igazgatóságán lezárultak az idei félévi vizsgák. Gömöri Árpád is túl van már a nagy erőpróbán. Még most is jól­eső örömmel emlékezik: — Valahogyan becsületbeli ügynek tartottam. Magyar- orosz szakos tanár vagyok Jászberényben, a Munkaügyi Minisztérium 606-os iparitanuló intézetében. Szegeden végez­tem a tanárképző főiskolát, azután — túl a harmincon — ismét tanulni kezdtem. Felvet­tek az esti egyetem általános tagozatára. Mindkét félévben jelesre kollokváltam és osz­tályvezető tanárom javasolta az oktatási igazgatóságnak, . ne kelljen általános tagozaton folytatnom, hanem — egyéni elbírálás alapján — megkezd­hessem tanulmányaim a szako­sított kollégiumon. Ezért érez­tem annyira; bizonyítanom kell. Évek óta csak úgy magánszor­galomból- és érdeklődésből gyűjtögettem a filozófiai, lé­lektani és irodalomelméleti tárgyú szakkönyveket. Jóné- hány külföldi kiadványt is megszereztem. Különösen ked­velem Georg Klaus munkáit. Már amikor a Jezsuiták, isten, anyag című művét olvastam, megragadott eleven vitázó szel­leme, éles logikája. Valósággal lefegyverzi érveivel a marxiz­mus—leninizmus ellenfeleit. (Pedig olyanokkal vitázik, mint Wetter, Toynbee.) — Munkámban, az iskolában — közvetlenül és áttételek liléi­kül — természetesen nem tu­dom 1 azonnal hasznosítani mindazt, amit filozófiatörténet­ből, vagy akár a jelenkori pol­gári társadalomfilozófiák bírá­latából megtanulok, itt a szako­sított tagozaton. Mégis érzem, oktató-nevelő munkámban se­gít, méghozzá sokat segit az, amit tanulok. Ha az ember könyveket olvas, kiváló hala­dó gondolkodók munkáit, úgy érzi, beszélget velük, s ők be­avatják az embert egy kicsit gondolataikba. És ez igazi él­mény, öröm... Bányai Jáuos, a jászberényi városi tanács vb-elnöke, az esti egyetem jászberényi kihelye­zett első évfolyamának tanára minden esztendőben figyelem­mel kíséri tanítványainak to­vábbi útját, szereplését. — Most különösképpen érde­kelt — mondja —, mi lesz az idén azzal a tanítványommal, aki számára egyéni elbírálást kértem és kezdeményeztem, ne kelljen még két esztendeig az általános tagozaton tanulnia, tanulmányi szabadságot, mun­kaidőkedvezményt igénybe vennie itt, hanem rövidítse meg az utat és menjen szako­sítóra. Megállta helyét, ennek én is örülök, a felnőtt oktatás­ban különösen fontos, ne mere­vítsük meg a kereteket, ha­nem az adott lehetőségek mind hatékonyabban szolgálják azt a célt, hogy az embereket kö- vetelményejc elé állíthassuk. Ez segít mindenkit fejlődésében. , Félmillió forintos berpházással gépműhely épült az újszászi Haladás Tsz-ben. Képünk az új munkagép műhelyben készült, ahol a fűkasza karbantartását vég­zik. Foto: Nagy Ze. — - ■ Óvjuk az emberek testi épségét! Elszomorító baleseti statisztika a tsz-ekben Elkészült az 1969. évi baleseti statisztika megyénk termelő­szövetkezeteiről. Az adatok el­szomorítóak, a balesetek száma évről-évre, állandóan emelke­dik. A termelőszövetkezetek 1964-től kezdték átvenni a gép­állomásoktól az erő- és munka­gépeket. A gépesítés foka, színvonala — ettől kezdve — a gépek száma gyorsan emel­kedett. Sajnos, a baleseteké is. Megyénk tsz-eiben 1964-ben 1113 baleset volt, 1969-ben több mint kétszerese, 2275. Ezzel egyidejűleg, a kiesett munka­napok száma is megduplázó­dott, 21 886-ról 44 283-ra nőtt. Az egy balesetre jutó, kiesett munkanapok száma némileg — 19,7-ről 19,4-re — csökkent. Am ez is rendkívül magas, hisz a szenvedő egyének több mint 3 héten át nem dolgozhattak. Ti« halálos baleset Az ezer főre jutó balesetek száma 1964-ben 23 volt, tavaly már 46. Az ezer főre jutó ki­esett munkanapok száma is csaknem kétszeresére, 445-ről 886-ra emelkedett. A halálos balesetek száma is emelkedő tendenciát mutat. 