Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

1970. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 7 Bűnhődés utón A bori önből szabadultok utógondozásáról A börtön vasrácsos ajtaját maga mögött hagyva, először lép a szabad életbe. Hogy ne bűnöző, vagy elitéit, hanem újra ember lehessen, van-e út, amelyiken elindulhat, hogy visszanyerje önbizal­mát és megtalálja helyét a társadalomban? Van-e kéz, amely segítő szándékkal nyúl felé? Ezt kutattuk Jászberény­ben, ahol 1969-ben huszon­hat börtönből szabadult sze­mély tért vissza a városba. Batyujukban a múlt: gyak­ran sötét, nyomasztó emlé­kek. Apa, aki a saját 12 éves lányával erőszakoskodott. Egy másik apa, tudathasa­dásos elmebeteg. Kisfia tes­tét tűvel szurkálta, hogy megölje; terhére volt a gyer­mek. Három évre ítélték. Galeri tagjaként kiskorú lányt támadott meg, erősza­kos nemi közösülésért ka­pott 8 évet. Huszonöt éves fiatalember, vasúti étteremben dolgozott és rendszeresen fosztogatta a raktárkészletet. Szabadu­lás után nem tudott mit kez­deni önmagával egy széna­kazalban aludt. Három nap­ja nem evett, amikor rá­akadtak. Apja idegenként fogadta vissza, fizetett kosz­tért, lakásért, állásba ment; most semmi baj vele. Összefognak értük Egy kormányrendelet és két miniszteri rendelet fog­lalkozik a börtönből szaba­dultak utógondozásával, a végrehajtásban hivatalos szervek, állandó bizottságok fognak össze tásadalmi mun­kásokkal. Állami vállalatok, szövetkezetek és intézmé­nyek a szabadságvesztésből jövők elhelyezésével segíte­nek. Az elmúlt évben tizenkét börtönből szabadultnak 3 ezer forint szociális segélyt osztott szét a tanács, hogy amíg jövedelemhez jutnak, létfenntartásukat biztosítani tudják. Egy személy elköltözött más városba, egyet a gyön­gyösi kórházba ápolnak, há­rom utógondozott háztartás­beli. És, hogy ne legyen „hepi- end”: hárman ismét bűncse­lekményt követtek el, ők nem tudnak szabadulni már talán sosem — mert ilyen is van — a bűn vonzásától. Fogadkozó fiatalember — csütörtökön örül frissen ka­pott szabadságának, s már vasárnap letartóztatják a mozipénztár kifosztása miatt. S együtt tér vissza börtönbe a „praktikussal”, aki egy kis lopással „beutalót” csinált magának, mert a téli hóna­pokat szívesebben tölti a cella meghitt csendjében. S már bevonult a harmadik is, hogy garázdasága felett el­mélkedjen három hónapot, Tizenegyen munkát vállaltak A munkaadó vállalatok nem tagadják meg alkalmazásu­kat, patronáló brigádot, vagy pártfogót jelölnek ki szá­mukra, akik figyelemmel ki­sérik az utógondozott hely­zetét, családi körülményeit. A szakszervezet őrzi jogait, hogy hátrány ne érje. Aktí­vák állnak mellé, hogy be tudjon illeszkedni a minden­napos életbe, ne váljon visz- szaesővé. Neki csali bizonyítani kell A múlt hosszú ideig elkí­sér. A munkakörök egy ré­szének betöltése büntetlen előélethez van kötve, ezek örökre elérhetetlenek marad­nak a börtönből szabadult számára. A maradék állá­sokban is gyakran kell aZ előítéletekkel megküzdeni. — Mindig akadnak, akik össze­súgnak a „börtöntöltelék” háta mögött, félnek tőle, vagy gúnyolják, amit más­nak nem rónak fel, nála mindenki igazolva érzi ma­gát: ugy-e megmondtam? — Gyakran kell gyanakvó sze­mek kereszttüzében állni, — amikor mikroszóp alá kerül minden mozdulat, s ha csupa jó történik, akkor is mond­ják: várjunk még. Nekik „csak” bizonyítani kell. Mint az az utógondozott, aki öt hónap után megbe­csült emberként, áthelyezés­sel ment egyik munkahely­ről a másikba. — És az, aki eredeti fog­lalkozását nem