Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
V áltozó igazságok Mire futja a megye kasszájából? Beszélgetés az idei költségvetésről A megyei tanács idei első ülésén megvitatta és .jóváhagyta Szolnak megye összesített és a megyei tanács saját 1970. évi költségvetését, valamint megállapította a járások, városok költségvetési szabályozóit. Révész Ferenc tői, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást arról, mire is futja az idén a megye kasszájából? — Az országgyűlés decemberi ülésén az 1970. évi költségvetés keretében megyénk számára is megállapította a kötelező előirányzatokat, a költségvetési szabályozókat — mondottta bevezetésként Révész Ferenc. — A költség- vetési javaslat összeállítása során többször tanácskoztunk a járások, városok vezetőivel. s most elmondhatjuk, hogy a költségvetés ösz- szességében, valamint járási, városi szinten is stabil. A bevételek tervezése reálisan történt és viszonylagos egyenletes fejlődést tesz lehetővé. Az összesített költségvetés: 807 millió forint — Az idén a megyei ösz- szesített költségvetés összege 807 millió forint, ami 34 millió forinttal több a tavalyinál. A 807 millióban benne van a megyei tanács saját költségvetése, amely 212 millió forint A 807 millió forint a meglevő intézmények szinten tartását, működését szolgálja. A megyei összesített költségvetés mintegy 60 százalékával az intézmények gazdálkodnak. A pénzeszközök hatékony és tervszerű felhasználása érdekében az idén is növelni kell az intézmények vezetési színvonalát. A közelmúltban további kilenc megyei inézmény kapta meg a bér- gazdálkodási jogkört, s ez* zel a decentralizálás a megyeközpontnál befejeződött Növekszik a szakorvosi órák száma jaiban az új járási könyvtár, amely megyei, járási és városi közös erőfeszítés eredménye. 690 új óvodai hely — Köztudott, hogy nagy gond mogyeszerte, s különösen Szolnokon az óvodai hely hiánya. A helyi tanácsok is erőfeszítéseket tesznek e gond enyhítésére. Az idei 690 új óvodai helyből 590-et saját erőforrásból biztosítanak. Terven felül másfél millió forintot költenek erre a célra Szolnokon például szeptember 1. helyett már január 1-én biztosítottak 75 új óvodai helyet. Nemcsak a megyeszékhelyen. hanem Jászberényben és Törökszentmiklóson is hozzájárulnak az üzemek az óvodák fenntartásához. Említésre méltó az is, hogy az idei fejlesztés tartalmazza a kapcsolt községeikben a körzeti ápolónők beállítását. A függetlenített körzeti ápolónők alkalmazásával tovább javul n lakosság egészségügyi ellátása. Reális célkitűzés. — A fejlesztéseknél elsősorban a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális igényeinek fokozódását, s azok kielégítésének reális lehetőségét említem. A megye összesített költségvetéséből többek között' harminccal növelik a szakorvosi órák számát. Szeptembertől négy gyermekorvosi körzet létesül. kettő Karcagon és ugyanennyi Mezőtúron. Hat új védőnői körzetet hoznak létre, ebből hármat a megyeszékhelyen A tervezett 100 új bölcsődei helyből Szolnokra 60 jut. Megyénkben 18 öregek napközi otthona működik, az idén Mezőtúron. Űjszászon és Kunmadarason szervezik meg az öregek napközijét. A szociális otthonokban százötven új helyet sikerül biztosítani a fejlesztés által. Mezőtúron megyei segítséggel új száz személyes szociális otthon épül. Az iskolai napközi otthonok száma a járásokban, városokban tizenkilen- cel szaporodik ebben az évben. Új járási könyvtár Jászberényben helyi erőforrásból elkészül az általános iskolai kollégium, amelyben hatvan tanuló számára lesz hely. Szintén Jászberényben kezdi meg működését április első napHÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK „Az olvct 'CIS haszontalan időtöltés, a könyvből nem lesz kenyér” — élt bajdanánt a hiedelem. Az a nézet; aki nap, mint nap termelő munkát végez a mezőgazdaságban, viseli a paraszti