1964-ben hat ember vesztette életét a munka során, vagy az­zal összefüggésben. Azóta csak egyszer — 1967-ben — volt egy- gyel kevesebb halálos baleset. Tavaly tíz ember vesztette éle­tét. A balesetek súlyos egyéni tragédiákat okoznak. Szomorú­ság és anyagi veszteség a csa­ládban. Az anyagi károk a tár­sadalomra is kihatnak. 1968-ban a balesetek miatt 13 millió fo­rint termelési érték esett ki. összesen 2,5 millió fo­rint táppénzt fizettek ki. Ezek­ből azonban hiányzik a műsza­ki kár, a gyógyszerek, a kór­házi ápolás költsége. Tavaly — az előző évhez képest — az em­lített károk is emelkedtek. Ml okozza a bajokat? A statisztika a balesetek elő­fordulását is csoportosítja. A balesetek 40 százaléka a gépe­sítésben. az állattenyésztésben 20, a szállítás-rakodás során 23, tárgyak esése miatt 5, egyéb okok következtében (villámcsa­pás, állatról-emberre fertőzés, kézsérülés) 12 százalék. A gépek száma erőteljesen növekedett a közös gazdaságok­ban. Sok helyen azonban — ezzel párhuzamosan — nem nö­vekedett a szakképzettség, a gyakorlott traktorvezetők, inunkagépkezelök száma. Több az eddig nem használt, kukori­ca, cukorrépa betakarító gép. Ezek után pótkocsit akaszta­nak a termény begyűjtésére, igazgatására. A mozgó pótko­csin gyakran nők, idősebb em­berek dolgoznak. Viszonylag sokan leesnek a mozgó kocsiról. Több halálos balesetet oko­zott a traktor, pótkocsi felbo­rulása, mások a lovaskocsiról estek le. A silókombájnok, s egyéb betakarítógépek helyte­len kezelése miatt többször volt csonkulásos baleset. A mezőgazdaságban terjed a kemizálás, a vegyszerek alkal­mazása. A kötelezően előírt vé­dőruhát, védő felszerelést már alkalmazzák. Betartják az elő­írt várakozási időt is (étkezési, munkavárakozási). Többször előfordul azonban, hogy a vegyszerezett táblába fürdőru­hában mennek dolgozni a nagy hőségben. A fel nem bomlott méreg a bőr felületét megtá­madja, s néha súlyos mérge­zést okoz. A TMTD—Lindán permete­zőszer józan embernél nem méreg, de hatóanyaga azonos az elvonókúrán használatoséval. Ha ittas ember dolgozik vele, rosszullétet, sőt a tiszafüredi járásban halált is okozott. A megelőzés érdekében Az ittasság ellen több nagy­üzemben alkalmazzák az alko­holszondázást. A közlekedés­rendészet is fokozottan ellen­őriz. A gazdaságokban kötele­zően, évenként kétszer kell munkavédelmi szemlét és okta­tást tartani. Ezeket ismételni kell minden kampánymunka előtt. A gazdaságok betartják az előírásokat, ám sok a for­malitás ezekben. Fokozottabban kellene ellenőrizni — a meg­előzés érdekében. A nagyobb tsz-ekben függet­lenített munkabiztonsági meg­bízottak működnek. Ezek má­sutt is vannak, de gyakori ná­luk a fluktuáció. A megelőzés érdekében sokat tesz a megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya műszaki és munkavédel­mi felügyelője, az SZMT mun­kavédelmi csoportja és a köz­lekedésrendészet is. Tavaly a MÉM rendeletnek megfelelően biztonságtechnikai vizsgát kel­lett tenniük a tsz-ek vezetőinek Szolnokon. Ezt követően az ér­dekeltek részére a tsz-ben szer­veztek vizsgákat. Elkészültek a munkavédelmi szabályok is. A gépesítésnek, kemizálásnak nem törvényszerű velejárója a baleset. A megelőzés, az em­berek érdekében sokkal többet kell tenni. Kellő eréllyel kell betartatni a munkavédelmi rendszabályokat. Óvjuk az em­berek testi épségét. — m. I. —

Next

/
Thumbnails
Contents