űzhetve, se­gédmunkásként dolgozik, — hogy visszanyerje a bizalmat. A börtön vasrácsos ajtaját maga mögött hagyva, először lép a szabad életbe. Hogy ne bűnöző, vagy elítélt, hanem újra ember lehessen. Mert van út, amelyiken elindul­hat. És van kéz, amely segí­tő szándékkal nyúl felé. Sz. A. A hangszerek varázslója Peremkerület pereme: Kis­pest, Ady Endre út 114. Itt van a műhelye a 78 éves Czirmai György orgonaépítő mesternek, a „Hangszerépítő ipar kiváló dolgozójának”, a „Könnyűipar kiváló dolgozó­jának”. Ezeket a címeket a falon függő diplomák igazol­ják. Tisztelői, üzletfelei a „hangszerek varázslójának” nevezik. Nem alaptalanul. 1907. január 1-én — 63 évvel ezelőtt — kezdte a szakmát, ami nála több mint hat év­tized alatt kezdettől fogva hivatást is jelentett. Angster Józsefnél, a világhírű pécsi orgonaépítőnél, édesapja gye­rekkori barátjánál inasko- dott. A pécsi műhelybe ma­gával hozta az erdélyi szülő­faluból, a kisküküllő megyei Harangláb községből a bar-* kácsolás szenvedélyét. Hiszen közeli földije volt Bodor Pé­ter, a hírneves székely ezer­mester, aki gyermekkorá­ban, apja istállójában titok­ban orgonát fabrikált és azt pajtásai álmélkodására meg is szólaltatta. Ö volt az esz­ményképe. Gyermekkorában még sokan éltek azok közül, akik Bodor Pétert ismerték és találgatták zenélő kútjá­nak, pénzverőiének, forgat­ható hídjának titkát. Erdélyből hozta magával az erdők szeretetét is. Min­dig maga választotta ki a hangszernek, elsősorban or­gonának' alkalmas fát Kivá* gáttá, kiszárította, feldolgoz­ta. Élő korából ismerte min­den hangszerét. Fáradozása nem volt hiábavaló: tiszta, idítő hangot ad minden hangszere. Jönnek is érdek­lődők az ország minden ré­széből, sőt külföldről is. Pél­dául a Zeneművészeti Főis­kola nagy orgonáját átépítő frankfurti cég szakemberei is meglátogatták, tanácsokat is kértek tőle. Főként egy saját építésű pedálos pianínó különleges szerkezetének raj­zait kérték. Meg is kapták. Nemcsak szakemberek lá­togatják. Negyedórás látoga­tásom során két „civil” láto­gatója is akadt. Egyik falcot gyaluitatott egy rámába, a másik lyukat fúratott egy vaslemezbe. „Köszönöm Gyu­ri bácsi, tudja a mai lakato­sokhoz nem szívesen fordu­lok”. Persze, hogy nem, hi­szen azok aligha elégednek meg köszönettel és kézfo­gással. — Tetszik látni ilyen ve­vőink vannak manapság. — Na-na. akad azért bizo­nyára másfajta is. — Van. van. Persze, hogy van. Máskülönben nem is lenne értelme műhelyt tar­tani. De orgonába már nem fogok. Ahhoz már öreg va- "volr. Pzínbá to torok csinálok régi hangszereket, violát. — cselesztát, marimbát, csem­balót. A privátoknak gitárt. Főként szárnyas gitárt. Fotókiállítás a vegyiművekben Foto.iiállítást rendeztek e héten a Tiszamenti Vegyimű­vek művelődési házában, A szerdán este véget ért kiállí­táson a vállalatnál működő szakkör tagjainak tavalyi mun,Icáiból tizennyolc pályá­zó 45 képét állítatták ki. Ezekből a zsűri tizenkettőt javasolt jutalmazásra. A négytagú zsűri — amelynek vezetője Tabák Lajos — nemzetközi díjas fotóművész volt, az egész évben vég­zett aktív munkát vette figyelembe és végülis 12 kép hat fotósát részesítette tárgy­jutalomban. A kiállított ké­pek főleg az üzemben dol­gozó szocialista brigádok és fiatalok életét, munkáját tükrözik. Hirdetmény Autóbusz kirándulást indí­tunk a Mátrába február 15- én 6 órakor. Részvételi díj ebéddel 95.