Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. február 3. A „hidrokoxmoss99 meghódítása Gyógyító alkohol? Vajon az alkohol, amelyet a máj esküdt ellenségének tartanak* bizonyos esetekben jótékony hatást gyakorolhat a májra? Az újszülöttek esetében állítólag ez így lehet. A New York-í Brooklyn Cumberland Medical Center orvosainak csoportja dr. Richard Waldman vezetésével kimutatta: az újszülöttre jó hatással van, ha a jövendő anyák egy-egy pohárka whiskyyvel vagy konyakkal igyekeznek enyhíteni az utolsó napok kényelmetlenségét, vagy a szülés fájdalmait. Az alkohol ugyanis gátolja a bilirubin kiválasztására hívatott enzimrendszert. A bilirubin epefesték, amely mérgező hatásúvá válhat, ha túl nagy mennyiségben kerül a vérbe. A bilirubin-túltermelés az anya, majd a germek vérében mindennapos jelenség. Ez váltja ki az újszülöttek sárgaságát, amely normális körülmények között nem súlyos. Waldman doktor eltökélte; a legszigorúbb kísérleti módszerrel ellenőrzi az alkohol jótékony hatását Pontosan meghatározott mennyiségű alkoholt adott be intravénásán a jövendő anyáknak, három vagy négy napon át a szülés előtt. Az adagok élég nagyok voltak ahhoz, hogy az asszonyokon az ittasság összes tünetei jelentkezzenek. A kísérletezők tanúsága szerint a szülőszoba harsogott az ellenállhatatlan kacagástól, de az eufóriában szülő anyák gyermekei kitűnő állapotban születtek meg, nevezetesen teljesen normálisan lélegeztek. A vérben levő bilirubin-meny- nyiség aránya — amelyet gondosan mérték napokon át — jóval csekélyebb volt, mint azoknál a csecsemőknél, akiknek anyja nem kapott alkoholt, A Szovjetunióban — két éve — sikeresen befejezte munkáját a „Csemomor—68” mélyvízi laboratórium. Ez a vízalatti ház, amely tizennégy méter mélységben működött a Fekete-tengerben, a „hidro- kozmosz” meghódítóinak öt főnyi személyzete számára szolgált menedékhelyül. A személyzet két hónap alatt váltotta egymást. A múlt nyáron egy másik laboratórium, a „Csemomor —69” működött harminc méter mélységben. A személyzet a tenger fenekén geológiái, biológiai és hidroopti* kai állomást létesített, úgyszintén egy hidrofizikai obszervatóriumot is, amelynek tornya kimagaslott a vízből. Minden vízalatti kutató meghatározott program szerint végezte munkáját két hetes tengeralatti tartózkodása alatt. Ez idő alatt a berendezés teljesen független volt a szárazföldtől, a kutatóknak megfelelő mennyiségű ivóvíz, élelem és villamosenergia állt rendelkezésére. — A kék kontinens kutatási programja — mondotta a Szovjetunió Oceánológiai Intézetének igazgatója, — a legközelebbi években előirányozza a szovjet vízalatti kutatók kb. kétszáz méter mélyre való lebocsátását. A »Csemomor—6S”. merülés előtt. — (MTI Külföldi Képszolgálat} A láthatatlan közlekedés Egy-egy ország vagy kontinens gazdasági életét át- meg átszövik a különféle közlekedési ágazatok: a szárazföldi, a vízi és a légi közlekedés. Repülőgépeket, vasúti-szerelvényeket, gépkocsikat vagy hajókat szinte mindennap látunk. Annál ritkábban találkozunk azonban a földbe süllyesztett csővezetékekkel, amelyek a folyékony vagy légnemű, sőt néha szilárd anyagokat szállítják. Jelentőségük az elmúlt évtizedekben különösen megnőtt bár történetük évezredekre nyúlik vissza. Földünk első kőolajvezetékét az Amerikai Egyesült Államokban építették, 1863- ban. Teljesítménye érthető módon még szerény volt. A mindössze kilenc kilométer hosszú, öt centiméter átmérőjű csöveken évente 85 ezer tonna kőolajat továbbítottak. Az európai kontinensen a múlt század végén Oroszországban is megépült egy vezeték, amely a kaukázusi olajmezőt kapcsolta össze a Fekete-tenger partján létesített tárolóval, illetve finomítóval. A Közel-Keleten az angolok építették az első