munka minden te.rhét, annak nem elméleti ismeretekre van szüksége, hanem erőre, szívósságra. Hajdani viszonyaink között milliós paraszti tömegek nem érezhették a könyveknek termelést segítő erejét Azután telt-múlt az idő; gyors ütemben behatoltak a gépek a mezőgazdaságba, ejterjedt a vegyszerek használata. Szocialista nagyüzemek alakultak ki, szakemberek egész kis serege egy-egy szövetkezetben. Lassan a fizikai munka; a növénytermelés, a gépkezelés, az állatgondozás, a növényvédelem, az üzemen belüli és kívüli szakszerű szállítás és tárolás mind több embertől követeli meg az agrárszak- könyvekkel való ismerkedést ' A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének piackutató csoportja a közelmúltban az egész országra kiterjedő felmérést végzett Minden megyéből 9—10 szövetkezetben (mindenhol különböző gazdasági és természeti adottságú & egymástól eltérő gazdasági erejű közösségekben egyaránt) megvizsgálták; van-e a szövetkezeteknek szakönyv- táruk, forgatják-e az ag- rárszakkönyveket? A száznyolcvanegyné- hány vizsgált szövetkezetből tizenhatban nem volt szakkönyvtár. Nógrádban a meglátogatott tíz gazdaságból ötben, Baranyában háromban, Békésben, Borsod- Abaúj-Zemplénben kettő- kettőben, Hajdú-Biharban, Fejérben, Csongrádban és Somogybán egy-egy ilyen kézikönyvtár nélküli gazdaság volt. örvendetes olvasni a piackutató-szocio- logus csoport jelentésében; Szolnok megye valamenv- nyi vizsgált szövetkezetében működött szakmai kézikönyvtár. Ne szerénykedjük az összehasonlító adatok között lapozgatva, inkább tudatosítsuk megyénk közös gazdaságainak e téren is elért impozáns eredményeit! Ügyszintén azt is, amit a MEDOSZ Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztálya által végzett vizsgálat tárt fel, lényegében ezzel egyidőben. Míg országosan az állami és erdőgazdaságok 48 százalékában, Szolnok megyében a gazdaságok 55 százalékában, létesítettek szakmai kézikönyvtárat, e téren a megyék sorrendjében — az összehasonlító adatok alapján — ötödik helyen állunk. A kézikönyvtárak átlagos kötetszámát tekintve pedig 12 megyét előzünk meg viszonyainkkal. Lehet-e fokozni mező- gazdasági üzemeinkben elért eredményeinket? Feltétlenül, sót éppen eredményeink köteleznek! Több termelőszövetkezetben létesíthetnének járási, községi közművelődési könyvtáraink letéti szakkönyvtárat. Ezzel növelhetnék a szakkönyveket olvasók számát. Azután ma még a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében az agrár- szakkönyveket is a kulturális alapból vásárolják. Pedig a Földmvelésügyi Minisztérium, a MEDOSZ és a Hazafias Népfrontnak egy közös állásfoglalása — mely annak idején a Mezőgazdasági Értesítő 1967. január 25-i számában jelent meg — már arra igyekezte volna ösztönözni a közös gazdaságokat j auzaic- könyveket tekintsék munkaeszköznek, az ügyviteli költségek terhére szerezzék be, és kezeljék fogyóeszközként. Több helyen még nem értették meg ennek az állásfoglalásnak a lényegét, pedig nem egyszerű könyvelési és pénzügyviteli, — hanem koncepcionális kérdésről van ez esetben szó. Egyre több közös gazdaságban vásárolnak szakkönyveket az agrárszakemberek számára és adják át nekik végleges használatra. A könyvet vásárló szövetkezeteknek mintegy a felében honosodott meg ez a jó szokás. Különösen alkalmas ez a módszer arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakmunkásokat is „felfegyverezzük” szakkönyvekkel. Szüntelenül keresni kell a módját; hogyan juttathatók el minél gyorsabban és rövidebb úton, minél szélesebb tömegekhez a tudományoknak eredményei. Hogyan tehetnénk mind szélesebb körűvé a tudomáyos vívmányok gyakorlati alkalmazását? Hiszen új igazságkét ma már így fogalmazhatjuk: „Olvassuk, tanulmányozzuk a szakkönyveket! — Enélkül nem lesz még több kenyér, hús, tej, gyümölcs és élelmiszeripari termék!” (CS) Kedvező az időjárás: korai szezonnyitó a mezőgazdaságban A február-eleji erős felmelegedés két hónap után először csaknem az ország egész területén „lemeztelenítette” a szántóföldeket; elolvadt a hótakaró és ez lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági üzemek „elébemenjenek” a tavasznak. A kalászos növények tavaszi fejtrágyázását nagyobb területen kezdték meg, főképpen a Tiszántúlon, Békés megyében, ahol az üzemek gondosan felkészültek a korai szezonnyitóra és most ki tudják használni a jó időt. Azokban a gazdaságokban, ahol tavaly ősszel elmaradtak a mélyszántással, most a felszikkadt földekre ráküldhetik a lánctalpas traktorokat. Az állami gazdaságokban nagy erővel láttak hozzá a gyümölcsfák ko- rona-igazító metszéséhez, sőt, az országban több helyen már a szőlőket is metszik. így van ez Badacsonyban és a Bács megyei szőlősökben, ahol olyan nagy a terület, hogy minden rendelkezésre álló időt ki kell használni. Olaj és benzin az Eger patakban A Zalán még meg sem szűnt az olajveszély, a vízügyi szakemberek még nagy erőfeszítéseket tesznek a folyó vizének megtisztítására, s Veszprém megyében az Eger patakon újabb hasonló veszéllyel kellett felvenni a küzdelmet. Vigántpetcnd mellett az Eger patak hídján csütörtökön felborult egy üzemanyagszállílő tartálykocsi és szállítmánya a Balatonba ömlő patak vizébe került. Az 1000—1300 literre becsülhető mennyiségű olaj és benzin, hasonlóan a zalai esethez, a víz színén úszva sodródott a Balaton felé. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság veszprémi szakaszmérnöksége szerencsére meg idejében intézkedni tudott és a Zalan bevált módA beszélgetésből is kicsendült, bogy az idei költség- vetés reális célkitűzéseket tartalmaz. Ezek megvalósítása megköveteli az irányító, ellenőrző munka színvonalának fokozását, a gazdaság- szervező munka hatékonyságának növelését, a jobb koordinációt. S azt, hogy megyeszerte az üzemek, vállalatok és a lakosság a7 eddigieknél jobban járuljanak hozzá társadalmi munkával is a feladatok valóraváltásá- hoz. A társadalmi munka szervezésében nem egyenletes a fejlődés, nem mindenütt használják ki a lehetőségeket, holott erre nagy szükség van. N. K. szerekkel, 9 úszógát segítségével útját állták az olaj és a benzin továbbjutásának. Hasznosították az anyag feldolgozására a patak zsilipjeit is. Az úszó gátaknál perlittel szívatták fel a káros anyagot. Az elhárító brigádnak segítséget nyújtott az Országos Vízügyi Hivatal, továbbá helyszínre utaztak a Nyugatdunántűli Vízügyi Igazgatóság szakértői is. A veszélyt szombatra sikerült elhárítani, s a vízügyi szakértők bíznak abban, hogy az Egerből sem kerül számottevő mennyiségű káros anyag a Balaton vizébe. Visszafoglalják a Balatontól a száz évvel ezelőtti partvonalat Az utóbbi idők legnagyobb arányú partszabályozási munkálatait kezdik meg tavasszal a magyar tenger Ba- latonvilágos és Siófok közötti szakaszán. Ezen a 8 kilométer hosszúsági somogyi szakaszon 150 méterrel északabbra, a tó jelenlegi vízzel borított vonalában alakítják ki a partszegélyt. Ezúttal nem vesznek el a Balatonból, csupán visszahódítják a víztől a 100 év alatt elfoglalt területet. Megegyexés a Kosos Piacban Amerikai—szovjet kapcsolatok Tárgyalások Varsóban és Mosskvában Kossigin Usenet — Arab „kisesács64 KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Ma: A királytigris ☆ Szcszmúzeum ☆ Kabalapénz ☆ Nyelvművelés Emberi gyongeségek — állati furcsaságok Jászkun-Kakas •í^Tél a tanyahajón Ar A jász kubikos fia Ar Csata a Vadkacsában ☆ A szakmunkásképzés új törvénye * A láthatatlan közlekedés Ar Nem különös?! * Szombati szemle a szolnoki piacon A: Nagy István gyűjteményes kiállítása ☆ Pályagondok Szolnokon ☆ Megyei rangadókkal kezdődik az NB III. AAutók „kínzókamrája” ☆ Gyógyító alkohol ☆ A „hidrokozmosz” meghódítása Ar Színházaink is készülnek a jubileumra