— Ft, Jelentkezni a szolnoki IBUSZ Irodában lehet feb­ruár 12-én 12 óráig. A világ legrégibb órája Európa legszebb és legeredetibb magángyűjteményei közé tartozik az Abeler-i Óramúzeum Wuppertalban. Az aramyötvös- és órásmester család 1955 óta a legkü­lönbözőbb korok óráit gyűjtötte össze. A többnyire eredeti példányokból.álló gyűj­teményt 1958-tól kezdve a nyilvánosság is megtekintheti. Felvételünk (bal oldalt) a világ legrégibb órájának élethű másolatát ábrázolja, egy egyiptomi kicsorduló-ví- ziórát III. Amanophis uralkodásának idejéből (Krisztus előtt 1411—1375.) A múze­um legértékesebb darabjának a nürnbergi Antoni Scheg asztronómiai óráját tart­ják (jobb oldalt), aminek egyik titkos fiókja egy 1754-bői származó német nyelvű leírást őriz. A komplikált remekmű a napnak és az éjszakának az óráit az évsza­koknak megfelelő színben mutatja. Ezenkívül többek között egy öröknaptárt is tar­talmaz, egy (leállítható) perc ütő-mechanizmust, a Napnak az állatövben elfoglalt min­denkori helyét ábrázoló számlapot Az óra automatikus an jelzi a hónap egyes napjait. Örömök és gondok Kisújszálláson A kultúra hajléka' a váro­si művelődési ház, a hosz- szú főutcához simul. Nagy­jából a város szívében van — de mégsem... Az épületre meglehetősen sokat áldoztak az elmúlt években, átalakították, fes­tették, megtoldottak, de a ház hangulatlansága maradt. Szemben az fmsz étterem építészeti modernsége» fény­csöveivel... így a városi mű­velődési ház xnéginkább ma­radt külső szürkeségében. Hiába minden jóakarat, igvek^rt: vonzóbb. többet ígérő művelődési ház kelle­ne már ennek a városnak is, hogy szívesebben' jobb kedéllyel járjanak ide az emberek. Csakhát olyan kalappal köszönünk, amilyen van. Hogyan tudja ilyen körül­mények között a művelődé­si sáz ellátni a feladatát? Kényszerhelyzet A programon itt is érző­dik a kényszerhelyzet: a 90 ezer forintos évi támogatás kevés, több mint 200 ezer forintot kell ehhez „megke­resni” a művelődési ház­nak. Ebből bizony itt is jó­kora felhígulás adódik a zenés-táncos program javá­ra. A fajsúlyosabb műfajok iránti igény ennek a há2nak falain belül eléggé gyér. Szégyen nem szégyen, még Komlós János és Mensáros László műsora sem vonzot­ta ide a kisújszállásiakat. Az ifjúsági klub viszont jó-l működik. Főleg ha lenne hol, ha megfelelőbbek vol­nának a körülmények. Csak­nem minden este ötven— hatvan fiatal szeretne be­jutni a klubba, de csak fe­lének jut hely. A fiatalok ezért vállalták, hogy társa­dalmi munkában megna­gyobbítják a klubtermet A klubfoglalkozások tartalma­sak : etikai előadássorozat, képzőművészeti és zenei is­mereti érj eszés áll a közép­pontban, természetesen a szórakozás mellett. Hetente két alkalommal van kötött foglalkozás- három nap a tere-feréé, az udvarlásé, a játéké. A nyugdíjas klub kéthe­tenként tartja összejövete­leit. ötven—hatvan idősebb ember beszélset itt ilyenkor a világ dolgairól. Az ismeretterjesztés klasz- szikus formája inkább már csak a külterületeken él, az előadások . iránt változatlan az igény, szép számmal lá­togatják azokat. hiányzik a színház A város nagy gondja a színház hiánya. Lassan már két éve lesz. hogy nem volt színházi előadás Kisúiszál- láson. A inozihelyiség na­gyon is alkalmas lenne szín­házi előadások tartására — ha az lenne. A moziüzemi vállalat ugyanis kimerevített vetítővásznat szerelt fel, megcsonkította a színpad­teret. A vállalatnak aZ volt a véleménye, hogy a vetítővá­szon ellenére is lehet -, szín­padon játszani — a Szigli­geti Színház viszont nem vállalta az előadásokat A vita régen tart, a tények viszont makacs dolgok: a 12 ezer lakosú város színházi előadások nélkül maradt, holott három évvel ezelőtt még 360 