kőolajvezetéket 1911-ben. A mintegy 200 kilométer hosszú vezeték a Perzsa tengerpartra szállította az olajat. Bár az utóbbi időkben a csővezetékek szerepét felváltották a nagy befogadóképességű tankhajók, mégis világszerte újabb és újabb csővezeték-rendszerek épülnek, növekvő hosszúságban és átmérőben. Pedig a vezeték építése nem olcsó mulatság! Tíz évvel ezelőtt, 1959-ben készült el a 361 kilométer hosszú magyar—román föld- gázvezeték, amelyből 131 kilométer jut hazánk területére. A 32,5 centiméter külső átmérőjű, 9 milliméter falvastagságú acélcsövekben évente mintegy 180 millió köbméter földgáz érkezhet. Egyetlen kilométer vezeték ára a szerelvények és a műtárgyak részesedésével együtt 530 ezer forintba került. Felszíni csőtávvezeték Nem külö Mondjuk, hogy az ételki- szerelö Vállalatról van szó. A vezetője n múltkor nagyon megsértődött és indulatosan kérdőre vonta helyettesét, miért nyilatkozott a vállalat munkájáról, amikor é, a vezető is ott volt. Valóban! Ha nem nyilatkozik, akkor hogyan veszik észre, hogy ő is ott van...? ☆ A lapokban nemrégen arról olvashattunk’ hogy hogyan alakult 1969-ben a bűnügyi helyzet. Az egyik újság ilyen cím alatt hozta a cikket: „Lassan csökken a bűnözés" De még milyen lassan..St ☆ Van egy ismerősöm. Móricz Zsigmond a neve. Ő is újságíró, azaz >,tagja” a Magyar Űjságírók Országos Szövetségének. Amikor már hónapokig egyetlen cikke sem jelenik meg a lapban, ahol foglalkoztatják, szépen megválhak tőle. Ö megy tovább, másokat is „boldogítani'’. A napokban találkoztam vele. Már nincs fix munkahelye seme hanem szabadúszó, mert nagyobb pénzösz- szeghez jutott. Utazik, s úgy csinál, mintha élmény- anyagot gyűjtene. Regényhez! Mint valamikor a névrokona csinálta. Ki tudja...? Hátha... Ahogyan azt Máriczka eiliépzeli... * Politikai és társadalmi hetilapunkban érdekes írás jelent meg a transzszexuáliz- musról, arról, hogy például az Egyesült Államokban nagyon sokan cserélnek nemet, műtéti beavatkozással. A lap első oldalán látható egy kép — szintén e cikkhez tartozik — amelyen egy fiatal férfi és nő simul egymáshoz. „Erich Schinegger- böl Erika Schinegger lett" _ olvasható a kép alatt, A szövegben viszont ez áll: „...január 4-én Erich Schinegger osztrák síversenyző egy nagy nemzetközi versenyen első lett az óriás műlesiklásban. Ez a fiatalember 1966-ban még Erika Schinegger néven ugyanebben a számban a női világ- bajnokságot szerezte meg." Most már nagyon érdekel: Kiből lett kicsoda...? — bj — Vissza a kőkorszalihoz! Bajorország iskoláiban fokozódó népszerűségnek örvend az á festési technika, amelyet a kőkorszak embere alkalmazott az Alta- mira-barl angban és az egyiptomiak Tut-Anch-Amon fáraó idejében: a viaszfestészet Walter Weingart, hatten- hofeni tanító a legbuzigóbb híve ennek a módszernek. Hangsúlyozza, hogy a viaszírón könnyen kezelhető nem ejt foltokat nem pisz- kol és élénk színeivel meglepő teljesítményekre sarkallja a gyermekeket. Az akvareill-technika viszont igen nehéz és rendkívül sok iskolásnak veszi el a kedvét a rajzórától. Autók „kínzókamrája" Egy-egy gépkocsi-típus megbízhatóságáról — a sorozat- gyártás megkezdése előtt — csak úgy lehet hű képet kapni; ha a kocsi prototípusát minden elképzelhető időjárási hatásnak kitéve vizsgálják. Az Egyenlítőtől a sarkvidékig teendő próbautak rendkívül költségesek és sok időt vesznek igénybe. Éppen ezért a nagyobb autógyárak ma már olyan szélcsatornával kombinált klímakamrákat építenek, amelyekben a legszélsőségesebb hatások is előállíthatok. A Volkswagen gyár központi kísérleti állomásán létesített kiímákamrában a vizsgálatnak alávetett, forgókorongon álló gépkocsi négy kereke egy-egy végtelenített szalagon nyugszik. A klíma- berendezéssel mínusz 40 és plusz 