bérlettulajdonos volt Kisújszálláson. Nagyon elgondolkoztató, hogy egyik vagy másik vál­lalat vagy intézmény, saját érdekeinek merev megtartá­sával hogyan akadályozhat­ja meg kultúrpolitikai célki­tűzéseink egy adott helyen való érvényesülését. Minden maradt a régiben Lapunk 1967. november 10-i számában már szót emeltünk a moziüzemi vál­lalat által alkalmazott mű­szaki megoldás ellen — de minden maradt a régiben. Minden bizonnyal évek kérdése míg a városban új művelődési ház épül- így felcseperedik egy generáció anélkül, hogy színházi él­ményben lett volna része. Kötelezni kellene végre a moziiteemi vállalatot, hogy olyan műszaki megoldást al­kalmazzon, amelyik nem akadályozza a színházi elő­adások megtartását. A szolnoki Szigligeti Szín­ház minden bizonnyal öröm­mel tartana előadásokat Kis­újszálláson, hiszen a város amúgy is egvik tájcentruma színházunknak. — ti — Közlekedési hét — KRESZ vetélkedők Segítség a táborozóknak A megyei tanács vb ter­mében február 4-én ülést tar­tott a Szolnok megyei Bal­esetelhárítási Tanács. Az ülésen elsőnek dr. Polónyi Szűcs Lajos, a KBT elnöke adott tájékoztatást a tanács tavalyi tevékenységéről, a kitűzött feladatok végrehaj­tásáról. Vetélkedők sikere Dr. Polónyi Szűcs Lajos értékelésében kiemelte, hogy az 1969-as évben sokat fej­lődött az iskolai KRESZ ok­tatás. A megye tíz iskolájá­ban új ismeretterjesztési szakkör alakult, a gépjármű barátok szakköre. Aktívabbak lettek az ál­lami, társadalmi szervek. Több helyen is hivatalosan szorgalmazzák a gépjármű- vezetők rendszeres oktatását, elősegítik és támogatják a szélesebbkörű ismeretekhez segítő KRESZ vetélkedőket. Az előadó példaképp hozta fel a törökszentmiklósi vá­rosi tanácsot, ahol 10 ezer forintot fordítottak a gép- járművezetők képzésére. Iáknak megyei szinten ren­deznek majd KRESZ vetél­kedőt. a legjobb középiskolai csapattal beneveznek az or­szágos döntőbe is. Továbbra is segítik az általános isko­lák nyári táborozását. Hegedűs Lajos ismerteté­se után az ülés résztvevői megvitatták a javaslatot, majd személyi kérdésekben döntöttek. Új feladatok A KBT elnökének ismer­tetése után dr. Sarkadd Im­re. a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság Közle­kedésrendészeti Osztályának vezetője kért szót. Ismertet­te a baleseti statisztikákat, majd a terjedő közlekedési bűnözés néhány példájával szemléltette a közlekedési morál hiányát. A következő hozzászóló Hegedűs Lajos, a KBT tit­kára volt. Ismertette az 1970-es évi feladatokat. Ter­veikben szerepel új járási, "árosi KBT-k szervezése és fámogatása. Felkérik majd a KPM Közúti Igazgatóságát és a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának építési-köz­lekedési osztályát, vizsgálják meg a közúti létesítmények, utak állapotát és tegyenek intézkedéseket a forgalom biztonságosabbá tételére. Figyelmet a gyerekekre Hegedűs Lajos tervismer­tetésében kitért a megfelelő propagandamunkára is. A KBT terveiben szerepel köz­lekedési -ét szervezése. Filmvetítéseket terveznek, kezdeményezik a város óvo­dáiban a közlekedési alapis­meretek elsajátítását. Az ál­talános iskolák számára já­rási szántén, a középisko­LANYOKAT 15 év felett fonó, szövő átképzésnek 1700.— Ft—1900— Ft-os. férfiakat betanított mun­kásként 2000 — Ft kere­seti lehetőséggel felve­szünk. Nőknél betanulási idő 6 hét. betanulási bér havi 1000.— Ft. Munkásszál­lás. szabad szombat Úti­költséget megtérítünk. — Jelentkezés levélben, — vagy személyesen. Üjpestl Gyapjúszövőgyár Budapest, IV, Berni U. I.

Next

/
Thumbnails
Contents