50 C fok között bármilyen hőmérséklet előállítható, a szélcsatorna turbó ventillátorával pedig akár orkán erejű légmozgás is előidézhető. A szélsőséges hőmérsékleti és aerodinamikai viszonyok közt a működő motor, a futómű, az erőátviteli és fékberendezés viselkedését éppúgy műszerek vizsgálják és regisztrálják, mint a kerekekre és a karosszériára ható erőket. Ezalatt egy elektronikus számítógép nyomban fel is dolgozza az adathalmazt, a mérési eredményeket. A szélcsatorna »szíve” Az igények növekedése miatt a 70-es évek első felében elkészül a Baráság II. Kőolajvezeték, mely csupán hazánk területén 290 kilométer hosszúságban kígyózik. Hazánkban egyébként 1941- ben épült meg a Nagykanizsa—Kápolnásnyék—Budapest 214 kilométer hosszú vezeték. Most dolgoznak az Algyő—Százhalombatta közötti 161 kilométer hosszú vezetéken, amely néhány éven belül megkezdi működését. A láthatatlan közlekedés jelentősége világszerte évről évre nő, annak ellenére, hogy rendkívüli anyagi, fizikai és szellemi erőfeszítést igényel. Az autóutak, vasútvonalak, légi- és víziutak térképei mellett megjelentek a csővezetékszállítást feltüntető térképek is, jelezve, ennek a sokezer éves múltra visszatekintő, de mégis fiatal szál* lítási módnak a gyors térhódítását. Pataki Béla , Mindennek v tudatában kellően értékelhetjük a Barátság Kőolajvezetéket és megérthetjük, miért épül már a folytatása is. Az egy méter átmérőjű Barátság Kőolajvezeték a Volga-menti Kujbi- sevből indul ki és a Szovjetunió nyugati határánál, Mo- zirtnál ágazik el. Déli szárnya hazánkba és Csehszlovákiába szállítja a kőolajat, az északi pedig Lengyelországba és az NDK-ba. 1968- ban csak Magyarországra kétmillió tonna olaj érkezett ezen a nemzetközi vezeték- rendszeren. A Szibériában a 60-as években feltárt világjelentőségű olajkincs kiaknázására egymásután épülnek a különböző hosszúságú vezetékrendszerek. Az építés rendkívüli erőfeszítéseket igényel, mert dermesztő fagyban, kiterjedt mocsárban kell lefektetni az érhálózatot, méghozzá úgy, hogy teljes biztonsággal üzemeljen. Hogyan készül a csővezeték? Mi teszi ilyen költségessé ezt a közlekedési ágazatot és ennek ellenére miért épül világszerte mégis olyan gyors ütemben? Amikor a közgazdászok elvégezték számításaikat, hogy honnan, milyen mennyiségű kőolajat akarnak valahova szállítani, megrendelik az acélcsöveket, és a sok járulékos elemet, majd megkezdődik a nyomvonal kitűzése, a terepegyengetés, s gépi úton végzett árokásás, Ezt követi a csőszállítás, majd lehelyezik az árok mellé a csöveket és elvégzik a szükséges hajlítási-hegesztési műveleteket. Ha az építők mindezzel elkészültek, meg tisztítják a csövek felületét előkészítik a védőanyagokat majd a helyszínre szállítják és bevonják a csöveket. Ez t munka nagy körültekintésl kíván, mert a talajban megtalálható különféle károsító anyagoktól gondosan védeni kell a vezetékeket. Az ellenőrző munkák elkészültével fektetik az árokba a már „bepólyált” csöveket, majd betakarják és ismét elegyengetik a felszínt. Kereken tizenöt műveletet kell elvégezni, amíg a csövezték ágyba kerül. Az építkezéssel párhuzamosan telepítik az előre kiszámított helyre a szivaty- tyúberendezéseket, amelyek a szállítmányt továbbítják. A csővezeték olyan különleges közlekedési berendezés, amelynél a pályát és a járművet közös műszaki elem, vagyis a cső egyesíti. A mozgatóerő rendszerint nagy nyomó, illetve szívó erő. Előnye, hogy veszteség nélkül szállít, nincs szükség mozgó szállítóeszközökre, tehát elmarad az üresjárat. A különféle anyagokat a napszaktól és az időjárástól függetlenül lehet továbbítani, rendkívül kicsi balesetveszély mellett, ráadásul kevés munkaerőt igényel, mert a folyamat automatizálható. Csővezetékek hazánkban
